2024. május 23., csütörtök

Margaret Rogerson: Sorcery of Thorns - Könyvek varázslata (Könyvek varázslata 1.)


"A halál napnyugtakor érkezett meg Summershall Nagy Könyvtárába, méghozzá hintón."

*

A ​mágia az emberek és a démonok közötti alku eredménye. 
Az árva Elisabeth egy könyvtárban nevelkedett, gótikus boltívek, mágikus grimoárok, varázskönyvek között, amelyek suttognak, énekelnek, hörögnek vagy sikoltoznak a polcokon. A legerőszakosabb példányokat vasláncok rögzítik, a drámai jeleneteket kedvelő kötetek olykor groteszk tinta- és bőrszörnyekké változnak, a manipulatívak pedig kísértések suttogó szavaival hálózzák be a gyenge embereket. 
Ebben a veszélyes és baljós világban Elisabeth felügyelő szeretne lenni, mert leghőbb vágya, hogy a könyvtárat és a föld alatti páncélszekrényben őrzött nagy hatalmú könyveket védelmezhesse. A terveit felborítja egy gonosz erő színre lépése, amely arra készül, hogy felszabadítsa minden idők legveszélyesebb grimoárját, az emberiség pusztulását kockáztatva. A különleges lány barátok és támogatók nélkül marad. Gyanakodva tekint a segítségére siető varázslóra és szolgájára, hiszen a mágia eredendően gonosz, és azok, akik gyakorolják, gonosz tettek végrehajtására is képesek. Hamarosan megkérdőjelezi mindazt, amit tanítottak neki varázslókról, könyvtárakról, a mágia félelmetes és egyben lenyűgöző univerzumáról. A szerelmi szálat sem nélkülöző, kalandos, romantikus fantasy főhősei a tizenhét éves Elizabeth és a tizennyolc éves, de máris nagy varázserővel bíró Nathaniel. A nagyon sajátságos varázsvilágot bemutató, igényes regény a high fantasy iránt rajongó minden korosztálynak izgalmas szórakozást nyújt.


" - Természetesen boldogan részt veszek bármilyen életveszélyes hősies vállalkozásodban, Scrivener. Csak szólnod kell!"

Miért nem mondta senki, hogy Margaret Rogerson Sorcery of Thorns c. regénye nekem íródott? Szó szerint azt érzem, hogy az írónő engem célzott meg, és annyira magaménak érzem Elisabeth történetét, hogy az már szinte képtelenség. Ritkán fordul elő, de ha igen, akkor beeszi magát a bőröm alá, és a Könyvek varázslata ezt tette velem. Minden gondolatomat kitöltötte, élek-halok a karakterekért, és legszívesebben a világában élnék.

Kicsit olyan, mintha egy oly szeretett Árnyvadász kötetet olvastam volna, a hangulata is nagyon hasonló, mint a Chain of Gold, ami hatalmas kedvencem, és így az utolsó oldalak után bátran ki merem jelenteni, hogy a Könyvek varázslata az új kedvencem, az új mindenem, amivel nem tudok betelni. Zseniális volt, és imádtam minden sorát!! Ha van könyv, ami a könyvmolyoknak és a fantasy rajongóinak íródott, akkor az a Sorcery of Thorns. Hiszen ki ne szeretn egy könyvtárban élni az életét, majd egy magiszterrel bajba keveredni, de közben bálokba járni, és megmenteni a világot, mindezt démonokkal kísérve?? Na ugye, hogy mindenki! Úgy kellett nekem a Könyvek varázslata, mint egy hűsítő limonádé kánikula idején. Nagyon régen olvastam olyan könyvet, ami ennyire szerethető, eredeti és lebilincselő lett volna, mint Margaret Rogerson írása. Már értem, hogy miért szeretik annyira ezt a történetet oly sokan, és értem, hogy miért érvágás az, hogy csak egy könyvet meg egy novellát kaptunk az írónőtől. Hiába fejeztem be nem olyan rég, újra el akarok veszni a cselekményében, és újra át akarom élni az eseményeket. A gótikus irodalom elemei találkoznak a mágiával, az összhatás meg egyszerűen fenomenális. A szöveg baromi könnyed, olvastatja magát, és hiába tűnik vaskosnak a kötet, amíg olvasol észre sem veszed, hogy csak úgy pörögnek az oldalak a kezeid között. Ha egyszer beszippant, nem ereszt és addig nem engedi, hogy bármi másra gondolj (utána se nagyon), amíg a végére nem érsz.

A történet főszereplője Elisabeth, aki Summershall Könyvtárában nevelkedett, nem is ismer mást egészen addig, amíg egy végzetes éjjelen megváltozik a sorsa és elindul egy olyan út felé, ami tele van felelősséggel, hatalommal, démonokkal, grimoárokkal, magiszterekkel, és megannyi varázslattal. Egyszerre a valaha volt legtökéletesebb high fantasy a Könyvek varázslata, és a legérdekesebb világ, amiről eddig olvastam.

Maga az alaptörténet felettébb érdekes, van benne jó sok potenciál, amit szerencsére ki is használt az írónő. Míg az elején a grimoárok és a könyvtár maga kap szerepet, addig a továbbiakban legnagyobb részt Elisabeth és Nathaniel kapcsolata kerül terítékre, na meg olyan apróságok, mint a világ sorsa. A mágikus részeket szövi egybe az írónő az izgalmasabb, kalandosabb vagy olykor veszélyesebb részekkel, és minden egyes fejezet után csak úgy szikrázik a történet.

Elisabeth nagyon kedvelhető, erős női karakter, aki különbözik a többi segédkönyvtárostól. Kemény nő, akin nem lehet átgázolni, vagy éppen félreállítani az útból. Bűnbakból lesz harcedzett, mindent feláldozó karakter. Nem egyszer éreztem azt vele kapcsolatban, hogy ha valamilyen csoda folytán belekerülnék egy könyvbe, akkor olyan lennék, mint Elisabeth, vagy legalábbis szeretnék olyan lenni. Imádtam a dinamikáját Silas-szal és Nathaniellel is. Az apró szerelmi szálért egyenesen repes a szívem, és alig várom, hogy a novellát is elolvassam.

Elisabeth mellett Nathaniel és Silas is nagyon kedvelhetőek. Nathaniel eleinte zárkózott, kicsit szarkasztikus a humora, viszont imádtam. Egy igazi egyéniség, akit kár nem megismerni. Imádtam, mert olyan jól ábrázolja az írónő, és olyan szépen felruházta tulajdonságokkal, hogy egyszerűen nem tudtam nem megkedvelni. Silas, pedig csak Silas. Egy démon, akire érdemes odafigyelni, mert sosem tudhatod, hogy mikor hogyan fog lépni. Akárcsak Nathaniellel, úgy Silas-szal is remekül működik a dinamika.

A történet egésze végig lendületes, kalandokban és veszélyekben gazdag, és emiatt nem is lehetnék boldogabb. Tényleg mindig történik valami, hol a veszély leselkedik ránk a sarokban, hol próbáljuk összerakni a nagyobb képet kisebb-nagyobb sikerrel, s hol a mágia kápráztat el. A lendületét tekintve nagyon könnyen és gyorsan olvasható, és a magyar fordítás is nagyon jó lett. Talán az egyik legjobb, de nem is vártam mást a Kossuth Kiadótól, hiszen mindig minőségi munkát adnak ki a kezeik közül.

Olvasás közben nagyon sokszor éreztem azt, hogy imádom, amit olvasok. Nem tudnék egy olyan részt kiemelni, ami miatt ne repesett volna a szívem. Igazából megvan minden a Könyvek varázslatában, amit egy jó fantasy történettől elvárok: menő térkép, izgalmas cselekmény, szerethető karakterek, valami plusz ami kiemelkedővé teszi, egy (cuki) szárnysegéd, egy küldetés, aminek hatalmas tétje van, remek írói stílus, érdekes világkép, romantika és az elengedhetetlen fantázia. A Könyvek varázslata tele van remek pillanatokkal, necces helyzetekkel, önfeláldozással, egy nagyobb tervvel és megannyi varázslattal. Nemcsak, mint mellékszereplők kapnak szerepet a grimoárok, hanem bizony központi feladat jut nekik. Ezek a grimoárok a kötet mozgatórugói, illetve a mozgatókerekei. Nélkülük nem lenne Könyvek varázslata, és Elisabeth sem találkozott volna Nathaniellel. A Sorcery of Thorns egy igazán különleges fantasy történet, ami végig fenn tartja a figyekmedet, és megmutatja, hogy hogyan is kell izgalmas és a szívedbe belopós történetet írni. Margaret Rogerson nagyon meggyőzött, és alig várom, hogy még olvashassak tőle. Ha még plusz 1000 oldalt hozzátett volna a Könyvek varázslatához, azt is elolvastam volna annyira megunhatatlan számomra Elisabeth és Nathaniel párosa. Ha hiányolod Cassandra Clare Az utolsó órák c. sorozatát kezd el Margaret Rogerson: Könyvek varázslata regényét. Garantálom, hogy új kedvencet fogsz avatni a személyében!!

" - Látom, nem pazarolták az időt, és a lehető leggyorsabban börtönbe záratták magukat."

" - Attól a pillanattól megpecsételődött a sorsom, hogy végignéztem, amint lecsapsz egy démonfajzatot a hintómról egy feszítővassal."

" - Hogy is nem vetted észre? Silas hetek óta forgatja a szemét!"

" - De te velem maradtál. És ennek, önző módon, még örültem is… Még semmire sem vágytam ennyire életemben. Te, átkozott! - tette hozzá Nathaniel. - Te, kezelhetetlen, ellentmondásos teremtmény! Sikerült elérned, hogy végre higgyek valamiben. És ez éppen annyira fájdalmas, mint amilyennek képzeltem."

" - Az ország legnagyobb hatalmú varázslójának provokálása, Elisabeth szabadjára engedése egy bálteremben… Ugyan mi baj történhet?"

"Nathaniel furcsán nézett rá. 
- Neked tetszik ez a hely? 
- Persze! Könyvek vannak benne."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amanda Glaze: Edie és Violet Bond második halála

"Violet késett." * Sacramento, ​1885. Edie és Violet Bond valóban tudja, mit rejt a halál – a tizenhét éves ikerlányok médiumok,...