Kossuth Kiadó: Ikonikus nők sorozat ( Diana, a szívek királynője; Jane Austen és a szavak művészete; Marie Curie és a teremtő álmok)

 

*

Fülszöveg:

London, 1978. A tizenhét éves Diana Spencer egy pólómérkőzésen vesz részt. Mivel a fiatal lány az ország egyik legtiszteletreméltóbb nemesi családjából származik, nem idegen tőle ez a nagyvilági közeg. Otthonosan mozog az előkelő látogatók közt, és hamarosan flörtölni kezd Nagy-Britannia trónörökösével, Károly herceggel. Kevesebb mint három évvel később, 1981 júliusában az ifjú pár és 3500 meghívott már az évszázad esküvőjét ünnepli a Szent Pál-székesegyházban. 

Diana a királyi család szigorú protokolljának nem tud megfelelni, ezért a beilleszkedés mindennapos kihívást jelent számára. Bár Károly nem viszonozza szerelmét, és Diana magányosnak, kirekesztettnek érzi magát az udvarban, a szívek imádott hercegnője mégis megtalálja a maga útját. A világ hamarosan a lábai előtt hever…

Véleményem:

Diana hercegnét nincs olyan ember, aki ne ismerné. Legyen az fiatal, vagy idős. Korunk egyik legfényesebb csillaga volt, akinek az életét milliók követték nyomon. Nekem nem sok emlékem van róla, nem is igazán kísértem végig az életét, hiszen még nagyon kicsi voltam (1 éves), mégis nagyon kíváncsi voltam erre a kötetre.

A Kossuth Kiadó Ikonikus nők sorozatában jelent meg. Terjedelmét tekintve az egyik legvaskosabb kötet a sorozat elemei közül, mégsem éreztem azt, hogy hosszú lenne, hiszen olvastatta magát. Diana a szívek királynője egyben a legszívszorítóbb és legfájdalmasabb történet is. Tanúi lehetünk egy életvidám lány nővé érésének, és csillogó szeme fakulásának. Szerintem nincs olyan kislány, aki ne ábrándozott volna arról, hogy milyen lehet egy herceg feleségének, illetve hercegnőnek lenni. Diana bejárja ezt az utat, és rávilágít a rivaldafényben töltött évek árnyoldalára is. Egy kedves, de annál inkább szeretetre méltóbb lány története ez, aki nem állt készen az élet megpróbáltatásaira, és aki hiába üldözte a szerelmet, mert az viszonzatlan maradt. Diana egy tünemény, aki nemcsak bájos, de kedves és szerethető egyéniség is. 

Nem is tudom eléggé kifejezni, mekkora hatással volt rám A szívek királynője. Egyszerre volt fájdalmas és igazi érzelmi hullámvasút. Maga a regény fikció, mégis van igazságalapja. A párbeszédek nem hitelesek, mégis könnyű elképzelni, hogy megtörténtek. Nemcsak a királyi család életébe enged betekintést, hanem a protokollba, és abba a közegbe is, ahol ezek az emberek élik a mindennapi életüket. Rideg, sokszor kegyetlen volt a kötet. Hiányoztak az alapvető emberi cselekedetek, úgy mint az érintés, az érzelmek kifejezése és az egység, ami a családot jelenti. Mégis örülök, hogy elolvastam, mert szerettem, és megismerhettem azt a nőt, aki nemcsak Charles felesége, William és Harry anyja, hanem egy igazi ikon, akire nem hiába néznek fel még ma is az emberek.

Úgy érzem, hogy kellett nekem ez a kötet, és alig várom, hogy még több nő sorsát ismerjem meg. Az Ikonikus nők sorozattal egy új kedvencet avattam. Szívből ajánlom nektek Diana életútját, ha érdekel titeket a királyi család, és szívesen belelátnátok a kulisszák és sablonok mögé.

Fülszöveg:

Papkisasszony, írónő, kivételes tehetség Steventon, Anglia, 1795 Jane, az életvidám papkisasszony csupán egy dologra vágyik: az írásra. Tintafoltos kézzel virrasztja át az éjszakákat, hogy beléphessen hősnői birodalmába. 

A nővérét, Casst azonban eljegyezték, és Jane gyanítja, hogy az édesanyjuk az ő jövőjével kapcsolatban is hasonló terveket dédelget. Jane közömbös a helybéli fiatalemberek iránt, akik jó esetben épp csak tűrhető táncpartnerei a helyi bálokon – mindaddig, amíg fel nem bukkan a színen egy művelt, ír fiatalember, Tom Lefroy. 

Míg Jane szívének újra és újra csalódnia kell, a paplány fáradhatatlanul küzd leghőbb álmáért: az egyik regénye kiadásáért.

Véleményem:

Az Ikonikus nők sorozat egy újabb gyöngyszeme. Eddig ez a kötet tetszett a legjobban a sorozat elemei közül. Nemcsak azért, mert Jane Austen a főszereplője, hanem azért is, mert különleges, árad belőle egy természetesség, a légkör pártatlan és imádom, ahogy Austen regényei megelevenednek ebben az önéletrajzban. Már az elején teljesen magával ragadott a Jane Austen és a szavak művészete. Nagyon szerettem olvasni, a kötet miatt sokkal közelebb is kerültek hozzám az írásai, és biztos vagyok benne, hogy amilyen gyorsan csak tehetem behozom a lemaradásomat, mert igaz, hogy eddig csak az Értelem és érzelmet olvastam el, de a többihez is megjött a kedvem.

Van ebben a könyvben minden, ami kell: bizonytalanság, érzelmek, első szerelmek, önmagunk megtalálása, helytállás, társadalmi elvárások, személyes átirat és egy nagy adag megfelelési kényszer is. Mindenféle cicoma nélkül mutatja be Jane Austen éveit, a küzdelmeket, amiket át kellett élnie és a tehetségét, ami árad a lapokból. Emellett korhűen ábrázolja az írónő a helyszínt, a felmerülő problémákat, és Jane belső vívódásait is. A kötet előtt semmilyen információval nem rendelkeztem Jane Austen életéről, és ahogy utána olvastam nem is sok minden maradt fenn, ezért is emelem a kalapom az írónő előtt, hogy ezt a regényt ilyen formában összerakta és ahol szükséges volt, kitöltötte a hézagokat. Humorral és bájjal fűszerezte a sorokat. 

Jane egy felettébb kedves lány, akit én csúnyának sem mondanék, árad belőle egy természetes báj, kedvesség, maga a megtestesült szerénység, szenvedélyesen szeret írni és olvasni, de sokkal fejlettebb mint a kor normái, emiatt is lehet az, hogy nem tisztelték és örökre vénkisasszony maradt. Egyes helyekene iszonyatosan sajnáltam, és a szívem szakadt meg a sorsa miatt. Az időbeli ugrásoknak hála teljesenb képet kapunk, mintha időrendi sorrendben haladnánk, és emiatt jóval összetettebb, komplexebb képet ad a Jane Austen és a szavak művészete. 

Fülszöveg: 

Megindító regény a Nobel-díjas Marie Curie-ről 

„Álmodj szép életet, majd váltsd valóra ezt az álmot.” – Marie Curie Párizs, 1891. 

Marie már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egy nap megszökik az oroszok által uralt és szorongatott Lengyelországból. Aztán húsz évvel később ez az álom beteljesül: Marie a Sorbonne-on tanulhat. 

Keményen kellett harcolnia ezért, mert a tudomány világában nem szívesen láttak nőt. Marie azonban tudja, mit akar. Minden ellenérzés ellenére beleveti magát a kutatásba – és az életbe. Amikor találkozik a sármos fizikussal, Pierre Curie-vel, a boldogsága kiteljesedik. 

A férfi lesz a nagy szerelme, az a szerelem, amit keres. Pierre-rel úttörő sikereket ér el. Ezért azonban magas árat kell fizetnie, és Marie nem is sejti, milyen tragikus sorscsapásokat tartogat még számára az élet. 

Egy rendkívüli tudós, lázadó és szerelmes nő története, aki megváltoztatta a világot.

Véleményem:

Madame Curie neve már kisiskolásként is lenyűgözött, ezért amikor megláttam, hogy ez a kötet is megjelent az Ikonikus nők sorozatban, tudtam, hogy olvasnom kell. Azt érzem a kötettel kapcsolatban, hogy hiába voltak nagyok az elvárásaim, sikeresen megugrotta azokat, és újra bebizonyította, miért is szeretem én ennyire ezt a kiadói sorozatot.

A Madame Curie és a teremtő álmok egy könyv a szerelemről, az álmokról és arról, hogy sose adjuk fel. Ha elég erősen akarunk valamit, akkor azt el fogjuk érni, nem szabad hogy a kudarc elrettentsen, mert igenis azért vannak az álmok, hogy valóra váljanak. Erre a legjobb példa nem is lehetne más, mint Madame Curie, aki nem adta fel, aki igazi példaképpé vált, és aki minket is arra motivál, hogy küzdjünk az álmainkért.

Susanne Leonard segítségével végigkísérherjük Madame Curie életét. Szembesülünk a családi helyzetével, a kudarcaival és azzal is, mennyire nehéz volt akkoriban a nők sorsa, főleg ha valami újat akartak alkotni, ha nem akartak megmaradni a négy fal között, ha voltak álmaik és tettek értük. 

Maga a kötet olvasmányos, könnyen érthető, érdekes és lenyűgöző. Madame Curie egy gyönyörű fiatal nő, aki nemcsak, hogy megérdemli a sikert, de a szerelmet és a jó életet is. Nagyon szerettem olvasni, és külön tetszik ezekben a kötetekben, hogy nem a hagyományos értelembe vett önéletrajzot tarthatok a kezemben, hanem egy regényt.

Összességében mint eddig minden Ikonikus nők kötet, amit olvastam tanított valamit, és talán A teremtő álmoknak van a legnagyobb utóhatása. Madame Curie erős, okos, akit érdekelnek a tudományok, és aki nem véletlenül Nobel Díjas fizikus. Tudja mik a céljai az életben, és minden erejével azon van, hogy el is érje azokat. Ambiciózus, aki tudja hol van a helye a világban. Igazi példakép, akiről többet kellene beszélni. 

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva böngészhettek az Ikonikus nők sorozat címei között :)