Sophie Irwin: Hozományvadász hölgyek kézikönyve

" - Mégsem vesz feleségül? - ismételte Miss Talbot, mert nem hitt a fülének."

*

Kitty ​Talbotnek, akire az apja tekintélyes adósságot hagyott, mihamarabb pénzre van szüksége. Pontosabban egy vagyonos férjre. Mindössze négy hónapja maradt, hogy megmentse a családját az anyagi csődtől. Miután Kitty soha nem riadt vissza a kihívásoktól, ebben a szorult helyzetben is feltalálja magát: összecsomagol, és elindul egész Anglia legkíméletlenebb hadszíntere, a londoni bálok világa felé. Műveltségben és kifinomultságban talán elmarad a többi ifjú hölgy mögött, de az eltökéltsége, a csökönyössége és a leleményessége minden akadályon átlendíti őt. Bízik benne, hogy még a báli szezon vége előtt megkérik a kezét, egyvalakivel azonban nem számol: Lord Radcliffe-fel. A nagyvilági, kissé tartózkodó Radcliffe átlát a szitán, azonnal rájön, hogy Kitty egy mindenre elszánt, pénzéhes hozományvadász, ezért elhatározza, hogy keresztülhúzza a számításait, kerül, amibe kerül. Vajon sikerül Kittynek megmentenie a családját a teljes kiszolgáltatottságtól? Egy perc vesztegetni való ideje sincs, és senki, még egy lord sem állhat az útjába.

Mennyire imádtam én ezt a könyvet! Ha szeretitek a történelmi romantikusokat, akkor ne hagyjátok ki a Hozományvadász hölgyek kézikönyvét, mert valami eszméletlenül vicces. Minden egyes sorát imádtam. A legmerészebb, a legtalpraesettebb és a legfurfangosabb hősnő életébe kapunk betekintést, aki mindenkit lehengerel és ha esik, ha szakad, igenis bízik benne, hogy beválik a terve és segíthet a testvérein. Kitty maga az egyéniség, aki átgázol tűzön-vízen, és aki mellett nem unalmas az élet, sőt... A Volt egyszer egy összetört szív mellett a Hozományvadász hölgyek kézikönyve lett nálam a hónap kedvence. Olvassátok, szeressétek, mert Sophie Irwin egy új, üde hangja a történelmi romantikusok kedvelőinek.

Nagyon sok jót hallottam olvasás előtt erről a kötetről, utána pedig én is csak áradozni tudok. Pont erre volt szüksége a lelkemnek. Egyszerűen csak jól esett elmerülni, khm... ledarálni az írónő debütáló regényét, és ha már az első könyve ilyen egyedi és szórakoztató, akkor remélem még nagyon sokat olvashatunk tőle. A történet mozgatórúgója Kitty, és a családjának az anyagi helyzete. Ahogy a cím is sejteti, a fő szál a hozományvadász Kitty leendő férjének becserkészése. Már az elején szimpatikus volt, hogy ennyire különleges és imádnivaló a kötet. Ahogy elmerültem benne azt vettem észre magamon, hogy nem akarom abbahagyni. Nem akartam egyedül hagyni a karaktereket, mert muszáj volt minden egyes tervnél, kiszemelt áldozatnál és számonkérésnél ott lennem. Kitty és Radcliffe viszik a pálmát, eleinte kicsit olyan, mintha csak ellenségek lennének, de aztán szépen lassan ez az ellenséges légkör megváltozik, és már nem azért drukkolunk, hogy Kitty sikerrel járjon, hanem azért, hogy Radcliffe legyen a szerencsés, illetve szerencsétlen, aki a horgára akad. A kettejük közti kémia csak úgy sistereg, az odamondogatások megfűszerezik a sorokat, és a folytonos szellemes visszavágások modernné és sziporkázóvá teszik.

Nem titok, hogy a gyengéim a történelmi romantikusok, és Sophie Irwin személyében egy olyan íróra akadtam, aki úgy ír, mintha maga is a 19. században élne, és átélné az akkori nők sorsát. Erőteljesen, mindenféle bukkanó nélkül vezet be minket a társaság életébe, és nemcsak az előkelőbb népség csillogását mutatja meg, hanem bizony a törekvéseket, és a harcot is egy-egy kelendőbb úriember iránt. Felettébb szórakoztató, igazi kincs ez a kötet. Nem egy helyen nevettem fel hangosan olvasás közben, és szó szerint a körmömet rágtam izgalmamban. Édes egy történet, aminek már az elején megalapozza a jó hangulatot Sophie Irwin tehetsége.

Vannak azok az emberek, akiknek jól áll egy műfaj, és abban ildomos tevékenykedniük. Azt hiszem Irwin is megtalálta a maga hangját és közegét, mert a Hozományvadász hölgyek kézikönyve egyenesen fergeteges, és képtelenség nem megkedvelni a cselekményt és a karaktereket. De be kell valljam, az elején voltak fenntartásaim, úgy az első két fejezet erejéig, mert úgy éreztem, hogy túl gyorsan haladunk, és nem kapunk elég időt a nagyszabású terv kibontakoztatására, de pánikra semmi ok, mert a gyors kezdetet egy hosszadalmasabb, de annál eseménydúsabb folytatás követ.

Kitty, mint az a fülszövegből is kiderül, nehéz helyzetbe kerül a szülei halála után, és egyetlen egy kiutat lát, mégpedig azt, hogy hozzámegy egy tehetősebb férfihez, aki a vagyona segítségével kihúzza őt, és a testvéreit a csávából, igen ám, de mi van, ha időközben, a legváratlanabb helyen, a legváratlanabb személy lobbantja lángra a szívét? Kötelesség és vágy. Ez a két érzelem csap össze a kötetben. Magával hordoz megannyi elfojtott indulatot, ki nem mondott szót és egy olyan feszültséget, ami végig ott lebeg a karakterek feje felett, és arra vár, hogy lecsaphasson.

Maga a cselekmény eléggé kiszámítható, ami nem baj, mert ezt kompenzálja az írónő a hangulattal és a karaktereivel. Én személy szerint nem bántam, hogy tudtam mi lesz a vége, legalábbis reménykedtem, hogy bejöjjön a megérzésem, de amikor az ember annyi romantikus regényt olvasott már, mint én egy idő után megérzi a kémiát a karakterek között, és tudja, hogy ki kivel fog összejönni. Kittyről már írtam, hogy mennyire megkedveltem, hihetetlen egy nőszemély, aki tervet tervre épít, és végig ott lebeg előtte a kitűzött cél, és addig nem nyugszik, amíg el nem éri azt. Ugyanakkor néhol ellenszenves is volt, mert nem pártolom a kihasználást semmilyen formában.

De persze Racdliffe kárpótolt mindenért. Egyedül azt sajnálom, hogy olyan keveset szerepelt, viszont az mindenképp jó pont, hogy nem egy szemszögön keresztül látjuk az eseményeket, hanem több karakter is megmutatja, mit is gondol. Bálok, csillogás, szerencsejáték, rossz döntések terhe, becsapás, másnak tettetni magunkat, mint akik vagyunk, intellektuális harc, érzelmek kontra kötelesség. Ezen fogalmak mind tiszteletüket teszik a Hozományvadász hölgyek kézikönyvében. S hogy mi is kell ahhoz, hogy jól házasodjunk? Kitty szerint vagyon, míg Radcliffe álláspontja az érzelmek és a másik fél elfogadása, megértése. Ez a két nézőpont harcol a kötetben, és ezek miatt olvasmányos, szellemes, merész és pimasz Sophie Irwin regénye. 

Összességében imádtam, és várom a következő kötetet, mert csak remélni tudom, hogy sorozat lesz a cél. Úgy érzem nagyon sok mindent ki lehet még ebből a világból hozni. Ott vannak Kitty és Radcliffe testvérei, és én szívesen olvasnám a többiek bravúros szerelmi történeteit is. Sokan a Bridgerton könyvekhez hasonlítják a Hozományvadász hölgyek kézikönyvét, de nekem sokkal humorosabb és modernebbnek tűnik Irwin írása. Megtalálta a hangját, és nem fél új dolgokat csempészni a 19. századi London elitjének az életébe. Ami a korhűséget illeti, úgy gondolom, hogy a modernizált Kitty ellenére is hű ahhoz a korhoz, amiben játszódik, és sokkal közelebb érzi magához az ember, mert egyfelől választékosan, mégis érthetően fogalmaz, de közben nincs az az érzésed, hogy valami nem stimmel. Elhiszed, hogy a hozományvadász hölgyek minden furfangra képesek a jómódért, továbbá az írónő megmutatja azt is, hogy ne ítéljünk elsőre, és tudjuk meg a miérteket mielőtt túl hamarkodottan nyilvánítunk véleményt, és ezáltal talán elszalasztunk egy olyan lehetőséget, amiért kár lenne. Ha szeretitek Julia Quinn írásait, akkor Sophie Irwin első regénye sem fog csalódást okozni, erről a Talbot kisasszonyok tesznek. Nem könnyű velük az élet, mindig történik valami, ugyanakkor nagyon szórakoztatóak és elbűvölőek is. 

 " - Nem akarom, hogy olyasvalakit vegyen feleségül, aki egy cseppet sem törődik vele - helyesbített Radcliffe. - Jól jegyezd meg, amit mondok: egy hónap múlva már a nevére sem fogunk emlékezni."

" - Talán nem érdekli - tette hozzá Lord Radcliffe komoran, mielőtt becsukta volna az ajtót -, de a felsőbb körökben rendkívül helytelen, ha egy hajadon hölgy egy nőtlen férfihoz megy látogatóba, akár a szobalányával, akár nélküle."

" - Nekem ez tökéletesen megfelel, úgyis nemet mondtam volna. Fontos szabálynak tartom, hogy kizárólag olyanokkal táncoljak, akiket kedvelek, szégyentelen hozományvadászokkal soha."

" - Látod, Cecily - dörgölte a húga orra alá kissé gyermeteg módon Kitty -, a szerelem nem mindig egyenlő a boldogsággal.

- De ha ők szeretnek téged, és te ezt nem viszonzod, akkor megfosztod őket valami csodálatostól - jegyezte meg Cecily felindultan. - Ez azért szomorú."

" - Micsoda szörnyűség, hogy itt csak limonádét és teát kínálnak! Hogy lehet így túlélni egy beszélgetést Pembertonnel? Majd belehaltam!"

" - Ó, akkor sok szerencsét kívánok! - mondta Radcliffe. - Kérem, szóljon, ha a Bibliában hozományvadászokról szóló verset talál. Kíváncsi vagyok, hogy Krisztus urunk támogatta vagy ellenezte a dolgot."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Stephanie Garber: Volt egyszer egy összetört szív (Volt egyszer egy összetört szív 1.)

 "A régiségbolt ajtaja fölött lógó csengettyű azonnal tudta, hogy a férfi bajt jelent, amint az belépett."

*

Mit tennél meg azért, hogy boldogan élj, míg meg nem halsz? Amióta az eszét tudja, Evangeline Fox hisz az igaz szerelemben és abban is, hogy a szerelmi történetek boldog véget érnek… amíg meg nem tudja, hogy élete szerelme valaki mást készül feleségül venni. 

Az összetört szívű Evangeline kétségbeesetten szeretné megakadályozni az esküvőt, ezért meggondolatlanul alkut köt a karizmatikus, ámde gonosz Szívek Hercegével. A segítségnek három csók az ára, ám azt, hogy a lány hol, mikor és kinek adja, a herceg határozza meg. 

Evangeline az első csók után rájön, hogy halhatatlannal alkudozni veszélyes játék – és a Szívek Hercege sokkal többet akar tőle, mint amit ígért. 

Tervei vannak vele, olyan tervei, amelyek vagy a létező legnagyobb boldogsággal, vagy a legfájdalmasabb tragédiával végződnek…

Már a Caraval trilógia alatt is Jacks volt számomra a legérdekesebb karakter, és amikor ő színre lépett minden is kiment a fejemből, és csak rá tudtam koncentrálni. Megszállta a gondolataimat, és nem eresztett, de valljuk be, nem is akartam. A bűvkörébe vont, megigézett, mint egy vámpír és éhezve vágytam az újabb és újabb adagra. A Volt egyszer egy összetört szív erősen függőséget okoz, és fennáll a veszélye, hogy többet nem akarsz a Fenséges Északon kívül máshova barangolni.

Az idei év egyik legjobban várt könyve számomra Jacks története, és nemcsak amiatt, mert első találkozás után levett a lábamról, hanem azért is, mert érdekelt, hogy mit fog kezdeni vele Stephanie Garber, továbbá Evangeline karaktere is nagyon felkeltette a figyelmemet. Eleinte kicsit olyan volt olvasni, mintha egy nagyon kicsavart, mágiával átitatott Hamupipőke történet elevenedne meg előttem, de Evangeline elég hamar kilépett ebből a skatulyából, és megmutatta, hogy lehet, hogy ő a kisróka, de nem védtelen és képes megvédeni önmagát, még akkor is, ha Jacks ellen kell harcba szállnia. Imádtam a közte és Jacks között kialakult huzavonát, és azt, hogy tökéletesen összeillenek, még akkor is, ha látszólag ki nem állhatják egymást. Ebben a kötetben nem igazán az erős érzelmeken van a hangsúly, hanem egy új világ megismerésén, a kalandokon és az árulásokon. Ízig-vérig mágiával átitatott, varázslatos kötet a Volt egyszer egy összetört szív, és a Caraval trilógia rajongóinak igazi csemege. Jacks, a Szívek Hercege megmutatja a sötét, hűvös oldalát, de megvan benne a remény egy apró foszlánya, hogy még az ő szíve is doboghat egyszer. Evangeline-t már az első percektől megkedveltem és végig azt éreztem, hogy hazatértem, a lelkem elhagyta a testem, és nem akart a Once Upon a Broken Heart-on kívül létezni. Ha azt mondom, hogy függő lettem, az nem fejezi ki eléggé, hogy mennyire is imádtam ezt a könyvet. Minden megvolt benne, amire szükségem volt, és még annál is több. Az írónő hozta a szokott formáját, azt a különleges hangulatot, amit már ismerek tőle, és Jacksből is adott egy jókora adagot. A Volt egyszer egy összetört szív az íjász és a róka balladája, ez nem vitás.

Jacks eddig is, és ezután is szerelem lesz. Számomra ő az írónő pasijai közül a nagy Ő. Nem tudom nem imádni, és az az igazság, hogy ez már kezd megszállottságba átmenni, viszont cseppet sem bánom. Igaz, hogy nem lehet megbízni benne és fagyos, szeret játszadozni, ugyanakkor ha kinéz magának nincs menekvés, de ezzel együtt is könnyen kedvelhető, hiszen mi nők, mindig az elérhetetlent akarjuk. Jack nélkül már nem lesz semmi sem olyan, mint előtte volt. Kiváltott belőlem egyfajta rajongást, amit utoljára talán Loki kapcsán éreztem. 

Jacks is egy erkölcsileg megkérdőjelezhető karakter, aki nehezen nyílik meg, szeret rébuszokban beszélni, viszont ha úgy hozza a helyzet félrelök és vállalja a kockázatot. Nem egyszer olvadoztam a sorokat olvasva, és pont egy ennyire izgalmas kötetet tudtam elképzelni neki. A helyszín a Fenséges Észak, ahol akárcsak Jacks szívében hideg van, ahol vigyázni kell, mert veszély leselkedik minden egyes sarkon, akárcsak Jacks, hiszen a maga nemében ő is az. Egy járkáló red flag. Egy édes desszert, ami bűnre csábít. 

Maga a világ továbbra is varázslatos, összetett és az az igazság, hogy a világnak ez a szeglete nekem jobban bejött, mint a Caravalban megismert Valenda. Az inkább volt maga a varázs, az Észak pedig maga a fordulat és titokzatosság. A mese, Az íjász és a róka balladája végig körüllengi a cselekményt, és ahogy az eredeti történet is, úgy a Volt egyszer egy összetört szív sincs még megírva teljesen, minden egyes oldallal változik, és ezáltal a befejezés is. Magával hozva egy hosszabb sorozat ígéretét (már most három részes lesz, és én csak remélni tudom, hogy nem marad meg trilógiának, mert annyi minden van benne.)

Úgy érzem, hogy nekem Stephanie Garber nem tud csalódást okozni. Ittam a kötet minden egyes szavát, és nem akartam letenni. Nem egyszer idióta vigyorral olvastam a sorokat, és kívántam azt, hogy bárcsak én is a részese lehetnék. Nincs 400 oldal a kötet, mégis annyi minden történik benne, és nincs az, hogy rohannánk. Ha kell aprólékos, de a titokzatosságot sem veti meg. A kötet valahol tündérmese is, hiszen a legfőbb mozgatórúgója az a 'boldogan éltek, míg meg nem haltak'. 

Ezt hajszolja Evangeline, keresi az igaz szerelmet, és ha Jacks nem is vallja be, én tudom, hogy ő is arra vár, hogy megtalálja azt a személyt, akire nem lesz halálos a csókja. Minden egy kívánsággal/alkuval kezdődött és van egy olyan érzésem, hogy azzal is fog zárulni. Végig az lebeg hősnőnk szeme előtt, hogy talán még ő is megtalálhatja az igazit, és nincs minden veszve, de aztán a komor valóság és egy prófécia ígérete közbeszól, és megmutatja a Volt egyszer egy összetört szív valódi arcát. 

Nem tündérmese, és nem ígér boldog befejezést, de reménykedni mindig lehet, és alig várom, hogy még többet kaphassak ebből a világból, és Jacksből is. Emlékszem, hogy el voltam ájulva a Caravaltól, és nem értettem, hogy miért nem kezdtem el előbb. A Volt egyszer egy összetört szívnél is azt éreztem, hogy ez annyira jó, hogy már rég el kellett volna kezdenem, de nem bántam meg, hogy megvártam a magyar megjelenést. Így talán még édesebb volt számomra. Evangeline egy nagyon szimpatikus karakter, aki végig a narratívánk, de azért örültem volna, ha Jacks is megmutatja egyszer-egyszer az ő oldalát is, és nemcsak azt látjuk, hogy Evangeline mit gondol róla, hanem azt is, hogy mi jár Jacks fejében. Felettébb érdekes lett volna. De ennek ellenére is felér Evangeline Scarletthez és Tellához. Egy erős női karakter, aki könnyen feltalálja magát, aki rendszerint rossz döntéseket hoz, de ezek a rossz döntések vitték el Jackshez, és néha belefér egy kis bénázás, ha a jutalom maga a Szívek Hercege. Nemcsak a kötet és Jacks lett hatalmas kedvenc, hanem bizony a mi rózsaszínhajú kisrókánk is. Ha szerettétek a Caraval trilógiát, akkor a Volt egyszer egy összetört szívet se hagyjátok ki!

"Habár néha úgy érezte magát, mintha egy lenne a poros használt könyvek közül a bolt polcain. Kötetek, amelyek valaha népszerűek voltak, de már senkit sem érdekelnek."

"A legendák szerint a Szívek Hercege képtelen a szerelemre, mert a szíve oly régen megállt. Csak egyvalaki lenne képes újraindítani dobbanásait: egyetlen igaz szerelme. Azt beszélik, a csókja a szerelmén - egyetlen gyengéjén - kívül mindenkire halálos, és miközben őt kereste, hullák sorát hagyta maga mögött."

"Messziről már látta Jackset, de ilyen közelről más volt. Mint ezernyi pengevágás. Kék hajú pusztítás, sötét, akár az óceán hullámai, az ajkai élesek, akár a törött üveg, amely boldogan megvágná a lányt."

" - Ha nevet adok neki, még házi kedvencnek hiszi magát. - Jacks szavaiból csöpögött az undor, ami még inkább meggyőzte Evangeline-t, hogy talán ez a róka a legjobb dolog, ami valaha történt a Fátummal."

" - Jacks őszintén reméli, hogy egy napon megtalálja az igaz szerelmet. A története ígér egyetlen lányt, akinek nem árthat a csókja. Szóval képzelheted, benne milyen erős a kényszer."

"Luc esetében azt mondta magának, szerelemből cselekszik. Pedig valójában nem szerelemből tette. Nem szerető, hanem szégyenteljes döntéseket hozott, mert szerelmet akart. Nem Luc volt a gyengéje - hanem a szerelem. Még csak nem is maga a szerelem, csak a gondolata."

"Jacks nem volt a barátja, de a lány tőle tanulta meg, hogy az akaratával képes bármilyen ajtót kinyitni, és Evangeline pontosan tudta, melyik ajtó következik."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Marvel Studios - Kérdések és válaszok

*

ELVESZTÉL A MARVEL-FILMEK SŰRŰJÉBEN? NEM ÉRTED, MI EZ A MÁNIA? SZERETNÉL TE IS FEKETEÖVES RAJONGÓ LENNI? A Marvel-filmek epikus moziverzuma egyre csak bővül, megnehezítve az újoncok dolgát, hogy felzárkózzanak. Hiszen minden mindennel összefügg! Ez a segédkönyv az MCU első 10 évét öleli fel, utat mutat a filmek tengerében, felfedve az összefüggéseket és a rejtett utalásokat. Találd meg a válaszokat égető kérdéseidre, és válj szuperokos Marvel-szakértővé!

 Marvel rajongóként szeretek hasonló kiadványokat olvasni, mint a Marvel Studios - Kérdések és válaszok, már csak azért is, mert az évek alatt sokat felejt az ember, illetve mindig benne van a pakliban, hogy meghozza azokhoz a filmekhez is a kedvem, amiket nem láttam, és nem is tervezek megnézni. A legjobb példa erre a Vasember, hiszen semennyire nem érdekel Tony Stark, sem az, hogy hogyan is lett ő Iron Man, és a Marvel Studios - Kérdések és válaszok is csak abban erősített meg, hogy nem vesztettem semmit. A kiadvány a fő történéseket szedi egy csokorba, és ezek által mutatja be, hogy miről is szólnak a filmek. A külön fázisokat sorrendben tárja elénk, ezáltal felállít egy idővonalat is, ahogy érdemes megnézni a filmeket. Bevallom néha a megfogalmazás nekem nem annyira jött be, főleg a Kapizás, de ha szeretitek az MCU világát, és van egy kistesótok, akkor ez a könyv neki szól. Úgy hiszem a kisebbek nagyon élveznék!

A kötet 80%-át képek, illusztrációk illetve ábrák teszik ki, amelyek színesítik a lapokat, és értékkel ruházzák fel azokat. Az információk egy rövid, könnyített verzióját kapjuk. A megfogalmazás a könnyed és a ruganyos között mozog, ebből is következik az, hogy nem a felnőtt olvasók a célközönség, hanem a kicsi szuperhős és főgonosz tanoncok, akik még nem merültek el az MCU rejtélyes és akciódús világában. Én személy szerint mást vártam ettől a kötettől, mint amit kaptam, de azért így sem vagyok elégedetlen, mert kikapcsolt, és buszozás közben csak úgy telt az idő. Loki felbukkanásakor pedig ha akartam, ha nem vigyorogtam. 

Kiegészítésként, illetve emlékeztetőnek megfelelő a Marvel Studios - Kérdések és válaszok, a képek sokat emelnek a színvonalon, és összességében eléggé érdekes. De ez nem is annyira meglepő, mert egy olyan univerzumot mutat be Adam Bray kötete, amiért egyenesen rajongok, és ahova mindig jó érzés újra és újra visszatérni. Talán a leghasznosabb része a könyvnek az az, hogy a 3 fázist időrendi sorban, egyfajta hogyan is kezdj bele az MCU világába módon tálalja. Megad pár kérdést, amikre válaszol is, sok esetben ismétli is önmagát és az információkat. Ha a fiatalabb generációt szeretnéd rávenni a filmek megnézésére, akkor ízelítő gyanánt nyomd a kezükbe a kötetet, és biztos vagyok benne, hogy többet akarnak majd tudni. Pont annyi infót tartalmaz, amennyi felcsigáz és arra késztet, hogy nézd meg a filmeket is, és áss mélyebbre.

Az eseményekre fókuszál, és nem a karakterekre, de a fontosabb halálokat, cselszövéseket és taktikai lépéseket, illetve szervezeteket is ismerteti. Nem arra összpontosít, hogy mindent tudj, hanem arra, hogy elindítson egy olyan úton, amin majd nehéz lesz megállni, ha ez egyáltalán lehetséges. A Bosszúállókon kívül a Galaxis Őrzői is megmutatkoznak, és ezt azért szerettem volna mindenképp kiemelni, mert ha valakinek azt mondod, hogy Marvel nem Peter Quill és csapata jut először eszébe, hanem a Bosszúállók. Nekem is ez volt az a film, ami elindított, és ami miatt Marvel fannak tituálhatom magam. A jófiúk mellett a rosszak, illetve a S.H.I.E.L.D. és a Hydra is, mint szervezet elbújik az információk között. Arra a tematikára épül, hogy miről szólnak a filmek, ezek hogyan is kapcsolódnak, és mi vezet el ahhoz, hogy megalakuljon a Bosszúállók csapata, illetve a Végtelen háborúhoz is ad egyféle kisokost. Nekem a legjobban az volt szimpatikus a kötetben, hogy katalógusos rendszerrel építi egymásra az információkat, nem akar túl sokat adni, de azért próbál megfelelő mennyiségű tudással és háttérrel ellátni. A méretéhez képest eléggé rövid, sokszor a képek odatapasztanak az oldalakhoz, és nem egyszer fordult elő, hogy amikor megpillantottam Lokit, egyszerűen muszáj voltam közelebb hajolni, hogy jól lássam az én csínytevő istenemet. Nem véletlenül a csínytevés istene, és a kötet is felhívja a figyelmet, hogy helyzettől függ, hogy éppen a jófiúk vagy a rosszfiúk táborát erősíti.

Összességében egy hasznos kiadvány, kifejezőek benne a képek, összeszedett és információgazdag, továbbá kétség kívül felfrissíti a tudásunkat, és ha kell helyre teszi a dolgokat, vagy éppen megcáfolja azokat. Nem a képregények világára, hanem a filmes univerzumra fókuszál, viszont nem tudtam nem észrevenni, hogy a kötet kihagyta a Pókember: Hazatérés c. filmet, ami ugyanúgy szerves része, mint a többi film, hiszen Peter Parker is legalább annyira fontos szuperhős, mint Amerika Kapitány vagy éppen Vasember. 

A kedvenc részem természetesen a "Loki gonosz?" volt, és nemcsak azért, mert ő a kedvenc karakterem, hanem azért is, mert ő egy olyan karakter, akin nagyon nehéz kiigazodni, nehéz belelátni a fejébe, és akinél sosem lehet biztosra tudni, hogy kinek az oldalán áll, s ha már itt tartunk, akkor azt sem tudhatjuk biztosan, hogy ha azt látjuk, hogy meghalt, akkor valóban eltávozott. Az egyik, ha nem a legkomplexebb és legtöbb problémával küszködő karakter, mégis kedvelhető része a Marvel világának. Thor film nincs Loki nélkül, és Loki sincs Thor nélkül. Vagy mégis? 

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)

Kossuth Kiadó: Ikonikus nők sorozat ( Diana, a szívek királynője; Jane Austen és a szavak művészete; Marie Curie és a teremtő álmok)

 

*

Fülszöveg:

London, 1978. A tizenhét éves Diana Spencer egy pólómérkőzésen vesz részt. Mivel a fiatal lány az ország egyik legtiszteletreméltóbb nemesi családjából származik, nem idegen tőle ez a nagyvilági közeg. Otthonosan mozog az előkelő látogatók közt, és hamarosan flörtölni kezd Nagy-Britannia trónörökösével, Károly herceggel. Kevesebb mint három évvel később, 1981 júliusában az ifjú pár és 3500 meghívott már az évszázad esküvőjét ünnepli a Szent Pál-székesegyházban. 

Diana a királyi család szigorú protokolljának nem tud megfelelni, ezért a beilleszkedés mindennapos kihívást jelent számára. Bár Károly nem viszonozza szerelmét, és Diana magányosnak, kirekesztettnek érzi magát az udvarban, a szívek imádott hercegnője mégis megtalálja a maga útját. A világ hamarosan a lábai előtt hever…

Véleményem:

Diana hercegnét nincs olyan ember, aki ne ismerné. Legyen az fiatal, vagy idős. Korunk egyik legfényesebb csillaga volt, akinek az életét milliók követték nyomon. Nekem nem sok emlékem van róla, nem is igazán kísértem végig az életét, hiszen még nagyon kicsi voltam (1 éves), mégis nagyon kíváncsi voltam erre a kötetre.

A Kossuth Kiadó Ikonikus nők sorozatában jelent meg. Terjedelmét tekintve az egyik legvaskosabb kötet a sorozat elemei közül, mégsem éreztem azt, hogy hosszú lenne, hiszen olvastatta magát. Diana a szívek királynője egyben a legszívszorítóbb és legfájdalmasabb történet is. Tanúi lehetünk egy életvidám lány nővé érésének, és csillogó szeme fakulásának. Szerintem nincs olyan kislány, aki ne ábrándozott volna arról, hogy milyen lehet egy herceg feleségének, illetve hercegnőnek lenni. Diana bejárja ezt az utat, és rávilágít a rivaldafényben töltött évek árnyoldalára is. Egy kedves, de annál inkább szeretetre méltóbb lány története ez, aki nem állt készen az élet megpróbáltatásaira, és aki hiába üldözte a szerelmet, mert az viszonzatlan maradt. Diana egy tünemény, aki nemcsak bájos, de kedves és szerethető egyéniség is. 

Nem is tudom eléggé kifejezni, mekkora hatással volt rám A szívek királynője. Egyszerre volt fájdalmas és igazi érzelmi hullámvasút. Maga a regény fikció, mégis van igazságalapja. A párbeszédek nem hitelesek, mégis könnyű elképzelni, hogy megtörténtek. Nemcsak a királyi család életébe enged betekintést, hanem a protokollba, és abba a közegbe is, ahol ezek az emberek élik a mindennapi életüket. Rideg, sokszor kegyetlen volt a kötet. Hiányoztak az alapvető emberi cselekedetek, úgy mint az érintés, az érzelmek kifejezése és az egység, ami a családot jelenti. Mégis örülök, hogy elolvastam, mert szerettem, és megismerhettem azt a nőt, aki nemcsak Charles felesége, William és Harry anyja, hanem egy igazi ikon, akire nem hiába néznek fel még ma is az emberek.

Úgy érzem, hogy kellett nekem ez a kötet, és alig várom, hogy még több nő sorsát ismerjem meg. Az Ikonikus nők sorozattal egy új kedvencet avattam. Szívből ajánlom nektek Diana életútját, ha érdekel titeket a királyi család, és szívesen belelátnátok a kulisszák és sablonok mögé.

Fülszöveg:

Papkisasszony, írónő, kivételes tehetség Steventon, Anglia, 1795 Jane, az életvidám papkisasszony csupán egy dologra vágyik: az írásra. Tintafoltos kézzel virrasztja át az éjszakákat, hogy beléphessen hősnői birodalmába. 

A nővérét, Casst azonban eljegyezték, és Jane gyanítja, hogy az édesanyjuk az ő jövőjével kapcsolatban is hasonló terveket dédelget. Jane közömbös a helybéli fiatalemberek iránt, akik jó esetben épp csak tűrhető táncpartnerei a helyi bálokon – mindaddig, amíg fel nem bukkan a színen egy művelt, ír fiatalember, Tom Lefroy. 

Míg Jane szívének újra és újra csalódnia kell, a paplány fáradhatatlanul küzd leghőbb álmáért: az egyik regénye kiadásáért.

Véleményem:

Az Ikonikus nők sorozat egy újabb gyöngyszeme. Eddig ez a kötet tetszett a legjobban a sorozat elemei közül. Nemcsak azért, mert Jane Austen a főszereplője, hanem azért is, mert különleges, árad belőle egy természetesség, a légkör pártatlan és imádom, ahogy Austen regényei megelevenednek ebben az önéletrajzban. Már az elején teljesen magával ragadott a Jane Austen és a szavak művészete. Nagyon szerettem olvasni, a kötet miatt sokkal közelebb is kerültek hozzám az írásai, és biztos vagyok benne, hogy amilyen gyorsan csak tehetem behozom a lemaradásomat, mert igaz, hogy eddig csak az Értelem és érzelmet olvastam el, de a többihez is megjött a kedvem.

Van ebben a könyvben minden, ami kell: bizonytalanság, érzelmek, első szerelmek, önmagunk megtalálása, helytállás, társadalmi elvárások, személyes átirat és egy nagy adag megfelelési kényszer is. Mindenféle cicoma nélkül mutatja be Jane Austen éveit, a küzdelmeket, amiket át kellett élnie és a tehetségét, ami árad a lapokból. Emellett korhűen ábrázolja az írónő a helyszínt, a felmerülő problémákat, és Jane belső vívódásait is. A kötet előtt semmilyen információval nem rendelkeztem Jane Austen életéről, és ahogy utána olvastam nem is sok minden maradt fenn, ezért is emelem a kalapom az írónő előtt, hogy ezt a regényt ilyen formában összerakta és ahol szükséges volt, kitöltötte a hézagokat. Humorral és bájjal fűszerezte a sorokat. 

Jane egy felettébb kedves lány, akit én csúnyának sem mondanék, árad belőle egy természetes báj, kedvesség, maga a megtestesült szerénység, szenvedélyesen szeret írni és olvasni, de sokkal fejlettebb mint a kor normái, emiatt is lehet az, hogy nem tisztelték és örökre vénkisasszony maradt. Egyes helyekene iszonyatosan sajnáltam, és a szívem szakadt meg a sorsa miatt. Az időbeli ugrásoknak hála teljesenb képet kapunk, mintha időrendi sorrendben haladnánk, és emiatt jóval összetettebb, komplexebb képet ad a Jane Austen és a szavak művészete. 

Fülszöveg: 

Megindító regény a Nobel-díjas Marie Curie-ről 

„Álmodj szép életet, majd váltsd valóra ezt az álmot.” – Marie Curie Párizs, 1891. 

Marie már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egy nap megszökik az oroszok által uralt és szorongatott Lengyelországból. Aztán húsz évvel később ez az álom beteljesül: Marie a Sorbonne-on tanulhat. 

Keményen kellett harcolnia ezért, mert a tudomány világában nem szívesen láttak nőt. Marie azonban tudja, mit akar. Minden ellenérzés ellenére beleveti magát a kutatásba – és az életbe. Amikor találkozik a sármos fizikussal, Pierre Curie-vel, a boldogsága kiteljesedik. 

A férfi lesz a nagy szerelme, az a szerelem, amit keres. Pierre-rel úttörő sikereket ér el. Ezért azonban magas árat kell fizetnie, és Marie nem is sejti, milyen tragikus sorscsapásokat tartogat még számára az élet. 

Egy rendkívüli tudós, lázadó és szerelmes nő története, aki megváltoztatta a világot.

Véleményem:

Madame Curie neve már kisiskolásként is lenyűgözött, ezért amikor megláttam, hogy ez a kötet is megjelent az Ikonikus nők sorozatban, tudtam, hogy olvasnom kell. Azt érzem a kötettel kapcsolatban, hogy hiába voltak nagyok az elvárásaim, sikeresen megugrotta azokat, és újra bebizonyította, miért is szeretem én ennyire ezt a kiadói sorozatot.

A Madame Curie és a teremtő álmok egy könyv a szerelemről, az álmokról és arról, hogy sose adjuk fel. Ha elég erősen akarunk valamit, akkor azt el fogjuk érni, nem szabad hogy a kudarc elrettentsen, mert igenis azért vannak az álmok, hogy valóra váljanak. Erre a legjobb példa nem is lehetne más, mint Madame Curie, aki nem adta fel, aki igazi példaképpé vált, és aki minket is arra motivál, hogy küzdjünk az álmainkért.

Susanne Leonard segítségével végigkísérherjük Madame Curie életét. Szembesülünk a családi helyzetével, a kudarcaival és azzal is, mennyire nehéz volt akkoriban a nők sorsa, főleg ha valami újat akartak alkotni, ha nem akartak megmaradni a négy fal között, ha voltak álmaik és tettek értük. 

Maga a kötet olvasmányos, könnyen érthető, érdekes és lenyűgöző. Madame Curie egy gyönyörű fiatal nő, aki nemcsak, hogy megérdemli a sikert, de a szerelmet és a jó életet is. Nagyon szerettem olvasni, és külön tetszik ezekben a kötetekben, hogy nem a hagyományos értelembe vett önéletrajzot tarthatok a kezemben, hanem egy regényt.

Összességében mint eddig minden Ikonikus nők kötet, amit olvastam tanított valamit, és talán A teremtő álmoknak van a legnagyobb utóhatása. Madame Curie erős, okos, akit érdekelnek a tudományok, és aki nem véletlenül Nobel Díjas fizikus. Tudja mik a céljai az életben, és minden erejével azon van, hogy el is érje azokat. Ambiciózus, aki tudja hol van a helye a világban. Igazi példakép, akiről többet kellene beszélni. 

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva böngészhettek az Ikonikus nők sorozat címei között :)

Elle Cosimano: Finlay Donovan mindent visz (Finlay Donovan 2.)

"Meghalt Christopher."

*

Finlay ​olykor legszívesebben holtan látná a volt férjét. 

De sosem gondolja komolyan. Finlay Donovan a következő regényét írja nagy küzdelmesen, közben pedig igyekszik a felszínen maradni a két gyerekével egyedülálló anyukaként. A jó hír: továbbra is számíthat Veróra, aki egy személyben a bébiszittere és bizalmasa is, ráadásul a lánya frissen kimúlt aranyhalát leszámítva már jó ideje nem kellett megszabadulnia egyetlen hullától sem. Ami már nem annyira jó hír: a volt férje, Steven valakinek csúnyán a tyúkszemére lépett, aki ezért szeretne végleg megszabadulni tőle. 

Bár Stevennek akad rossz tulajdonsága bőven, a gyerekeknek jó apukája, ezért Finlay nem hagyhatja, hogy baja essen. Ezzel azonban buzgó anyukáknak álcázott bérgyilkosok haragját vonja magára, és az orosz maffiával is kényelmetlenül közeli kapcsolatba kerül. 

Ráadásul eközben Nick Anthony nyomozó is mindent megtesz, hogy újra Finlay életének része legyen. Aki bár zsarunak nagyon dögös, azonban Finlay néha kénytelen a törvény rosszabbik oldalára átkirándulni, ha nem szeretné, hogy a családja az aranyhaluk sorsára jusson. Finlay feje felett összecsapnak a hullámok: a regényének leadási határideje vészesen közeleg, és közben az exét is életben kell tartania valahogyan.

Augusztusban olvastam az első részt, viszont a függővég miatt ölni tudtam volna a folytatásért. Szörnyű poén tudom, de nem tudtam kihagyni. Az Agave kiadó nagyon gyorsan el is hozta nekünk a sorozat következő részét, ami a Finlay Donovan mindent visz címet kapta, és azt kell, hogy mondjam egy cseppet sem csalódtam, sőt talán egy picivel jobban is tetszett, mint az első rész. Izgalmakban, hihetetlen eseményekben és szarkazmusban ezúttal sincs hiány, és Finlay újfent megmutatja, hogy ahova ő lép, ott kő kövön nem marad szárazon. Kössétek fel azt a bizonyos nadrágot, mert Finlay Donovan apait-anyait belead, hogy még szórakoztatóbb, még humorosabb legyen, mint amilyen az első részben volt.

Azt hiszem Goodreadsen jött velem szembe egy értékelés, miszerint a Finlay Donovan mindent visz sokkal kevesebb, mint az elődje, viszont én ezt nem éreztem. Fergeteges a hangulat, csavaros és felettébb szerethető a cselekménye, és nincs még egy olyan szerencsétlenül szerencsés karakter, mint Finlay, kötetünk hősnője. Míg az első részben csak a szárnyait bontogatta, addig ennél a második résznél megmutatta milyen az, ha kiereszti a szárnyait, és attól sem riad vissza, hogy a mélybe vesse magát, jelen esetben két golyó közé, vagy éppen neccesebbnél-neccesebb szituációkba. Mint már említettem az első rész értékelésénél, a krimi és a thriller nem az én műfajom, viszont ilyen humoros formában jöhet. Fikció, viszont a mindennapi életből ragad ki szituációkat, ezeket bolondítja meg egy jó nagy adag akcióval és balszerencsével. A Finlay Donovan ölni tudna alatt Finlay elvált nőből "gyilkossá" avanzsál, majd a baj újra és újra megtalálja. Már nemcsak az a nő, aki eddig volt, hanem belekerült egy veszélyes körforgásba is, ahol elég egyszer rosszul lépni és kész, bekövetkezik a katasztrófa. Ebben a részben is kapunk bőven eltemetendő hullát, oszló maradványokat, titkokat és megannyi rejtélyt, aminek nem árt utánajárni, és pontot tenni az ügy végére, de előre szólok, hogy a második résszel csak egy újabb ízelítőt ad az írónő, mivel hatalmas függővéggel ér véget, és nem igazán válaszolja meg a kérdéseinket, inkább gyarapítja azokat.

Ez a kötet egy tipikusan olyan folytatás, ahol a mocsok egyre inkább nő és nő, a végén már a szőnyeg alá sem fér be, és csak idő kérdése, mikor is fog robbanni az a bizonyos bomba, mikor dől össze a kártyavár, és mikor temeti maga alá Finlayt és Verót. Ez a két nőszemély nagyon megéri a pénzüket, és hála nekik egy percig nem unatkozunk. Ha épp nem kavarog a szar a levegőben, akkor ők tesznek róla, hogy semmi se legyen olyan egyszerű. Hiszen mitől lenne jobb, ha a Finlay Donovan könyvek egyszerűek lennének? Semmitől! Pont az a jó bennük, hogy ennyire kuszák, akárcsak Finlay.

Birtokháborítás? Iratok átnézése? Betörés? Más személyazonosságának felvétele? Illetéktelenül behatolás védett területre? Mi az nekik? Többek között ilyen bűncselekményeknek lehetünk szem- és fültanúi a Finlay Donovan mindent visz alatt. Valóságalapja nem sok van a történetnek, viszont nem is ezt kell nézni. Annyira szürreális, annyira elrugaszkodott, hogy képtelenség nem szeretni. Már csak azért is elolvassa az ember, mert kíváncsi, hogy milyen újabb galibába keveredik Finlay, és az ő bébiszittere.

Az első rész után egy percig nem merült fel bennem, hogy esetlen nem folytatom, mert furdalta az oldalamat a kíváncsiság, és újra a részese akartam lenni a nyomozásnak, a balhénak és annak a légkörnek, ami körüllengi a történet egészét. A szerelmi háromszög még jobban kibontakozik. Alapesetben nem lennék odáig érte, viszont Nick - Finlay - Julian hármasa szórakoztató, perzselő és valahol kaotikus is. Teljesen elrugaszkodik a földtől, nem kicsit problémás, mégis várjuk, hogy Elle Cosimano felfedje a lapjait, és eldöntse, hogy végül ki mellett fog kikötni a mi szeleburdi írónőnk, aki mindig csúszik a határidőkkel, és nem tudja, hogy hol is áll az élet forgatagában.

Maga a cselekmény felettébb izgalmas, a karakterek is egyedülállóak, hiszen ki látott már oszló emberi testrészekkel száguldó anyukát és bébiszittert? Nem egyszer nevettem sírva, a fölön fetrengve azon, hogy milyen szerencsétlenek is ezek a nőszemélyek. Igazi vígjáték hangulat árad a kötetből, amit nem kell, és nem is szabad komolyan venni. Ez nem az a kötet, ahol minden a valóságnak megfelelően történik, hanem az, ami elrugaszkodik attól, és csak a képzelet szabhat gátat neki. Szabályok nélküli, humoros, utánozhatatlan sorozat, ami után szomjazni fogod a következő részt, a következő adagot a jókedvből és derűből.

Ugyanakkor, ahol kell a maga sajátos formájában komoly is, de azért valljuk be, az események és a karakterek viselkedése, indiszkrétsége a való világban nem állná meg a helyét. A Finlay Donovan mindent visz Finlay férjére helyezi a hangsúlyt, együtt izgulhatjuk végig a cselekményt, hogy vajon mi lesz Steven sorsa, és ki fog sikerrel járni, TisztaMunka vagy Finlay és Vero. Meglepetésekben gazdag, bohókás második rész, ahol a nyomozóúr és Julian, a fiatal ügyvédjelölt is több szerepet kap. Nem veszik el egymástól a rivaldafényt, mégis jól megférnek egymás mellett, és lelki dilemmák elé állítják Finlayt, akinek már így sem valami könnyű az élete.

Mielőtt elkezdtem volna összeszedni a gondolataimat a könyvről, elgondolkodtam, hogy mit fogok írni? Imádtam, de ha valamit nagyon szeretek, akkor nehezen találom meg a szavakat, viszont most úgy érzem, hogy csak úgy ömlik belőlem, és erről kétségtelenül az írónő tehet. Nem tudom, hogy mikor fog jönni magyarul a harmadik rész, viszont az újbóli függővég miatt (ki találta ki, de komolyan?) már, ha most elkezdeném is késő lenne, mert már csomót töprengtem és rágódtam a folytatás kérdésén. *nevetős sírós smiley* Összességében, mint azt leszűrhettétek, nagyon szerettem ezt a részt is, és végig azt éreztem, hogy egy fokkal jobban tetszett, mint a Finlay Donovan ölni tudna. Ne értsetek félre, tökéletes bevezető volt, viszont a Finlay Donovan mindent visznél már kezdenek összeérni a szálak, és a cselekmény megmutatja, hogy nincsenek véletlenek, főleg nem a sorozattal kapcsolatban. Az írónő nagyon szépen, aprólékosan felépítette a kötet vázát, a főbb pontokat, amikre nagyobb hangsúlyt fog helyezni, és hiába járunk már a második résznél, szerintem a java még csak ezután jön. Ha egy akciódús, cselekményben gazdag és pörgős kötetre vágytok, akkor a Finlay Donovan sorozat nem is lehetne tökéletesebb választás. Fondorlatos, csavaros történet, tele red flagekkel és tévedésekkel. Garantált a szórakozás!

" - Eggyel több ok arra, hogy félretedd a pénzed. Egy egyedülálló nő mindig tartson melegen egy tojást a fészekben."

" - A dínópornóra - bökte ki, én meg kis híján végzetesen félrenyeltem a kávét. - Komolyan beszélek, Finlay, átnéztem minden trendelemzést, összevetettem a számokat, és állítom, hogy a dínópornó az új nagy dobás."

" - Nem akarom hallani.

  - Jó. De ha majd berobban a velocirapterotika, nekem ne panaszkodj, hogy nem szóltam."

" - Harmincas, egyedülálló anyuka vagyok, két gyerekkel, Julian. Kétes egzisztenciával. És itt vagy te, egy gyönyörű, független félisten, fényes jövővel, a csodás élet minden lehetőségével. Nekem meg még biztosításom sincs - szorítottam össze a szememet, mert annyira égett."

" - Csak mert segítséget kérek, még nem feltétlenül igénylem, hogy meg is mentsenek."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)