Erin Sterling: The Kiss Curse - Átkozott csókok (Ex Hex 2.)

"A varázsige az volt:" Változzon ez a levél másvalamivé", és Gwynnevere Jones valóban másvalamivé változtatta a levelet, úgyhogy roppant igazságtalan volt, hogy most mindenki vele kiabál."

*

Erin ​Sterling nagy sikerű könyve, az Ex Hex – Csiribú, szerelem! szereplői, Gwyn és a hátborzongatóan jóképű Wells Penhallow visszatérnek, hogy megküzdjenek a varázslókat érintő újabb kihívásokkal és a köztük fellángoló mágikus vonzalommal. 

Gwyn Jones boldogan él a Észak-Georgia hegyei között megbúvó Sírvölgyben. Anyjával és unokatestvérével, Vivienne-nel nagyon jó csapatot alkotnak, a Boszorkánykonyha nevű boltja remekül megy, és a városka fiatal boszorkáit is sikeresen terelgeti. Elérkezik a halloween, és minden tökéletes, egy dolgot leszámítva: felbukkan Llewellyn ’Wells’ Penhallow, Rhys Penhallow legidősebb bátyja. Miután Wells boltot nyit éppen szemben a Boszorkánykonyhával, rádöbben, hogy Gwyn személyében veszedelmes vetélytársa akadt. 

A versengés hevében elcsattan egy váratlan, szenvedélyes csók, ezért úgy döntenek, inkább távol tartják magukat egymástól, mágikus vonzalom ide vagy oda. Ám a városkába hamarosan titokzatos boszorkánytársaság érkezik, és Gwyn varázsereje fogyatkozni kezd. Nem marad más választásuk: össze kell fogniuk Wellsszel, hogy kitalálják, mi a boszorkányok szándéka, és hogyan szerezhetik vissza a lány bűbájos képességeit, mielőtt túl késő lenne.

" - Erre van szükségem - mondta. - Nem nagy szavakra. Csak rád, így, ahogy vagy, a katasztrofális és a körmönfontan választékos énedre is."

Már az Ex Hexet is nagyon szerettem, de az Átkozott csókok még az első résznél is sokkal jobb. Van benne egy csipet enemies to lovers, humor, varázslat és Miák úr!! Gwyn már az Ex Hexben is felkeltette a figyelmem, hiszen egy szeleburdi, ugyanakkor nagyon kedvelhető karakter, és égetett a kíváncsiság, hogy megtudjam milyen sztorit is hoz össze neki az írónő. Azt kell, hogy mondjam egy cseppet sem csalódtam, és talán még nagyobb kedvenc is lett, mint a Csiribú, szerelem!

Újra megadta azt az őszies, spooky, boszis légkört, amire oly vágytam, és ez a hangulat a végéig kitartott. Persze valamivel forróbb, mint az Ex Hex, meg aztán ez az egész enemies to lovers vonal is baromi jól állt neki, ugyanakkor alapvetően az Átkozott csókok egy felettébb édes és aranyos boszis történet. Van benne ugyanúgy varázslat, kicsit Gilmore Girlsös a hangulat, de végig szórakoztat, és alig várod, hogy még többet megtudj. Adott Gwyn, aki egy zseniális karakter. Én személy szerint nagyon kedvelem azokat a karaktereket, akik kicsit bohókásabbak, akik szerencsétlenebbek, mint az átlag, na meg ha ehhez még egy igencsak szórakoztató természet is társul, akkor nyert ügye van. Gwyn nemcsak egy egyéniség, hanem egy olyan boszorkány, akire érdemes odafigyelni. Mellette Wells a kötet másik főszereplője, és hadd mondjam el mennyire is érezhető közöttük a kémia, a banter ,és a kettejük közötti adok-kapok helyzetek tették fel számomra az i-re a pontot. Az Átkozott csókok egy felettébb szellemes és humoros történet, amit semmi esetre sem szabad komolyan venni, hiszen elsődleges célja az, hogy mosolyt csaljon az arcodra, és az, hogy megnevettessen, hogy egy olyan környezetbe invitáljon, ahol garantált a jó hangulat, és ahol mindig történik valami. Ha nem egy átok szabadul el, akkor a varázserő ingadozik, és újra felmerülnek a múlt eseményei. Könnyed romantika, boszis sajátosságok és igazán szenvedélyes, vicces, lebilincselő és akciódús a regény.

Sírvölgy és a lakói mindig meg tudnak lepni, és ez az Átkozott csókok alatt sem volt másképp. Míg az első kötet inkább aranyos, addig ez a második sokkal több annál. Mint ahogy megszokhattuk egy múltbeli eseménnyel kezdünk, majd hagyjuk, hogy ez az esemény kihasson a jelenre és beindítsa az Átkozott csókokat. Vicces, hogy minden egy félreértéssel kezdődik, majd ahogy haladunk úgy veszi át az irányítást az érzelmek kavalkádja.

Wells és Gwyn is titkolják, mit is éreznek a másik iránt, majd a másikkal való kicseszés és "utálat" alatt ezek az érzelmek megváltoznak. Nem véletlen mondják, hogy vékony a határ gyűlölet és szerelem között. Azokat a részeket is imádtam, amikor úgymond egymással vetekedtek, de azok a kedvenceim, amikor az érzelmek elszabadulnak, és megmutatják, hogy mi lenne ha nem lenne az utálat és normális emberekként kommunikálnának egymással.

Őszintén imádtam, és nagyon sajnálom, hogy ilyen gyorsan kiolvastam. Az ellentétek mindig vonzzák egymást és erre a legjobb példa az Átkozott csókok. Gwyn és Wells nem is lehetne különbözőbb. Míg Wells dekadens, komoly, addig Gwyn szórakozott és sokkal nyitottabb, felszabadultabb, mint Wells. Ketten együtt nagyot ütnek, és imádtam azokat a részeket, amikor hirtelen felindulásból felhagytak az enemies to lovers vonallal, mert ezek a részek az alappillérei a kötetnek.

Ami a hangulatot illeti, hiába van kint meleg és jön a nyár, én gondolatban mégis egy őszies tájon jártam, vártam, hogy eljöjjön a Halloween, és szinte láttam a lelki szemeim előtt, ahogy színesre változnak a levelek, és leülök egy bögre teával a kanapéra az Átkozott csókokat olvasni. Tökéletes olvasmány az őszi, borongósabb napokra, de legyen akármilyen évszak az Átkozott csókok képes elhozni az őszt, és ezzel együtt a mágia is szabadabban áramlott ebben a kötetben, mint az Ex Hexben.

A váltott szemszög nagyon jót tett a történetnek, már csak azért is, mert annyira szerettem nemcsak Gwyn gondolatait, hanem Wellsét is. Úgy, mint az első részben, úgy most is felhívja az írónő a figyelmet a barátokra, a családra és az összetartozásra. Az enemies to lovers szál mellett egy csipetnyi rivals to loverst is érzékeltem, amiért nem lehetek elég hálás. Ha egy cuki boszis romcomra vágysz, akkor ez az a kötet, amit keresel!!

Maga a cselekmény végig pörgős, nem ülepszik le és olyan könnyed a nyelvezete és az egész történet, hogy szinte pillanatok alatt képes vagy befalni. Egy igazi cukiság ez a történet, és ha nem tudnám, hogy lehetetlen, akkor azt mondanám, hogy ennél cukibbat még sosem olvastam, viszont ez nem lenne igaz, mert az Ex Hex is legalább annyira aranyos, mint az Átkozott csókok. Tökéletes a hangulata, a karakterek között csak úgy dolgozik a kémia, grumpy x sunshine, végig szórakoztató és tele van varázslattal. Na meg aztán még több Miák urat kaptunk, amiért nem lehetek elég hálás. A legjobb mellékkarakter, akit a sorozat kaphatott. Nekem is kell egy Miák úr, de komolyan. Még ha egész nap csak azt is hajtogatná, hogy adjak neki nasit, akkor is megérné. A Halloweeni hangulat, az őszies légkör és a sziporkázó hangulat újra megmutatta, hogy Erin Sterling mestere a humoros, ugyanakkor felettébb aranyos történeteknek. Most is kaptunk egy talányt, aminek utána kellett járni, és megmutatta, hogy milyen az, ha egy második rész jobb, mint az első. Ezután még inkább várom és kíváncsi vagyok Bowen történetére, aki Gwyn szemében egy szőrös vérfarkas. Ha szereted a könnyed, de boszis és varázslatos történeteket, ne hagyd ki az Átkozott csókokat sem. Garantált a jó hangulat és a Halloweeni életérzés!!

" - Jól - válaszolt röviden Bowen. Wells olykor elgondolkozott rajta, hogyhogy csak ő képes arra, hogy megfelelő mennyiségű szót használjon egy mondatban. Rhys túl sokat, Bowen túl keveset beszélt."

" - Csak legyél olyan, mint az apád. Tudod, basáskodó, lenéző. Olyan seggfej. - Kezét a férfi vállára tette. - Hidd el, nem lesz nehéz. Eddig is jól ment."

"Gwyn megfordult, mire a férfi nyájas arckifejezését mogorva varázslóé vette át. Sajnos még ez is jól állt neki, valószínűleg a remekül elhelyezkedő arccsontjai miatt."

" - Talán azért, mert emberekkel kellett beszélgetned, és úgy tenned, mintha te is ember lennél, nem pedig robot, aki teán és megvetésen él?"

" - Egy boszorkány sosem árulja el a titkait."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)