Devney Perry: Indigo Ridge (Az Eden család 1.)

" - Elrepülsz, kismadár?"

*

Winslow ​Covington az élet, a szabadság és a törvények híve. A Montana-beli Quincy új rendőrfőnökeként mindenáron bizonyítani szeretné a helyi közösségnek, hogy az állását nem nagyapja, a polgármester befolyásának köszönheti. 

A nagypapája szerint csak egyetlen dolga van: jóban lenni a város alapítóival, az Eden családdal. De nem könnyíti meg a helyzetét, hogy egyéjszakás kalandja volt a legidősebb Eden fiúval. Mentségére szóljon, hogy nem is sejtette, hogy a jóképű és megnyerő idegen, aki elcsavarta a fejét a városban töltött legelső estén, Quincy első számú családjának tagja. 

Óriási hiba volt a liezon Griffin Edennel, és próbál megfeledkezni róla. A férfi elviselhetetlen, öntelt és rendszeresen emlékezteti, hogy nem közülük való. Winslow próbálja elkerülni Griffint, de amikor holtan találnak egy nőt az Eden-birtokon, kénytelenek együttműködni. 

A nyomok arra utalnak, hogy a tettes a város egyik lakója, és Griffin rájön, hogy nagyon alábecsülte Winslow-t. A gyönyörű és intelligens nő ellenállhatatlannak bizonyul. Számára. És a gyilkos számára is.

"Valami tenyeres-talpas nőt képzeltem férfiasan rövidre vágott hajjal, és keskeny orral, mint a nagyapjáé. Nem a Playboy-nyuszit, akit a Willie's bárpultjánál találtam."

Nagyon vártam már ennek a könyvnek a megjelenését, és nemcsak azért, mert a Kossuth Kiadó egy igazán különleges kiadással örvendette meg a magyar olvasókat, hanem azért is, mert nagyon izgalmasnak tűnt a történet fülszöveg alapján, és még sosem olvastam cowboy romance-ot egy kis nyomozással megspékelve. Az Indigo Ridge után azt a következtetést vontam el, hogy még több cowboy romance-ra van szükségem, és Devney Perry nagyon közel áll ahhoz, hogy Az Eden család az egyik új kedvenc sorozatom legyen.

Vannak azok a könyvek, amik annyira jók, hogy nem akarod, hogy végük legyen. Nem akarod letenni őket. Nem akarsz kiszakadni a világból, abból a közegből, ahova elrepített. Az Indigo Ridge kapcsán abszolúte így érzek. Legszívesebben már most Quincy-be költöznék, vagy ha nem oda, akkor Montanába, mert nagyon élveztem olvasni ezt a könyvet. Teljesen lekötötte a figyelmemet, a cowboy szál valami eszméletlenül jól állt neki, a nyomozás miatt egy nyugodt percem nem volt, de nem bánom, mert az Indigo Ridge egy ízig-vérig izgalmas, szórakoztató romantikus történet. Nemcsak a kisvárosi hangulat varázsol el, hanem a kötet maga is. Devney Perry egy tehetséges írónő, akitől remélem még jó sokat olvashatunk. Winn és Griffin története nem az a tipikus egymásra találás, hiszen már az elején belevágunk a dolgok közepébe, de az a helyzet, hogy ennek a kötetnek ez állt jól, na meg persze Griffin, aki teljesen levett a lábamról, és nekem is kell egy szexi cowboy az életembe. Tényleg simán elköltöznék vele egy farmra, ahol csak mi lennénk, na meg a nagy család. Ritkán érzem azt egy-egy könyvnél, hogy bárcsak ott élhetnék, de az írónő elérte, hogy így érezzék Quincy és Montana kapcsán.

Maga a történet Winn-nel és az új városba költözésével kezdődik. Egy estével, ami nem egyedül ér véget, ami fülledt, magában hordozza az egyéjszakás kalandok varázsát, de semmi komoly felütése nincs. Majd ahogy belevágunk az első fejezetekbe, jön a cikis pillanat, az első bukkanó, ami szórakoztat és fogod a fejed, hogy ilyen nem létezik. Valahol nemcsak Winn és az új élete kerül előtérbe, hanem Griffin is, aki az Eden család tagja. Quincy kisvárosa hordozza magában szinte az összes kisvárosra jellemző adottságot. Azt, hogy mindenki ismer mindenkit, azt, hogy nehéz beilleszkedni, illetve bizonyítani kell az újaknak.

Habár cowboy romance a krimis szál nagyon feldobta, és megmutatta a romantika egy olyan oldalát, amikor nemcsak azon van a hangsúly, hogy egymásra találjanak a karakterek, hanem a beilleszkedésen, egy balesetnek látszódó esetnek, amiben jóval több van. És mindemellett ott van a szexuális vágy is a két karakter között. Devney Perry mindenből ad egy kicsit, és a végéig adagolja az újabb és újabb összetevőket.

A történet végig izgalmas, nincsenek benne laposabb szálak és tényleg látszik, hogy az érzelmek mellett a legnagyobb hangsúly Quincy városán, a nyomozáson van és azon, hogy fény derüljön az évek óta tartó eseményekre. Ez a része az egyik legerősebb eleme a kötetnek, van benne kellő logika, szépen ki van dolgozva a részletekig, és végig érződik belőle a jól átgondolt, megfontolt gondolatmenet, ami elvisz az ügy elejétől a végéig. A kellő helyeken ad hozzá új bizonyítékot, vagy kavarja meg a szálakat a "véletlennel", mint jelenséggel.

Javarészt Winn és Griffin hangsúlyos, de a többi karakter is szépen ki van dolgozva. Griffin a macsó cowboy sztereotípia, aki bárkit megkaphat, de senkit sem akar másra, mint a vágyak kielégítésére, egészen addig, amíg nem találkozik Winslow-val. Igaz, hogy ez a része nekem gyors volt, nem igazán szeretem, ha a főszereplők egyből egymásnak esnek, viszont az Indigo Ridge-nek jól állt, hiszen az érzelmek javarészt útközben alakultak ki, és cseppet sem volt zavaró, hogy a megismerkedés kvázi fordított sorrendben történt, mint szokott.

Ugyanakkor a kötet legerősebb eleme nem az érzelmek, hanem a nyomozás, a kisváros és Griffin. Látszik rajta a jellemfejlődés, az hogy honnan indult és hova tart. Ugyanúgy, mint Winn-nél, aki egy nagyon szimpatikus, tökös csaj, nem hiába lett ő Quincy új rendőrfőnöke. Viszont szerettem, hogy nem akart mindig erős lenni, és a romantikus vonalt megtartva néha nemcsak ő, de Griffin is sokat beletett a kapcsolatba, és abba, hogy az működőképes legyen. Winn-nel könnyű azonosulni, hiszen egy okos nő, akinek helyén van az esze, és nehéz megtéveszteni, emellett alapos és kedves is a maga rendőrfőnökös kisugárzásával.

Griffin az a tipikus medve típusú pasi, aki habár méretre hatalmas, a szíve még ennél is nagyobb és tele van szeretettel. Tökéletes cowboy romance alapanyag, akit kár lett volna kihagyni. Az Eden család pedig már önmagában megéri a pénzüket, és talán pont miattuk is szerettem meg ennyire az Indigo Ridge-et. Griffin egy kemény alapja a kötetnek, neki köszönhetjük azt, hogy ha a nyomozás nem is halad előre, a történet érzelmi része annál inkább. Aranyos volt, ahogy fokozatosan ülepedtek le neki a dolgok. 

A történet Winn és Griffin szemszögéből is megmutatja az eseményeket. Azt, hogy hogyan is láttak egyes dolgokat, mi játszódott le bennük, illetve mikor jött el számukra az a pillanat, amikor tudták, hogy nem fogják tudni elengedni a másikat. Én személy szerint jobban szeretem az olyan könyveket, ahol váltott szemszög van, mert ezek képesek sokkal többet adni. Mind Winn, s mind Griffin fejezetei tartogatnak meglepetéseket. Az írónő tökéletesen átadja az érzelmeket, a nyomozás feszült hangulatát egy könnyed és gyors történetvezetéssel. A fordítás is nagyon jó lett, hiszen a történet olvastatja magát, és mindig akkor ér véget egy fejezet, amikor még olvasnád tovább. Összességében én nagyon szerettem. Igazi újdonság a romantika rajongóinak. Valahogy a romantika és a krimi ötvözete mindig nyerő párosítás, amit Devney Perry is szépen megmutatott. Az Indigo Ridge egy szerethető, gyors lefolyású, de annál szerethetőbb és feszültséggel telibb olvasmány. A nyomozós szál végig alakítja a cselekményt és a végén sem ülepszik le. Ha szereted a kisvárosi romantikát és szívesen olvasnál egy cowboy romance-ot, akkor ne hagyd ki Az Eden család első részét. :)

"Griffin Eden egy édes gyötrelem volt. Delejesen vonzó. Nyers és merész."

"Pokolba azzal az emberrel. Griffin teste gyönyörre született. A kezétől elolvadtam. Az ajkaitól remegtem, mint a kocsonya. A farkával a rabszolgájává tett."

" - Ne vedd magától értetődőnek az elmédet, Griffin. Vagy a szívedet. Mindkettő adomány. És ki tudja, hogy holnap működni fognak-e."

"Nyolc év Skylerrel. Egy hónap Griffinnel.

És egyértelműen Griffin volt a befutó."

" - Hülye volt, és elvesztette őt. Winn már az enyém. És én nem leszek hülye."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)