Laura Steven: Our Infinite Fates - Végtelen sorsunk

"A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett."

*

A csuklójukat összekötő vörös szalag élő sebként fénylett. 

Evelyn számtalan életet élt már. Mindegyikben megölték a tizennyolcadik születésnapja előtt. 

De a mostani életében a kishúgának szüksége van rá az életben maradáshoz. Ahhoz, hogy a húgát megmenthesse, és túlélje a születésnapját, Evelynnek a következőket kell tennie: 

1. Meg kell találnia ősellenségét, aki minden életében vadászik rá. 

2. Meg kell tudnia, miért vadásznak rá, hogy egyszer és mindenkorra megtörje az átkot. 

És ami a legfontosabb: meg kell próbálnia nem beleszeretni az ellenségbe… megint.

" - Szerintem már nagyon régen megértettem, hogy a nagy örömök ugyanannyit érnek, mint az apró örömök."

Összetörte a lelkem ez a kötet, de nagyon szerettem. Fájt olvasni, viszont azt hiszem, hogy megérte, mivel sokat adott, meggyötört és érzelmek hadát váltotta ki belőlem. Egy igazán különleges és ismétlődő szerelemnek lehetünk szemtanúi, ami úgy igazán sosem teljesülhet be, és ami darabokra szed.

Laura Steven ezzel a különlegessel könyvvel megmutatta milyen is egy évezredet átölelő szerelem, milyen az, ha minden egyes életben addig tart a létezés, amíg meg nem találod ezt a szerelmet, de minden véget ér a 18. szülinapod előtt. Sok jót hallottam a kötetről, viszont arra nem voltam felkészülve, hogy majd ennyire megérint, és mélyre hatol. Maga a történet alapja a végletekig eredeti, elgondolkodtató és ráébreszt arra, hogy ne vegyük készpénznek a szeretteink szeretetét, mert bármikor vége szakadhat, és bármikor eljöhet a vég. Minden egyes visszaemlékezéssel azt éreztem, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre ás az írónő, és addig nem nyugszik, amíg legalább egy könnycseppet ki nem csikar belőlünk. Érzelmileg nagyon megterhelő volt, és aki legalább már egyszer volt szerelmes azt biztosan meg fogja hatni a Végtelen sorsunk. A jelen és a múlt párhuzama folyamatosan építi a cselekményt, és rakja le a most mellé azokat a múltbéli eseményeket, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy összetörjünk. Evelyn és Arden szerelme fájdalmas, tele van elengedéssel, meneküléssel, halállal, szerelemmel, ami hol fájdalmas, hol sorszerű, hol pedig végzetes, és egy sötét titokkal, amire csak a kötet végén kaphatunk választ.

A történet nyelvezete könnyed, nagyon olvasmányos és egyes részeknél a lírai vonal is kivehető. A fordítás is szerintem nagyon jól sikerült, a kis versek sokat hozzátesznek az élményhez, és szerettem, hogy eleinte nem tudtuk, hogy kicsoda is Arden, és nem lehettünk benne biztosak, hogy mikor fog felbukkani, és kezdi el az ördögi ismétlést, ami Evelyn pusztulásához vezet.

Romantikus történet egy kis misztikummal és fantasy elemmel megspékelve. A romantikus elemek dominálnak, de a kötet végén azért a fantasy vonal is beköszön, és megmutatja, hogy végig ott volt, tevékenykedett a háttérben, és alig várta, hogy eljussunk a végéhez, ahol ledobta a bombát, és teljesen új megközelítésembe került általa minden.

A múlt-jelen váltakozása miatt kicsit darabos a történet, megtöri az élményt, ugyanakkor hozzá is ad, hiszen minden egyes múltba való betekintés megmutatja, hogy mindegy ki Evelyn és ki Arden, egymásra találnak, az ördögi kerék nem nyugszik, és minden egyes ciklus újrakezdődik. Ezzel még inkább összetör minket az írónő, ugyanakkor reménnyel is eltölt, hiszen a jelennek nem feltétlenül kell a múlt hibáiba esnie.

A karakterek, Evelyn és Arden ennél nem is lehetne különbözőbb. Míg az írónő Evelynt egy erős, és kézzelfogható karakterként ábrázolja, aki nemcsak bátor, és mindent megtenne a húgáért, érzelmileg is kiemelkedő. Nemcsak ő hal meg minden egyes találkozásnál, hanem a lelkünk egy darabja is. Az ő nézőpontja mentén haladunk a történetben, emiatt sokkal közelebb érezzük magunkhoz, mint Ardent.

Arden végig titokzatos, egyik idősíkon sem tudatjuk biztosan, hogy mikor fog felbukkanni, viszont azt tudjuk, hogy ha felbukkan, akkor ott vége, és kezdődhet minden elölről, egészen addig, amíg Evelyn közel nem kerül a 18-hoz. Az írónő nemcsak titokzatos karakterként ábrázolja, hanem valamilyen szinten őt állítja be a gonosznak is, holott az igazság sokkal fájdalmasabb, és mindent a feje tetejére állít.

Az írónő a múltbéli eseményeket hol brutális eszközökkel (elmegyógyintézet, háború) ábrázolja, hol pedig sorszerű találkozások hadát mutatja be. A jelen dinamikáját megtörik, ugyanakkor kell a Végtelen sorsunknak az, hogy ne csak a jelent lássuk, hanem a múltat is, az ismétlődő véget, és a szépen elporladó szerelmet. A Végtelen sorsunk egy igencsak fájdalmas regény a szerelemről és a feláldozásról. Ugyanakkor a múlt ismétlődő motívuma kecsegtetéssel is szolgál, hiszen kell lennie mögötte motivációnak, kell hogy legyen szándéka vele, kell hogy megmutassa nem biztos, hogy a jelenben is véget kell érnie. Nagyon reménykedtem egy boldog befejezésben, de az írónő jól megdolgoztatott, hiszen még a vége előtt bedobta a bombát. Szó szerint versenyt futottunk az idővel, és sosem tudhattam, hogy mikor jön el a vég Arden személyében, és mikor öli meg Evelynt, ezzel újrakezdve a ciklust, ami ismétli önmagát időről időre. Ha szeretnél egy különleges szerelemről olvasni, akkor ne hagyd ki Laura Steven Our Infinite Fates - Végtelen sorsunk c. kötetét!

"Bár mindig megtaláltam a módját, hogy együtt éljek a szeretteim elvesztése miatt érzett gyásszal: úgy hordoztam őket magamban, mint örökké égő mécseseket, amíg az idő lassú dagálya el nem mosta az emlékeiket."

" - A lelkem mélyén úgy érzem, hogy a sorsot kísértem, amikor kimondom: ha megmutatom az univerzumnak, mennyire szeretem a családomat, csak azért is elveszi tőlem. Talán a szeretet tényleg erről szól. A sors végtelen kísértése az egész."

"A szerelmünk olyan, mint a folyó, amely évről évre, évszázadról évszázadra végighömpölyög a földön, és minden forduló, minden kanyarulat után egyre mélyebb, szélesebb lesz. A tudat, hogy a víz mindig egy bizonyos irányba folyik, megnyugvást jelent."

"A szerelmespár egyik fele azután sóvárog, hogy a másik előtt haljon meg, mert a párja nélkül elviselhetetlen lenne számára az élet."

" -Az irántad érzett szerelmem olyan végtelen, mint az óceán, Evelyn."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)