Whitney G.: Alapos kétely (Alapos kétely 1-2-3.)

"New York City nem több egy szarral teli pöcegödörnél, ahová a kudarcot vallottak kénytelenek beönteni az összetört álmaikat, hogy messze maguk mögött hagyják őket."

*

A farkamnak megvan a maga étvágya – ami nagy és igen sajátos étvágy. Olyan nőt akar, aki szőke, formás és lehetőleg nem egy kibaszott hazudozó. (Hogy miért, az egy külön sztori.) Menő ügyvédként nincs vesztegetni való időm párkapcsolatra, ezért névtelen csevegéssel és interneten megismert nőkkel elégítem ki az igényeimet. A szabályok egyszerűek: egy vacsora, egy éjszaka, zéró ismétlés. Ez csak alkalmi szex. Nem több, nem kevesebb. Legalábbis így volt egészen Alyssáig. Ő egy 27 éves ügyvédnő, könyvgyűjtő és állítása szerint a legkevésbé sem vonzó. Elvileg jogi tanácsokat adtam neki késő esténként, és rábízhattam a heti kalandjaim részleteit. De aztán bejött a cégemhez egy interjúra. Egy hallgatóknak kiírt gyakornoki pozícióra… És rohadtul megváltozott minden. Az év egyik legerotikusabb könyve, amiben a forró jelenetek mögött mély lélektani összefüggések bontakoznak ki a múltbéli drámák felszínre kerülésével. Hagyd, hogy elraboljon!

Egy történet, három rész, egy könyv. Mi is lehetne ennél jobb? Imádom, hogy ezt a trilógiát egybe szedte a Könyvmolyképző és nem kellett éveket várnom arra, hogy megtudjam mi lesz Aubrey és Andrew sorsa. Habár eredetileg 3 részre van szedve, simán elmehetett volna egynek is, ahogy azt a KMK csinálta. Nyilvánvalóan érződik, hogy egybe lett gyúrva, mivel ugyanúgy megtalálhatóak benne azok a kis elválasztó címek, mint például az, hogy 1. rész és társai és egy-egy ilyen rész végén érződik a lezárás és aztán a következő részben a nagy kérdőjel, hogy miért is úgy folytatódott ahogy, de ez semmit sem vesz el az élményből.

Azok számára akik élnek-halnak az erotikus, mocskos szavakkal teli szerelmi sztorikért, azok határozottan imádni fogják. Egyszerre szexis, ábrándos, mocskos, szókimondó és földbe döngölős, de néha ezekre a kincsekre is szükség van, hiszen az élet nem csupa napfény és csillogás és nem mindenkinek adatik meg a szőke herceges sztori. Alapjáraton nem az én stílusom a nagyon erotikus könyvek, mégis a KMK regényeit valami miatt mégis szívesen olvasom és bővítem az olvasási közegemet, ezzel is erősen kilépve a komfortzónámból. Maga a történet felépítése és stílusa hasonló, mint Meghan March Vágy trilógiája, de azért mégis más. Tudni kell, hogy eredetileg az Alapos kétség magánkiadásban jelent meg, s ahogy egyre népszerűbb lett úgy jöttek sorba a folytatások is. Az, hogy papír formátumban, más nyelven megjelent hatalmas elismerés az írónő részére, nemcsak büszke lehet magára, de meg is érdemelte a sikert. Azt hiszem ezt nevezik egy álom valóra válásának, s mi olvasók ennek csak örülhetünk, hiszen egy újabb Must have erotikus-romantikus írónővel ismerkedhetünk meg. Kevésszer mondom, de ez a történet az elevenembe hatolt. Sokszor éreztem dejá vu-t, de hogy pontosan miért is azt nem tudom. Vannak benne olyan pillanatok, amik meglehetősen ismerősek számomra, nyilván nem vagyok jogász, se barátság extrákkal párti, de mindenki életében előfordult már szerintem, hogy adottak voltak a feltételek csak be kellett szállni a körhintába. Engem erre emlékeztetett a kötet. 

Amellett, hogy meglehetősen erotikus, nagyon sok benne a szex jelenet, amik néhol brutálisan szókimondóak vagy éppen piszkosak az érzelmeknek és a múltnak is teret enged. Nem egy helyen csillan fel a múlt egy apró darabkája, vagy bukkan a felszínre egy érzés, egy érzelem ami átveszi a cselekmény felett az irányítást. Tömören olyan, mintha egy komplex, összetett igazi macsó vagyok, nekem nem kell barátnő fétises pasit raknak össze egy bohókás szöszi fiatal szépséggel. 

Gondolom senkinek sem mondok újat Andrew személyéről, aki a tipikus berögzült, eszméihez ragaszkodó alfa hímet testesíti meg, akinek alapszabálya az egy éjszaka és más semmi. Szemben ezzel ott van Aubrey, aki nyomás alatt van, titokzatos, cselszövő. De mind a két karakter élete nyomással és elvárásokkal teli, amellett, hogy a múltjuk és a jelenük sem egyszerű. Az Alapos kételyben nemcsak a szex és a vágyak jönnek elő, de az elvárások, a döntések végtelen sorozata és a múlt elengedése is. Amikor elkezdtem olvasni nem számítottam rá, hogy mély érzelmeket és valós fájdalmat, könnyeket is fogok látni a lapokon. 

Arra számítottam, hogy kikapcsol egy kicsit és eltereli a gondolataimat egy srácról, de épp az ellenkezője történt. Minél többet olvastam Andrewról, annál inkább párhuzamba vontam a saját életemmel és minden esemény és fájdalom a lelki szemeim előtt pörgött le. Nemcsak párhuzamot vontam le, de én voltam Aubrey és Andrew volt az én kiválasztottam. Teljesen magába rántott, nem eresztett, ha kellett letargiába sodort, de meg is mutatta, hogy a cselekmények sorozata milyen erővel bír, ha valamit nagyon akarunk nem elég változtatni, tenni is kell érte. 

Whitney sajátos stílusa éppúgy lenyűgözött, mint A&A viharos, de annál inkább szenvedélyesebb egymásra találása és kibontakozása. A 2018-as évem egyik legnagyobb meglepetése az Alapos kétely és egy percig nem bántam meg, hogy engedtem a borítón szereplő öltönyös pasi csábításának. Szó szerint elcsábultam és ha nem is szeretnék egy saját Andrew-t, az tagadhatatlan, hogy olyan érzelmeket valósított meg az írónő, amire a legtöbb nő vágyik, hogy az általuk kiszemelt nőfaló, csak szex és más semmi típusú pasik miattuk változzanak meg és tárják ki a szívüket-lelküket, nyíljanak meg és feledhetetlen élményt okozzanak. Emellett egy olyan hátszelet biztosított az írónő, ami minden egyes utalással és elejtett morzsával egyre érdekesebb és egyre titokzatosabb lett, ami miatt hiper gyorsasággal száguldunk mi olvasók végig a köteten, hogy megtudjuk, ki is az igazi Andrew Hamilton és, hogy mi rejlik az álca alatt. Szenvedély, fájdalom, szókimondóság, titkos múlt, vágyak örvénylő tengere, töménytelen szex és plusz 18-as karika jellemzi Whitney G. méltán sikeres trilógiáját. Ha kedves támadt elolvasni ne habozz, de vigyázz, mert függőséget okoz. A függőség mellett az érzékeny lelkűeket földig tiporja, igazi érzelmi hullámvasút tele hullámvölgyekkel és mély pontokkal, de a felemelkedés, a csúcs elérése határozottan megéri az érzelmi vihar átélését.

" - Komolyan mondtam, hogy te vagy az egyetlen barátom... A barátok pedig elvileg adnak egymásnak esélyt arra, hogy jóvátegyék a dolgokat. Csak engedd, hogy elmondjam, miért kellett hazudnom neked..."

"- Te vagy az egyetlen nő, sőt az egyetlen ember, akivel az irodai munkaidőmön kívül beszélek. - Az ölembe ültettem. - Az egyetlen nő, akivel valaha is telefonszexeltem. Az egyetlen nő, aki beülhetett a kocsimba. És az egyetlen nő, aki hazudott nekem, mégis rávett, hogy maradjak..."

" - Rég megmondtam neked, hogy nálam nincsenek érzelmek. Hogy ha valaha is dugunk, akkor ott lesz vége. - A fülem mögé simított egy hajtincset. - Ugyanakkor belátom, bizonyos mértékig az én hibám, hogy a munkában és a magánéletben is átléptem veled a határt."

" - Igen. Tudod, aki nem kezel úgy, mint egy szardarabot csak azért, mert tetszem neki, és mert ő is tetszik nekem. Érdekes koncepció, ugye?"



Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!

Borsa Brown: Gyalázat és hit (Gyalázat 1.)

"Érzem, hogy itt a hajnal. Orromban az illata, bőrömön a nedves szele..."

*

Egy ​elzárt amish közösség és a külvilág összecsapása

Dorothy Miller, a fiatal amish lány Sarasotában éli mindennapjait. Bár közösségük visszahúzódik a világi élettől, de nem zárkózik el teljesen. Gregory Hamilton újabb üzleti tervet készül véghezvinni, nívós éttermet építene a városi amish piac helyén. A hely felvásárlása már folyamatban van, és ezzel az amish közösség tagjai is szembesülnek. Vajon felveszik a harcot azzal az emberrel, aki tönkre akarja őket tenni, vagy jámbor lélekként beletörődnek a helyzetbe? És mit tesz Dorothy Miller? Mi történik, ha kezünkbe vehetjük a sorsunk irányítását, de képtelenek vagyunk józanul dönteni, mert a szívünk nem engedi? Mi van, ha olyasvalakibe szeretünk bele, aki egyenesen az ellenségünk?

És van, amikor már hiába a hit, az amish maffia is közbelép, egy igazán különleges ember vezetésével. Végül pedig mindenki szembesül vele, hogy a bűn az ajtajuk előtt áll, és arra vár, hogy beengedjék.

Borsa az egyik olyan írónő, akire érdemes várni, hiszen újabbnál-újabb olyan világokba vezet be minket, amik elzártak és csak felületes információink vannak róluk. Az arab világ és az olasz kultúra mellett ezúttal az amishok életébe enged betekintést kitérve minden egyes részletre, ugyanúgy bemutatva a bukkanókat és nem fél attól, hogy valós információkra hagyatkozva egy olyan cselekményt tárjon elénk, ami amellett, hogy ámulatba ejt, de valamilyen szinten le is nyűgöz.

Nagyon, de tényleg nagyon sokat kellett várni a Gyalázat és hitre, de azt mondhatom, hogy minden várakozást megért, hiszen nem túlzok, ha azt írom, hogy ez az eddigi legkedvesebb történetem Borsa tollából. Mind az arab s mind az olasz maffia világa más és más okokból szerettette meg magát velem, de a Gyalázatnál érzem azt, hogy bizony ezt Borsa nekem írta. Minden egyes részletével és kifejezésmódjával arra sarkalt a cselekmény, hogy csak úgy faljam és faljam a sorokat. Nem bírtam betelni vele. Igazi függőséget okozott, ha csak egy percre is másra kellett figyeljek. Eszméletlen, hogy mekkora hatást gyakorolt rám olvasás közben. Egyetlen egy percig nem éreztem azt, hogy ki vagyok rekesztve a világából, mivel ami magyarázatra szorult kifejezés vagy szóösszetétel az szépen le lett írva, hogy mi is az, vagy hogy éppen mit is takar, hogyan kell elképzelni. Köztudott, hogy sokat olvasok, de ennyire egyedi könyvhöz még eddig nem volt szerencsém. S igen, aki olvashat Borsától az szerencsésnek mondhatja magát. Imádom, ahogy a szálakat szövi. A váltott szemszögtől egyenesen elaléltam. Ez kellett, hogy igazán izgalmas, megkapó és követhető legyen a cselekmény minden oldalról. 

Nem találtam benne egyetlen egy olyan mozzanatot sem, ami ne lett volna úgy megvilágítva, hogy a másik karakter szemszögéből is látnánk. Ha csak azt veszem, akkor már a témájával és a felépítésével, terjedelmével megnyerte magának az Év Könyve Díjat, s a borítót még nem is említettem. Nagyszerű munkát végzett a kiadó összes embere és nem is csodálom, hogy ennyire felkapott lett Borsa, mivel egy olyan csapat áll mögötte, akik hagyják szabadon szárnyalni, hagyják, hogy kiélje a kreativitását és a kíváncsiságát. A kötet előtt nem igazán foglalkoztatott az amishok világa, nyilván tudtam, hogy létezik, de ennyi. 

Semmilyen információm nem volt arról, hogy hogyan is élnek ők és ezt olyan szinten felforgatta az írónő, hogy a kötet hatására elkezdtem a témával foglalkozó filmeket és könyveket keresni, mivel úgy felkorbácsolta az éhségemet, hogy nem fogom kibírni a második rész megjelenéséig. A karakterek már az elején megvettek magamnak, na jó Gregory nem, de amit művelt vele a cselekmény alatt Borsa azt nevezem írói szárnyalásnak, nemcsak hogy megkedveltette magát velem, de egyenesen ő lett a mindenem. Samuel, a szexi amish fel sem érhet hozzá. Már most letettem a voksomat Gregory mellé. 

Mondjon bárki bármit néha az a legnagyobb csábítás, amire azt hisszük, hogy nem lehet a miénk és akkor éljük át az igazi boldogságot, amikor végre megkapjuk. Nincs is annál felemelőbb és édesebb. Viszont visszatérve a karakterekre maga az amish közösség nemcsak egy megfoghatatlan fogalom, hanem bizony eszmék, gondolatok, arcok, jellemek és karakterek tartoznak hozzá. A lelki szemeim előtt elevenedtek meg és úgy mutatták be az ő kis közösségüket, hogy az természetes és odaillő legyen. Egy percig nem éreztem, hogy kívülálló vagyok. Olyan volt, mintha én is a közösség tagja lennék és velük együtt néznem, ahogy a mindig jó és szerény Dorothy rálép a kísértés lépcsőfokaira. 

Ezek a "botlások" és bűnös gondolatokkal tarkított részek váltak a kedvenceimmé és úgy magában Dorothyt is nagyon megkedveltem. Okos, kedves, ha kell harap, egyáltalán nem hagyja magát, kicsit naiv, de nagyon érdekes és alig várom, hogy meg tudjam, hogy a Gyalázat és hit után, hogyan is folytatódik a története a nem mindennapi szerelmi háromszögével. Borsa mesterien ötvözi a mi világunkat az amish világgal, hol keverve, s hol különálló egészként mutatva meg azt. Nem akarok nagyon nyalizósnak tűnni, de az a helyzet, hogy Borsának istenadta tehetsége van ahhoz, hogy amihez ő hozzáér az sikeres és szerethető legyen.  

A történet szépsége pont az, hogy soha nem lehetünk benne biztosak, hogy mi is lesz a következő lépés, de az biztos, hogy a kikapcsolódás és a szórakozás garantált. Bár nem tudom, hogy az szórakozásnak minősül e, ha az ember még hajnalba is a Gyalázat és hitet olvassa úgy, hogy már csak pár óra van hátra és megszólal az ébresztő, hogy ideje iskolába/munkába indulni. Viszont az biztos, hogy nem okoz álmatlan éjszakákat és addig nem ereszt, amíg ki nem végezzük, s ezt nem feltétlenül az első kötetre értem, hanem azokra is, amik még meg sincsenek írva. Hát ez van. Borsa egyszerűen arra született, hogy ilyen és ehhez hasonló profin megírt, különleges világba kalauzoló történeteket hozzon elő magából és addig ne álljon le, amíg legalább 50 könyvet meg nem írt. Összességében nemcsak, hogy tetszett,de egyszerűen imádtam minden egyes betűjét, minden szenvedéssel, nevetéssel és szomorúsággal együtt. Akit érdekelnek az amishok, vagy csak egyszerűen szeretik Borsát és az írásait, azoknak bátran merem ajánlani, mert csalódni biztosan nem fognak, sőt előre figyelmeztetek mindenkit, hogy erős függősséget okoz.

"Van egy kérdés, ami napjában többször is megfordul a fejemben, legyen szó üzletről vagy nőkről: megéri? Igen. Gregory Hamilton mindig aszerint határoz, hogy mi az, ami megéri, és mi az, ami nem. Nem tudok a pillanatnak élni!"

" - Jaj, Samuel. Ne adj a rossz nyelvekre! Ha körülnéznél, látnád, hogy minden lány szívesen menne hozzád feleségül. De, az Isten áldjon meg, neked kell lépned! Miért nem kéred meg valamelyik kezét? Annyi szép eladósorban lévő lány van!"

" - Most már csak az a kérdés, Gregory, hogy melyik farkas megy el egy ilyen bárány mellett harapás nélkül. Mert most már azt is sejted, hogy finom... Nem igaz?"

"Jóképű, keményfejű, jégszívű... Mit érnek a vonzó vonások a többi mellett? Samuel távolodó izmos alkatát elnézve úgy vélem: nagyon sokat!"

"Nem csupán az életünk jelene tesz minket boldoggá, hanem az agyunk rejtekén megbújó képek, emlékek. És sajnos nekem abból nincs szép, nem tudok mit elővenni."

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 30%-os kedvezménnyel!

Marie Lu: The Young Elites - Az ifjú kiválasztottak (Válogatott ifjak 1.)

"Nálunk négyszázan haltak meg. Imádkozom, hogy önöknél jobb legyen a helyzet."

*

Van ​ki gyűlöl minket, akasztófára való zsiványként gondol ránk. Van ki retteg tőlünk, démonnak tart, máglyára vetne mindannyiunkat. Van ki bálványoz minket, az istenek gyermekeinek vél. De egy sincs, ki ne hallott volna rólunk. Adelina Amouteru túlélte a vérlázat. Durvalelkű apja szerint ő egy malfetto, irtóztató, utálatos teremtmény, aki szégyent hoz a családjukra, és a boldogulásuk útjában áll. De a pletykák szerint, a láz túlélői közül néhányan nem csak forradásokkal lettek gazdagabbak – úgy tartják, néhányan rejtélyes hatalomra tettek szert, és bár a kilétük titokban maradt, úgy kezdték emlegetni őket, hogy a kiválasztott ifjak. Teren Santoro a királynak dolgozik. Az Inkvizíció fejeként az ő feladata felkutatni az ifjú kiválasztottakat, hogy elpusztítsák őket, mielőtt még ők pusztítják el az országot. Veszélyesnek és bosszúszomjasnak tartja őket, de lehet, hogy a legsötétebb titkot maga Teren rejtegeti. Enzo Valenciano a Tőr Társaságának vezetője. E titkos társaság kutat az ifjú kiválasztottak után, hogy előbb találjon rájuk, mint az Inkvizíció. És most Adelina személyében a Tőrök olyasvalakire bukkannak, akinek a hatalmához hasonlót még nem láttak. De függetlenül attól, mit gondoltak róluk, a nevüket mindenki ismerte. A Kaszás. Magiano. A Széljáró. Az Alkimista. Az ifjú kiválasztottak.

Eszméletlen, zseniális, egy igazi remekmű. Még a Legenda trilógiát is sikerült felülmúlni. Az agyamat eldobtam olvasás közben. Csavar-csavar hátán, eszméletlen leírások, ok-okozati összefüggések, lélegzetelállítóan brutális világ. Egyszóval imádtam. De nézzük meg kicsit bővebben.

Marie Lu neve számomra összeforrt a Legenda trilógiával és akármennyire is imádom, nagyon röstellem, hogy a harmadik részig még nem jutottam el. Szegény ott csücsül a polcon és arra vár, hogy elmerüljek benne, de Az ifjú kiválasztottak szinte hívogatott, csábított, hogy olvassam és hát... szánom-bánom, de elcsábultam. Vizsga utáni ösztönzőnek nagyon bevált. Alig vártam, hogy letegyem a tanulnivalót és elmerüljek ebbe a páratlan világba, ami még a Legenda világánál is összetettebb, különlegesebb és érdekfeszítőbb. Adott a 14. századi Velence egy csipet különleges erővel megáldott fiatallal és kész is a tökéletes kombináció, ami minden valamirevaló olvasót elcsábít. Már, ahogy az első oldalakon is szembetűnt van egy bizonyos stílusa a kötetnek, ami nemcsak azt teszi lehetővé, hogy gyorsan, gördülékenyen és mindenféle kétely nélkül olvassuk a regényt, de ezáltal egy olyan különleges atmoszférát alakít ki, ami végig jelen marad és még azután is, hogy a legutolsó oldal legutolsó szavához érnénk. Engem ezzel a regényével teljes mértékben levett az írónő a lábamról és megérte várni rá, mert bizony már az eredeti megjelenéssel egy időben kinéztem magamnak és alig vártam, hogy végre hozzánk is elérkezzen és megmutassa azt, hogy bizony vannak olyan dolgok, amikre érdemes várni és Az ifjú kiválasztottak pont ilyen. 

Maga a regény nagyon pörgős, gyors lefolyású, részletgazdag, sejtelmes, egy kicsit borús hangulatú és a kötet lapjai alatt végig érezhető a sötétség áramlása, ami a főszereplőt is jellemzi. S ha már szóba került. Adelina karaktere egyszerre különleges és különc is. Igaz, hogy ez a két fogalom általában párban jár, de Adelina esetében ezt a kettősséget tökéletesen el lehetett különíteni egymástól. Az egész lénye maga a kibontakozásra váró cselekmény. Minden egyes lépése és megmozdulása lavinát indít el, amit a végén képtelenség megállítani. 

Az írónő emellett mesterien ábrázolja a sötétség hatalom átvételét és azt, hogy mire is vagyunk képesek. Amellett, hogy a malfettókat állítja a középpontba és az ő működésüket és céljukat párhuzamot is von a mai társadalomra nézve. De hogy kik is azok a malfettók? Olyan különleges képességekkel rendelkező fiatal tinédzserek, akik túlélték a vérláz elnevezésű betegséget és ezután valamilyen képességgel gazdagabbak lettek, de a legtöbb esetben ez a külsejükben is megjelenik.

Természetesen az írónő nemcsak a képességekkel rendelkezőeket állítja a középpontba, hanem azt is megmutatja, hogy mi várt azokra, akik malfettók, de képesség nélküliek. Nagyon szemléletesen és a végletekig elmegy azért, hogy úgy mutassa be Az ifjú kiválasztottak világát, hogy szinte minden oldalról betekintést nyerhessünk. 

Több olyan rész is van, ahol igazi borzalmat kell átélnie az olvasóknak, de ezek a nem éppen szép jelenetek teszik olyan lenyűgözővé és olyan egyedivé a kötetet. Mint már írtam csavarokkal teli, de olyan helyeken hozakodik vele elő, ahol nem is gondolná az ember és csak úgy kapkodja utána a fejét. Többek között velem 2x is megtörtént az, hogy nem akartam hinni a szememnek és olyan háromszor-négyszer biztosan újból olvastam azokat a részeket, mert épp ésszel képtelen voltam felfogni. És még most sem ment teljesen. De bízom benne, hogy az egész csak egy illúzió, egy nagyobb terv része és, hogy a második kötetben minden értelmet nyer, mert annak nem látom sok értelmét, hogy amit szépen felépített magának Marie Lu azt egy ecsetvonással romba döntse. 

De visszatérve a cselekményre... a különböző szálak eleinte soknak tűnt számomra, de ahogy egyre jobban haladtam az olvasással úgy teljesedett ki a lelki szemeim előtt a nagyobb kép és úgy állt össze a kirakós darabkái. Minden egyes darab a helyére billent és kiadta a nagyobb képet, ami az elfogadásban is segített. Ritkán fordul elő, hogy pont egy olyan karakter válik a kedvencemmé, akit aztán bábként rángat a későbbiekben az írónő, de most ez történt és valahol az ámulat felszíne alatt romokban heverek, egy apró darabot kitépett a szívemből, amit aztán a cápák közé dobott. Igazi hullámvasúttá vált az utolsó néhány fejezet. Végig jelen volt az adrenalin, de nagy dózisban ide összpontosult és itt teljesedett ki. Nem egyszerűen váltogatta, hanem egy helyre fókuszált vele és a legváratlanabb pillanatban szabadjára engedte. Olvasók millióit törve ezzel darabokra, de még emellett is azt mondhatom, hogy ez az egyik legjobb Marie Lu kötet, amit valaha is írt és imádtam olvasni Adelina, Violetta, Gemma, Enzo, Lucen, Raffaele és a többiek történetét olvasni. Az meg nem is kérdés, hogy mennyire szükségem van arra a második kötetre, hogy minden kikristályosodjon előttem és, hogy újra átélhessem az izgalmakat, a fájdalmat és megtudhassam, hogy hogyan is tovább. Elkápráztatott való igaz, de az érzelmekkel is játszadozott bőven a kötet. Ha igazi élménnyel szeretnétek gazdagodni, ne habozzatok.

" - Akkor hadd áruljak el neked egy titkot. - Közelebb hajol, hogy az ajka majdnem a fülemhez ér. Borzongató érzés szalad végig a gerincemen. - Nem vagy holmi fertelmesség. Még csak egyszerűen malfetto sem vagy. Ez az, amiért rettegnek tőled. Az istenek hatalmat adtak nekünk, Adelina, mert mi uralkodásra születtünk."

"Mi történt közöttünk? Ő a Tőr Társaságának vezére, a koronaherceg, hírhedt gyilkos és valószínűleg a következő király. És valahogy mégis sikerült elbizonytalanítanom. Eddig folyton csak ő bizonytalanított el engem. A kimondatlan titok közénk telepszik, akár egy sötét, feneketlen szakadék."

" - Bizonyosodj meg róla, hogy a tudás, amire szert tesz, nem gyengíti az irántad való hűségét. Adelinára a legerősebb hatással a félelem és a gyűlölet van, de hat rá a szenvedély és a becsvágy is. Ezek együttesen vakmerőségre, meggondolatlanságra ösztönzik, megbízhatatlanná és hataloméhessé teszik."

"Nem emlékszem rá, hogy éreztem volna ilyet korábban. De talán csak azért, mert nem érezhetjük a hiányát olyasminek, aminek a létezéséről sem tudunk. De ma már tudok róla, és érzem a hiányát is."

" - Egyszer azt mesélted nekem, hogy a pletykák szerint van valahol egy kiválasztott, aki képes visszahozni a halottakat az életbe. Igaz?"

Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!

Jay Crownover: Jet (Marked Men 2.)

"Jet Keller mindenféle csábítást hordozott a feszülő nacijában, és túlontúl sok fenyegetés rejtőzött aranyszegélyes, sötét szemeiben."

*

Jet Keller feszes bőrnadrágjával és vészjósló érdességével minden lány fantáziáját lángra lobbantja. Ayden Cross azonban már maga mögött hagyta a rosszfiús korszakát. Nem akarja megadni magát az izzásnak, amit Jet nyugtalanítóan sötét szemében lát. Fél, hogy öngyulladásuk szikrái megégetik, hiszen már a fiú érintése is feltüzeli.

Jet képtelen ellenállni a hosszú combú, veszkócsizmás délvidéki szépségnek, aki minden várakozására rácáfol. Ám minél közelebb érzi magát Aydenhez, mintha annál kevésbé ismerné. Bármennyire szeretné megfejteni a lány titkait, minden lehetséges szempontból kifürkészni őt, a saját bőrén tapasztalhatta, hová vezet, ha két embernek egészen eltérő elképzelései vannak egy párkapcsolatról.

Válhat-e a szalmalángból tartós szerelem… vagy elemészti álmaikat, és elhamvasztja őket?

Eddig az összes eddigi magyarul megjelent JC regényhez volt szerencsém és azt mondhatom, hogy a Marked Men sorozata kiemelkedik a többi közül. A Jet sem képez kivételt, hiszen megadja a rajongóknak az oly régóta vágyott érzést, hogy folytatódjon a sorozat és ne legyen egy a hazánkban nem befutott regényekből. Rettentően hálás vagyok a Könyvmolyképzőnek, hogy nem hagyták elveszni és méltó külsőt adtak neki, bár azt ki kell jelentenem, hogy a Jet az egyik olyan, aminek se a magyar, se a külföldi borítója nem nyeri el teljesen a szívemet. De ettől függetlenül ízléses, stílusos és rocksztáros lett.

Nem voltak nagy elvárásaim a kötettel szemben, hiszen már minden kis apró megrezdülését ismertem az írónőnek, de amit a Jet lapjai alatt véghez vitt az minden eddigi tudásomat a földbe tiporta és megmutatta, hogy igenis tud újat mutatni, még olyanoknak is, akik nem 1-2 regényét olvasták már. Az előző részben már megismerhettük Rule és Shaw viharos románcát, ami a Jet lapjai között is folytatódik nem kis elégedettségemre. Jó volt újra az életük részének lenni, de ez nem vett el semmit az új románcból, sőt. Reményt adott és példát is, hogy mi lehet a sok megpróbáltatás és önámítás vége, ha elengedjük a démonainkat és nem harcolunk sem a múlttal, se azzal, hogy kik is voltunk évekkel ezelőtt. De kezdjük az elején. Újfent váltott szemszögű történettel hozott minket össze Jay Crownover, nem is akárhogyan két nagyon ellentétesnek látszó, kemény múlttal rendelkező egyéneket enged össze és a markában nevetve nézi, hogy mi is fog ebből a két személyből kialakulni. Ugyanúgy benne van az, hogy hatalmas boldogság lesz a vége, de az is, hogy a poklot poklát is megéljük olvasás közben. Na ez valahogy így is volt, hiszen a viaskodás és a tagadás mellett kaptunk boldog pillanatokat, de olyanokat is, amik alapjaiban rengették meg a történet mondanivalóját. Nagyon kemény és a valóságot, a rossz körülmények közül való kitörést is példaértékűen tárja fel. Alaposan kidolgozva, minden egyes fontos lépésre kitér. Addig-addig húz minket, amíg teljesen fel nem fedi a múltat, azt hogy mi volt egykoron és, hogy egyetlen egy pici botlás is milyen galibákat képes okozni. 

Ha magát a cselekményt tekintem, akkor jóval felülszárnyalja a sorozat első kötetét; azaz Rule történetét, hiszen sokkal mélyebb, jóval kibontakozóbb, nehezebb, de a rocksztár vonal, a kemény tetovált srác szál ugyanúgy megvan. Ehhez egy olyan belső tartalmat társít, ami arra ösztönzi az olvasókat, hogy igenis lépjenek ki a komfortzónájukból és fogják a kezükbe Jet történetét, merüljenek el benne és várjak a katarzist, ami el fog jönni nem is akárhogyan. A történet erőssége, hogy nem hétköznapi emberek életét teregeti ki, hogy nem csak úgy bedobja a levesbe a karaktereket, hanem foglalkozik is velük és próbálja az írónő a helyes irányba terelni őket. Több szó, mint száz. 

Nem egyszerűen szerethető történet, hanem pörgős, egy éjszaka befalós kötet, ami csak még jobban szorgalmazza a sorozat további köteteinek megjelenését. A karakterek nemcsak belsőleg, de külsőleg is nagyon erősek. Egyéniségek, akiknek a gondolatait nehezen lehet megváltoztatni. Jet maga a megtestesült férfi, megvan benne szinte minden, amit egy lány akarhat, míg Ayden maga az ellentmondás, igazi álca mögé rejti a valódi énét, s mégis Jet egy pillanat alatt átlát rajta. A közöttük kialakuló fülledt levegő, az izzás, a szikrázás és sziporkázás még a beavatlan szemeknek is egyből kitűnik. Bitang erősek és határozottak külön-külön is, de együtt a legerősebbek és a legrettenthetetlenebbek. 

Nincs olyan akadály, amit ha idővel is, de nem tudnának legyőzni. A szerelmi szál nem szokványos mivolta csak még jobba dob a történeten. Hol veszélyesen romantikus, de van hogy olyan erotikus, hogy csak na. A testiséget is úgy megírta az írónő, hogy le a kalappal előtte. S ez tőlem nemcsak elismerés volt, hanem bók is, mivel nagyon háklis vagyok az erotikus jelenetekre, de a Jet úgy volt megfogalmazva, ahogy azt kell. Vesztegette ugyan az ízlésesség vonalát, de nem lépte á azt. Ha csak öt érvet kellene felsorakoztatnom, hogy miért is érdemes elolvasni, akkor azok a következőek lennének: kellően romantikus és erotikus, ahhoz hogy emészthető legyen, érdekesek és múlttal rendelkező karaktereket helyez a középpontba, humoros, szexi és meghökkentő. 

Nem egyszer ámultam el azon, hogy milyen fantáziával vagy éppen élettapasztalattal van megáldva Jay ahhoz, hogy a Jet-et így ebbe a formába össze tudta hozni. A kötet végén lévő dallista kellő hangulatot biztosít az érzések elsajátításához és végig körüllengi egy Memphis May Fire-ös légkör az egész kötetet. Végig mentek ismételve a fejemben a különböző számok a bandától és ez csak még élvezhetőbbé, még szerethetőbbé tették számomra. Összességében ajánlom azoknak, akik szeretik ha egy történet él és ha van mondanivalója. Ha Rubin Pöttyös rajongó vagy, akkor a Rule és a Jet is kötelező olvasmány számodra. Jay Crownover rajongóknak pedig nagyon kötelező. Egy szóval imádtam minden egyes sorát, imádtam, hogy ha az kellett megcsavarta a szívemet és drukkolásra biztatott, de ha az kellett, akkor felemelt és a boldogság felhőjén lebegtem egészen addig, amíg ki nem húzta alólam és le nem estem a valóság talajára, ahol a problémák mind megoldásra várnak és nem érdekli őket a szerelem, vagy éppen az érzelmek.

" - A legjobb számok mind csajokról szólnak, nem? Mindegy, hogy metál vagy country, blues vagy rock and roll; azok a dalok, amiket megjegyez az ember, amiket a közönség is szívesen énekel, mindig a legkirályabb csajokról szólnak, arról a fajtáról, aki nélkül nem bírsz élni, de sosem bírod megszerezni."

"Megelégeltem, hogy leragadtam múlt és jelen között. Megelégeltem, hogy húsz lépéssel előre gondolkodjak, mert bármit lépek, akár jót, akár rosszat, a végén pórul járok, és iszonyúan érzem magam. Megbántok jó embereket, hebehurgyaságokat művelek, és indoklásul csak azt hozhatom fől, hogy totálisan kificamodott érzelmeket táplálok egy srác iránt, pedig ,ég arra sem vagyok képes, hogy megmutassam neki az igazi énemet. De ennek vége."

" - Úgy látom, még mindig futsz, Ayden. Nem jöttél még rá, hogy míg a láthatár egyre távolodik, a múlt pontosan ott marad, ahol hagytad?"

"Akárcsak a szétfolyó időbe, őbelé is kapaszkodni akartam, ameddig csak tudok, ameddig nem harapódzik el annyira a tűz, hogy belülről elevenen eléget, neki pedig nem marad más választása, mint végignézni, hogy elhamvadok."

" -  Amikor eljön az igazi, azt megérzed, Jet. Hegyeket mozgatsz a kedvéért, megváltoztatod az életedet, és bármit megteszel, ha az kell, hogy őt magad mellett tartsd. Shaw nélkül félember lennék. Jobbá tesz engem, boldogabbá, és látom, hogy Ayden ugyanezt teszi veled."

Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!

Abby Winter: Tiltott szenvedély

" - Mr. Hamilton! Mrs. Newton van itt."

*

Julie Hamilton hosszú idő után végre kilépett az apja árnyékából. Miután megunta, hogy minden lépését figyelik, barátnőjével New Yorkba költözik, és új életet kezd. Mostanra majdnem mindene megvan, amire korábban vágyott. Lakás egy jó környéken, egy klassz munkahely és David, aki mindent megad Julie–nak, neki azonban mégis hiányzik valami az életéből.

Jonathan Parker volt katonaként egy biztonsági céget üzemeltet. Múltjának köszönhetően megbízható, határozott és megfontolt. Egy nap azonban olyan megbízást kap, ami mindent megváltoztat.

Már az első találkozás alapjában rengeti meg mindkettőjük világát.

De milyen jövője lehet egy kapcsolatnak, ami mögött több titok is lappang?

Mit tesz Julie, mikor kiderül, hogy senki nem az, akinek kiadja magát?

Lehet jövője egy szenvedélyes, de tiltott kapcsolatnak?

Már volt szerencsém olvasni az írónőtől, de akkor Emy Dusttal közösen írtak egy igencsak ütősre sikerült történetet és mindenféleképpen kíváncsi voltam, hogy sikerül e hasonló érzéseket és gondolatokat kiváltania belőlem, mint amit elért a Csapdába csalt szerelem lapjain. Azon egy percig sem lepődtem meg, hogy már az első fejezetek után teljesen a hatalmába kerített és bebizonyította, amit eddig is éreztem, hogy szorult belé tehetség és ezt jól is kamatoztatja.

Maga a Tiltott szenvedély érdekesen kezdődik, amolyan előzetest ad az első fejezet a továbbiakra, hogy megértsük az összefüggéseket és azokat a szálakat, amik a történet egy bizonyos pontján össze fognak érni. Az sem volt meglepetés, hogy baromi gyorsan haladtam vele, mivel a regény pörgős, tömör, lényegre törő és a kellő részeken csavaros, bravúros. Viszont nagyon rövidnek találtam emiatt és szívem szerint még olvastam volna tovább is, sőt egyes részeket még jobban, belsőségesebbé írtam volna, de így is teljes mértékben átjöttek az érzelmeket, amiket Abby Winter szeretett volna közvetíteni. Maga a cselekmény emellett nagyon akciódús is, egyetlen egy olyan pillanat nincs, amikor unatkozhatnánk. Teljességgel magába szippant minket. Nem lehet ellenállni neki. A kifejezéseket, a mondat összetételeket is kellően használja, bár azért néhány félreütés fellelhető; ezek mégsem gátolják a zavartalan olvasmány élményét. Tipikusan egy olyan kötettel volt dolgom, amit ha egyszer elkezd az ember, akkor nagyon nehéz félretenni és egészen mással elütni az időnként. 

Úgy gondolom, hogy az a kevés szabadidő, ami munka után adódik azt úgy kell eltölteni, hogy ne csak pihentető, de tartalmas is legyen. Aki a kezébe fogja a Tiltott szerelmet az megkapja mindkettőt. Úgy kapcsolódhat ki, hogy közben pihen is, de azért a fogaskerekek járnak a fejében, hogy mi is lehet a kötet következő oldalán, vagy éppen mikor fog egy újabb csavar felbukkanni és felforgatni az eseményeket. Amellett, hogy akcióban gazdag az érzelmeknek is ad rendesen. Hol érzelmes, hol pedig érzéki.

S ezek mellé társul még a testiség és a vágy, mint figyelem fenntartó tényező. Az érzékibb, de annál inkább erotikusabb részek nagyon jól vannak megírva. Mint tudjátok nem díjazom, ha túlságosan "kocsmanyelven" vannak megfogalmazva a dolgok és az írónő nemcsak átlépett ezen, de egy teljesen új mederbe sodorta ezáltal az eseményeket. 

Imádtam olvasni a két karakter életét és azt,ahogy összefonódott a kötet egy bizonyos részénél a két szál és egy lett belőle. Nem egyszerűen elfogadhatóvá, de nagyon kézzel foghatóvá is vált és simán el tudom képzelni, hogy ez a valóságban is megtörténhet. Tipikusan szerelem első látásra érzelmekről és tettekről van szó, és ennél szebben nem is lehetett volna megfogalmazni azt,ami kialakult a főszereplőink között.

Nagyon imádtam, hogy Jonathan olyan karakán volt, hogy egy igazi személyiség, hogy egy vérbeli macsó és az írónő úgy adagolta a jobbnál-jobb szövegeket a szájába, hogy az természetesnek és tökéletesen odavalónak tűntek. 

Julie viselkedése az elején nagyon nem tetszett és nagyon sajnáltam Davidet, de a történet egy bizonyos pontján ez a sérelem is elmúlt, hiszen addig-addig adagolta nekem Abby Jon és Julie szerelmét, amíg el nem kezdtem hinni benne és amíg el nem kezdtem drukkolni értük. Amilyen természetességgel indult a megismerkedésük olyan gyors fordulatot vetett a továbbiakban a kapcsolatuk kibontakozása.

Ezeknél a részeknél érzek egy kis hiányt, mivel én tipikusan az az ember vagyok, aki nagyon szereti, ha maximálisan, tényekkel és érzésekkel alátámasztva kapja meg a szerelmi szálat, de ahogy egyre jobban haladtam a kötettel, úgy kaptam egyre több és több információt, konklúziót és tényállást, hogy mit miért is tett az írónő. 

Azt hiszem teljességgel kijelenthetem, hogy Emy Dust és Ella Steel mellett új kedvenc erotikus-romantikus magyar magánszerzős írónőt ismerhettem és szerethettem meg. A kötetről még annyit, hogy nem tudom, hogy tervben van e, de szívesen venném, ha a többi srác is, vagyis Jon barátai is megkapnák az ő maguk kis saját történetét, azt a világot, ahol teljes mértékben kiteljesedhetnek, mivel nagyon nagy potenciált látok bennük. Érdekesek, macsók, humorosak és nem utolsó sorban elég szexi kép él róluk a fejemben. Mindenesetre nem bántam meg, hogy a Tiltott szenvedély lett az első önálló és független Abby Winter kötet, amit a kezeim között foghattam és aminek elveszhettem a nagyon is jól felépített világában. Remélem lesz még szerencsém még többet és többet olvasni az írónőtől, mivel a tehetsége átüt az oldalakon és kár lenne veszni hagyni ezt az isten áldotta ajándékot. Akinek ennyire színes és vizuális a belső hangja, annak írnia kell. Összességében egy sikergyanús kötetet kaptam, ami nem meglepő módon magával rántott és csak az utolsó oldalakon engedte el a kezemet. Így kell kiemelkedni a tömegből és megmutatni, hogy mi is rejlik a koponya belsejében. Csak gratulálni tudok. Remélem még hallok felőled.

"Milyen furcsa az élet! Néha fel sem tűnik, hogy egy kapcsolatban valami nem működik, csak ha már lesz mihez hasonlítani. David akkor sem vette észre az ilyen pillanatokat, ha percekig bámultam magam elé. De az is lehet, hogy csak nem foglalkozott vele, nem tudom."

" - Julie! Bébi! - szólongatott Jonathan, de semmi kedvem nem volt ránézni. Annyira ciki volt, hogy egy apró érintése ilyen hatással van rám! - Gyerünk! Julie! - Most már határozottan nevetett rajtam."

" - Ne szekálj! Annyira jó vele lenni! Már nem is tudom, mikor éreztem magam ennyire jól. Tudom, baromság, mert alig ismerjük még egymást, de hiszem, hogy ő a másik felem. - Azt vártam, mikor fog újra a képembe röhögni, vagy kigúnyolni, de nem jött egyik sem. Ránéztem. - Tudod, miről beszélek igaz?"

Köszönöm Abby Winter írónőnek a könyvpéldányt és a bizalmat! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető közvetlenül az írónőtől!

Ella Steel: Sors-Fordító (Sors 3.)

"A legutóbbi hazalátogatásom az ünnepekkor volt, ennek lassan már három hónapja - merültem el teljesen az emlékekben..."

*

Jesse Keller, egy öntelt, nagyképű férfi. Úgy érzi ő a Férfi szó tökéletes megtestesítője. Kamionjával járva a világot mindenkinél többre tartja magát. Nagyobb, erősebb, tekintélyt parancsolóbb, akár a kamion egy személyautónál. Magányosan tölti mindennapjait nem keresve senki társaságát. A nőket felszedi, használja, majd eldobja.

Egy nap azonban Jesse rátalál egy eszméletlen nőre, és megmenti őt.

Mi történik, ha a nő magához tér? Egy nő, akinek nincsenek emlékei. Egy nő, akinek nincs hová mennie.

A nő, aki nem bírja elviselni a férfi önteltségét… A vonzalom, ami egymáshoz láncolja őket. Mi történik, ha a nőnek visszatérnek az emlékei? Elbírnak a múlt súlyával? Jesse hajlandó feláldozni nyugodt életét egy nőért, vagy a könnyebb utat választja?

Mert sosem tudhatod, melyik nap tartogat számodra sorsfordító eseményeket.

Nagyon vártam már Jesse történetét. Talán őt vártam a legjobban, mivel miután megkaptam Rosie történetét nem bírtam magammal és már számoltam a napokat, hogy mikor fog jönni, hogy mikor állítja a feje tetejére a világomat és mikor nyilvánul meg az, hogy mi is lett ebből a srácból. Valamennyire fel voltam készülve arra, hogy egy teljesen új vonalon olvassak Ella Steeltől, mert eddig a Sors-Fordító az a regénye, ahol veszélyekben és húzós helyzetekben is helyt kell állnunk nekünk olvasóknak is.

Már az első oldalakon éreztem az arrogancia, a bunkóság és a túlzott önbizalmat áradni a lapokból, de egy cseppet sem bántam, hogy Jesse Kellert ilyen tulajdonságokkal ruházta fel az írónő. Nincs is jobb annál, mint amikor egy igazi alfahím van a középpontban és láthatjuk a fejlődését vagy éppen azt, hogy egy nő hogyan is képes mindent a feje tetejére állítani és addig-addig csavarni az aktuális adonisz fejét, amíg teljesen ki nem fordul a felvett viselkedéséből és meg nem mutatja, hogy ki is ő valójában a felszín alatt. Részleteket már a kötet megjelenése előtt is olvashattam, de azok közel sem voltak elegek ahhoz, hogy megkapjam a teljes élményt, mivel Jesse-t nem elég megismerni, meg is kell érteni és látni kell a a tettei mögött rejlő szándékot és értelmet. Úgy kezdtem neki a kötetnek, hogy kikapcsolódok, igen ám, de olyan adrenalinlöketet adott az első néhány fejezet, hogy nem bírtam megállni. Szó szerint elkapott mint az örvény és hol erősebb, hol pedig gyengédebb széllökésekkel vitt egyre közelebb a cselekmény tetőpontjához, majd a lezáráshoz, ami hagy maga után kivetni valókat, de erről majd lentebb kifejtem, hogy mit is gondolok. Magát a cselekményt eseménydúsnak, veszélyesnek, titokzatosnak, de ugyanakkor perzselőnek, forrónak és szexinek is mondanám. Nagyjából egyforma mértékben kerültek bele a vágyakozás és a kalandos elemek is. Mindenből egy extra nagy dózist kapunk szépen adagolva. 

Kellő helyeken van benne pimaszság és tesztoszteron is. Kétség kívül ez az egyik legjobb Ella Steel regény. Azok az elemek, amik elvarázsoltak az első és a második rész kapcsán újra előkerültek, de felturbózva, átformálva és olyan adalékanyaggal töltve, ami kétségkívül elkülöníti az elődeitől, mégis beleillik a "családba". Egy kicsit más is meg új is, de a hamisíthatatlan Ella Steel hangzás megvan benne, a stílus páratlan és úgy ahogy van nagyon szerethető. Említettem, hogy veszélyes, s ez alatt tényleg a veszélyt kell érteni, hiszen alvilági motívumok és véres valóság is ugyanúgy helyet kap, mint a gyilkosság és a bűnözők kegyetlen világa. 

Igaz, hogy Jesse és Katherine története, viszont mind az első, s mind a második kötet szereplői megjelennek ezzel is tovább szőve a megkezdett történetüket. Az az igazság, hogy egy percig se unom meg, ha újra Evanről vagy Rosieról kell olvasnom, hiszen ők már a részeim és minden egyes kis apró részletre kíváncsi vagyok és izgalommal tölt el, ha kaphatok részleteket vagy akár csak utalásokat is. A történet komolysága mellett a lélek rejtelmeibe is utazunk, akárcsak Jesse és az ő kamionja, aki országhatárt nem ismerve újabb és újabb kalandba vagy éppen veszélyes helyzetbe keveri magát. 

A legapróbb részletig felboncolja a Sors-Fordító a karaktereink lelkét, addig-addig kínozza őket, amíg be nem teljesül a szenvedésük ára és amíg meg nem látják a boldogság felé vezető utat. Egy szó mint száz szerethető, izgalmakkal teli, borzongató, veszedelmes, furmányos, logikus, jól felépített történetet kapunk, ami nem okoz csalódást. Jesse és Kathy nemcsak jó páros, de feledhetetlen, vicces vagy éppen szívmegállós pillanatokat is okoztak. Ha arra volt szükség elmerültek a késztetésbe, de ha kellett olyan veszélybe sodorták magukat, hogy nem tudtam hova kapjam a fejem, hogy ne maradjak le semmiről és minden egyes aprónak tűnő részletet megjegyezzek, mivel végérvényesen a kötet vége felé kap minden értelmet. 

A Keller család kotnyeleskedéséről imádtam olvasni. Boldogsággal töltött el, hogy nem maradtak a háttérbe, hogy nem hazudtolták meg magukat és hozták a már megszokott formájukat. Ami a harmadik kötet főszereplőit illeti. Jesse hatalmas lelki fejlődésen esik át, arról nem is beszélve, hogy egy teljesen új terepre téved, ami néha ingoványos, de ugyanúgy megvan a stabilitása is, csak jól kell forgatnia azokat a bizonyos lapokat. Imádtam ezt az egomán, erős és határozott jellemét. 

Ha nem lenne foglalt a szívem tuti hogy beleszeretek, de így meghagytam Kathynek, aki eszméletlenül erős, le a kalappal előtte és azok a tragédiák, azok a szörnyűségek, amiket át kellett élnie nem voltak képesek hosszabb időre megtörni mutatják meg igazán Ella Steel erősségét is, ami a női karaktereiben rejlik. Egytől egyig nehéz sorsúak, de a kellő férfi mellett igazi erős nőkké válnak, akik semmitől sem riadnak vissza és ha kell visszavágnak teljes erőbedobással. A cselekmény szinte minden egyes része épített a logikai vonulaton, magához láncolva vezetett végig a labirintuson, amit a történet megkövetelt, hiszen sokrétű, logikailag eszméletlenül jól felépített, furfangos, becsapós, de minden egyes tett mögött ott a válasz, a miért és ennél többet nem is kérhettem volna Ellától, bár az epilógus utolsó sorai miatt kérdőjelek jelentek meg előttem, nem tudtam hová tenni a fejleményeket. Lesz Jesse 2? Vagy hogy lesz ennek a történetnek kerek lezárása? Jelenleg úgy érzem, hogy hiányzik még néhány oldal a könyvemből vagy inkább hiányzik egy bizonyos karakter kötete ahhoz, hogy teljes legyen a Sors-Fordító. De félreértések ne essék még így is eszeveszett kalandban lehetett részem egy kicsit sötétebb elemekkel tarkított cselekményben, de a szórakozás és a kikapcsolódás élménye így is megmaradt volna, mindössze a nyugalmi állapot helyett eszeveszett sebességgel vert a szívem olvasás közben. Úgy érzem kellett ez az adrenalinlöket és ez a kicsit másabb, de határozottan ella steeles stílus.

"Ezt el sem hiszem. Lemondtam a mai dugásról egy elmeroggyant csaj miatt, akihez amúgy hozzá sem érhetek. És miért? Mert megkért rá... Szerintem elment a maradék eszem is."

"Nem kell feltétlenül betartani a szabályokat, mert vannak kivételek. Nekem úgy néz ki, Katherine a kivételem, a sorsfordítóm. Amióta bepottyant az életembe, egészen új ember lettem. Eddig elképzelni se tudtam, hogy valakivel együtt utazzak, most meg a fene egye meg, hiányzik mellőlem. Hiányzik a kötözködése a piszkálódása és a látványa. Ez a nő teljesen rabul ejtett..."

"Tenni kell, amit az ösztöneink diktálnak. És mit diktálnak? Hogy kell nekem ez a nő. Ha meg akarom dugni? Megdugom. Ha meg akarom tartani? Megtartom. Ha szeretkezni akarok vele? Szeretkezek. Bassza meg! - torpantam meg az utolsó kijelentésem miatt."

"Az életünket megváltoztató, sorsfordító események általában olyan hirtelen és váratlanul történnek, hogy mi alig győzzük követni azokat. Akár egy éles kanyar, egy ismeretlen útszakaszon. Nem látod előre, nem tudod, mi van utána, de tudd, hogy a kormány mindig a te kezedben van. Hogy beveszed-e a kanyart, vagy irányt változtatsz, csak rajtad múlik."

Köszönöm Ella Steel írónőnek a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád az alábbi helyekre kattintva megrendelhető:

- közvetlenül az írónőtől dedikáltan és kedvezménnyel

- Libri.hu-n 5%-os kedvezménnyel

- Bookline.hu-ról 20%-os kedvezménnyel