Genevieve Gornichec: A vér szövetsége

"Kürtszó harsant, kétszer gyors egymásutánban a víz fölött."

*

A ​boszorkány szíve írójának legújabb könyve ősi legendákból táplálkozik: két nő élete fonódik össze ebben az elsöprő erejű történetben, amely a viking korban játszódik. 

Oddny és Gunnhild gyerekkorukban ismerkednek meg egymással a 10. századi Norvégiában, és nem is különbözhetnének jobban egymástól. Oddny csendes, nyugodt életről álmodozik, míg Gunnhild minél nagyobb hatalomra szeretne szert tenni, és menekülni akar kegyetlen anyjától. Egy jósnő félelmetes jövendölése azonban sötét árnyékot vet Gunnhildra, Oddnyra és a nővérére, Signyre is. A három lány ezért vérszerződést köt egymással, és megfogadják, hogy mindig segíteni fogják a másikat. 

Amikor viking portyázók felgyújtják Oddny otthonát és elrabolják Signyt, Oddny egyre távolabb kerül attól az élettől, amelyben reménykedett. Elhatározza, hogy mindenáron megmenti nővérét, de ezalatt egyre közelebb kerül az egyik fosztogatóhoz, aki részt vett az otthona elleni támadásban. Gunnhild időközben megszökött, évekig boszorkánynak tanult a messzi északon, és kénytelen tudomásul venni, hogy a sors a gyűlöletes Erik király felé tereli, aki egy nap egész Norvégia uralkodója lesz. 

Bár a két nőt összekötő mágikus és érzelmi kötelék erős, amikor újra felbukkannak egymás életében, kapcsolatuknak olyan próbát kell kiállnia, amire egyáltalán nem számítottak.

"Nem hiszem, hogy a holtak azt akarnák, hogy kövessük őket a halálba. Azt hiszem, jobban tiszteljük őket azzal, ha életben maradunk."

Tavaly olvastam az írónő másik regényét, A boszorkány szívét, amit imádtam, emiatt nagyon izgatott voltam A vér szövetsége miatt, és szerencsére beteljesítette a kötet a hozzá fűzött reményeimet, hiszen nagyon jó volt, és szerettem elmerülni a cselekményében, illetve a főszereplő lányok életében. Genevieve Gornichec egy olyan kincs, akitől érdemes olvasni, ha te is legalább annyira odáig vagy az északi mitológia iránt, mint én. A vér szövetsége alatt 2 lány történetét, Oddny és Gunnhildét ismerheted meg, és mind a kettejüket kivált belőled valamilyen érzést, továbbá mellékszálon Signy is szerepet kap.

A vér szövetsége egy boszorkányokkal teli mítosz, amiben a vikingek és a legendák keverednek egy hamisítatlan északi lakomán. Olyan olvasni a könyvet, mintha te is ott lennél a lányokkal, és mindent átélnél, ami velük történik. Erősen feminista regény, amit nagyon szeretek, és örülök, hogy ezúttal is sikerült az írónőnek szépen alátámasztania a mondanivalóját a vikingek életével, és az izlandi folklór elemeivel vegyítve. Nagy rajongója vagyok a viking kornak, már csak a Vikings sorozat miatt is, és ha nem is olyan durván, véresen és erőszakosan, de egyes helyeken előtört belőlem egyfajta nosztalgikus érzés, ami újra megmutatta, hogy miért is szeretem ezt a kort.

Az írónő, mint A boszorkány szívében is, olyan szépen szövi a mondatokat. Nem volt egy percig sem meg bennem az, hogy untam volna, mert egy olyan eszköztárral dolgozik Genevieve Gornichec, amit nem lehet megunni. Maga a szöveg modern, így hiányoznak belőle a régies kifejezések, és maximálisan érthető, követhető és szerethető a szöveg. Habár ez még csak a második regényem tőle, nagyon remélem, hogy nem az utolsó. Van benne egyfajta varázs, alázat a mitológia iránt, ami miatt élvezet a köteteit kézbe venni, és elmerülni a legendák és mítoszok világában.

A véreskü próbára teszi a cselekményt, átitatva bosszúálló boszorkányokkal, szerelemmel és politikai harccal a történetet, ami nemcsak Oddny és Gunnhild életét forgatja fel, hanem a tiedet is kedves olvasó. A skandináv mitológia szele erősen érződik, és az erőteljes feminista vonal is alapjaiban rendezi át a család, a becsület és a testvériség fogalmát. Továbbá imádtam, hogy lehetőséget ad az írónő a mágia és a babona felfedezésére, na meg teljesen el voltam ájulva a 10. századi Norvégiától, és az erre a korra jellemző életvitelre, és nehézségekre.

Van ezeknek a mitológiai regényeknek/újragondolásoknak egyfajta varázsa, ami érződik A vér szövetsége alatt is. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy történelmi fantasyról beszélünk, amiben ugyanúgy keveredik a képzelet szüleménye, mint a fennmaradt mítoszok és legendák eredete. A vér szövetsége alatt jó, ha észben tartjuk, hogy mindez fikció, ami az északi népeket, a vikingek korát és a boszorkányság fogalmát szövi egybe, nem véletlenül az az eredeti címe, hogy The Weaver and the Witch Queen. A fonó és a boszorkány királynő története ez, ami szorosan egybefonódik, és a végéig segíti a másikat.

A karakterek kedvelhetőek, nem azok a szokványos női hősnők, akikről olvasol, hiszen Oddny egy csendes teremtés, aki biztonságos életre vágyik gyógyítóként, ellenben Gunnhild, akinek a leghőbb vágya az, hogy olyan szabad életét élhessen, mint a férfiak, és ne kelljen senkinek sem megfelelnie. Csak szerintem Lagertha testesült meg benne a Vikingekből? A feminista vonal többek között Gunnhild miatt olyan erős, miatta érződik a kitörni vágyás a sztereotípiákból.

A vér szövetsége egy lenyűgöző kalandos, boszorkánysággal és testvériséggel teli történet, ami hol elvarázsol, hol pedig azt érezteti veled, hogy még közel sincs itt a vége. Nagyon látszik a történeten a belefektetett idő, az utánajárás és a hitelesség. Imádom azokat a könyveket, amik erős lábakon állnak, és Genevieve Gornichec regénye is ilyen. Eleinte habár voltak fenntartásaim, aztán ahogy egyre többet és többet olvastam belőle, annál jobban megtetszett a cselekmény, és a szívembe zártam a lányokat, na meg egypár mellékkaraktert is, akikben szerintem van potenciál, és szívesen olvastam volna többet is róluk.

Nagyon tetszik viszont, hogy van a címnek jelentése, és amikor kiderül, hogy miért is az lett a címe, ami, na az az a pillanat, amikor elkezded érteni a történetet, és nemcsak vaktában olvasod a sorokat, hanem valóban értelmet nyer, és elfog egy déja vu érzés, hogy aha, most már minden világos. Genevieve Gornichec A boszorkány szíve c. regénye is nagyszerű olvasmány, de míg azt leginkább a Loki fanoknak ajánlom, addig A vér szövetségét azoknak, akik szeretik a mítoszok világát, és nem riadnak vissza a 10. századi viking kortól sem.

Maga a történet nagyon erősen kezd, majd ahogy haladunk ez az erő megváltozik, és felváltja egy küldetés, ami viszi tovább, illetve előre a cselekményt. Akiket sikeresen beszippant az elején A vér szövetsége, azok nehezen tudják majd letenni, hiszen kalandos, izgalmas és fordulatokban gazdag regény. Érdekes volt részese lenni a vikingek mindennapjainak, és szemtanúi lenni annak, hogy hogyan is éltek, milyen szertartásokat végeztek el, és alapvetően, hogy mivel is foglalkoztak. Ezeknél a részeknél érződik csak igazán a kutatómunka, és a belefektetett energia, és emiatt is kedvelem annyira Genevieve Gornichec munkásságát, mert nem fél kutatni, és úgy igazán mélyre ásni.

Összességében én nagyon szerettem, és örülök, hogy lehetőségem nyílt elolvasni. Igazán különleges élménnyel gazdagodtam, és egy igazán hangulatos és pörgős történetet kaptam, aminek habár nem volt meglepetés a vége, mégis örültem, hogy kézbe vettem, és nemcsak A boszorkány szívét olvastam el az írónőtől. Elméletileg Oddny és Gunnhild mellett Signy is főszereplő, a harmadik lány, viszont mégsem éreztem úgy, hogy olyan nagy szerepe lett volna a nyilvánvalón kívül, hogy elrabolták, kicsit háttérbe is szorult, és emiatt van egy pici hiányérzetem.

Ha szereted a folklór és a vikingek világát semmiképp se hagyd ki A vér szövetségét, de akkor se, ha szeretted A boszorkány szívét. Ha pedig egy slow burn enemies to lovers romantikára vágysz viking köntösben, akkor se hagyd ki Genevieve Gornichec második magyarul megjelent regényét!!

" - Nem hiszem, hogy önzés lenne addig élvezni a boldogságot, ameddig csak lehet, ha rátalált az ember."

" - Szeretnéd, hogy megátkozzalak? Az elég bizonyíték lenne ahhoz, hogy egyezséget köss velem? Imádok átkokat szórni. 

- Hát ezzel aztán meggyőztél - forgatta Erik a szemét.."

" - Úgy tervezem, hogy amint megérkezünk apádhoz, megkérem tőle a kezed - folytatta. - Viszont először szeretnék meggyőződni arról, hogy te is ezt akarod."

"Sokszor semmi másba nem kapaszkodhatunk, mint a mesékbe, amiket saját magunknak mondogatunk."

"Amikor magához szólít a a védőistened, nem másokhoz fogja mérni a az erősségeidet és a gyengeségeidet, hanem saját magadhoz."

"Ha az embernek fáj valami, néha olyan dolgokat mond, amiket nem gondol komolyan, mert ilyenkor a másiknak is fájdalmat akar okozni."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)