Annabel Monaghan: Jövő nyáron ugyanekkor

" Ha egyszer beért az ember az alagútba, már nem lehet visszafordulni."

*

Tengerparti ​szabályok: 

Tégy hosszú sétákat a homokban. 

Tégy esernyőt minden koktélba. 

NE fuss össze az első szerelmeddel. 

Sam élete pillanatnyilag jó úton halad. Jack, a vőlegénye orvos, és egyszerűen tökéletes (a szigorú napi rutin tényleg jó dolog). Sam manhattani munkája is szuper (csak ki ne rúgják), és hamarosan részt vesz a kiszemelt esküvői helyszín bejárásán Long Islanden, nem messze a szülei házától. Elvileg minden terv szerint megy, de amint megérkezik, Sam érzi, hogy valami nem stimmel. Itt van Wyatt. Igen, az a Wyatt. De harmincéves nő létére, eljegyzett menyasszony létére semmi oka, hogy pánikba essen, csak mert véletlenül összefut a fickóval, aki tizenhét éves korukban összetörte a szívét. Nem igaz? Sam itt ül a szülői házban, és az éjszakában átszűrődik, ahogy Wyatt gitározik a szomszédban. Mintha semennyi idő se telt volna el… Rátörnek az emlékek: ahogyan a meztelen bőrük egymáséhoz ért, a fakoronaházban eltöltött éjszakák, és az is, hogy valójában mi lett a kapcsolat vége. Felidézi, milyen is volt annak idején. Ahogy Wyatt újra megjelenik az életében, Sam hiába próbálja letagadni: még mindig van köztük kémia.

" - Ha az ember az egész életében szeretett valakit, akkor logikusnak tűnik, hogy örökre szeretni fogja."

A Nora kilép a forgatókönyvből nagy kedvencem lett, hozott valami újat az életembe, és emiatt nagyon érdekelt, hogy vajon az írónő többi regénye is képes e elérni azt, amit a Nora kilép a forgatókönyvből kötetnek sikerült. Boldogan jelenthetem, hogy a Jövő nyáron ugyanekkor legalább annyira szerethető, mint az írónő előző regénye, sőt azt hiszem menthetetlenül beleszerettem Monaghan stílusába, és alig várom, hogy még olvashassak tőle. Ha egy tökéletes nyári olvasmányra vágynál, akkor teljes szívből tudom ajánlani a Jövő nyáron ugyanekkort!

Az írónő ebben a regényében egy fiatalkori szerelmet mutat be annak minden bukkanójával, boldog és esetlen pillanataival. A történet egyszerre játszódik a jelenben és a múltban. Én személy szerint szeretem a múlt darabkáit is megismerni, mielőtt véleményt nyilvánítanék a jelenről. Továbbá szeretem azokat a gyermeki bájjal megáldott első szerelmeket is, amik végigkísérnek, és nem engedik el a kezed. Sam és Wyatt fiatalkori egymásra találása egyszerre van tele barátsággal, esetlenséggel és az első szerelmek varázsával. Hol aranyos jeleneteknek lehetünk a szemtanúi, hol pedig annak, ahogy gyerekekből fiatal felnőttekké válnak, akiknek az élete már nemcsak az óceán, a szörfözés és a gondtalan nyári napok körül forog. Ahogy bekerülnek az érzelmek a kalapba, ledobja magáról a gyermeki bájt, és mivel a jelen visszautal a múltra nagyon is tisztába vagyunk vele, hogy Sam és Wyatt szerelme nem lesz örökre szóló, vagy talán mégis? Valahol második esély szerelem is az övék, illetve rossz időzítés alatt született, de örülök, hogy az írónő megadja nekik az esélyt a boldogságra, és arra, hogy a saját tapasztalataik alapján jöjjenek rá, amit mindig is tudtak. Azt, hogy összetartoznak, és ha újra egymás útjába fújja őket a szél nehéz lesz nem a másikra gondolni, akkor is, ha Sam épp az esküvőjének a szervezése közepette van. Ami nem igazán tetszett a történetben az a félrevezetés, és értem én, hogy Sam későn döbbent rá arra, mit is akar az élettől, ugyanakkor nem tartom fairnek azt, amit Jackkel csinált, még akkor sem, ha nem ezt tervezte, és Jack nem a megfelelő ember a számára.

Az óceánpart, a sós levegő, a megannyi emlék és Sam családjának különcsége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy imádjam ezt a regényt. Tele van szeretettel, útkereséssel, a felnőtté válással, döntésekkel, kudarcokkal, színleléssel és igaz érzésekkel, amik alig várják, hogy robbanhassanak, és megmutathassák az igazi erejüket, azt, amit mi szerelemnek hívunk.

A kötet érzelmi része egyszerre kecsegtető és valahol megterhelő is. A múlt darabkái keserédes érzéseket keltenek bennünk, persze eleinte önfeledt boldogság árad belőlük, aztán szépen lassan bekúszik a valóság köde a rózsaszín felhőbe, és megmutatja, hogy az élet nem olyan egyszerű, mint amilyennek gyerekfejjel tűnik. Tele van áldozatokkal, rossz döntésekkel és megannyi könnyel.

Akik az útjukat keresik azoknak egy jó kiindulási pont lehet Sam és Wyatt története, hiszen Sam is keresi a választ arra, hogy ki is ő valójában, merre tart az életben, és mi az, ami úgy igazán boldogsággal tölti el. Emellett megmutatja azt is, hogy sosem késő lépni, és az álmainknak élni. Azt csinálni, amit szeretünk. Nem késő újrakezdeni, ha arra van szükség, és sosem késő úgy igazán élni, szabadjára engedni az érzéseinket.

A történet romantikus része valamivel visszafogottabb, mint a Nora kilép a forgatókönyvből kötetnek, hiszen a Jövő nyáron ugyanekkor az érzelmek valós, legnemesebb oldalára fókuszál. Nem egy hosszú regény, mégis tele van erős érzelmekkel, kérdésekkel és egy második eséllyel, amiket alapesetben nem szeretek, viszont a Jövő nyáron ugyanekkornak nagyon is jól állt. Jól állt, mert nagyon drukkoltam Sam és Wyatt párosának, ugyanakkor sajnáltam Jacket, és emiatt kétes érzéseim támadtak.

A regény talán egyik legnagyobb erénye az, hogy baromira szerethetőek és szimpatikusak a karakterek. Sam egész családja maga a csoda, és igen nekik is megvannak a gyengeségeik, mégis képesek a legjobbat kihozni abból, amit az élet adott nekik és imádtam, hogy olyan bohókásak, olyan szabadok és nem riadtak vissza semmitől sem. Egy tipikusan olyan család, akik képesek mosolyt csalni az arcoddal, és olyannak fogadnak el, mint amilyen vagy, nem pedig annak, akinek szerinted lenned kell ahhoz, hogy boldog legyél.

A Jövő nyáron ugyanekkor a gyermekkori szerelem mellett önmagunk megtalálásának a története is. A múltbeli részek egyszerre töltöttek el boldogsággal, aranyosak voltak, és volt egy olyan sanda gyanúm, hogy nem fog tetszeni az ok, ami miatt Sam és Wyatt elszakadt egymástól. Hangulatban kicsit olyan, mint Carley Fortune Minden elmúlt nyár c. kötete lenne egybeöntve Jenny Han: A nyár, amikor megszépültem trilógiájával. Így, ha ezt a két kötetet szeretted, akkor meleg szívvel tudom ajánlani Annabel Monaghan Jövő nyáron ugyanekkor c. kötetét is. Összességében nekem nagyon tetszett, az különösen, hogy nemcsak Sam szemszögéből mutatta meg az eseményeket, hanem Wyatt életébe és gondolataiba is betekintést engedett. Olvasás közben a bőrömön éreztem Long Island varázsát, az óceán frissítő permetét, illetve én is ott voltam Sammel, amikor kagylókat gyűjtött. Együtt éltük át a Wyatt iránti szerelmét, és együtt tört össze a szívünk. Ha egy olyan olvasmányt keresel, ami tökéletes nyárzáró kötet lehet, akkor én mindenképp Annabel Monaghan Jövő nyáron ugyanekkor c. regényét kezdeném el. Igazi nyári kötet, strandhangulattal, óceáni levegővel, szabadsággal, döntésekkel és a felnőtté válás nehézségeivel. Wyatt a tökéletes könyves pasi, aki habár hibázott a múltban, mégsem tud teljesen elengedni, és ha nem is romantikus értelemben, de barátilag ott van és támogat. Az ilyen könyves pasik miatt éri meg néha könnyedebb, romantikusabb regényeket is olvasni, hiszen ők azok, akik a csillagokat is lehoznák az égről és ők azok, akik végig ott vannak melletted várva a pillanatra, és egy második esélyre. Ha szeretted a Nora kilép a forgatókönyvből c. kötetet, ne hagyd ki a Jövő nyáron ugyanekkort sem!

" - Én úgy éreztem, hogy nem kapok levegőt - válaszoltam."

" - Az ember azért csalja meg a másikat, mert úgy érzi, hogy attól átváltozik valaki mássá, hogy ez megmenti a saját átkozott nyomorából. És ez az a hazugság, amit ilyenkor mondogat magának. Azt hiszem, ez a lényeg, Sam. Senki nem tud olyasvalakivé változtatni, aki nem vagy, csak olyan valakivé, aki eleve vagy. Mindenképpen gondold át, hogy nem valaki mássá próbálsz-e változni Jack kedvéért."

" - Helló - köszöntem. - Látom, emlékszel Wyattre. Ő csak azért jött, hogy segítsen a kóstolásban. Nem ő a vőlegény."

" - Jól vagyok, csak irányt tévesztettem a vízben. Vagy megtaláltam a helyes irányt. Nem tudom."

" - Most tényleg, Sam, hogy fordulhatott elő, hogy amikor meghallottad azt a dalt, nem jöttél rá rögtön, hogy rólad szól? - kérdezte Wyatt."

"Egymás szemébe néztünk, és a való világban ez egy idő után kényelmetlennek kezdett volna tűnni. De odakint, a vízen Wyatt és én egyszerre voltunk a múlt és a jelen."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)