Karády Anna: A füredi földesúr (A füredi lány 2.)

"Ez a történet ott kezdődik, ahol a legtöbb befejeződik. A nagy szerelmeket rendszerint csak az oltárig mesélik el, pedig a java ezután következik..."

*

Te ​meddig mennél el, hogy megvédd azt, akit a legjobban szeretsz? 257 éves szerelem… 

1764, Füred. Azt mondják, léteznek sorsfordító találkozások: Anna, a nincstelen fiatalasszony felforgatja a gazdag, kálvinista nemesi família életét kevesebb mint fél esztendő alatt. A füredi földesúr – Oroszy Mihály – katolikus hitre tér és megházasodik. Elvégre a szerelem mindent legyőz… 

A mesékben a szerelmespár boldogan él, míg meg nem hal; de az élet nem tündérmese… Könnyek és viharok nélkül nincs házasság; a hitvesi ágy – különösen egy földesúré – nem csak mámort tartogat. A zárt ajtók titkot őriznek – nem is akármekkorát –, hiszen Anna a XX. században született. 

Boszorkány vagy időutazó? Házasságukban világok ütköznek, szerelmük fájdalmas áldozatokat követel. Vajon létezik-e jövő azok számára, akiket az idő szétválaszt? A végzet jéghideg közönnyel rövidre szabta közös életüket, a földesúr azonban nem nyugszik bele a sors ítéletébe, más utat választ. 

Karády Anna új regényében, amely A füredi lány önálló kötetként is olvasható folytatása, bepillantást nyerhetünk a XVIII. századi nemesek kiváltságos világába, a szemünk előtt elevenedik meg egy földesúr hétköznapi élete és egy nem hétköznapi szerelem megrendítő története.

Az időutazás folytatódik. Karády Anna újra visszarepít minket a 18. századi Füredre, ahol az élet nem is lehetne különbözőbb, mint a 21. századé. Hihetetlenül vártam ezt a folytatást, és úgy érzem, hogy nagyon is megérte várni rá. Különleges történelmi romantikus a javából tele érdekes információkkal, és egy letűnt kor emlékeivel. Ha szeretitek az egyediséget, és nem riadtok vissza az időutazástól sem, akkor meleg szívvel ajánlom.

Amióta elolvastam A füredi lányt, azóta szomjaztam a folytatásra. El sem hiszem, hogy végre itt van, a kezembe foghatom és újra belevethetem magam Almássy Anna nem mindennapi életébe. Vártam, hogy újra visszacsöppenjek Füredre, hogy újra a 18. században találhassam magam, és Annával együtt újra befogadjam ezt a világot. A cselekmény ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt. Tökéletesen felveszi a fonalat, s ahogy haladunk előre úgy ad egyre többet és többet magából. Látszik a köteten az összeszedettség, a kutatómunka és az a szeretet, amit az írónő beletett. A történetvezetés ezúttal is páratlan, ha kell informatív, de attól sem riad vissza, hogy mi magunk tapasztaljuk ki a dolgokat, és jöjjünk rá a nyitjára. Nemcsak a múltba kalauzol el minket, hanem egy olyan világba is, ami a mai szemmel hihetetlen, s ami nem mindenkinek való. Csak úgy ittam minden egyes szavát, és alig vártam, hogy új ismeretekkel gazdagodjak, hiszen ez a kötet nagyon sokat ad, alig vesz el belőlünk valamit, és minden egyes oldalával formáz, és más szemléletben utal a történelemre. Mi is a részeseivé válunk, mi is ott lépkedünk a hóban, és átéljük milyen volt a nemes emberek élete a 18. században. 

Kicsit csalóka a cím, mert mielőtt elkezdtem volna olvasni azt hittem, hogy majd Mihály fog nekünk mesélni, de nem, mert Anna a narratíva, és ő vezet végig minket a cselekményen. Ha őszinte akarok lenni, jó lett volna, ha akár csak néhány fejezet erejéig, de Mihály is megmutatja magát, a gondolatait, és azt, hogy mit is gondol erről az egész időutazásról és arról, hogy mennyire más lesz a világ, mint a kötet jelene azt mutatja. Annyira jó lett volna, de nem szomorkodom, mert hátha egyszer az ő érzéseit, kételyeit és gondolatait is élénk tárja az írónő. 

Merengés vége, visszatérve a kötethez... Minden egyes oldalon történik valami, percek alatt bele lehet veszni, és mire felocsúdnál már veszed is a cipőd, és indulsz a Kaláka-völgybe, hogy te is megkóstold azt a kalandot, amit Anna is átélt A füredi lány kötetek alatt. A füredi földesúr hasonlóan A füredi lányhoz tele van érzelmekkel, álmokkal, vágyakkal és a megismételhetetlen múlt varázsával. Hol összetöri a szíved, hol a magasba emel, de az biztos, hogy érzelmek tömkelegét váltja ki belőled, s mire a végére érsz döbbensz csak rá, mekkora hatással is volt rád. 

Karády Anna valamit nagyon tud, ahogy berobbant a könyves piacra első debütáló regényével, magasra tette a lécet, de ez a második kötet is méltó párja lett A füredi lánynak, sőt. Míg a lány az újdonság varázsával hat, addig a földesúr ezt viszi tovább, és még inkább a rabjává tesz. Kétség kívül imádtam olvasni, faltam a sorokat és egyáltalán nem akartam, hogy vége legyen. Nemcsak Oroszy Mihály vett le a lábamról, hanem Almássy Anna talpraesettsége és az, ahogyan vette az akadályokat, ahogy megvetette a lábát, és nem adta fel. Nem hagyta, hogy a múlt elsöpörje, hanem igenis megmutatta milyen fából faragták. 

Anna és Mihály szerelme időtálló, szakadékokat dönt le, és valós érzésekkel teszi még szerethetőbbé ezt a nem szokványos történelmi romantikust. Ami a legjobban tetszett benne az a múlt és a jelen kapcsolata, ahogy egybeforrt, s ahogy a legtöbbet kihozva a kettőből, ötvözte az ismereteket, a normákat és a szokásokat. Nemcsak történelmi jelentősége van, hiszen a fontosabb események mellett leginkább arra koncentrál, hogy hogyan is éltek az emberek, őket helyezi előtérbe és rajtuk keresztül ruházza fel a kötetet is a mondanivalójával. 

A szerelem törhetetlen, időn és téren át ívelő megfoghatatlan érzés, amit meg kell tapasztalni ahhoz, hogy megértsük és be tudjuk fogadni Anna és Mihály történetét. A kötet elején nem annyira az érzelmeké a hangsúly, sokkal inkább azon, hogy újra elrepítsen minket a múltba, de ahogy haladunk előre úgy ad egyre többet. Nemcsak érzelmek téren, hiszen gondolkodóba ejt, és végig a rabságában tart. 

A füredi földesúr alatt megismerhetjük Anna és Mihály házasságának részleteit, a jobb és a rosszabb napokat, mindenféle köntörfalazás nélkül, az írónő nemcsak a jóra és a derűre koncentrál, hanem a nehézségekre, és arra is, hogy mennyire is különbözőek a házasok. Akadályokat görget eléjük, hol elkápráztat, s hol elképeszt. Lehetőséget nyújt, és döntések elé állít. Megmutatja a történelem pozitív oldalát, és a zord valóságot is. A különbségeket, és a hasonlóságokat, és azt, hogy semmi sem lehetetlen. Úgy nagyjából a kötet háromnegyedénél bedob egy csavart, ami bár nem váratlan, mégis kicsit megtöri az olvasók szívét. Megtöri és meg is morzsolja azt. Összességében nagyon szerettem, várom a következő részt, és legszívesebben már most folytatnám a harmadik résszel. Nemcsak a nyelvezete varázsol el, hanem az a báj és egyediség is, amivel az írónő felruházta a regényt. Történelmi romantikusok kedvelőinek igazi csemege szerethető karakterekkel, a 18. századi Füred képével és egy lánnyal, aki az élet egy teljesen más oldalát tapasztalja meg. Aki habár az élet olyan helyre sodorta, ahol semmi keresnivalója nem volt, mégis talpra állt, és megmutatta milyen fából is faragták. Nemcsak a szerelmet találta meg, hanem a számításait is.

"Szerelmes voltam a férjembe. Őrülten, és visszavonhatatlanul beleszerettem egy 18.századi férfiba."

" - Te viszont Almássy Anna vagy, egy nemesember felesége! Viselkedj is úgy! A kezedet kérte, te adtad. Ígért, amennyit férfi ígérhet. Elfogadtad."

" - Kislány koromban álmomban bíbor szoknyácskákban jártam - nevettem fel jóízűen -, de aztán kinyitottam a szemem, és mentem malacot etetni. Oda felesleges a bársony."

"Vissza akartam térni hozzá, és ebben egyetlen percig sem kételkedtem. Nem rejtettem véka alá a tervemet: a kezdetektől mondtam, hogy szeretem Mihályt, és vissza kell mennem hozzá. Eleinte még nem vették komolyan a tervemet - szóra sem méltatták. Később ez változott, és megkeserítette a család hangulatát."

"Én inkább megnyugvást éreztem: andalított és simogatott a víz."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Anne L. Green: Toszkán örökös (Hatalom, mámor, Toszkána 2.)

"Őrült sikoltozásra eszméltem. Azonnal kiverte az álmot a szememből, ahogy Katie az éjszaka közepén üvöltözött, mintha egy láthatatlan erővel küzdene."

*

Soha ​ne add fel az álmaidat, tűnjön bármilyen végtelennek is az út… 

Katie és Daniele, leküzdve a köztük lévő kulturális és ízléskülönbséget, szenvedélyes viszonyba keverednek egymással. Ám a váratlan viszontagságoknak és a köztük zajló csatározásoknak koránt sincs vége, mert valaki igyekszik folyamatosan megkeseríteni az Allegrini Birtok és a szerelmesek életét. 

Habár úgy tűnik, Daniele Katie-nek hála kilábal a válságból, olyan családi titkokkal szembesül, amelyek hatására megkérdőjelezi önmagát és az addig biztosnak hitt világát. Ahogy gyülekeznek felettük a sötét fellegek, úgy válik a napsütéses toszkán birtok is egyre titokzatosabbá. 

A Toszkán örökös a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat második része, amely egy festői helyszíneken játszódó humoros, olasz intrikákkal, érzékiséggel fűszerezett folytatás, amelyben az írónő varázslatos módon tárja elénk a lenyűgöző toszkán tájat és annak húsvér lakóit. Bizonyosságot kapunk a történet által, hogy a föld nem csupán érték, ahogy a bor sem csak egy alkoholos ital.

Az első rész lezárása után nagyon vártam a Toszkán örökös megjelenését, hiszen senki sem szereti a függővéget, és bizony azt kaptunk. Nagyon nagy elvárásokkal kezdtem bele a második rész olvasásába, s mint kiderült minden egyes elvárást megugrott, és újból elvarázsolt Daniele, a Toszkán vidék és az olaszok habitusa. Hihetetlenül izgalmas, igazi olasz kalandnak lehetünk a részesei, tele titkokkal, és csak idő kérdése, mikor fog a múlt a nyakunkba szakadni.

Lehet, hogy minden egyes ALG regénynél elmondom, de az írónő képes meglepni újból és újból, s ez a kötet, a Toszkán örökös maga a meglepetések és meghökkentő események tárháza. Borzalmasan pörög a cselekmény, nincs üres járat, s minden egyes oldallal egyre többet és többet mutat meg magából, egyre jobban kibontakozik előttünk a kép, és egyre jobban azt érzékelteti velünk, hogy ne dőljünk hátra, mert a java még csak ezután jön. Szerintem nem volt olyan fejezet, amikor ne kapkodtam volna a fejem, s habár az eleje úgymond nyugisabb, bár azért itt is vannak hajmeresztő jelenetek, igazából csak bevezetőként szolgálnak arra vonatkozólag, amit a kötet tartogat számunkra. Amikor elkezdtem nem hittem volna, hogy ennyire oda fog láncolni magához, és ennyi meglepetés okozója lesz a Hatalom, mámor, Toszkána második része. Ha azt hitted kedves olvasó, hogy az első rész izgalmas, akkor ennél a kötetnél úgy fogod érezni magad, mint egy Forma 1-es pilóta, aki a sebesség megszállottja, és aki nem akar se lassítani a tempón, se nem elengedni a gázt. Már nemcsak egy egyszerű toszkán borász és egy amerikai lány románca a kötet mozgatórugója, hanem a szövevényes múlt, a titkok és azok az utalások, amiket az írónő elrejtett a fejezetek, és a cselekmény felépítése közben. 

Igazi mestermű, ahol a már ismert történet újra előtérbe kerül (Heather és Will, hogy pontos legyek, de régebbről ismert arcok is feltűnnek), és úgy csavarják meg a cselekményt, ahogy arra senki sem számított. Már nemcsak a bor és az olaszok életvitele az, ami áthatja a kötetet, hanem a bor kesernyés utóíze is, ami eldönti, hogy jó lesz e, vagy kezdődhet minden elölről. Imádtam, hogy ahogy elkezdtem azt éreztem, hogy nem akarom letenni, s teljesen a bűvkörébe vont. 

Már nemcsak Daniele és Katie kap fontos szerepet, hanem a látszólag elhanyagolható mellékkarakterek is, akik meglepetést meglepetésre halmoznak. Úgy érzem, hogy egyáltalán nem volt kiszámítható, sőt... Olyan csavarokat vetett be az írónő, hogy néhol csak fogtam a fejem és kapkodtam ide-oda, sokszor nem akartam hinni a szememnek, de teljesen ámulatba ejtett és már-már kezdtem azt hinni, hogy a fejembe szállt a bor, s azért nem látom tisztán az eseményeket. 

Ha a szerkezetét nézzük, azt kell, hogy mondjam nagyon alapos és minden tégla a helyén van, nincs egyetlenegy instabil elem sem, megállnak egymagukban is, s minden egyes újabb tégla letételével nő a teherbíró képességük is. Ennél a résznél éreztem először azt, hogy az a sok munka, amit az évek alatt letett az írónő az asztalra, végre beért, és megkoronázta ezzel a regénnyel a munkásságát, hiszen több köteten át ívelő, összefüggő rejtélyt bogoz ki, s olyan kérdésekre adja meg a választ, amiket fel sem tettünk, de tudni akarjuk rájuk a választ. 

Emelem a kalapom az írónő előtt, és csak annyit tudok mondani, hogy ide a befejező résszel, mert nem lehet igaz, amit tesz velem ez a trilógia. Függő lettem, s nem tudok, illetve nem is akarok leszokni. A Toszkán örökös Anne L. Green ékköve, ami tündököl és, ami a jó borral együtt hol fanyar, édes, de sok munka van vele, és minden egyes oldallal azt bizonyítja, hogy beérett a gyümölcse, és érdemes volt várni rá. A Toszkán örökös jött és letarolt mindent. A karakterei hihetetlenül egyediek, szórakoztatóak, s van mit a vajba aprítaniuk, nem is csoda, hogy nem lehet mellettük unatkozni. De mindezek mellett végtelenül szerethetőek is, és ami a szívükön, az a szájukon. Ha ilyen az olasz nép, valaki szánjon meg, és fogadjon be a családjába! Összességében nagyon szerettem, ittam minden egyes szavát, s habár nem egy nyugis kötet, mindig történik valami meghökkentő, arra sarkallja az embert, hogy üljön fel erre a vonatra, mert kétség kívül más ember fog kiszállni a fülkéből a leszállást követően. Nemcsak Daniele és Katie feje fölött csapnak össze a hullámok, hanem a mi fejünk felett is, és a krimis szál csak még lebilincselőbbé és letehetetlenebbé teszi azt.

" - Daniele, lehetsz kemény, erős, de időnként nyugodtan kimutathatod a bizonytalanságod, a szorongásod. Engem most csak az bánt, hogy nem érezted, hogy tőlem megkapod a feltétlen támogatást. Nem volt bátorságod vállalni a félelmeid, a dilemmád, ezáltal önmagad."

" - Mielőtt megismertelek volna, realista voltam. Két lábbal álltam a földön, de mióta az életem része lettél, egy rózsaszín felhőn lebegek - vallottam színt."

" - A múlt az csak múlt. A sorsát pedig még nem kerülte el senki. Egyébként is, mindenki másért emlékszik a múlt eseményeire, és olyannak látja, amilyennek akarja. Kérdezze csak meg az apámat! egész biztos teljesen másképp meséli majd el azt az ominózus esetet, amikor az első udvarlóm átlépte a házunk küszöbét."

" - Szeretlek, Daniele! Oda vagyok érted. A védőhálóm vagy, a biztosítókötelem. Sziklaszilárdan hiszek kettőnkben. Az első perctől kezdve. Kétségek nélkül - suttogtam felé. - A saját lábadon léptél be az életembe, és csak rajtad áll, mikor sétálsz ki belőle."

" - (...) Amikor idejöttem, kitártam egy ablakot, és megcsapott a friss levegő. Amikor veled voltam, csak élveznem kellett, hogy tódul a tüdőmbe az oxigén."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Mackenzie Lee: Loki - A csínytevő sorsa

 "Gullveig lakomája - csakúgy, mint az összes asgardi lakoma - élvezhető volt mindazok számára, akik odáig voltak a túl hosszúra nyúlt beszédekért, a jelentéktelen formaságokért, és azért, ha összetiporják a lábukat, ugyanis a nagycsarnok mindig zsúfolásig megtelt, magassarkúban közlekedni viszont senki sem volt képes."

*

A ​KÉRDÉS, MELY ÉVSZÁZADOK ÓTA MÉRGEZ MINKET: VAJON KÉPESEK VAGYUNK MEGVÁLTOZTATNI A SORSUNKAT? 

Még mielőtt összecsapott volna a Bosszúállókkal, a fiatal Loki kétségbeesetten próbálja bebizonyítani hősiességét és rátermettségét. Azonban mintha mindenki eredendően gonosznak és romlottnak látná őt… kivéve Amorát. 

A varázslótanonccal hasonlítanak egymásra – Amora is a mágiát és a tudást becsüli, és a legjobbat látja a fiúban. Ám amikor Loki és Amora Asgard egyik legnagyobb kincsének pusztulását okozzák, a lányt száműzik a Földre, ahol az ereje lassan, fájdalmasan elsorvad és semmivé lesz. Loki elveszíti az egyetlen társát, aki a mágiára ajándékként, nem pedig fenyegetésként tekint, és idővel csak az univerzumszerte imádott testvére, Thor árnyékává válik. 

Évekkel később titokzatos, mágikus gyilkosságok történnek a Földön, és Odin Lokit bízza meg, hogy fényt derítsen a rejtélyre. Ahogy leereszkedik a 19. századi Londonba, Lokinak nemcsak a gyanúsítottal kell szembenéznie, hanem a saját erejének forrásával, és azzal, hogy ki is ő valójában.

Ki ne ismerné a Thor filmekből Lokit, a csínytevés istenét? Nemcsak mozivásznon hódít, hanem könyvben is. Lokira sokan csak úgy gondolnak, mint egy gonosztevőre, aki mindig csak saját magát helyezi előtérbe, de mi van, ha ez nem teljesen így van? Mi van, ha rajtunk kívülálló okok miatt visz arra a sorsunk, amerre? Mi van, ha a körülmények alakítanak minket, az hogy mit gondolnak mások, s nem az, akik valójában vagyunk, és akik lenni akarunk? A júniusban debütált sorozatból már láthattuk, milyen is az, ha Loki törődik valakivel. A könyvben pedig láthatjuk mi is vezetett el ahhoz, hogy Loki az a Loki legyen, akit a Marvel filmekből ismerhetünk.

Amikor felreppent a hír, hogy magyarul is megjelenik a kötet nagyon boldog, és egyben izgatott is lettem, hiszen Loki karaktere nagyon közel áll hozzám, és ő is a legnagyobb kedvencem a Marvel univerzumból. A történetet olvasva a rajongásom iránta csak még jobban nőtt, hiszen egy olyan oldalát tárja elénk az írónő, amit eddig nem láthattunk. Előzményként szolgál a már ismert karakterhez és ahhoz, ami a Marvel filmek alatt zajlik. Úgy érzem, így befejezvén a kötetet, hogy remek munkát végzett az írónő, nemcsak vele, hanem úgy általánosságban a cselekménnyel, a karakterekkel, a sorsra vonatkozó kérdésekkel és a cselszövésekkel is. Kicsit nosztalgikus élmény olvasni, ugyanakkor gördülékeny és hihetetlenül addiktív is. Sokszor nem lehetett levakarni az arcomról a mosolyt, mert feltöltött energiával, boldogsághormonnal, ugyanakkor bizonyos részeknél a szívem szakadt meg. Nem tudtam eldönteni, hogy Odint szúrnám le inkább Loki tőrével, vagy magamat, hogy ne érezzem a fájdalmát. Nagyon sokat ad, ugyanakkor sokat el is vesz. Összetöri a szíved, és egy teljesen új megvilágításban mutat rá az összefüggésekre, és arra, hogy hogyan is lett Loki gonosztevő, hogy lett az a cselszövő, akit mindenki ismer. 

Fáj a szívem érte, rendesen szívbe markolt ez a regény, s hiába volt szórakoztató, igazi csemege úgy érzem, hogy ennél Loki jóval többet érdemelt volna. Nemcsak a lényét fogta meg kiválóan az írónő, hanem az érzéseket is precízen adta át, ha kellett erőteljes volt, s végig azt érezteti veled, hogy várd ki a végét, mert a csattanó még látótávolságon belül sincs. A kötet eleje akár idilli is lehetne, tökéletes bevezetőt ad a történethez. 

Megismerhetjük Asgardot, Odint, Thort, Frigát, Amorát és persze Lokit is. Az írónő meghagyta Thort annak a nem éppen eszes lénynek, amilyen a Thor első részében is volt, emiatt nagyon jókat mosolyogtam rajta, és cseppet sem lepett meg, mennyire át lehet ejteni. Nem a kedvenc Thorom, viszont a kötet nem róla szól, nem kell hogy kedveljük, és sokat foglalkozzunk vele. De mindenképp piros pont jár azért, hogy jelen volt és feldobta a hangulatot. 

Mackenzie Lee az Odin iránti ellenszenvem forrását tökéletesen prezentálja, nincs is szükség jobban kifejteni, miért is annyira unszimpatikus, és miért is volt mindig az. Amora jelenléte igazi újdonság, s az elején nagyon megkedveltem, sokban hasonlít a már megismert Sylvie-hez, akit ha jól tudom, részben róla mintáztak, de ahogy haladunk előre úgy mutatja meg igazán, ki i ő valójában. 

Ezek az átfedések igazán érdekessé teszik a regényt. Különleges lesz tőle, és baromira szerethetővé is válik. Ittam minden egyes szavát, és nagyon nem akartam, hogy vége legyen. De az a szomorú igazság, hogy hiába próbálja az ember lassan olvasni, egyszerűen lehetetlen nem haladni vele. Mire észbe kapnál már el is tűnt 100 oldal, és csak haladsz és haladsz előre. 

Ha szeretitek Lokit, mindenképp adjatok a kötetnek egy esélyt, mert lenyűgöző, zseniális és nagyon elgondolkodtató. Imádtam, ahogy a fontos témákat bevezette az írónő. Az elfogadás is olyan gyönyörűen van megfogalmazva benne, hogy majdnem elsírtam magam, annyira igaz, és annyira fájdalmas is, hogy ez a mindennapi életben nem így van. 

" - Asgardon nekünk nem ilyen merev az elképzelésünk a nemekről. Vagy a szerelemről, ha már itt tartunk. Nincs szabály arra, ki kivel lehet. Egészen biztosan nem tartóztatunk le érte senkit."

Csillagos ötös jár az LGBTQ+ szálért, és azért, ahogy megmutatja, ez is ugyanolyan természetes, mint az, hogy az életben maradáshoz levegőre van szükségünk. Maga a cselekmény kalandos, furfangos, teljesen kikapcsol és hagyja, hogy sodródj az árral. Részesei lehetünk a SHIELD elődjének, és ne tudjátok meg, mennyi örömet okozott ezekkel az utalásokkal. Megmelengeti a Marvelért rajongók szívét. 

Minden egyes fejezettel egyre jobban megnyílik, és a fordulatoknak köszönhetően végig izgalmas és szerethető. Nem mondom, hogy mindig meglepődtem, mert nem, de szép volt, ahogy az egyik átszövés követte a másikat, és ahogy ezek a szálak egymásba értek, és teljes egészében kibontakoztak. A nagyobb csattanó a vége felé, amolyan önigazolás is, hogy "igen, apám, elérted, amit akartál", és egyik felem örült annak, hogy megkaphattam az ismert Lokim első megmozdulását a gonoszság felé, ugyanakkor a másik felem összetört, és igaza volt, mert Lokiban van, volt és lesz is jóság. Ha ti is legalább annyira odáig vagytok az MCU-ért, és történetesen Loki a kedvenc karakteretek, de ha nem, akkor is érdemes elolvasni ezt az előzménykötetet, mert habár csak kitaláció az írónő részéről, azért képes meglepetéseket okozni, és pillanatok alatt összetörni a szíved. Ismerjétek meg ti is baby Loki útját, s derítsétek ki együtt, vajon képes lesz e megváltoztatni a sorsát, vagy beletörődik e abba, amilyennek az asgardiak és a midgardiak látják őt? Ha láttátok a filmeket már tudjátok, de engedjétek, hogy Mackenzie Lee egy izgalmakban gazdag kötetben mutassa meg a választ, és világítson rá a körülöttünk lévő emberek pusztító energiáira, s arra mekkora hatást is képesek gyakorolni ránk.

" - Te nem vagy veszélyes, Loki, de a mágia az. A mágia megront, csak a legerősebb varázslók képesek irányítani. Legtöbbjüket a mágia irányítja. Apád látott királyságokat a mágia miatt elbukni. Aggódik. Ez minden."

" - Nem az én ötletem volt! - tört ki Thorból, arca vöröslött, homlokán lüktetett egy ér. - Loki mondta azt, hogy mutassuk meg nekik, milyen erősek vagyunk! Ő tervelte ki!"

" - Kímélj meg ettől, testvér. Akármi is velem a gondod, akármit is tettem, amivel megsebeztelek, remélem, tudod, hogy nem vagyok az ellenséged. Az oldaladon akarok harcolni, nem ellened."

" - Nem-nem, tetszik. Midgard. Akkor én egy midgardi vagyok? - Miközben kimondta, kidüllesztette a mellét. - Tekintélyt parancsolónak hangzik."

" - Asgardon nekünk nem ilyen merev az elképzelésünk a nemekről. Vagy a szerelemről, ha már itt tartunk. Nincs szabály arra, ki kivel lehet. Egészen biztosan nem tartóztatunk le érte senkit."

" - Már úgyis te vagy a főgonosz mindenki történetében, Loki - válaszolt Amora, és fátylát az arcára libbentette. - Miért nem kezdesz a szerepednek megfelelően játszani?"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

K. M. Holmes: Enyém a végszó (Tiéd a főszerep 3.)

 "Kivettem két üveg hideg sört a hűtőből, és kiléptem vele a jacht fedélzetére."

*

Talán az a legnehezebb, hogy ne titkoljuk az érzéseinket. Azt mondják, egy filmben bármi megtörténhet. Ashley álmában sem gondolta volna, hogy ez igaz lesz az életére is. Mert a legfontosabb filmszerepét Hollywood legdögösebb pasijával kellett eljátszania. Damian Reshore jelenléte viszont csak nehezítette a helyzetét. Hiába ismerték egymást régóta, Ashley ez idáig tökéletesen leplezte az érzéseit Damian iránt. 

A közös munka azonban felszínre hozta azokat, és rájött, hogy a valóság számára az igazi színjáték, mert nem engedhet a vágyainak. Inkább hazudott magának, hazudott a szívének, de hiába próbált a közöny mögé rejtőzni, Damian túlságosan vonzónak bizonyult az ő gyenge elhatározásával szemben. 

A kamerák kereszttüzében, rendezői utasítására egymáséi lettek, és különböző forgatási helyszíneken át szenvedélytől fűtve haladtak a végszó felé. Egészen addig, amíg a legboldogabb percben szertefoszlott minden remény… De milyen befejezése lesz az ő történetüknek? És miért olyan nehéz Damiant szeretni? Kiderül a trilógia befejező részéből. 

K. M. Holmes új regényében ismét elhozza az olvasóknak a Tiéd a főszerepben megismert szépfiút. A szerzőre jellemző humorral megírt, szexi és sziporkázó történetben végre Damian is kiteríti a lapjait.

Amikor tavaly elolvastam a Tiéd a főszerepet egyből megfogott Damian Reshore karaktere, és nagyon szerettem volna, ha az írónő neki is megírja a történetét. Damian No. 1 rajongójaként hatalmas megtiszteltetés előolvasni az Enyém a végszót, és nem lehetek elég hálás K. M. Holmes-nak azért, hogy papírra vetette Damian történetét, és megmutatta, hogy neki is van szíve, és sokkal több minden lapul benne, mint azt elsőre gondolnánk róla. Nagyon is megérte várni rá, és ha kicsit össze is tört a regény, akkor sem bánom, és hivatalosan is ez lett a kedvenc kötetem az írónő tollából. 

A történet hozza az első kötet alatt megszokott hangulatot, a filmes világot, és azt az életérzést, amit ont magából. Egyből belevágunk a cselekmény sűrűjébe, nemcsak egy forgatás kellős közepébe csöppenünk, hanem Damian és Ashley életébe is. A kezdet tökéletesen illik Damianhez, igazából nem is számítottam másra, hiszen mégis csak egy szexi, tehetős, csajmágnes filmsztárról van szó, aki nem mellesleg pimasz is, és van mit a tejbe aprítania, de ahogy haladunk előre úgy mutat rá arra az írónő, hogy ő bizony nemcsak ennyi, hanem jóval több. Gondoskodó, ha kell spontán, s helyén van a szíve, még akkor is, ha nem mindig mutatja ki, vagy éppen nem a megfelelő döntéseket hozza. Ami vele kapcsolatban a legjobban megfogott az a kétely, a bezárkózása mögötti igazság, és az, hogy nem emelte őt piedesztálra K. M. Holmes, hanem megmutatta a hibáit, azt hogy ő sem tökéletes, neki is lehetnek problémái, és félelmei. Teljesen tönkretett, de minden egyes elhullajtott könnycseppet megért. Szerettem, és kicsit szerelmes is lettem Damian Reshore-ba. Levett a lábamról, megnevettetett, ha kellett összetörte és kihajította az ablakon a szívemet, de közben el is hitette velem, hogy ő nem az, akire érdemes lenne várni, és aki érdemes a boldogságra. 

Komoly témákat boncolgat, egy súlyos, hosszadalmas betegségre hívja fel a figyelmet, s onnantól, hogy elültette a magot, a kétely is gyökeret ver, s emiatt lehetetlenség letenni a kötetet, hiszen tudnunk kell, mi lesz a vége, milyen sorsot szán a szerelmeseknek az írónő. Ezzel szemben Ashley karaktere egy igen életvidám, kedves és szerethető lány, aki még nem nagy sztár, mégis példát mutat azzal, hogy keményen dolgozik, és rámutat arra, hogy bármi lehetséges, csak akarnunk kell, és megdolgozni a sikerért. Csak az elérhetetlen, amibe nem fektetünk elég energiát és időt. 

Az elejétől kezdve nagyon szimpatikus volt, és örültem, hogy egy ennyire hétköznapi lányt helyez az írónő főszereplői státuszba, kedveltem benne, hogy nem volt elszállva magától, és nem éreztette azt velünk, hogy ő bizony már valaki. Ugyanolyan halandó, mint te vagy én. Neki is ugyanúgy összetörhetik a szívét, és ő is lehet lent a mélyben, s csak rajta múlik mikor mászik ki a gödörből. Emiatt nagyon szimpatikussá vált, és sokkal mélyebben is érintett a kötet. 

Vannak azok a könyvek, amik neked íródtak, amiknek az olvasása után úgy érzed, hogy megszólított, vagy éppen megmozgatott benned valamit, és az Enyém a végszó pont ilyen. Sosem késő lépni, sosem késő elkezdeni élni, és sosem késő azt tenni, amit a szív diktál, és ami helyes. Ami a kötet felépítését illeti, váltott szemszögből nézve tárul elénk Ashley és Damian története. Nemcsak egy filmforgatás részleteibe kapunk betekintést, hanem Berlin és Amszterdam utcáit is közelebbről szemlélhetjük meg, ezeket a részeket már csak azért is ki szerettem volna emelni, mert fontos alapkövei a kötetnek, és alapjaiban határozza meg a kialakuló érzelmeket és döntéseket. 

Persze, nem lenne igazi filmsztáros a regény, ha nem kapna Los Angeles, illetve Hollywood is szerepet, de amíg az európai országok inkább valami kezdetét jelzik, addig Amerika mint bonyodalomként, választási lehetőségként kerül előtérbe. Ha két részre osztanám az Enyém a végszót, azt mondanám, hogy a kötet első fele a boldogság, a munka, az önfeledt öröm és kacagás metaforáit testesítik meg, valami kezdetét, addig a második rész a választás és komoly döntések fellegvára. 

Semmiképp sem egy könnyed olvasmány, hiába indul annak, hiszen ahogy egyre többet és többet olvas belőle az ember, úgy lesz a cselekmény is egyre komolyabb, és úgy ad át egyre több érzelmet is. Maga a cselekmény emellett kikapcsol, elgondolkodtat, de pikáns, szexi és ahol kell ott bohókás is. Forró jelenetekben és az érzelmekben sincs hiány, s minden egyes elolvasott fejezettel egyre kézzelfoghatóbbá és valóságosabbá válik a történet. 

Szerettem benne, hogy igazi érzelmi hullámvasút, azt hogy látszólag elengedte a kezem, közben mégis fogta, és terelgetett az úton, és a legkeményebb pillanatokban sem engedett el. Igen, összetörte a szívem, ugyanakkor melegséggel is töltötte el, hiszen jóval többet adott, annál mint amire számítottam. Azt hittem majd kapok egy szerelmes, romantikus, 'damianes' történetet, de ennél jóval többet kaptam. Valódi érzéseket, valódi problémákat, önmarcangolást, vágyakat és a hamisítatlan 'kmholmes' varázst, ami újból ledöntött a lábamról, és újra bebizonyította miért is szavaztam anno bizalmat nemcsak az írónőnek, hanem Damian Reshore-nak is. Ó, Damian... Összetörtél, de éreztem, hogy érdemes várni rád. Megvan benne minden, ami egy jó regényhez elengedhetetlen. Szexi és pikáns. Őszinte, szókimondó és a végsőkig hadakozik az érzelmekkel. Viharos, ugyanakkor ott a fény az alagút végén. Ami a lezárást illeti, úgy érzem, hogy tökéletesen megoldotta az írónő, s megmutatta, hogy néha akkor ér a legnagyobb boldogság, és akkor történik valami jó, ha nem hadakozunk, és hagyjuk, hogy beteljesüljön a sorsunk. Az utolsó fejezetért pedig hálás köszönet, kellett a lelkemnek. Ha szerettétek a sorozat előző két kötetét, ezt se hagyjátok ki. Damian Reshore készen áll megdobogtatni az olvasók szívét, s higgyétek el, nem akartok lemaradni róla.

"Sok időmbe telt, mire rájöttem, hogy feleslegesen gyötrődöm, feleslegesen ábrándozok róla, amikor a szemében én nem vagyok más, csak egy barát. Vagy a haverja húga. Semmi több."

" - A legrosszabb pedig, hogy lenézek magamra, látom a karjaimat lógni, a lábamat lépkedni, de fogalmam sincs, kit rejt a testem. Értesz?"

" - Legyen kitartásod, mert tudom, hogy fel fogsz érni a csúcsra. Bártan légy bizonytalan! Kockáztass! Vágyakozz! Mert ezek nélkül szó sem lehet a sikerről."

"Eddig jól működött a szereplés, mert ennyit adtam csak bele magamból, amennyi ahhoz kellett, hogy hiteles legyek. Az nem esett nehezemre, hiszen csak utat engedtem a legális érzelmeimnek. De ez a testi vágy... ez túlságosan valódi ahhoz, hogy elengedjem magam."

"Pedig én nem a sikerébe szerettem bele, hanem a számos, felsorolhatatlan értékébe. A mosolyába. A tekintetébe. A humorába. Az intelligenciájába. A lehengerlő stílusába. A kedvességébe. A figyelmességébe... és most a szenvedélyességébe. Ez az új tapasztalás pedig, ez az érzelemgazdag kifejezésmód, teljesen ismeretlen volt számomra."

" - Ha értéktelen lenne a számomra, simán belevágnék, de így... - Elmerengtem egy pillanatra.- Biztosan tudom, hogy bántani fogom. Nekünk nincs közös jövőnk, és azt sem értem, hogyan lett a barátságból több közöttünk."

" - A fájdalmon keresztül ismerjük meg azt, akit eddig nem ismertünk igazán, és így fogjuk meglátni azt, amit sosem akartunk."

"Elfelejtette? Jézusom! Damian elfelejtette a szövegét? Szerintem még soha nem fordult elő vele, mert híres volt az elképesztő memóriájáról, amit több rendező is kiemelt már korábban, amikor nyilatkoztak róla."

"Azt érzem, hogy kell nekem. Nemcsak azért, hogy a vágyaimat kielégítsem, hanem másért is. Szeretek vele beszélgetni, nevetni, sétálni, táncolni, enni és csak úgy lenni. A lényeg Ő."

"Nem hittem, hogy létezik szebb dolog, mintha azt mondják, szeretlek, amikor a másik tudtára akarjuk hozni az érzéseinket, de Damian ezzel a mondatával bebizonyította, hogy igenis létezik. És az a helyzet, hogy én sem tudtam elszakadni tőle. Soha. Egyszer sem, dacára annak, hogy többször bántott a kelleténél. Ő későn ismerte fel bennem a szerelmet, én viszont azonnal megéreztem, ahogy találkoztunk. Az én érzéseim stabilabbak voltak, mégis én szenvedtem többet. Azt hittem, engem kell megmenteni tőle, arra álmomban sem gondoltam, hogy én fogom megmenteni őt. De megérte. Nekem csak az a lényeg, hogy Damian az életem része legyen. Hogy jelen legyen, és kapjak belőle."

Köszönöm szépen az írónőnek és a kiadónak az előolvasási lehetőséget!

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva előrendelhető! :)

Marvel - Új történetek

 "Peter Parker épp a moziban volt legjobb barátaival, Miles Moralesszel és Gwen Stacyvel. Hirtelen az egész terem vaksötétbe borult!"

*

MARVEL-HŐSÖK, EGYESÜLJETEK! Csatlakozz a kedvenc szuperhőseidhez, akik összeállnak néhány észvesztő kalandra és epikus harcra, hogy megvédje a galaxist! Marvel Kapitány és Gamora szembenéznek a legnagyobb félelmeikkel, Pókember nagyszerű barátokkal és bosszantó ellenségekkel találkozik, a Bosszúállók pedig összecsapnak a Fekete Renddel… Ez a gyűjtemény számos akciódús, szórakoztató mesét rejt, amelyek életre keltik a folyton bővülő, nagyszerű Marvel-univerzumot!

A Marvel Univerzum rajongóinak elhozta a Kolibri Kiadó ezt a színes, könnyen olvasható és emészthető történetek gyűjteményét. Ahogy a kötet is jelzi, leginkább gyerekek számára készült, de idősebb fejjel is élvezhető. Tökéletes esti mesét nyújthat a fiatalabb korosztály számára, s egyben bevezetőként is szolgálhat. A mondatok nem túl bonyolultak, leginkább a képvilágon és az illusztrációkon van a hangsúly. Ezek a rajzok precízen mutatják be az eseményeket, és a már ismert hősöket és főgonoszokat.

Nagy Marvel rajongóként nem is volt kérdés, hogy elolvassam e, s habár nem kifejezetten nekem szól, mivel mesékkel van teli, így is élvezhető, szórakoztató és izgalmas. Jó volt visszatérni a kedvenc hőseim világába, akkor is, ha nem tartott olyan sokáig egy-egy kaland. A könyves piacon nem igen találni gyerekeknek szóló, ennyire interaktív kötetet a Marvel világával kapcsolatban, ezért mindenképp azt mondanám, hogy szükség volt rá, és egyben hiánypótló is. 

Szerkezetét tekintve 18 fejezeten keresztül meséli el a szuperhősök kalandjait, legyenek ezek hétköznapi problémák, vagy valós veszélyek. Ezek egytől egyig tanulságosak, izgalmasak, kalandosak és hősiességgel teliek. A barátok, a család, az összetartozás, az önfeláldozás, a mások megmentése és a szeretet kulcsfontosságú szerepet játszanak. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy ha elesel, akkor is állj fel, és harcolj tovább, mivel semmi sem lehetetlen, ha eléggé akarjuk. S ne feledjük el, hogy együtt erősebbek vagyunk, nem véletlen harcolnak a Bosszúállók is csapatban.

Maga a kötet egy Pókemberes sztorival indít. Megalapozza a kötet további hangulatát, s az illusztrációkkal káprázat el minket. Különösen tetszett, hogy minden egyes fejezetnél előtérbe helyez egy-egy érzést, gondolatot, vagy épp meglátást. Nemcsak a hősöket magasztalja fel, hanem rámutat arra, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint mi, nekik is lehetnek hibáik, és ők is tanulhatnak belőle. A Pókemberes történetek közül, 5 is van, nekem személy szerint az Elektromos kisülés és a Nagymosás tetszett a legjobban. 

Az előbbi azért, mert Peter mellett Miles és Gwen is szerepet kap, azért ezt emelem ki, mert ebben a kötetben itt jelennek meg először. Természetesen a többi négyben is benne vannak, és rajtuk keresztül nagyon szépen látszik, hogy néha kell a csapat, az egység a gonosztevő legyőzéséhez, s a közöttük kialakult barátság is példaértékű.

A Nagymosás alatt meg pont az vett le a lábamról, hogy Peter hétköznapi oldalát mutatta meg, azt, hogy ő is csak egy tini srác, akinek hétköznapi dolgokkal kell boldogulnia. Ezt szerintem fontos tisztázni a fiatalabb generáció számára, hogy a hétköznapi dolgok is lehetnek legalább annyira fontosak, mint a szuperhősök munkája, és erre Peter Parker egy nagyon jó és alapos példa. Nemcsak az iskolában állja meg a helyét, hanem igazságosztóként is.

Ezek mellett nagyon megszerettem még A két fekete özvegy meséjét, A hőslények korát, Asgard hercegét, a Játszótéri perpatvart és Az elveszett drágaságot is. A kötet leginkább Pókember, Póknő, Miles Morales, Fekete özvegy, Fekete párduc, a Galaxis Őrzői, Marvel kapitány, Thor, Hangya és a Darázs kalandjaira helyezi a hangsúlyt. Nyomokban Doktor Strange, Loki és a Bosszúállók is felfedezhetőek.

A hősök mellett olyan gonosztevők is feltűnnek, mint Loki (ezeket a részeket különösen imádtam, hiszen helló, mégiscsak Lokiról van szó), Thanos, Venom, Elektro vagy éppen Yon-Rogg. De vannak olyan részek is, ahol nem a gonosztevők csínytevésére kerül a hangsúly, hanem egy-egy életet, sorsot megváltoztató eseményre. Gondolok itt arra, hogy hogyan is lett Natasha Bosszúálló, és hogyan is találkozott Clint Bartonnal. Mint azt a filmekből tudhatjuk, ők ketten nagyon szoros barátságot ápolnak, ezért ez a rész különösen kedves a számomra. De Bruce Hulkká alakulása, és a jót cselekedni akarás is előtérbe kerül. Összességében úgy gondolom, hogy megérte elolvasni, akkor is, ha nagyon rövidek ezek a történetek, mert velősek, a lényeget tartalmazzák, tökéletes kikapcsolódást nyújtanak és elfeledtetik a külvilág zaját az olvasójával. Erősségként a gyönyörű rajzokat emelném ki, mivel nagyon sokat emel a kötet színvonalán, és a szöveg nélkül is elmeséli az adott fejezetet. Ha te is odáig vagy a MCU világáért, akkor nagyon ajánlom ezt a kötetet. Kistesók részére pedig tökéletes bevezető lehet, vagy akár karácsonyi ajándékként is szuperül megállja a helyét. 

" - Kösz, hogy támogattatok - mondta Miles a barátainak. - Ti, srácok, megmutattátok, hogy egy csapat részeként egyénileg is jobb lehetek."

"Űrlord boldog volt, hogy rálelt az apjára, de rájött, hogy valójában már megtalálta azt, amit keresett: egy helyet, amit otthonnak hívhatott. Gamora, Drax, Groot és Mordály oldalán."

" - Hé, azon a bolygón születtem! - mondta Űrlord. - Menjünk, segítsünk! Talán még egy hot dogot is ehetünk, ha már ott vagyunk.

  - Miért ennénk kutyát bármilyen hőfokon? - kérdezte Drax, mire Gamora csak a szemét forgatta."

" - Nem szép dolog kinevetni azt, aki elesik - mondta nekik Marvel Kapitány. - Mindenki megbotlik néha. - Visszasegítette a kislányt a mászókára. - Van, hogy a legbátrabb dolog, amit az ember tehet, az, hogy feláll, miután földre került."

" - Oké, oké - forgatta a szemét Mordály -, ezúttal jól elrakjuk. Valahova, ahol senki sem találja meg. Mondjuk Quill alsógatyás fiókjába. Ott úgysem keres soha senki semmit..."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Katy Birchall: Szexoktatás - Az utazás

 "Maeve becsukta a könyvét, és felsóhajtott."

*

A világhírű Netflix-sorozathoz kapcsolódó regény! 

Maeve bátyját, Seant letartóztatták, és csak a testvéréhez fordulhat segítségért. Így hát Maeve útnak indul, de nem kell egyedül megbirkóznia a feladattal – még ha szeretne is –, hiszen az esetlen szexguru, Otis, a mindig pozitív Eric és hűséges barátnője, Aimee vele tartanak… 

Seant egy buliőrült társaság lopással vádolja, és minden bizonyíték ellene szól. Vajon sikerül Maeve-nek és a barátainak felfejteni az elnyomott félelemek, eltitkolt szerelmek és homályos motivációk összekuszálódott szálait?

A Netflix egyik talán legnépszerűbb sorozata a Szexoktatás, nagyon sokan szeretik, és több millióan látták már, viszont én azok közé tartozom, akikhez még nem ért el a nagy hype, és akinek nem sok fogalma van a sorozatról, igazából semmit nem tudok róla, de ez a kötet adott nekem egy kis ízelítőt abból, hogy mit várhatok el a Szexoktatástól. Olvasás után nagyon megjött a kedvem hozzá, s ha jól tudom, akkor már három évad debütált is. Felzárkóztatásnak, illetve betekintésnek szerintem tökéletes volt. Nem volt se nem túl komoly, se nem túl vicces. Szórakoztató, kikapcsol és ad egyfajta képet.

Maga a kötet nem valami hosszú, viszont annál tartalmasabb. Eléggé sok minden történik cirka 280 oldalon keresztül. Kapunk itt egy talányt, a karaktereket is jobban megismerhetjük, kibogozhatunk egy rejtélyt, és belecsöppenhetünk egy olyan közegbe, amit már nagyon sokan megkedveltek a sorozatnak hála. A kötet első néhány oldalán megismerhetjük a főszereplőket, ennek már csak azért is örültem, mert az igazat megvallva borító alapján fogalmam sem volt, hogy ki kicsoda, és kellett egy kis idő, mire összeállt a kép, hogy éppen kiről is van szó. De miután ez megtörtént, úgy éreztem, hogy száguldunk előre a cselekményben, és minden egyes apró részlet szépen a helyére került. Összeállt a kép, és láttam a teljes egészet. Az elindulástól kezdve a megoldásig. Ami már elsőre megfogott az az, hogy nem egyszerű, unalmas karaktereket helyezett az írónő a figyelem középpontjába, hanem olyanokat, akik érdekesek, és akik képesek a hátukon elvinni a cselekményt. Ott van Maeve, aki bár elsőre furcsának tűnt, a végére kiderült, hogy egyáltalán nem az, csak másképp gondolkodik, mint a többiek, viszont hatalmas pont az olvasás iránti szenvedélye miatt. Otis számomra végig egy hatalmas kérdőjel maradt, s nemcsak azért, mert kicsit filozofikus, vagy éppen túlságosan fura, ahogy beszél, hanem amiatt is, hogy nem tudtam dűlőre jutni vele kapcsolatban. Tipikusan az a karakter, akit socially awkward-ként tudunk beazonosítani.

Aztán ott van még persze, Eric és Amiee, akiket imádok, de tényleg. Hihetetlenül nagy formák, még akkor is, ha kicsit furák, de pont ez a szép bennük. Úgy néz ki, hogy a Szexoktatás szereti a nem éppen hétköznapi, kissé különcebb karaktereket a figyelem középpontjába állítani. Mindenkinek receptre kéne felírni az olyan barátokat, mint Eric és Aimee, hiszen velük soha semmi sem unalmas, mindig történik valami, és képesek úgy felrázni az embert, hogy az nem igaz. Szerethetőek, lazák és különlegesek. Aimee egyszerűen zseniális, igaz kicsit kelekótya, de neki pont ez áll jól.

Ami a történet gyors lefolyása mellett hihetetlenül bejött az az, hogy az írónő a különböző társadalmi helyzetben lévő tiniket egybekovácsolta, és megmutatta, hogy a barátság minden normát és szabályt ledönt. Tökéletes kiegészítőként szolgálva a sorozathoz, hiszen ha ismerném biztos még nagyobb rajongást váltott volna ki belőlem, mint azt alapesetben tette.

Maga a történet Seannal áll összefüggésben, miatta lesz izgalmas, rejtélyes és igazán vad a cselekmény, ami néhol kicsit szeleburdi, titokzatos, de igazán fenomenális is. Tipikusan az a történet, ami kikapcsol néhány órára, majd este leültet a Netflix elé, hogy kezd el, vagy éppen kezd újra a sorozatot, ha már láttad. Addiktív és egyben szórakoztató kikapcsolódás is. Nem csoda, hogy ennyi rajongója van, és ennyi embert vett már le a lábáról. 

Ha kíváncsiak vagytok Maeve, Otis, Eric és Aimee újabb kalandjára, akkor nagyon ajánlom nektek ezt a kötetet, hiszen megvan benne minden, amitől a Szexoktatás, az ami. Összességében úgy érzem, hogy első ismerkedésnek tökéletes. Meghozza a kedved ahhoz, hogy többet tudj meg a karakterekről, és ad egy kis képet is arról, hogy mire is számíthatsz a sorozattól. A nyomozásos rész nagyon izgalmas, nem véletlen került erre a hangsúly, s habár nem volt annyira könnyen kikövetkeztethető, mégis úgy érzem, hogy sikerült elég hamar megfejtenem a talányt. Mindezek mellett igazán tetszett, s az írónő könnyed stílusa is sokat segített abban, hogy pillanatok alatt elmerüljek a cselekményben, megismerjem a karaktereket, az alaphelyzetet, és azt, hogy mit is szeretne kihozni mindebből. Barátságról, kitartásról, testvéri szeretetről szól. Fontos hangsúlyt kap a másik olyannak való elfogadása, amilyen. Nemcsak mint barát, hanem mint család is. Kicsit különc, ugyanakkor Sean által megfűszerezte is a négy barát életét, és egy kis kalandot csempészett bele. Maga a kötet gyors tempójú, könnyen emészthető és szórakoztató olvasmány. Fanoknak nagyon ajánlott! 

" - Őszintének és kiszolgáltatottnak lenni nehéz, és igen, néha, amikor szembenézünk egy problémával, akkor rá kell ébrednünk, hogy a párkapcsolat nem működik, és az ijesztő lehet. - Otis elhallgatott, mély levegőt vett. - De így helyes."

" - A picsába, ez olyan menő, mintha te lennél Sherlock Holmes, és három Watsonod lenne!"

" - Nem tehetünk arról, ha beleszeretünk valakibe - mutatott rá Otis. - Az érzések nem helytelenek. Nem büntetheted magadat, nem haragudhatsz magadra miattuk, mert valódiak és fontosak. Nem irányíthatod azt, amit érzel, azt viszont igen, hogy mit kezdesz a helyzettel."

" - Senki sem tökéletes, és senki sem érzi magát annak. Mindenkinek vannak kétségei, aggályai, küzdelmei. De azzal, hogy Tabithához hasonlítod magadat, őrá irányítod minden figyelmedet, amikor saját magadra kellene inkább."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Marvel: ​Bosszúállók – Szereplők nagykönyve (írta: Alan Cowsill & John Tomlinson)

"A szuperhősök még erősebbek lesznek, ha összefognak!"

*

Ismerd meg a Föld legnagyobb hőseinek szövetségeseit és ellenségeit! Ebben a gazdagon illusztrált, hivatalos útmutatóban több mint kétszáz Bosszúállók-karakter mutatkozik be, többek között a közkedvelt Pókember, a mágia mestere, Doktor Strange, valamint Thanos, az őrült titán és Loki, a csínytevés istene. 

A könyv oldalain a Marvel Comics legkiválóbb illusztrátorainak munkái köszönnek vissza, melyek mellett részletes összefoglalót találsz a szereplők eredettörténetéről, képességeiről és tulajdonságairól. Pillants bele a Bosszúállók mozgalmas, örökké változó világának legfrissebb eseményeibe!

Imádom a Marvel világát, emiatt nagyon érdekelt a kötet, hiszen akármennyire is szeretem a filmeket, a képregények ismerete nélkül nagyon sok információ kimaradt eddig az életemből, de jó hír, hogy ez a kötet nagyon informatív, precíz és olyan ismeretet ad, amiről álmodni sem mertem volna. Jó néhány ismert karakter is szerepet kap, azok mellett, akik nem éppen annyira híresek/kevesebbet hallani róluk. Jó volt, hogy nemcsak a megszokott "ismerősök" köszöntek vissza az oldalakról, hanem azok is, akiket érdemes megismerni, és akik legalább annyira fontosak, mint a már említett társaik. Egyetlen valamire való fan polcáról sem hiányozhat ez az információkban gazdag, illusztrált és szépen összeszedett olvasmány.

Minden egyes oldal egy-egy új karaktert mutat be, egy bizonyos séma alapján. Először is kapunk egy kis ízelítőt, háttérinfót, majd az alapadatok után (valódi név, foglalkozás, bázis, képességek, szövetségesek, ellenségek,...), az erőértékeket is átvilágítva mutatja be. Mindezt illusztrációkkal színesítve. Ezek az illusztrációk kifejezetten színesek, részletgazdagok és képregényhűek, ugyanakkor igazi pluszként is szolgálnak a kötethez. Nem az a tipikus könyv, ami csak átszalad a részleteken, hanem, amit fontosnak tituál, azt meg is jeleníti. Ami nagyon megfogott az az, hogy minden oldallal egyre több információval, és háttértudással ruház fel. Leginkább meglepetést okozott ez a kötet, ugyanakkor a kidolgozottsága miatt igazi kincs a rajongók körében. Akik nem ismerik a világot, azoknak is érdekes lehet, hiszen felkelti a figyelmet, újat mutat, közel enged magához, és egy olyan átfogó képet hívatott kialakítani, ami egyrészt előnyt ad a többi rajongóval szemben, ugyanakkor fel is frissíti a már megismert tudást, vagy éppen kiegészíti, megcáfolja azt. Jó néhány helyen elképedtem, és nem hittem el, amit olvastam. Teljesen a bűvkörébe vont, s habár lassabban halad vele az ember, mint pl. a Marvel- Új történetekkel, azért érdemes energiát fektetni bele, hiszen ez is hozzátartozik az MCU-hoz, és jó, ha tisztában van az ember a dolgokkal.

Figyelembe véve e kötetet, úgy gondolom, hogy egy nagyon alapos munkával van dolgunk, ami kicsit sem informál túl minket, nem arra fekteti a hangsúlyt, hogy egy adott karakterről minél többet tudjunk meg, legyen ez releváns információ, vagy irreveláns, de az biztos, hogy előkelő helyre helyezi a pontosságot, a gyorsan érthetőséget, és azt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt tudjunk meg alapinformációkat, s ezt beépítve a tudásunkba használjuk fel a későbbiek során. Egy-egy oldalt elég gyorsan át lehet futni, nem szövevényes a nyelvezet, tényleg arra szorítkozik, hogy képbe kerüljünk, s nem tudtam nem észrevenni, hogy még mindig Loki az egyik legerősebb karakter.

Közel 180 karaktert mutat be a kötet. S ezek közül, akiket én ismertem az olyan 50 volt, szóval bőven okoz meglepetést, s akiket ismertem sem kizárólag biztos, hogy a valódi információkat tudtam róluk, gondolok itt pl. Hela karakterére, aki a filmekben Thor és Loki nővére úgymond, míg itt kiderül, hogy a valóságban ő Loki lánya. Teljesen elhűltem, és sokszor nem akartam hinni a szememnek. 

Úgy éreztem olvasás közben, mintha eddig egy burokban lettem volna, amit a filmek és sorozatok határoztak meg, és az eredetük egyszerűen eltűnt volna, de ezért is érdemes kézbe venni, mivel tényleg olyan tudással ruház fel, ami elengedhetetlen a világ megismeréséhez, s ha te is szeretnél kicsit meglepődni, akkor ajánlom Pietro oldalát, aki már magában a filmekben is érdekes, leginkább amiatt, hogy kettő alteregója is van, s a kötet megmutatja milyen is az igazi Pietro Maximoff. És, igen kicsit vérzik a szívem, hogy ilyen hamar elvágták a filmekben a karakterének a szálát.

Amikor elkezdtem írni erről a kötetről az értékelésemet/ajánlómat döbbentem rá, hogy milyen nehéz fába vágtam a fejszémet. Azt hittem, hogy majd egy tök szórakoztató és érdekes kötetet tudok bemutatni, de aztán rá kellett döbbennem, hogy ez annál jóval több. Nem egy tipikus Marvel bemutató kötet, mert leginkább a képregényekre helyezte a hangsúlyt, és azok alapján lett összeállítva, ezáltal néhány információ teljesen más, mint ami eredetileg élt a fejemben, de nagyon örülök, hogy olvashattam, mivel általa csak még inkább nőtt a Marvel iránti szeretetem.

Míg a Marvel - Új történetek gyerekeknek íródott, addig a Marvel Bosszúállók - Szereplők nagykönyve azoknak, akik szeretnének mélyebben elmerülni a világban, és nem elég nekik az a tudás, amit a filmekből és sorozatokból tudnak összeszedni, és akiket valóban érdekel, hogy milyen karakterek is léteznek még ebben az univerzumban. Összességében úgy érzem, hogy sokkal többet kaptam, mint amire számítottam. Kétségkívül egy komoly darabról van szó, ami a szórakoztatás mellett lényeges információkkal is ellát, s rádöbbent arra, hogy nem is olyan kicsi az MCU világa, mint azt gondolná az ember. Nagyon összetett, összeszedett, lényegi információkat helyez előtérbe, és minden egyes oldallal ad valami pluszt. Mindezek mellett, akik tanulni szeretnének, azoknak is lehetőséget nyújt. Mind a bemutatott karakterek által, s mind az illusztrációkból arra következtethet az ember, hogy nemcsak érdemes kézbe venni, hanem igazi fanként egyfajta többlet tudást is ad. Ami különösen tetszett benne, hogy nemcsak a szuperhősökre hívja fel a figyelmet, hanem a gonosztevőkre is, régi ismerős arcok is felbukkannak, a temérdek új mellett, s még arra is szánta az időt, hogy a fontosabb szervezeteket bemutassa, mint pl. a már ismert Hydra, vagy a számomra újdonságot jelentő AIM.

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)