2021. október 6., szerda

Vi Keeland: Nagy játékos


"A főnököm világbajnok seggfej volt."

*

Brody Eastonnal a férfiöltözőben találkoztam először, az első munkanapomon mint profi sportriporter. A hírhedt irányító úgy döntött, lecsupaszítja magát előttem. Ezen nem azt kell érteni, hogy felfedte előttem a titkait. Nem. Ez az arrogáns alak a legelső kérdésem után leejtette a törülközőjét. Élő adásban. 
A Szuperkupa legsikeresebb játékosa új hobbit talált ki magának – hogy minél jobban megszorongasson engem. Amikor visszavágtam neki, már nem csak szakmailag akart megszorongatni. Azonban én nem randizok játékosokkal. És nem azért, mert azon ritka nők közé tartozom, akik a profi foci világában dolgoznak. Sportolóval szívesen járnék. 
De más típusú játékossal nem. Mindenki tudja, mire gondolok. Ez a típus jóképű, erős, öntelt, és mindig azon jár az esze, hogy kit tud ágyba vinni. Brody Easton pedig a legnagyobb játékos. Minden nő arra vágyott, hogy sikerüljön megváltoztatnia őt. De igazság szerint neki csak egy vágya volt: megtalálni azt a lányt, akiért érdemes megváltozni. 
Kiderült, hogy én voltam az a lány. Egyszerű, nem? Lássuk be: soha nem az. Az „egyszer volt, hol nem volt” és a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” között elég sok minden történik. A New York Times és a USA Today bestsellerszerzője, Vi Keeland szexi, különálló történettel jelentkezik egy férfiról és egy nőről, akiknek a játék az élete, de be kell látniuk, hogy a szerelem pályáján a legbonyolultabbak a játékszabályok.

A megjelenése óta tűkön ülve vártam, hogy végre ezt a Vi Keeland regényt is olvashassam. Élek-halok a sport románcokért, és nagyon kíváncsivá tett az írónő, érdekelt, hogy mit tud kihozni ebből a történetből, és azt kell, hogy mondjam, egyáltalán nem csalódtam. Már a fülszöveget olvasva kilóra megvett magának a történet, és ez csak nőttön-nőtt, ahogy egyre többet és többet faltam be a kötetből. Készülj fel kedves olvasó, mert a Nagy játékos nem az a tipikus Vi regény, mégis megvan benne az a báj, ami miatt letehetetlenek az írónő regényei.

Ritkán fordul elő velem olyan, hogy már az első néhány mondat levesz a lábamról, de ennél a kötetnél ezt történt. Arra számítottam, hogy kapok majd egy szerelmi történetet, sportos utalásokkal megspékelve, de ennél jóval többet adott. Kaptam egy szerethető, tanulságos, velős gondolatokkal ellátott, szórakoztató, de ugyanakkor elgondolkodtató történetet, ahol a szerelem, az elengedés, és a múlt óriási szerepet öltött magára, s alig várta, hogy teljes egészében kibonthassa a szárnyait, s megmutathassa, miért, s miben más is ez a regény, mint az írónő eddigi írásai. Már az elején eléggé szembeötlő az, hogy nem egy egyszerű kötettel lesz dolgunk, hiszen ki ne imádná a mindig szórakoztató és humoros Delilah és a szexi, magabiztos, sport sztár huzavonáját, de ahogy haladunk, úgy mélyül el a cselekmény, úgy kap egyre több és több velősebb gondolatot, úgy ás egyre mélyebbre, és fedi fel előttünk a múlt eseményeit. Nemcsak azt mutatja meg a kötet által az írónő, hogy miért is jó sport romance-okat olvasni, hanem azt is, hogy milyen profin képes a múltba nyúlni, onnan kiragadni részeket, fontos eseményeket, és ezeket kivetíteni a jelenre, és hatalommal felruházni őket. 

Maga a kötet nagy vonalakban Delilah és Brody mellett, a függőségekről és a szeretteinkről is szól, az első szerelmekről, az elengedésről és a továbblépésről. Maga a kötet hangulata ezáltal hol önfeledt, hol feszültebb, igazi hullámvasút, de érdemes kézbe venni, és elmerülni a cselekményében, ami hol kacér, pikáns, vagy éppen szívszaggató és szomorú. Delilah karakterén keresztül bepillantást nyerhetünk a sport riporterek életébe, míg Brodyn keresztül a sportolók életét vetíti elénk. 

Mondanom sem kell, hogy mennyire imádtam, hiszen már az elején megfogott, s hol boldogsággal töltött el, s hol pedig megmutatta, hogy semmi sem lehet mindig jó, s bizony vannak hullámvölgyek, de rajtunk múlik, hogy beengedjük e az embereket, vagy végérvényesen kizárjuk őket. Emellett az érzelmek, a szerelem érzése, a megszokottól való eltérés, és a kísértés is kulcsfontosságú szerepet kap.

Kettejükön kívül Willow karaktere rázza fel, s egyben bolygatja meg az eseményeket, de úgy érzem, hogy pont erre volt az adott helyen szüksége a kötetnek, hogy még szerethetőbb és hitelesebb legyen. Néhol teljesen megdöbbentő, viszont számítani is lehetett arra, hogy ha megjelenteti az írónő, akkor ott semmi sem marad a megszokott mederben. 

Amit nagyon szerettem a kötetben, hogy sosem unatkoztam, ha nem éppen Delilah és Brody civakodtak, akkor történt valami izgalmas, és egy percig sem bírtam elszakadni ettől a párostól. Úgy érzem, hogy előkelő helyre ugrottak fel a kedvenc Vi Keeland karaktereim listáján. Külön-külön is megérnek egy misét, de együtt igazán ütősek, s ha néha Brody perverz is, mellette szerethető és csibészes, aki pillanatok alatt képes levenni a lábadról. 

Örülök, hogy olvashattam a történetület, de annak még inkább, hogy megírta az írónő, és ezzel esélyt adott nekik, hogy bizonyítsanak. Megmutatta, hogy sokszor ahhoz, hogy boldogok legyünk kockáztatni kell, s vállalni kell az esetleges szívfájdalmat, mert ha nem nyitunk a másik felé, és nem engedjük, hogy közel kerüljön hozzánk, akkor az egésznek nincs értelme, és nem leszünk felhőtlenül boldogok. Ahogy a mondás is tartja, kockázat nélkül nincs nyereség. Néha ez a kockázat megéri, néha nem. De ha nem adunk esélyt, nem tudjuk meg, mi lett volna, ha... Összességében egy szórakoztató, kémiában izzó, tüzes, ugyanakkor elgondolkodtató kötetet kaptam. Új kedvenc Vi Keeland könyvet is avattam a Nagy játékosnak hála. S a kötet az elejétől kezdve szépen felépített, humorban és bonyodalmakban gazdag. A legerősebb része a közepe, ahol már a kezdeti nehézségek szépen lassan átváltoznak, és megérkezik az igazi bonyodalom, a múlt és ennek a ráhatása a jelenre. Ha ti is szeretnétek megismerni a mocskos, macsós, rosszfiús játékos és a szellemes, nőies, humoros, sportriporter történetét, akkor nagyon ajánlom a Nagy játékost.
" - Valahányszor meglátom, villantok magának. - Ismét megajándékozott védjegyévé vált mosolyával. - Ahonnan én jövök, így mutatják meg egy lánynak, ha tetszik nekünk."

" - Magának akkora az arca, hogy kész csoda, hogy talál rá sisakot!"

" - Feltételezem, felemeli a telefont, és felhívja a légitársaságot, ahogy azt az utóbbi negyven évben is tette. Jól gondolom, hogy akivel maga találkozik, ezt nem fogja megtenni?"

"Kezdek beleszeretni, belezuhanok ebbe a szerelembe. Ezen a ponton képtelen vagyok megállni. Egyszerűen csak reménykedem abban, hogy a zuhanás végén Brody ott lesz, hogy elkapjon."

" - Milyen szerencsés kislány vagy, ugye, Abby? Én is nagyon sok időt töltöttem együtt a nagymamámmal. Amikor annyi idős voltam, mint te, a nagymamám háza volt a kedvenc helyen széles e világon."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...