2026. november 16., hétfő

Saki Murayama: Az Esthajnal Vegyesbolt


"A tévé eltöprengett: ha egy gép meghal, vajon hová kerül a lelke?"

*

A cseresznyefa hangja és más történetek 
A város egyik félreeső szegletében, a szürkületben néha felbukkan egy különös kisbolt. Nem nappal, nem éjjel – hanem a kettő között: alkonyatkor. A polcain nemcsak üdítők és szendvicsek sorakoznak, hanem rég elfelejtett tárgyak is: egy elveszett levél, egy gyerekkori játék, egy megsárgult fénykép. Ez az üzlet azokat várja, akik valamit elveszítettek – egy barátot, egy szerelmet, önmagukat. Mindenki más történettel érkezik, és egy apró csodával távozik. 
Ha elvarázsoltak Az eltűnő Cseresznyevirág Könyvesbolt szelíd, japán csodái, akkor itt az új menedékhelyed: egy különös üzlet az alkonyi szürkületben, ahol nemcsak elveszett tárgyak, hanem elfeledett érzések is hazatalálnak. Fiatal olvasóinknak ajánljuk. 
Saki Murayama japán író, aki főként gyerek- és ifjúsági irodalmat, illetve hangulatos mágikus realista történeteket ír. Több bestseller szerzője. Az Esthajnal vegyesbolt sorozat darabjai több mint félmillió példányban keltek el Japánban. A kötet elbeszélései mind ehhez a varázslatos üzlethez kapcsolódnak, és a szív legmélyebb érzéseit szólaltatják meg.

"Aszao töltött neki egy pohár Calpist. A savanykás tejitalt hűtő jégkockák csilingelő hangot hallattak az üvegpohárban."

Nagyon ritkán olvasok japán irodalmat, mágikus realizmussal foglalkozó regényeket pedig még annál is ritkábban, viszont Az Esthajnal Vegyesbolt miatt ezen szeretnék változtatni. Szívhez szóló történetek kapnak helyet ebben a kötetben, amik megmutatják az Esthajnal Vegyesbolt varázslatát, hiszen mindenkinek azt adja, amire a legjobban vágyik, és amire az adott pillanatban a legnagyobb szükség van. Mindegyik történet megszólít, és van amelyiket jobban a szívünkbe zárjuk, de az biztos, hogy mindegyik mélyen érint minket. Nekem a cicás volt a kedvencem, és amiatt fájt is a legjobban a szívem.

Elolvasva a történeteket úgy gondolom, hogy nemcsak a felnőttek tudnak azonosulni a történetekkel, hanem a fiatalabb olvasók is. Mindegyikben van egy olyan pont, ahol összeszorul a szívünk, vagy éppen közel állunk ahhoz, hogy elkezdjenek potyogni a könnyeink, mindez köszönhető az Esthajnal Vegyesboltnak és a mágikus realizmusnak, hiszen olyat tesz lehetővé a műfaj, ami másképp nem lehetne lehetséges.

Gondoljunk csak a múltbéli megégetett Licca babára, vagy arra a kislányra, aki hallja a cseresznyefa alatt a jövő hangját. Aztán ott van a fehér cica, aki az utolsó napjait elcserélve emberként él a családja körében, és még egyszer utoljára teljesülhet a kívánsága. Saki Murayama úgy írta meg ezeket a történeteket, hogy azok megérintsenek, és hol balzsamként, hol pedig reményként hassanak a lélekre. A sírás garantált, na meg az is, hogy még többet akarjunk a rejtélyes Esthajnal Vegyesboltból, ami csak azok előtt jelenik meg, akik keresnek valamit, akiknek nagy szükségük van arra a vágyott dologra, legyen az egy tárgy, vagy egy érzés, de ha szükség van rá, a vegyesbolt megjelenik és minden kívánságot teljesít.

A kötetben összesen 5 novella kap helyet, van amelyik rövidebb, van amelyik hosszabb, de mondanivaló szempontjából nagyon hasonló a felépítésük. Van amelyik kicsit jobban elrugaszkodik a realitás talajától, gondolok itt a cicásra vagy a tv-sre, van amelyik annyira nem, mégis ott motoszkál benne a mágikus realizmus megfoghatatlan karja.

Érzelmeket ad, megmutatja, hogy milyen az igaz szeretet, milyen a japán cseresznyefa árnyékában elejtett szavak varázsa, és mennyi minden összefügg attól függetlenül, hogy nem is gondolnánk rá. Összességében nekem nagyon tetszett Az Esthajnal Vegyesbolt, megmelengette a szívemet, és elindított a japán mágikus realizmus irodalom oltárán, hiszen a kötet hatására már több hasonló felépítésű regényt is kinéztem magamnak.
"Ha valaki eltűnik is, ha többé már nem láthatjuk is, egészen biztos, hogy „valahol” életben van. Senkinek nem tűnik el sem a lelke, sem az érzései."

" - Vajon az élet honnan jön, és hová tart?"

"Nem is tudtam, hogy a játék babák is sírnak."

"A boltból áradó narancssárga fény a földicseresznye színét idézte. A feliraton az állt: Esthajnal vegyesbolt."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)




2026. november 15., vasárnap

Lisa Merrick: Break and Heal - Törés és gyógyulás (Rage and Freedom 4.)


*

Egy lány, aki először lehet szabad, és egy férfi, akit kísért a múltja. Ashlynt arra kondicionálták, hogy tökéletesen kövesse a parancsokat. Azonban az egész világa a feje tetejére áll, amikor végre felszabadul gonosz nevelőapja uralma alól. Még keresi önmagát, és választ akar találni a létezése rejtélyére is, de váratlanul a szerelem és a vágy bűvkörébe kerül. Csakhogy választottja, Blaze nem éppen egyszerű eset, ezért a lánynak saját belső démonjai mellett a férfiéivel is meg kell küzdenie. Vajon képes lesz rá, hogy áttörje a vastag falakat, és megtalálja a válaszokat, mielőtt késő lesz? Blaze legmélyebb emlékei mind az erőszakról szólnak, emiatt képtelen túllépni a múltján. Nem tudja, honnan származik, ráadásul azt sem, ki ő valójában, ami tovább bonyolítja az életét. Csak azt tudja, kire vágyik, viszont nem akar a küzdelmeibe még valakit bevonni. Főleg nem olyat, aki fontos számára. Vajon képes elfogadni a szeretetet és szembenézni önmagával? Vagy minden törekvése szertefoszlik, és csak az üresség marad? 
Lisa Merrick regényében két összetört lélek találkozik, akik más-más ütemben gyógyulnak, de szerelmük így is mindent magával sodor. Engedd, hadd ragadjon el téged is!

Végre megkaptam azt, amire a Misery and Hope alatt vágytam, és őszintén megérte kivárni a Break and Healt. Ha az előző kötetben szeretted Blaze és Ashlyn párosát, akkor itt egyenesen imádni fogod őket, és a szíveden fogod viselni a sorsukat. A kötet maga nem tűnik olyan hosszúnak, ugyanakkor a látszat néha csal, mert olyan kulcsfontosságú események történnek, amikre nem vagyunk felkészülve, és amik alapjaiban rengetik meg az erős lábakon álló cselekményt, és magát a világot is.

Sem Blaze, sem pedig Ashlyn nem hagyta el a Misery and Hope-ot sérülések nélkül, amiknek hol fizikai megnyilvánulása, hol pedig lelki sérülése van, és ez a kötet ezekre a hegekre fókuszál. Mind a kettejüknek fájdalmas a múltja, tele van traumákkal, manipulációval, elrejtett érzésekkel, mégis megmutatják, hogy a megfelelő ember mellett igenis meg lehet gyógyulni, de ahhoz nekünk is akarni kell. Blaze számára Ashlyn az a gyógyír, amire ahhoz van szüksége, hogy elhiggye, hogy ő is szerethető, ő is lehet boldog és őt is elfogadhatja bárki úgy ahogy van, nem kell tökéletesnek lennie, nem kell skatulyákba zárnia magát, hiszen a legfontosabb, hogy önmaga legyen, és el tudja fogadni saját magát. Ezzel szemben Ashlyn nem tudja, hogy kicsoda, keresi önmagát és eközben Blaze végig ott van mellette, még akkor is, ha úgy érzi, hogy nem érdemli meg Ash jóságát, és valaki olyanra lenne szüksége aki sokkal kevesebb terhet cipel, és aki maga is elhiszi, hogy megérdemli a boldogságot. Az biztos, hogy az írónő cseppet sem kíméli őket, és ott szúr beléjük, ahol éppen tud. Nagyon sokat szenvedtek idáig is, de még semminek sincs vége, és amikor azt hinnénk, hogy akkor jöhet a jól megérdemelt boldog befejezés, akkor mutatja meg, hogy mekkorát is tévedtünk, mert még koránt sincs vége Blaze és Ashlyn megpróbáltatásainak. A kötet a gyógyulásra fókuszál, és javarészt erre is építi fel a cselekményt.

Tetszett az a kötetben, hogy a maga tempójában haladt, nem siettünk sehova és megadta Blaze-nek és Ashlynnek is a gyógyuláshoz szükséges időt. Persze bukkanók ebben a kötetben is előfordultak, és az írónő Blaze múltját is közelebb hozza hozzánk, ami miatt nem egy helyen szorult össze a szívem. Egy nagyon kegyetlen gyerekkort választott neki, ugyanakkor Ashlynt sem kímélte. Ott szúrt oda nekik, ahol épp tudott, ahol nem számítottunk rá.

Ashlyn nagyon sokat fejlődik a Break and Healben. Míg a kötet elején keresi önmagát, addig a közepe felé már kezd körvonalazódni a kép, hogy ki is ő, és mik azok a tulajdonságai, amit nem Ben miatt alakított ki, hanem ami mindig is a lényének a szerves része volt. Ashlyn egy nagyon szerethető női karakter, aki megpróbáltatások sorain megy át, és baromi bizonytalan önmagában, mégis idővel kiteljesedik, és megmutatja önmagát.

Blaze sose lesz az a karakter, aki mindenkinek szimpatikus lesz. Ő egy igazán megosztó figura, aki a nagy szája és a felelőtlensége miatt kitűnik a többiek közül. Ugyanakkor a vad külső egy olyan fiút rejt el előlünk, aki darabokban van, aki nem bízik önmagában, aki nem érti, hogy miért is választaná bárki őt, és miért érdemelné meg a szeretetet vagy épp a szerelmet. Eléggé viharos és koránt sem egyszerű a kapcsolata Ashlynnel, de az írónő megmutatja, hogy a jó dolgokra várni kell.

Az igazi bombát úgy a kötet 90%-a után dobja le az írónő. Már majdnem a boldog befejezés csapdájába ringat minket, amikor jön egy csavar, ami mindent megváltoztat. Nem mondom, hogy nem kaptam szívrohamot tőle, mert akkor hazudnék, de basszus ha valamit nem láttam jönni akkor az az, amit Lisa Merrick merészelt tenni Blaze-zel és Ashlynnel. Nem szenvedtek még eleget, te nő? Miért kell még mindig bizonyítaniuk, és miért kell újabb akadályt görgetni az útjukba? Ha azt hittem, hogy Hanna járt pórul, akkor hatalmasat tévedtem, mert Ashlynt és Blaze-t még nála is jobban megnyomorgatja az írónő, hogy utána kiköpje őket. Ha tegnap kézhez kaptam volna a folytatást is késő lenne. Mi lesz velem az ötödik rész megjelenéséig? Mit fogok csinálni? Hogy fogom addig lekötni magam, ha nem tudhatom mi lesz Blaze és Ashlyn sorsa? HOGY?? Ha nagyon nőies szeretnék lenni, akkor csak annyit kérdeznék, hogy EZ MÉGIS MI A FASZOM VOLT?? Kegyetlen húzás volt a kötet vége az írónő részéről, és fogalmam sincs mi lesz velem a következő rész megjelenéséig. Ha egy olyan addiktív fantasy sorozatra vágysz, ahol a karakterek átélik a poklok poklát, és csak utána jöhet a happy end, akkor olvasd el a Break and Healt, de figyelmeztetnelek kell, hogy a Rage and Freedom sorozat függőséget okoz és nagyon nehéz leszokni róla!
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)




2026. november 11., szerda

Rachel Harrison: Démoni örökség

 
"Könnyebb valakit őrültnek bélyegezni, mint elfogadni, hogy igaza lehet."

*

Clio Louise Barnes stylistként és influenszerként látszólag tökéletes életet él. A csillogó felszín alatt azonban súlyos traumát rejteget: gyerekkorát egy kísértetjárta házban töltötte. Pontosabban egy megszálltban. Szülei viharos válása után került oda a nővéreivel, anyjuk, Alex pedig váltig állította, hogy egy démon lakik velük. Csakhogy a testvérek egészen másként emlékeznek a történtekre, és a bíróság meg is vonta a felügyeleti jogot az asszonytól, miután úgy ítélték, hogy elvesztette a józan ítélőképességét. 
Évekkel később, Alex váratlan halála után a hírhedt ingatlan a három lányra száll. Míg a többiek gyerekkori traumájuk helyszínét látják az épületben, Clio megragadja a lehetőséget, hogy élőben közvetítse a felújítást a rajongóinak. Ám ahogy megkezdődnek a munkálatok, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az anyjuk állításaiban lehetett igazság. Az emlékek visszatérésével pedig régi borzalmak kelnek új életre, melyek alapjaiban rendítik meg Clio gondosan felépített, tökéletesnek hitt életét. 
Rachel Harrison új regénye nagyszerű újragondolása a klasszikus kísértetházas történeteknek. A Démoni örökség sötét és szórakoztató horror azoknak, akik szeretik, ha a természetfeletti borzalom mögött nagyon is emberi félelmek és fájdalmak lappanganak.

"Az ég kék, a fű zöld, a mi világunkat pedig alig választja el valami attól a másiktól."

Idén a legparább könyv, amit olvastam az kétség kívül a Démoni örökség. Nem tudom, hogy miért nem került még Rachel Harrison kötet a kezembe, de innentől mindent is el kell olvassak tőle, mert amennyire para volt ez a könyv, annyira zseniális is. Egyszerűen képtelen voltam elszakadni tőle, és muszáj voltam megtudni, hogy Alexandra csak beképzelte a démont, vagy valóban ott volt a házban és valóban az őrületbe kergette szépen lassan. Ha horror könyvekről van szó nem valami széles a skála, amin belül olvasok. Viszont a Démoni örökség ezt meg fogja változtatni. Ha csak egy hátborzongató és para könyvet olvasol el idén novemberben, ami miatt borsódzik a hátad, akkor az ez legyen!

A kötet eleinte nem is annyira para, sőt... Nem is felüdülés, hiszen egy halál hírrel és egy temetéssel kezdődik. De utána szépen adagolja az írónő a horror elemeket, és mire felocsúdsz már te is annyira belegabalyodtál, hogy muszáj a végére járnod. A történet különlegessége az az, hogy nemcsak Clio szemszögéből láthatjuk az eseményeket, hanem Alexandrának köszönhetően egy könyv lapjai is megelevenednek a Démoni örökség sorai alatt, amiben a valóság keveredik a kitalációval, de csak rajtad áll, hogy mennyit hiszel el belőle. A 3 testvér közül úgymond Clio, a legkisebb az, akit a legjobban be tud húzni a démon, és ő is az, aki segít az Edgewood utca 6-os számú házának rejtélyét kibogozni. Már nemcsak az a tét, hogy bebizonyosodjon, hogy van e valami a házban, hanem az is, hogy igazságot szolgáltasson Alexandrának, és ettől lesz, na meg a démoni jelenléttől oly érdekes a történet. Egyes helyeken nagyon Rém romos, és imádtam érte. Imádom a régi házakat, hiszen történetük van, ugyanakkor nem biztos, hogy mindent hátrahagyva be mernék költözni egy ilyen házba. Clio olyan fába vágja a fejszéjét a Démoni örökségben, amire még ő sem számít. Az igazság a legmeglepőbb pillanatban képes beigazolódni, de lehet, hogy az odáig vezető út teljesen elveszi az eszedet.

Az írónő a lehető legjobb kísértetházas kellékeket fogta egy csokorra és mutatta meg, hogy még tud újdonságot mutatni. A démonos vonal keveredése a házéval szerintem zseniális húzás lett és eléggé para ahhoz a kötet hangulata, hogy megfogja az embert és addig ne eressze, amíg a végére nem ért. Hol félelmet áraszt magából a regény, hol pedig arra késztet, hogy lépj be a házba és légy te is részese a tébolynak, és menjenek neked is el otthonról.

A három lánytestvér közül Clio az, aki a legjobban fogékony a démoni jelenlétre, de azok a titkok amik a végén előjönnek alaposan felkeverik az állóvizet, és megmutatják, hogy máshogy is alakulhatott volna a történet. Családi titkokra derít fényt, olyan eltitkolt viszonyt hoz előtérbe, amit eddig nem figyeltünk nagyon, aztán a végére minden értelmet nyert. Mégis pont ezért oly zseniális! Persze félelmetes is, hiszen horror történet, de nem annyira félelmetes, hogy ne tudj aludni éjszaka tőle.

Ami nekem nagyon tetszett a történetben az az írónő stílusa, a történetvezetés, a lépcsőzetes felépítés és az, hogy nem vágta egyből a képünkbe a tényeket, hanem hagyta, hogy Alexandra könyve és Clio által tapasztalt furcsaságok által mi is átéljük a kísértetjárta ház minden zeg-zugát és magunk jöjjünk rá arra, hogy amikor azt hinnénk egyedül vagyunk kiderül, hogy mégsem, hiszen valaki csak rajzol a falra és figyel a sötétben. Emiatt jó párszor libabőrös lett a karom, és azt éreztem, hogy hideg van, közben pedig nem is volt.

A történet maga tele van elfeledett gyerekkori emlékekkel, amik Alexandra könyve miatt másképp élnek Clioban, és sokszor feljön, mint lehetséges problémaforrás, hogy nem tudja mi a valóság, és mi az, amit a többiek szeretnének, ha a valóság lenne. Ugyanakkor traumák és meg nem magyarázható események is előjönnek a történetet olvasva. Emellett van egy enyhe szerelmi szál is, ami nem hangsúlyos, hiszen a ház van előtérbe, viszont ezt most nem bántam, mert Clio egy független, okos és sokszor bajkeverő személyiség, de hiszem hogy a Démoni örökségnek pont rá volt szüksége ahhoz, hogy ennyire bele tudjuk élni magunkat a lány helyébe. Összességében nekem igazi meglepetés volt a történet, ugyanakkor nagyon szerettem. Nem az a szokványos történet, amiket olvasni szoktam, viszont a ködös, borúsabb napokon tökéletes választás lehet, már csak azért is mert ez a fajta időjárás tökéletes alapot adhat Rachel Harrison Démoni örökségének. Ha szereted a kísértetjárta házakat, a rémtörténeteket, és érdeklődsz a horror műfaja iránt is, de nem mozogsz annyira otthonosan benne, de abszolút nyitott vagy rá, akkor adj egy esélyt az írónőnek, és a Démoni örökségnek!
"Vannak leckék, amikre csak a megbánás taníthat meg."

"A szorongás rossz döntéseket szül, amik aztán katasztrófához vezetnek. Minden nehéz helyzet így romlik még tovább."

"Mindenki a maga módján küzd meg a problémákkal."

"A világ az őrületbe kergeti az embert, hogy aztán mutogasson rá és nevessen rajta."

"Nem szoktam sokat kutatni az emlékeim között. Az a gyerekkor, ami nekem jutott, nem igazán ösztönöz nosztalgiára."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



2026. november 8., vasárnap

Lisa Merrick: Misery and Hope - Kín és remény (Rage and Freedom 3.)


" - Velem leszel ott? - nyögte ki. - A békében?"

*

Hanna és Lucas egy korábbi ellensége már mindent előkészített, amire a bosszúhoz szüksége van. És céljaiért képes a legvégsőkig elmenni… 
Erre a csapásra senki sem számított. Ez a törés megrengeti az egész mágikus világot. 
Emiatt új karakterek kapnak szerepet, akik új kérdéseket vetnek fel. Vajon milyen hatással lesz mindez Hanna és Lucas kapcsolatára? Van esély a győzelemre, vagy minden a feledés homályába vész? Lisa Merrick Rage and freedom-sorozatának izgalmakkal teli harmadik része húsz évvel a Düh és szabadság története után játszódik. Ezért egyaránt olvasható az első és a második kötet után is.






" - Veled leszek, örökké. Akkor is, ha soha többé nem fogsz emlékezni sem rám, sem másra. Akkor is, ha minden nap el kell mondanom neked, ki vagyok, vagy akár azt is, hogy te ki vagy. Én soha nem hagylak el, Hann."

Miután befejeztem az első két Rage and Freedom részt nagyon vártam, hogy a harmadikban mi is fog történni, de nem számítottam arra, hogy majd Hanna és Lucas története fog folytatódni. 20 évvel járunk a Love and Panic után, és muszáj elmondanom, hogy ez a 20 év nagyon kellett Hannának ahhoz, hogy felnőjjön a feladatához, és egy sokkal érettebb verziójával találkozhassunk, mint aki a Rage and Freedomban volt. Bevallom én totál azt hittem, hogy majd egy új páros kap szerepet a Misery and Hopeban, ami amúgy megvalósulni látszik, de nem úgy, ahogy azt én gondoltam.

A Misery and Hope valamivel rövidebb, mint a Love and Panic volt, ugyanakkor nagyon sok minden történik benne, és igazi függőséget okoz. Aki ismer az tudja, hogy az utóbbi időkben Lisa Merrick Rage and Freedom sorozata teljesen levett a lábamról és nem tudok mást csinálni, mint csak falni a sorokat, és ez a Kín és remény alatt sem volt másképp, de hogy is lehetett volna, hiszen mégiscsak a Rage and Freedom sorozatról van szó?! A Misery and Hope - Kín és remény tele van szenvedéssel, bántalmazással, erőszakkal, mégis elindít a gyógyulás felé vezető úton, és megmutatja, hogy még koránt sincs vége Hanna és Lucas történetének, illetve még tudja sanyargatni őket az írónő. Mellettük megjelenik Ashlyn és persze Blaze, akikről én azt hittem, hogy végig róluk fog szólni a Misery and Hope, így képzelhetitek mekkora meglepetés ért, amikor kiderült, hogy ez nem teljesen van így. Viszont ez nem von le semmit a kötet értékéből, hiszen imádtam olvasni, és jó volt újra a karakterek életének a részese lenni. Ami a Rage and Freedomban elkezdődött, az a Misery and Hopeban teljesedett ki igazán. És hiszem, hogy a Break and Heallel lesz teljes az élmény, és teljes Ashlyn és Blaze története.

Akkora plot twistet kapunk, amire egyáltalán nem számítunk, mégis valahol várható volt, hogy Ben nem hagyja annyiban, és addig fog Hanna életére törni, amíg él. Nagyon kegyetlenül bánt Lisa Merrick Hanna és Lucas párosával ebben a részben, mégis a végére megmutatta, hogy azért ő sem ennyire kegyetlen, és minden jó, ha a vége jó, bár Lisánál sosem lehet tudni mikor jön el a vég, és mikor szeretné még jobban meggyötörni a karaktereit. Nemcsak Hanna és Lucas tudna mesélni, hanem bizony Ashlyn is.

Philo és Tiberius sem tűnik el, hiszen egy teljesen újfajta bonyodalom üti fel a fejét, ami a mi drága Tiberiusunkat is érinti, emiatt nagyon a szívemen viseltem a Misery and Hope sorsát. Imádom őket, és ez még most is áll. Kicsit betekinthettünk az életükbe, abba hogy mi is történik a Rage and Freedom és a Love and Panic után. Megismerhetjük a nevelt gyerekeiket, akik maguk is problémásak, de ha nem lennének azok tuti, hogy hiányozna a bonyodalom, és tudjuk, hogy sem Philo, sem pedig Tiberius nem szereti az egyszerű dolgokat, elég csak a Love and Panicra gondolni.

Aztán ott van Kira, Hunter és Matt. Az ő száluk is tovább folytatódik. A kapcsolat közöttük erősebb, mint valaha, de akik igazán felkeltették az érdeklődésemet az Ashlyn és Blaze. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen sorsot szán nekik az írónő, hiszen a szerelmi életük nem kap akkora hangsúlyt a Misery and Hopeban, mint amennyire én azt szerettem volna, de már most érzem, hogy bizony nem lesz fáklyás menet. Ha Ashlyn múltja nem áll az útba, akkor ott van Blaze kegyetlen gyerekkora, ami meg fogja keseríteni az egymásra találást.

Ahogy az eddigi részeket, úgy a Misery and Hope-ot is nagyon gyorsan kiolvastam, mert a történet nagyon olvastatja magát, a stílus visz előre és egyszerűen képtelenség elszakadni a történettől. Végig visz magával a cselekmény, és megmutatja, még nagyon sok minden rejlik ebben a világban, és még korántsem ismerünk mindent. Ahogy az lenni szokott adott egy jó nagy adag bonyodalom, egy még nagyobb adag fájdalom és szenvedés, és egy maroknyi megoldásra váró probléma. Ashlyn és Hanna sorsa összekapcsolódik, és megmutatja a kötet, hogy erős befolyásolás alatt mi mindenre képes az ember lánya, főleg ha tündér, de nem olyan, mint a többiek, hanem annál jóval különlegesebb. Azt érzem, hogy még nagyon az elején járunk annak, hogy úgy igazán megismerhessük Ashlynt, és csak elképzeléseim vannak arról mennyire bonyolult is lesz az ő és Blaze egymásra találása. Már most sem egyszerű közöttük a viszony, és még tényleg az elején járunk, de tűkön ülve várom mi mindent tartogat még számunkra az írónő. A Misery and Hope cselekménye jól megrág, aztán pedig kiköp minket, de állunk is vissza a sorba, hogy ezt még jó párszor megcsinálhassa velünk. Igazi függőséget okozó, izgalmas, szókimondó és pörgős olvasmány, amit olvasni kell, főleg ha érdekel, hogy mi történik 20 évvel a Love and Panic után.
"Nem tudnék egy örökkévalóságig nélküled élni."

"A szemek! Hirtelen bevillant neki, hogy ezeket a szemeket már látta. Nem emlékezett, hol és mikor, de mintha már ezerszer nézett volna ezekbe a szemekbe."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)


2026. november 6., péntek

Stephanie Garber: A végtelen végződések tükre (Volt egyszer egy összetört szív 3,5.)

 
"Réges-régen, amikor a Fenséges Észak még csak Észak volt, és az erdők mélyén tündérek éltek, úgy hitték, hogy a szél egy tündérkirálynő szelleme, aki halála után nem volt hajlandó elhagyni a földi létezést."

*

Térj vissza a Fenséges Északra! 
Jacks és Evangeline Fox végre egymásra talált. Igazi boldog befejezés az övék. Azóta is boldogok. A Pagonyban minden csodálatos és tökéletes. Minden jól sült el. Senki sem rejteget titkokat… kivéve talán egyet. De ezért semmi rossz nem történhet… vagy mégis? Á, nem kell aggódni, ez nem fogja átírni a valóságot, nem fogja megváltoztatni a történelmet, és nem fogja megváltoztatni Jacks és Evangeline történetének végét. Legalábbis jó esetben nem. 
De a helyzet az, hogy minden történetben végtelen számú befejezés lehetősége rejlik. És mint tudjuk, ott fent, a Fenséges Északon minden, de minden megtörténhet. 
Visszavár a rajongók kedvenc karaktereinek felbukkanásával és Lotusbubble fantasztikus illusztrációival tarkított Volt egyszer egy összetört szív-univerzum.


"Az életed mindig tele lehet szeretettel, ha elfér a szívedben."

Evangeline és Jacks párosából sosem elég. Nem egy hosszú kisregényt kapunk, viszont nagyon szerettem olvasni, és jó volt újra visszatérni a Fenséges Északra, és a Pagonyba. Az illusztrációk olyan pluszt adnak, ami miatt még többet és többet akartam olvasni belőle. Nagyon gyorsan a végére lehet érni, és az a néhány óra, amíg kikapcsol úgy érezhettem, hogy én is ott vagyok Evangeline-nel, és rajtam is múlik, hogy milyen sorsot szán neki a Végtelen Végződések Tükre.

Stephanie Garber még sosem okozott csalódást, és ez most sem volt másképp. A végtelen végződések tükre tökéletes azok számára, akik még nem tudják, és nem is akarják elengedni Jacks és Evangeline kezét. Megmutatja, hogy mi történik az Egy átok az igaz szerelemért után. Megmutatja, hogy a happy end után is szembejöhetnek még nehézségek, és megmutatja Jacks olyan oldalát, amit eddig csak nagyon ritkán láthattunk. 

Minden egyes fejezet elején találunk egy illusztrációt, ami előrevetíti, hogy mi fog történni az adott fejezetben. Javarészt Evangeline szemszögéből olvashatjuk a kisregényt, de Jacks is kap jó néhány fejezetet, amiben kifejezheti az érzéseit és aggodalmait. Ugyanakkor a történet a mi lett volna, ha... kérdéskörével foglalkozik. Mi lett volna, ha Evangeline nem Jackset választhatja, hanem hozzámegy Luchoz? Valóban ezt akarta volna a lány? Vagy mindig is az volt megírva, hogy Eva és Jacks egymásra találjanak? Ha eddig voltak kételyeid, akkor jó hír, hogy az írónő minden kételyt eloszlat A végtelen végződések tükrében!

Evangeline és Jacks a Pagonyból megmutatják, hogy mennyire is fontosak egymásnak, emiatt a szívem megtelt boldogsággal, és nem tudtam nem imádni a kisregényüket. Valóban nagyon rövid, mégis sokat ad. Szerintem sosem leszek elég erős ahhoz, hogy elengedjem a kezüket, és soha nem fog eljönni az a pillanat, hogy elég volt belőlük. A végtelen végződések tükre egy olyan tündérmese, amiben a döntéseknek nemcsak súlyuk, de hatalmas következményei is vannak. A tét egyszerű: az igaz szerelem.

Jacks nagyon sokat fejlődött az első találkozás óta, és sokkal több minden rejlik benne, mint amit megmutat magából. Már nem az a gőgös herceg, aki összetört szíveket hagy maga után, hanem egy szerelmes férfi, aki bármit, és tényleg bármit megtenne a szerelméért. Ha kell a halhatatlanságát is feláldozná. Ha visszagondolunk a Volt egyszer egy összetört szívben szereplő Jacksre nem tudnánk elképzelni, hogy ilyen tettekre képes, de A végtelen végződések tükre megmutatja, hogy mégis.

Mivel egy kisregényről beszélünk nagy történetre nem kell számítani, emiatt is egy könnyedebb, tempósabb, rövid kis etapot kapunk, amit az első oldalaktól az utolsóig tudunk szeretni, és ami azt hivatott bebizonyítani, hogy Evangeline-nek Jacks mellett a helye, és Jacks helye is Evangeline mellett van. 

Ha a Fenséges Északon a Pagonyban szeretnék kialakítani az életüket, akkor ott fogják, és ott fognak egy mesebeli életet élni. Repesett a szívem, hogy újra a karakterek életének részesei lehettem, és nagyon örülök, hogy még nem kellett elengednem Evangeline és Jacks kezét. 

A kötet hangulata hozza a Volt egyszer egy összetört szívre oly jellemző hangulatot, és tökéletes alapot ad egy lehetséges új történetnek is, aminek LaLa és Káosz a főszereplői. Én nagyon szeretném, ha ez megvalósulhatna, mert még jóval több minden rejlik ebben a világban, mint amit eddig Stephanie Garber megmutatott belőle. Jött a Caraval, majd a Fenséges Észak. És engem nagyon érdekel, hogy mi lesz a következő helyszín, bár erre is vannak tippjeim. Jacks és Evangeline fanoknak kihagyhatatlan olvasmány A végtelen végződések tükre. Lépj be te is a Fenséges Északra, és hagyd, hogy még egyszer (lehetőleg nem utoljára) elvarázsoljon Jacks és Evangeline szerelme!
"Ugyanolyan kitartóan hajszolta a boldog befejezést, mint az igaz szerelmet. Ebben a pillanatban azonban ráébredt, hogy a “boldogan éltek, míg meg nem haltak” nem olyasmi, amit hajszolni kell. Inkább olyasmi, mint egy csók: oda kell hajolni, meg kell ízlelni, és megosztani azzal, akit az ember szeret."

" - Mindössze nem szeretném, ha Evangeline-t megátkoznák vagy megölnék… már megint - felelte Jacks rezzenetlen arccal, mire Lala nagyot fújt. 
- Mindketten követtünk el hibákat, Jacks. És csak az egyik átok szárad az én lelkemen. Tényleg ideje lenne, hogy túllépj rajta. Lassan ráncos leszel a sok aggodalomtól."

"Ami olyan, mint a Sarkcsillag, rendíthetetlen, fényes és állandó, hogy ha felnézel életed egére, soha ne kelljen azon tűnődnöd, melyik csillag is az a sok közül. Hiszen tudod, hogy mindig ott van, akkor is, ha felhős az ég, vagy a nap fénye elrejti a szemed elől. Tudod, hogy a szerelem örök."

"A nap nem tudja, milyen az éjszaka, hiszen mindig vele van a saját fénye. Jacks számára Evangeline volt a nap."

"Készen állok feláldozni az életemet, de nem úgy, hogy fennáll az esélye, hogy a semmiért teszem. Annál többet érek."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



2026. november 5., csütörtök

Harley Laroux: Her ​Soul for Revenge - Lelke a bosszúért (Souls-trilógia 2.)


"Nagypapa mindig azt mondta, hogy soha ne válaszoljak, ha az erdőből a nevemet hallom. Nem számít, ha az anyám, a bátyám vagy akár a legjobb barátom hangja. Ezt már kislány koromban a fejembe verte, amikor még az udvaron is alig tudtam járkálni, nemhogy elmenni az erdőig."

*

Egy démonra van szüksége, hogy bosszút állhasson. A segítségéért cserében bármit megígér. 
Juniper 
Miután egy szekta megpróbált feláldozni a gonosz istenének, elmenekültem, és bármit megtettem azért, hogy életben maradjak, amíg egy démon egyezséget nem ajánlott: adjam el neki a lelkemet, ő pedig segít végrehajtani vágyott bosszúmat. Vért fog ontani, és a szörnyek, amiktől egykor elmenekültem, hamarosan futni fognak előlem. De a lelkem elátkozása csak a kezdet volt: a démon most a szívemet akarja. 
Zane 
Évszázadok óta vadászok lelkekre, de ő a legértékesebb jutalom: romlott és állatias, megtört lelke olyan sötét, mint az enyém. Azt hittem, könnyű lesz megszerezni, de Juniper minden, csak nem egyszerű. Az ellenségei vérében ázó úton követtem, de lehet, hogy legközelebb már a mi vérünket ontják. Amikor egy ősi isten felriad szendergéséből, meglehet, hogy egyikünk sem éli túl.

"Sok furcsa dolgot csináltam már október 31-én, de még soha nem terveztem azt, hogy belógok egy halloweeni buliba, és megölöm a házigazdát."

A Souls-trilógia első része tavaly nagy kedvencem lett, ezért nagyon vártam már a második részt, amiben Juniper és Zane kapnak nagyobb szerepet. Juniper története azóta izgatja a fantáziámat, amióta először szóba került a Her Soul to Take - A lelke elrablója c. kötetben. Nagyon jó volt a megérzésem a karakterével kapcsolatban, mert felettébb élveztem a Her Soul for Revenge - Lelke a bosszúért kötetet. Meg merem kockáztatni, hogy még jobb is volt, mint az első rész.

Elvárásokkal kezdtem neki a történetnek, hiszen mégis kedvenc lett az első rész, ugyanakkor sokkal többet kaptam tőle, mint amire számítottam. Egyfelől Juniper oldaláról megismerhetjük az eseményeket, amik már A lelke elrablója alatt is előtérbe került, igen ám, de végre Juniper szemszögéből láthatjuk, hogy mégis ő hogy élte meg a feláldozást, és azt hogy az elmenekülése után bujkálni kényszerült. Zane-nel a kapcsolata sem felhőtlenül indult, ám mindenképp a démon javára írható, hogy türelmes, és kivárta a sorát. Nem lépett addig, amíg úgy nem látta, hogy Juniper valóban készen áll, és kész eladni a lelkét a bosszúért. Sokkal véresebb, és kegyetlenebb ez a kötet, én mégis teljesen el tudtam veszni a sorok között, és magamhoz viszonyítva elég gyorsan a végére is értem. Persze vannak benne szexi és mocskos részek is, de a fő hangsúly a bosszún van. Na meg persze azokon a hátborzongató lényeken, amik az erdőt uralják, és amik miatt nem ajánlott bemenni oda. Emiatt volt egy olyan érzésem, mintha az írónő az Appalache-hegység folklórját és kriptidjeit hívta volna segítségül, ami kétség kívül hozzájárult ahhoz, hogy ennyire para legyen egyes részeknél a cselekmény, és ne csak Juniper féljen beljebb menni, hanem Zane is. Olyan lényeket sorakoztat fel Laroux, amivel a legfélelmetesebb álmaidban sem akarsz találkozni!

A kötet egyik erőssége, persze a karakterek és a történetvezetés mellett, az a hangulat. Nagyon sötét, és tele van iszonyattal, mégis ez fog meg a legjobban, és ez az a faktor, ami miatt nem tudod, és ami miatt nem is akarsz elszakadni a történettől. Ahol kell ott meggyőző, vagy éppen brutális, véres, de a szektás részek is hagynak maguk után kivetni valót, és olyan erővel söpörnek el, amire egyáltalán nem számítottal. Juniper szemszöge miatt sokkal elborzasztóbb az, amit a Hadleigh-k művelnek, és miattuk nem egyszer fogsz meghökkenni.

Olvasva az első részt nem kellett volna, hogy bármi is meglepjen, de mégis így történet. a kémia kifejezetten kiemelkedik Juniper és Zane között, és nemcsak a szexuális vágyakozás részéről, hanem ahogy haladunk előre úgy lesz egyre erősebb az érzelmi része is. A sok mocsok és szex között kialakulnak azok a fránya érzelmek is, ami miatt már nemcsak egy alku köti össze a karaktereket, hanem annál egy jóval erősebb erő is, amit nem tudnak megválasztani, és ami képes romba dönteni őket.

A Lelke a bosszúért kötetben már nemcsak Juniper sorsán van a hangsúly, hanem a bosszún is. Juniper már nem egy áldozat, akit csak úgy fel lehet áldozni. Ó, nem! Ő az üldözöttből lett vadász, aki alig várja, hogy leterítse zsákmányát! Ő az a töltény, amit elsütve borul minden, és az eddigi hierarchia vagy éppen a tébolyult elme által felállított kultusz van hatalmas veszélyben. Ő az, aki elindítja a lavinát, de nem várja el, hogy bárki is megállítsa azt, sőt Zane-nel karöltve nézik végig a véres bukást.

Brutálisabb volt, mint az első rész? Igen, de én mégis szerettem ezért. Annak viszont különösen örültem, hogy nemcsak Juniper és Zane volt jelen, hanem ahol szükség volt ott láttuk Leont is, na meg a harmadik kötet főszereplőit is, és muszáj annyit elmondanom, hogy nagyon érdekes lesz. Zane végig a hátán vitte a cselekményt, és a szexi, ugyanakkor pimasz kilétével ellopta a rivaldafényt Juniper elől, de ezt cseppet sem bánom, mert nagyon jó közöttük a dinamika, és mellette Juniper is megkapja a szereplés lehetőségét, megismerhetjük a történetét, és azt is láthatjuk, hogy a Hadleigh-k nem tudták megtörni, és erősebben tért vissza, mint valaha. Ugyanakkor nem kíméli őt a Lelke a bosszúért sem, de ezt nem is vártam volna el, hogy kesztyűs kézzel bánjon vele az írónő. Zane-t sem kímélte, de így lett kerek a történet, így tudta úgy igazán megmutatni az erejét, és azt a hatalmas erőt, ami a sorok között rejlik. Ha olvastad már a Souls-trilógia első részét, akkor ne hagyd ki a másodikat sem, ha pedig még csak most ismerkedsz az írónő munkásságával és szereted a paranormális, démonos, véres, feláldozós történeteket, akkor mindenképp adj egy esélyt a Her ​Soul for Revenge - Lelke a bosszúért c. kötetnek!
"A túlélés zűrzavaros. A túlélésben nincs erkölcs és nincs szépség. A túlélés nem fekete-fehér, jó a rossz ellen. A túlélés vörös árnyalatokból áll - kiontott és elvesztett vér."

"A farkasnak falkára van szüksége. A farkas nem tud egyedül vadászni."

"Az otthon nem csupán egy hely - néha az otthon valaki. 
Néha az otthon hús és vér. És én az utolsó leheletemig megvédem az otthont, amit találtam."

"Néhány ember szintén vadásznak tartotta magát, az olyanok, mint Jeremiah. De ők a gyengékre és a kiszolgáltatottakra vadásztak. Nem vadászok voltak, hanem csapdázók: csalit tettek ki, odacsalogatták az áldozatot, és elvették, amit tudtak. Tudták, hogy nem érdemlik meg a zsákmányukat, ennek ellenére akarták."

"Bármit jelentett ez, bármit jelentettek is ezek a kavargó, zavaros, ijesztő érzelmek - átadtam magam egy démonnak, és ő cserébe átadta magát nekem."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



2026. november 2., hétfő

Rebecca Jenshak: Burnout - Kiégve (A Holland fivérek 1.)


"Lüktet az adrenalin a bőröm alatt, ahogy a motoromon ülök a sorompó mögött."
*

Ő az a dögös, tetovált rosszfiú, akivel eddig csak beszólogattunk egymásnak… Most meg a segítségemet kéri? 
Knox Holland elég nagy bajban van. A profi motokrossz világában már senki nem akar vele dolgozni, ő pedig kétségbeesetten próbál visszakapaszkodni. Így köt ki nálam az edzőteremben. Most csak a jövőmre kellene összpontosítanom, nem fér bele semmiféle figyelemelterelés. 
Knoxszal bonyolult a helyzet: egyik percben egymás torkának esünk, a következőben meg azon kapom magam, hogy túlzottan is tetszik, ahogy póló nélkül produkálja a kézenállást. Hiba lenne belezúgni… Ha egy letehetetlen spicy sport románcra vágysz, klasszikus jó kislány – rosszfiú felállással és szócsatákkal, ezt a történetet szeretni fogod! 
Olyan népszerű toposzok várnak, mint az ellenségből szerelmesek, a közös edzés vagy a grumpy x sunshine. 
Merülj el egy profi motokrosszos és egy bajnok tornász világában! 
A Burnout – Kiégve a Holland fivérek sorozat első része.

"Az emberek nem tudnak csalódást okozni, ha semmit sem vársz tőlük."

Motocross x olimpiai bajnok tornász sport románc? Még nem olvastam hasonlót, de úgy kellett nekem, mint szomjazónak a hűsítő folyadék. Nagyon jó volt, és végig megmutatta a regény, hogy miért is lett olyan népszerű. Ezennel a sport románcok történelmében új számítás kezdődik. Már nemcsak léteznek ezek a romantikusok, hanem minden, ami a Burnout - Kiégve után jön az már nem lehet olyan jó, mint Rebecca Jenshak regénye! Sokkal szórakoztatóbb volt, mint amire számítottam tőle, de ennek kifejezetten örülök, mert új kedvencet avattam.

Mi történik akkor, ha a szexi, de nagyképű motocross versenyzőnek segítségre van szüksége és csak a rózsaszínbe öltözött tornász tud neki segíteni? Rebecca Jenshak ledönt minden sztereotípiát, megmutatja hogy sokkal több rejlik a karakterekben, mint azt hiszik magukról, és jóval több bennük a közös nevező, mint azt gondolták volna. Adott Knox, aki hatalmasat bukik, és adott Avery, aki egy sérülés miatt kénytelen újrakezdeni a felkészülést, az erőnlétet és nem biztos, hogy vissza tud térni arra a szintre, ahol volt. Mindketten baromi makacsak, ugyanakkor ez a javukra is válik, hiszen nem adják fel és küzdenek a céljaik eléréséért. Ezt nagyon tiszteltem bennük, ugyanakkor a kötet elején még egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy képesek lesznek e megtalálni a közös nevezőt, és hogy egyáltalán el fog e múlni az ellenséges hangulat, de ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennyire megszeressem a Burnout - Kiégve c. kötetet, mert csak úgy perzselnek az indulatok, az érzelmek a maguk lassú, de nehézkes tempójában alakulnak ki, ugye Knox? De végig nagyon izgalmas, és van a kötetnek egyfajta bája, ami végig körüllengte a cselekményt. Jó volt látni Knox gondoskodó és lemondó oldalát, azt ahogy a testvéreihez és magához az élethez viszonyult, és ahogy a legnagyobb nehézségek árán sem adta fel, és addig küzdött, amíg ott nem volt, ahol lennie kellett.

Nehéz olyan sport románcot írni, amivel még ne találkoztam volna, viszont az írónőnek sikerült. A motocross világát vegyítette a tornászokéval. Két különböző életstílus, két különböző ág, mégis nagyon jók voltak együtt. Nemcsak felszínesen érintettük a témát, hanem bizony az írónő leásott a mélybe, és egy sokkal kézzelfoghatóbb stílusban tárta elénk e két világ sajátosságait. Részt vehettünk versenyeken, hosszas felkészüléseken és bizony ott lehettünk akkor is, amikor valami nem sikerült.

Mind Knox, s mind Avery nagyon kitartó, és bármit megtennének a sikerért, ugyanakkor mindkettejükben ott van a félsz is, a bizonytalanság és ez teszi őket emberivé. Szerettem azt bennük, hogy valódiak voltak, hogy az írónő megmutatta a bukkanókat is, azokat a pillanatokat, amik vízválasztóak lehetnek, és attól sem riadt meg, ha egy kicsit meg kellett nyomorgatni a karaktereit. Mind a ketten visszatérők, akik küzdenek és akik nem adják fel a versenyt.

Legnagyobb örömömbe váltott nézőpontból olvashatjuk a kötetet, amiért nem lehetek elég hálás, hiszen ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mind a két sportba jobban belelássunk. Knox miatt a found family trope is előkerült, és tagadhatatlan hogy a kapcsolatban ő a grumpy karakter, míg Avery maga a napsugár. Mégis kiegészítik egymást, és a kellő pillanatokban ott állnak a másik mellett és drukkolnak a sikerért. Két világ, ami habár különböző, mégis nagyon hasonló.

Nemcsak a főszereplők, hanem bizony a mellékkarakterek is közel kerültek hozzám, ezen amúgy nem is csodálkozom, hiszen egy motoros enemies to lovers történet borítékolható, hogy kedvenc lesz, és az is lett. Néhol akadályokat görgetett az írónő Avery és Knox irányába, néhol elbizonytalanította őket, de annyira sosem, hogy ne merjenek lépni, és nagyot álmodni legyen az egy versenyre felkészülés vagy az érzelmeik kuszasága. Maga a cselekmény nagyon olvastatja magát, a váltott szemszögnek köszönhetően mind a két karakter életébe betekinthetünk, és láthatjuk Knox gyengédebb oldalát is. Nagyon sok mindent feláldozott a testvérei miatt, és ha nem is mindig látszik úgy a sok fekete ruha alatt, de helyén van a szíve, és kész áldozatokat hozni azokért, akik fontosak neki. Összességében én nagyon imádtam A Holland fivérek sorozat első részét, és örülök, hogy Knox nyitotta a sort. A Burnoutban volt minden, amit szeretek, és még annál is több. Ha kellett felpörögtek az események, de ha éppen arra volt szükség, akkor megmutatta, hogy a kezdeti ellenszenv Knox és Avery között nem tarthat örökké, és a sorok között ez az ellenszenv szépen átalakult valami egészen mássá. Ha szereted a sport románcokat, és érdekel egy motocross versenyző és egy olimpiai bajnok tornász története, akkor ne hagyd ki a Burnout - Kiégve c. kötetet!
" - Mi van, ha a végén megbántom? Vagy ha elcseszem? 
- Egészen biztosan el fogod cseszni - biztosít Jane halkan nevetve. - Mindenki elcseszi, neked pedig még kevesebb tapasztalatod van, mint a legtöbb embernek. Az számít, mit teszel azután, hogy elcseszted. Attól leszel az, aki vagy."

" - Mit a fenét mondtál neki? Úgy felhúzta magát, hogy a kollégiumi szobában fel-alá trappolt, és olyan seggfejekről motyogott, akiknek kétszer akkora az egójuk, mint a farkuk. El kellett jönnöm, hogy Quinn kifüstölhesse zsályával a lakásukat, és lenyugtathassa a barátnőjét."

"Ha azt akarja hinni, hogy a varázsp*ncim segít neki, és nem az edzés, hát legyen. Nem ez a legrosszabb, amit valaha gondoltak rólam."

" - Veszélyes ilyet mondani nekem, hercegnő. - Mélyíti el a hangját. - Olyan gyorsan hajítanálak rá a motoromra, hogy azt sem tudnád, merre van felfelé."

" - Meghajlok a dupla nikknakk királya előtt. 
- Ó, később meg fogsz hajolni, hercegnő, ebben biztos lehetsz!"



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)




Saki Murayama: Az Esthajnal Vegyesbolt

"A tévé eltöprengett: ha egy gép meghal, vajon hová kerül a lelke?" * A cseresznyefa hangja és más történetek  A város egyik fél...