Louie Stowell: Egy világuralomra törő isten naplója (Loki 3.)

" A nevem Loki, és egy hörcsög vagyok."

*

A nagy sikerű Loki-sorozat folytatódik! 

Amikor Heimdall és Hyrrokkin magukra hagyják „gyerekeiket”, hogy elmehessenek nyaralni, Odin elküldi hozzájuk Baldurt – Thor féltestvérét –, hogy felügyelje őket. Baldur az az isten, akit azért teremtettek, hogy Lokit rossz fényben tüntesse fel. Miközben Baldur és Thor közelebb kerülnek egymáshoz, Loki próbálkozásai, hogy elhitesse mindenkivel, hogy megjavult, egyre elkeseredettebbnek tűnnek. Miután a főgonosz szerepét kapja az iskolai darabban, elgondolkodik: van-e egyáltalán értelme jónak lenni, ha már mindenki olyan biztos abban, hogy ő nem tud változni. Aztán egyszer csak talál egy elég… szokatlan gyűrűt a jelmezek és kellékek között. Egy gyűrűt, ami amellett, hogy gyanúsan hasonlít Andvari elátkozott gyűrűjére, még ígéreteket is tesz Lokinak, cserébe, ha ő megvalósítja a legmélyebb, legsötétebb vágyait…

"Ennyi volt. Nem érdekel már. Gonosz vagy? Kit érdekel. Én meg fáradt. Ezek a pontok láthatólag nem számítanak neked. Semmi sem számít. Egyedül vagy, Loki."

Louie Stowell sorozata az, amit egyszerűen nem tudok megunni. Nem elég Lokiból, és a csínytevéseiből a Földön, még akkor sem, ha alapvetően jónak kellene lennie, de őszintén a jóságot nagyon túlértékelik. Az Egy világuralomra törő isten naplója talán az eddigi legjobb része a sorozatnak. Az illusztrációk még mindig nagyon tetszenek, a szöveg is könnyed, és tényleg egy olyan kötet, amit egy délután alatt ki lehet olvasni.

Nem tudok nemet mondani Lokinak, legyen az a csínytevés istene, vagy legyen gyerekbőrben büntetésből leküldve a Földre. A Loki sorozat garantált jókedvet és mosolyt csal az arcokra. Hamisíthatatlanul hozza a megszokott hangulatot, és mindazokat az elemeket, amiket szeretek ebben a sorozatban. Könnyed kis regények, amiket lehet szeretni, és amik a maguk egyszerűségével szórakoztatnak, mert az kétség kívül igaz Louise Stowell sorozatára, hogy fantasztikusak és viccesek.

Kevés ifjúsági regényt olvasok, de a Loki sorozat az egyik olyan, amivel nem tudok betelni. Loki és Thor mindig rácsodálkoznak emberi dolgokra, viszont az nem igazán tetszik, hogy Thort mamlaszként ábrázolja, aki a vonzásai miatt népszerű, amúgy meg egy tökkelütött idióta, akinek fogni kell a kezét, viszont Loki karakterét szépen megfogta az írónő. Hitelesnek érzem, és simán el tudom képzelni, hogy Loki a küldetése mellett (jónak lenni) megtalálja a csínytevést is.

A varázsnapló még mindig hatalmas kedvencem. Imádom olvasgatni a hozzászólásait, és nagyon sokat is segítenek ezek a kiegészítések. A történet az illusztrációk és a napló miatt olyan szórakoztató, és szerethető. Loki ebben a részben keményebb fába vágja a fejszéjét, de hiába, a baj mindig megtalálja. Ez a harmadik kötet eddig a legőszintébb is. Nemcsak Loki igazi vágyai kerülnek elő, hanem bizony a veszély is.

Az Egy világuralomra törő isten naplója pontosan egy olyan könyv, amit gyerekként nagyon szerettem volna olvasni, de nemcsak gyerekként vett volna meg magának kilóra, hanem bizony most is, mert nem érdekel, hogy nem az én korcsoportom már ez a kötet, mégis annyira szeretem őket. Emiatt teljes szívemből tudom ajánlani a fiatalabb olvasóknak, akik egy iskolában töltött nap után szeretnének elmerülni egy északi mitológiával átitatott regényben, vagy csak jól szeretnének szórakozni a nyári szünetben.

Önmagában is könnyen olvasható, én mégis azt javaslom, hogy az elejétől kezd a sorozatot. Annyira kis könnyed regény, nem kér tőled sokat csak egy kis figyelmet, de cserébe végig vicces és szórakoztató marad. Nem egyszer nevettem én is a könyvvel együtt, és nem egyszer éreztem azt, hogy pont annyi komolyságot csöpögtet bele az írónő, mint amit még elbír Loki.

Ebben a részben nagyobb a tét, mint eddig. Már megismerhettük az első két részben a karaktereket, az alapokat, de sikerült meggyőznie az írónőnek abban, hogy temérdek kaland és érdekes helyzet vár még Lokira, és nagyon sok van benne, mint karakter, hiszen meg kell javulnia, jónak kell lennie, és vissza kell térnie Asgardba. Eközben míg próbál jó lenni merészebbnél merészebb húzások tarkítják az útját, és meredekebbnél meredekebb helyzetekbe keveredik, de végig tartalmas kikapcsolódást és humoros felvezetést ígér.

Ha te is úgy érzed, hogy még nem nőttél ki az ifjúsági történetek műfajából, illetve Thor helyett kérdés nélkül Lokit választanád, akkor olvasd el Louise Stowell Loki c. sorozatát. Kistesóknak ajánlani ér!

"Állatkert: egy börtön állatoknak, ahová a halandók azért mennek, hogy megbámulják a fogva tartott állatokat. Ezek az állatok nem követtek el semmiféle bűncselekményt, szóval a bebörtönzés nagyon igazságtalan. Néhány halandó azért tart állatokat állatkertben, hogy biztonságban legyenek, mert a természetes élőhelyük elpusztult. De ilyenkor meg kell kérdezni, ki miatt pusztult el a természetes élőhelyük?"

" - Igen, igen, tudom, hogyan működik a jótékonykodás.

- De nem tapasztalatból, ugye?"

"A vikingekről tanultunk, és egy vikinghajót kellett építenünk. (A modern halandók azt hiszik, hogy a „vikingek”: mindenki, aki egy bizonyos időben északi helyeken élt. Igazából a viking inkább egy munkakör. )"

"Szóval azért fogsz jótetteket véghez vinni, hogy bebizonyítsd: Baldernek nem volt igaza? Ettől jó nehéz lesz kiszámolni az erénypontjaidat."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)