Margie Fuston: Kegyetlen illúziók

"A nyári viharok gyakori vendégek voltak a fővárosban."

*

Avát a bosszúvágy élteti. Az édesanyját tíz éve megölte egy vámpír, és azóta is meg akarja torolni a halálát. 

Egy nap különleges bűvészelőadásra téved, ahol a mutatványokra lehetetlen észszerű magyarázatot találni. 

Ava kideríti, hogy a társulat tagjai egy ősi, titkos társasághoz tartoznak, akiknek varázserejük van. 

Mivel a lányban is felfedezik ezt a képességet, megígérik, hogy megtanítják, hogyan győzheti le az éjszaka teremtményeit. (Hogy erre pont egy szívdöglesztő pasi készíti fel ? Hát legyen!) 

Ám ahhoz, hogy Avából halhatatlan mágus váljon, részt kell vennie egy baljós hangulatú kastélyban rendezett versenyen, ahol elmosódik a határ valóság és káprázat között. A végkimenete pedig halálos is lehet… 

A sötét hangulatú, romantikus fantasyk kedvelőinek!

"Mindig megnézem az eltűnt házi kedvencek plakátjait."

Már akkor felfigyeltem erre a kötetre, amikor bekerült a Fairyloot havi könyvei közé. Egy Caravalhoz hasonló világgal és vámpírokkal mindig meg lehet lepni, és bármikor szívesen elmerülök egy ilyen olvasmányban. Van egy kis Buffy, a vámpírok réme beütése is, ami miatt még inkább megszerettem ezt a különleges, ugyanakkor nagyon elhanyagolt történetet. Miért nem beszél több ember róla? Miért nincs tele vele a booksta, booktok?

Ritkán olvasok vámpíros könyveket, viszont amikor igen, akkor ilyen kis csodák kerülnek a kezeim közé. Vámpír vadászok, titkos társaság és Buffy olyan húzóerők, amiknek nem lehet ellenállni, és aminek én sem tudtam nemet mondani. A kötet az elején még kicsit döcög, de aztán ahogy szépen beindul és megmutatja, hogy mi is rejlik ebben a paranormális világban biztos vagyok benne, hogy te is elcsábulnál!! A könyv első fele tele van tapogatózással, kalandokkal, a világ megismerésével, majd jó sok izgalommal, különlegességgel, különcséggel, magával Ava életének egyes mozzanataival, a múltjával, varázslattal, trükkökkel, ismeretlen helyzetekkel, egy kis depresszióval és események hadával, a titkos társaságról nem is beszélve. Az első 50 oldal után csak úgy pörög a kötet, és ez a pörgés egészen a végéig kitart, ahol habár visszább vesz a lendületből, mégsem mondanám, hogy unalmas volt, mert a lassabb részekben is van bőven információ, energia és megadta azt a lezárást, amit vártam és, amit szerettem volna a kötettől. Egy percig nem éreztem azt, hogy ne adott volna meg minden információt, és pont azért szerettem, mert a maga nemében különleges volt, és nagyon megkedveltem a karaktereket.

Talán a legrégebbi kedvenc trope-m a found family és annyira örülök, hogy az írónő adott egy olyan társaságot, akiket lehet imádni, és akik hiába nem vérszerinti rokonok, mégis megvan köztük az összhang, a dinamika, és tökéletesen érvényesül a választott család fogalma. Csak annyit mondok, hogy Roman, és akik olvasták azok érteni fogják, mert Roman megér egy misét, az egyszer biztos.

Ava és a bűvészcsapat teljesen megnyert magának, és annyira imádtam őket. Annyi potenciál van bennük, és az írónő nagyon szépen ki is aknázza ezeket. Ami viszont kicsit beárnyékolja számomra a kötetet az a szerelmi háromszög. Köszönöm, de nem kérek belőle!! Valahogy sosem tudtam megbarátkozni vele, és ez most sem volt másképp. Szerettem volna szeretni, de nem nekem való, ugyanakkor ki vagyok teljesen békülve a végkimenetellel, így igazán nem panaszkodhatok.

Amire még nem számítottam a háromszög mellett az az, hogy egy ponton a kötet átment kvázi horrorba. Meglepődtem, és nem hittem volna, de nagyon kellett neki ez az irány, mert baromi jól állt neki a brutalitás, vér és a csavarok, amikkel tele van a Kegyetlen illúziók. Nemcsak a múlt tartogat meglepetéseket, hanem a jelen is. Egyes részeknél azt éreztem, hogy teljesen leesett az állam, és képtelen voltam feldolgozni azt, hogy mi mindent zsúfolt bele ebbe a kötetben az írónő. Csak úgy kapkodtam a fejem a csavarok miatt. Zseniális, de komolyan!!

Ennyire akciódús vámpíros - illúziókkal teli könyvet is ritkán olvasni. A Kegyetlen illúziók egyike azoknak a könyveknek, amelyek fejezetről fejezetre meglepnek. Vannak benne vámpírok, mágia, családi titkok és bosszú. Élek-halok a titkokért, így alig vártam, hogy újabb titokról hulljon le a lepel, és még több bonyodalmat láthassunk. A varázslat része engem teljesen lenyűgözött, már csak azért is, mert nagyon ritka, hogy nem Harry Potteres vonalon történik a varázslat, hanem tényleg egyedi, és a Kegyetlen illúziókban az.

Ez az egész Caraval-Buffy, a vámpírok réme szembeállítás nagyszerű volt, és szerintem még nem olvastam hasonlót. Összességében a Kegyetlen illúziók egy nagyon élvezhető, olvasmányos fantasy paranormális elemekkel megtűzdelve, amiben a vámpírok világa keveredik az illúzióval, és a megtévesztéssel. Ha szereted a különlegesebb vámpíros/paranormális történeteket, akkor ne hagyd ki Margie Fuston Kegyetlen illúziók c. kötetét sem!!

"Manipuláció – akár az “illúzió” szinonimája is lehetne."

"Ha csak álmokban élsz, a valóság soha nem lesz kielégítő."

" - Csak az ostobák nem félnek semmitől."

"De a lelki sérülés nem olyan, mint a var, amely idővel leesik, és nyoma sem marad. Sokkal inkább, mint a porcelánbaba, amit hiába ragasztasz össze, miután eltörik, a ragasztó és a repedések örökre megmaradnak, még ha olyan aprók is, hogy csak te látod."

"Ha a vámpírok léteznek, mágia miért ne létezhetne ugyanúgy?"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)