"Fényes nappal, sötét éjjel, bűn nem marad észrevétlen."
*
Amikor Hal Jordan, a Zöld Lámpás találkozik egy nyílt színen bujkáló űrlénnyel, az események olyan láncolata indul be, amely alapjaiban rengeti meg a Zöld Lámpás Alakulatot.
Intergalaktikus összeesküvésről van szó, ahol a szálakat talán az Alakulat soraiban lapuló áruló mozgatja… Majd maga a Föld tűnik el, hogy árverésen kínálják fel egy olyan vevőnek, akinek az igényét csakis akkor lehet semmissé tenni, ha Hal megsérti a lámpások legfontosabb szabályát!
Morrison és Sharp az ellenőrök, a sötétcsillagok, az Univerzum Őrzői és a DC Comicsnál évtizedek alatt született számos másik zöld lámpás-ellenfél és szövetséges eleven, új változatával a Földtől az űr legtávolabbi bugyraiig ívelő, mitikus történetet mesél el.
A sztori a ZÖLD LÁMPÁS: INTERGALAKTIKUS RENDFENNTARTÓban veszi kezdetét, amely a sorozat első hat számát gyűjti össze.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy olvastam már Grant Morrisontól, illetve Zöld Lámpás képregényt is, így van összehasonlítási alapom, és ki merem jelenteni, hogy az Intergalaktikus Rendfenntartó messze az egyik leghitelesebb Zöld Lámpás történet, amivel találkoztam. Grant Morrison Supermanje is kedvenc lett, de azt hiszem ebben a képregényben mutatta meg igazán az erejét, és azt, hogy mennyire árnyalt történetmesélő is ő.
Grant Morrison legtöbb szuperhőse mélyen visszanyúl a DC múltjába, ez a Zöld Lámpás esetében sincs másképp. Ebben a képregényben a Zöld Lámpások egészen a régmúltra vezethetőek vissza, sokan már a bronzkor óta léteznek. Emiatt egészen népes a felhozatal, és nemcsak egy Zöld Lámpást láthatunk, hanem többen kapják meg a szereplés és fejlődés lehetőségét.
Nemcsak a fiatalabb generációt vonta be az Intergalaktikus Rendfenntartókba, hanem a Zöld Lámpások igen korai nemzedékét is. Emiatt nagyon érdekes volt látni, ahogy ezek a karakterek megközelítették az adott problémát, és másképp álltak neki a megvalósításának, illetve a probléma elhárításának. Talán emiatt, talán a kötet légköre miatt, de egy igencsak sötét és komor világ képe vetül elénk. A hangulata is horrorisztikus, tele sötétséggel és idegen eszközökkel. Gondolok itt az űrvámpírokra elsősorban, de más lényeket is felsorakoztat a történet, nem is kell olyan sokat haladnunk vele, hiszen már a legelején bedob minket a mélyvízbe, és mutat párat.
Morrison új szintre emeli a Zöld Lámpás mítoszát. Nem egy szokványos szuperhős történetet kapunk, hiszen maga a Zöld Lámpás sem az a kimondott standard szuperhős figura. Egy kozmikus történetet tár elénk, tele sci-fis elemekkel, és ezek az elemek gyökeresen változtatják meg ahelyett, hogy egy szokványos szuperhős-történetet kapnánk. Nem kimondottan szuperhősökként vannak jelen, hanem inkább morally grey karakterekként, hiszen mérlegelnek, és a legjobb tudásuk szerint hajtják végre a feladatokat. Beleesnek az erkölcsileg szürke zónába, de pont emiatt olyan kedvelhetőek a Zöld Lámpás képregények.
A kötet alapszituációja egyszerűnek tűnik, de a rutinos Morrison olvasók tudják, hogy nála semmi sem az, mint aminek látszik, és ami egyszerűnek tűnik az sem feltétlenül az. A kötet a Zöld Lámpásokra fókuszál, azon belül is Hal Jordanre, aki ismét az űrben találja magát, és kész újból szolgálni a Zöld Lámpásokat.
Hal Jordan nem egyszerűen hős, a Zöld Lámpás, hanem egy olyan karakter, akinek az a feladata, hogy fenntartsa az univerzum törvényeit, és ehhez igazodva hozza meg a döntéseit, amik olykor megkérdőjelezhetőek, de a nagyobb jó eszközét szolgálják. Egy olyan világba kalauzolt el minket a képregény, ami megkérdőjelezi bennünk a valóságot, a valóság fogalmát, és azt, hogy tulajdonképpen mi is az, hogy "valóság".
A történetben nagyon kiérződik a sci-fis vonal, amit nem bánok, mert emiatt nagyon érdekes volt a kötet, és őszintén jobban szeretem azokat a képregényeket, amikben van fantázia, és Grant Morrison Zöld Lámpásában ebből sincs hiány. A történet részeként a Zöld Lámpás nem hősies alakban jelent meg, hanem amolyan rossz zsaruként, akinek a szeme előtt csak a cél lebegett, nem pedig az odáig vezető út.
Nemcsak a jó és a rossz örökös harcát közelítette meg, hanem a törvények létfontosságát is, mindezt egy olyan világban tette, ahol a törvények relatívak. Mindezt idegen fajok, alternatív dimenziók és hamis valóságok kereszttüzében, csak hogy egy percig se unatkozzunk közben.
A történetet Liam Sharp elevenítette meg a lelki szemeink előtt erőteljes és részletgazdag képkockákkal, amik idézik a klasszikus 70-es évekbeli DC képregények képi világát. A képkockái zsúfoltak, tele vannak színekkel, komorsággal, sötétséggel és nem utolsó sorban erőteljes mondanivalóval. Ezek a zsúfolt oldalak tökéletesen kiegészítettél a megálmodott sci-fis világot, és azt a megkérdőjelezhető légkört, ami a képregény egészét jellemzi. Egyszerre földöntúli és emberi az, amit Sharp Morrison gondolatai által megalkotott, és végig érezhető az az erős stílus, ami segíti a képi világ kiteljesedését, és a történet alakulását. Ha szereted a Zöld Lámpás karakterét, ne hagyd ki az Intergalaktikus Rendfenntartó első részét sem. DC rajongóknak pedig szerintem nem is kérdés, hogy kötelező olvasmány!
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése