Beth O'Leary: Otthoncsere

" - Szerintem cserélnünk kellene - mondom Beenek, miközben félig felemelkedem a székemről, és kidugom a fejemet a laptopom képernyője mögül, hogy beszélhessünk."

*

Leena ​túl fiatal ahhoz, hogy egy helyben toporogjon. 

Eileen túl idős ahhoz, hogy mindent újrakezdjen. 

Talán itt az ideje, hogy helyet cseréljenek… 

Amikor a maximalista Leena Cottont két hónap kényszerszabadságra küldik, miután tönkretesz egy fontos prezentációt a munkahelyén, a lány a nagyanyjához menekül. Eileen nem olyan rég újra egyedülálló lett, ráadásul hamarosan betölti a nyolcvanat. Szeretne egy második esélyt kapni az élettől, hogy megtalálja a szerelmet, ám az aprócska yorkshire-i faluban nem sok szóba jöhető agglegény akad. Amikor Leena értesül a nagymamája helyzetéről, felajánlja neki, hogy költözzön Londonba, a lakásába. Amíg Eileen a szerelmet keresi a nagyvárosban, addig a lány vigyáz a vidéki házára. Gyorsan kiderül azonban, hogy a másik cipőjébe lépni sokkal nehezebb, mint amire számítottak. Leena hamar rájön, hogy távkapcsolatban élni nem is annyira romantikus, mint remélte, ráadásul ott van még az a bosszantóan tökéletes – és zavarba ejtően jóképű – tanár is, aki mindenben igyekszik lepipálni őt. Eközben Londonban Eileen beleveti magát az online párkeresés bugyraiba, pedig a tökéletes társ talán közelebb van hozzá, mint gondolná.

"  Maradt még pár évünk - mondja Betsy egy perc hallgatás után. - Ígérjük meg mindketten, hogy mostantól mindig bele fogunk avatkozni egymás ügyeibe, ha úgy látjuk jónak, rendben, drágám?"

Az írónő harmadik regényét olvasva nem értem, hogy miért nem lett sokkal felkapottabb, hiszen van olyan jó, mint egy Christina Lauren vagy egy Sarah Adams. A romkomok hihetetlenül jól állnak neki, és az Otthoncsere is egy igazán élvezhető, humorban gazdag, romantikus történet. Lehet, hogy minden értékelőben ezt mondom, de mindig az az aktuális kedvencem tőle, amit legutóbb olvastam. Már csak egy magyarul megjelent regényét nem olvastam, de ezután a 3 zseniális romkom után biztos vagyok, hogy Az ágybérlőre is sort fogok keríteni, főleg amiatt, mert az Otthoncserét is nagyon megszerettem.

Ha szeretted a Holiday c. filmet, akkor nem érhet meglepetésként az Otthoncsere sem. Habár én nem láttam végig a filmet, mégis egészen olyan hangulatot árasztott, mintha egyszer már láttam volna ezt az otthoncserélős felállást, viszont egyáltalán nem vált hátrányára ez a kötetnek. Az Otthoncsere jókor talált meg, pont erre volt szükségem és végig olyan érzésem volt, mintha barátok között lennék, és egy délutáni teázás alkalmával megbeszéltük volna ez élet csetlő-botló dolgait. Egy nagyon bájos, ugyanakkor szívhez szóló könyvet kaptam, ahol nemcsak a történet lopta be magát a szívedbe, hanem bizony a karakterek is. Ami magát a cselekmény szálát illeti nem siet sehova, szépen a maga tempójában bontakozik ki, s ez mind igaz magára a történetvezetésre és a karakterekre is.

Habár romantikus regény, mégis nagyobb hangsúlyt kap benne a család és a barátság. Nem egy helyen éreztem azt, hogy csordultig teltem szeretettel, és megérte levenni a polcról az Otthoncserét, és elmerülni Eileen és Lina életében. Mind a ketten közel kerültek hozzám, hiszen egyfelől iszonyatosan kedvelhetőek, másfelől pedig alig bírtam ki, hogy ne faljam be egyszerre a kötetet, és járjak a történet végére.

Az Otthoncsere az egyik olyan romantikus történet, ami már az elején elvarázsolt. Kellett a vidéki élet, a csend és az elbűvölő, de annál inkább szellemes légkör. Igazi csemege volt, és hiába ért véget nagyon hamar, biztos vagyok benne, hogy sokáig velem fog maradni ez a kedves történet. S habár már megszoktam, hogy ha romkom, akkor a romantika dominál, mégsem éreztem azt, hogy kevés lenne, amit e téren kaptam ettől a regénytől. Kicsit más, mint az eddigi Beth O'Leary könyvek, mégis tökéletesen illenek az írónőhöz, és ahhoz, amit ő képvisel.

Annyira jó maga a hangulat, hogy színtiszta élvezet olvasni ezt a két szemszögből íródott fantasztikus regényt. Nem számított, hogy éppen Eileen vagy éppen Lina szemszögét olvastam, mert egyből odatapadtam a sorokhoz, nem nézve azt, hogy éppen ki van középpontban, mind a két vonal egyaránt érdekelt, és alig vártam, hogy még többet és többet tudjak meg. Az viszont kétségtelen, hogy Eileen, az idős hölgy kiemelkedik a kötet karakterei közül. Nagyon emlékeztet a nagymamámra, ezért sokkal jobban a szívembe is zártam őt.

Nem is lenne igazi Beth O'Leary kötet, ha a bohókás vonal mellett ne lennének benne komolyabb felütésű témák. A közösség, mint fogalom került elő, továbbá a gyász és a magány. Mind-mind olyan szegmense a regénynek, amik bárki számára kézzel foghatóak, és átérezhetőek. Nem mondom, hogy egyes részek nem meghatóak és azt sem, hogy nem kell hozzá a papírzsebkendő, mert kell, mégsem úgy fejeztem be a könyvet, hogy szomorú lennék.

Nem, mert egy közben nevettem is. Természetesen megviseltek a komolyabb témák, főleg azok, ahol egy szerettünk elvesztésére fókuszál, vagy éppen az elhidegülésre, viszont a humor és az összetartó vidéki közösség nagyon nagy segítségemre volt, amiért nem lehetek elég hálás. Imádom az ilyen közösségeket, hiszen ők egy nagy család, mindig lehet mindenkire számítani, és ott vannak a másiknak, ha éppen arra van szükség.

Beth O'Leary könyvei továbbra is tele vannak élettel, olyan karakterekkel akiknek nem akarod elengedni a kezét, nem akarsz kikerülni a képből, és az Otthoncserét olvasva legszívesebben már most költöznék is Hamleigh-in-Harksdale-be. Részem volt örömteli pillanatoknak, kicsit összetörte a szívem ugyan, de minden egyes pillanat megmarad a szívemben.

Ha választanom kellene az eddig általam olvasott Beth O'Leary kötetek közül, akkor azt mondanám, hogy az Otthoncsere érintett meg a legjobban, és itt éreztem azt, hogy én is részese akarok lenni a történetnek. Ha nem bánod, hogy kevesebb szerep jut a romantikának, akkor nagyon ajánlom az Otthoncserét az írónőtől, de akkor is, ha kevésbé felkapott, de annál inkább szívet melengető történetben szeretnél elmerülni.

" - Ha az ember elég közel áll valakihez, nyugodtan kombinálhatja a kettőt: egyszerre sírhat, és vigasztalhatja a másikat. Nem igaz?"

"Ha tenni akarok valami izgalmasat ebben az életben, annak most van itt az ideje."

"Az ember nem tehet mást, csak menni kell tovább előre, még akkor is, ha pokolian fáj."

" - Valahányszor kezded elhinni, hogy végre találtál egy rendes, kedves férfit… - Megrázza az ujjait. - Előtör belőle az anyakomplexusa, a törékeny egója vagy a furcsa sajtfétise."

"A távolléted megtanított még jobban értékelni téged."

"Mindazonáltal muszáj pozitívan szemlélnem a dolgokat. A kalandom még csak most kezdődik, és természetes, hogy eleinte nehéznek tűnik."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)