2024. június 25., kedd

Sophie Lark: Brutal Prince - Callum & Aida (Alvilági románc 1.)


"Tűzijátékvirágok nyílnak a tó fölött, megdermednek a tiszta éjszakában, majd csillogó felhőkként hullanak alá és telepednek a vízfelszínre."

*

Az ő kapcsolatuk a pokolban köttetett… 
A Griffin és a Gallos család generációk óta csatározik a chicagói alvilág irányításáért. Rivalizálásuk mindig is egy valóságos puskaporos hordó volt, ám a helyzet akkor válik robbanásközelivé, amikor Aida, a legkisebb és legzabolátlanabb Gallo testvér belóg egy, a Griffin-kúriában rendezett partira, és akarata ellenére óriási kárt okoz. Hogy elejét vegye a totális háborúnak, a lány apja gyorsan feleségül adja őt Callum Griffinhez, az ír maffiavezér legidősebb fiához és örököséhez. 
A rideg, ambiciózus és kegyetlen Callum eltökélt szándéka megszelídíteni konok menyecskéjét. Ám Aidát sem kell félteni, mindent megpróbál annak érdekében, hogy Callumnak ártson. Azonban ez egyre nehezebbenk bizonyul, mert Callum túl jóképű… Aida a szívét egy páncélszekrénybe zárta. Callum bizonyítani akar. 
Az irányításért folytatott küzdelembe vajon melyikük bukik bele elsőként?



"És rájöttem, hogy az a csinos arc egy démon lelkét takarja. Az a lány maga a gonosz, a családja legrosszabbika."

Sophie Lark jött, látott és győzött. Engem kilóra megvett magának az Alvilági románc első részével, a Brutal Prince-szel. Hát mégis mi volt ez kérem szépen? Egy ízig-vérig enemies to lovers történet, elrendezett házassággal, az ellentétek vonzzák egymást és age gap trope-kkal. Kell ennél több? Szerintem nem, hiszen én nagyon jól szórakoztam olvasás közben, és végre egy könyv, amit nem tudsz letenni, mert olyan jó!!

A letisztult külső és a cuki szamócás élfestés senkit se tévesszen meg, mert a Brutal Prince nem egy édes történet, sőt tele van veszéllyel, vágyakkal, ellenségeskedéssel, adok-kapok helyzetekkel, perzselő jelenetekkel és olyan illusztrációkkal, amik még tökélyebbre emelik a kötetet. Úgy kellett nekem Sophie Lark és ez a sorozat, mint egy hűsítő limonádé kánikula idején. Annyira, de annyira jó volt ez a könyv. Valahol éreztem, hogy szeretni fogom, de azt nem gondoltam volna, hogy majd az új rajongásom tárgya lesz. Azt meg végképp nem vártam tőle, hogy tudjon újat mutatni a maffiás vonalon, de az a helyzet, hogy az írónő tarolt és alig várom, hogy olvashassam a sorozat többi részét is. A már felsorolt trope-k közül talán az ellenségekből szerelmeseknek örültem a legjobban, hiszen nagyon nehéz olyan történetet találni, amiben tényleg utalják eleinte egymást a felek, na de Callum és Aida nem is vethetné meg jobban a másikat. Csak úgy perzselnek az indulatok, és ott tesznek keresztbe a másiknak, ahol tudnak. Egy percig sem finomkodnak, és ezért imádtam őket. Nemcsak Aida, hanem bizony Callum is kiveszi a részét abból, hogy feldobja a kötetet és az biztos, hogy mellettük senki sem unatkozik. Ha nem éppen egymás vérét szívják, akkor azon gondolkodnak miképp is tehetnének legközelebb keresztbe a másiknak, és az a helyzet, hogy a legjobb enemies to lovers sztorik is így kezdődnek. Igazi öröm volt olvasni a Brutal Prince-t, ami teljesen letarolt, és rendesen megrengette a világomat!!

Nemcsak az érzelmekkel dobálózik a két karakter, hanem bizony az ellenségeskedéssel is. A Gallók és a Griffinek ellentétére alapozva ott tesznek keresztbe a másik családnak, ahol tudnak, s még ha egy véletlen egybeesésnek is köszönhető az alapkonfliktus, akkor sem éreztem azt, hogy nagyon kellett volna noszogatni a másik felet, hogy jajj, ugyan már csesztesse a másikat. A kezdeti legszívesebben kinyírnálak alap és az elrendezett házasság zseniális húzás volt az írónő részéről.

Alapvetően nem szeretem az elrendezett házasságokat könyvekben, na meg a való életben sem, viszont Callum és Aida a legtökéletesebb példa arra, hogy a közelség és az utálat mire is képes, nem hiába mondják, hogy vékony a határvonal szerelem és gyűlölet között. Ez a lehető legjobban köszön vissza a Brutal Prince lapjain, és valami eszméletlenül szórakoztató, ahogy Aida és Cal szívatják egymást.

Míg Aida a Galló család bajkeverő, legfiatalabb gyermeke, akinek hatalmas a szája, aki nem fél semmitől, és egy igazi belevaló csaj, aki tudja mit akar, és helyén is van emellett az esze. Addig Callum, a Griffinek trónörököse, az egyetlen fiú, akinek a vállát ott nyomja a felelősség és a teher, ahol csak tudja és napról napra egyre nő. Ég és föld a két karakter, mégis tökéletes működik kötöttük a kémia és a szexuális vonzás.

Őszintén ha nem lennének ki kéne találni őket, hiszen annyira kedvelhetőek, annyira egyediek és annyira nagypofájúak, hogy muszáj megismerni őket. Persze, mivel maffia kötetről van szó, így a hatalmi harcok, a necces helyzetek és a veszély sem maradhat ki, és rendesen fel is pörgeti az eseményeket, ugyanakkor nem ezek lettek a kedvenc részeim, hanem úgy egészében az egész kötet. Az írónő brutál jól eltalálta a karaktereket, a trope-kat, a hangulatot és olyan pörgős maga a cselekmény is, hogy csoda ha valakinek nem tetszik.

Nemcsak a történet egésze van jól összerakva, hanem a legapróbb részletek is. Egyszerűen fergeteges az írónő humora, és áldom érte, hogy megírta nekünk a Brutal Prince-t, ugyanis függő lettem, és nem kevesebb, mint egy nap alatt bedaráltam. Szó szerint a kezemhez tapadt és nem akartam letenni. A cuki borító pedig nemcsak diszkrét, de az egyik legérdekesebb részét le is lövi a történetnek. Az a jelenet valami eszméletlen!! De komolyan, egyszerűen imádtam!!

Nagy meglepetés volt ugyan számomra a kötet, mégis hatalmas kedvenc lett. Már az elején éreztem, hogy nagyon fogom szeretni, viszont még ennél is nagyobb szerelem lett. Sophie Lark egy istennő, és ha csak egy kicsit is érdekel a maffiás vonal, vagy csak úgy szimplán szeretnél egy nagyon jó, enemies to lovers történetet olvasni, akkor tudom ajánlani a Brutal Prince-t, mert zseniális, és az egyik legjobb a zsánerében!! Maga a cselekmény hol izgatóan szexi, hol veszélyes, hol pedig humoros. Ugyanúgy szól a családról, mint a kötelességekről és a megalkuvásról. A testvéri szeretetről, a generációkon átívelő ellentétekről és a kialakult helyzet elfogadásáról. Fordulatokban, váratlan eseményekben és vérben gazdag, tele szabadszájúsággal, pimaszsággal és ellentétekkel. Sophie Lark szenvedélyes világa lenyűgöz, és megmutatja, hogy lehet maffiás történetet úgy is írni, hogy nincs tele mocskosabbnál mocskosabb jelenetekkel. Szerintem már feltűnt, de ha nem akkor elmondom még egyszer, hogy imádtam, az egyik legjobb idei olvasmányom lett, és őszintén le a kalappal az írónő előtt. Úgy érzem, hogy ha ezt így folytatja, akkor nagyon esélyes, hogy nemcsak új kedvenc sorozatot avatok, hanem írónőt is. Ha szereted a nem éppen szokványos, de annál inkább belevalóbb, pimasz, kicsit elkényeztetett női karaktereket, és a látszólag érzelmektől mentes, kemény és megközelíthetetlen férfi karaktereket, akkor ne habozz kézbe venni Sophie Lark remekművét, a Brutal Prince-t!!
" - Csak azért mentünk, hogy igyunk a piájukból, és megnézzük a tűzijátékot, nem pedig porrá égetni a kibaszott házukat!"

" - Az enyém vagy. - mormogja Callum a fülembe. - Megölöm, aki megpróbál hozzád érni."

"Tényleg nem hiszem, hogy az apám alaposan megnézte azt a lányt. Lehet, hogy fiatal, de nagyjából annyira tágítható, mint az öntöttvas."

"Az ellentétekben van némi szimmetria. Mint a tűz és a jég, a szigorú és a játékos, a lobbanékony és a visszafogott. Bizonyos értelemben ezek összetartoznak."

"Vonzás és taszítás kell a szerelemhez. Vagy gyűlölet."

"Stockholm-szindrómám van, mert túl sokat voltam Griffinékkel?"

"Miért illik össze a testünk ilyen tökéletesen, amikor minden másban teljesen ellentétek vagyunk?"



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amanda Glaze: Edie és Violet Bond második halála

"Violet késett." * Sacramento, ​1885. Edie és Violet Bond valóban tudja, mit rejt a halál – a tizenhét éves ikerlányok médiumok,...