Ali Hazelwood: A szerelem elmélete

"Életem során tapasztaltam már megbánást, zavart, talán még kevés gyötrelmet is."

*

Elsie ​Hannaway elméleti fizikust végül utoléri számtalan élete. Nappal tanársegéd, rengeteget gürizik és termodinamikát tanít abban a reményben, hogy állandó állást kap. Más napokon Elsie úgy pótolja ki nem létező fizetési csekkjét, hogy felajánlja a szolgálatait kamubarátnőként, felhasználva tökéletesre fejlesztett „emberek kedvére tevő” képességét, hogy azt a verzióját alakítsa, amelyikre az ügyfélnek szüksége van. 

Legyünk őszinték, ez így elég klassz; aztán a gondosan felépített Elsie-verzum darabokra hullik. Mert Jack Smithről, a kedvenc ügyfele bosszantóan vonzó és arrogáns bátyjáról kiderül, hogy ő az a kőszívű kísérleti fizikus, aki tönkretette a mentora karrierjét és az összes elméleti fizikus hírnevét aláásta. És ő az a Jack Smith, aki az MIT fizika tanszékét irányítja, és Elsie és álmai munkája közé áll. Elsie felkészül a tudományos szabotázs totális háborújára, de… azok a hosszú, mélyreható pillantások… Hogy ha a férfival van, akkor nem kell másnak lennie, mint önmagának? Amikor kísérleti pályára áll, vajon készen áll a szerelemmel kapcsolatos legféltettebb elméleteit átültetni a gyakorlatba?

" - Lehetnél az egész világom - suttogja a fülembe, mielőtt továbbmegy a kulcscsontomra. - Ha hagyod."

Ha Ali Hazelwood, akkor én tuti elolvasom. Eddig minden STEM regényét szerettem, van amit nagyon, és van amit még annál is jobban, de A szerelem elméleténél érzem azt, hogy eddig ez a kedvencem. Lehet, hogy a többinél is ezt mondtam, de Jack és Elsie története a szívem csücske, és olyan jó volt elmerülni a cselekményben. Szórakoztató, tudományos, de emellett romantikus és megmutatja, hogy igenis önmagadnak kell lenned, és hagyni, hogy azért szeressenek, aki vagy, és nem azért akivé válsz mások kedvéért.

Amikor először elmerültem az írónő világában még nem tudtam, hogy ahogy haladok előre úgy lesznek egyre jobbak és jobbak az írásai. A szerelem képlete levett a lábamról, az Eszméletlen szerelem csak rátett egy lapáttal a rajongásomra, de A szerelem elmélete az, ami újra előhozta belőlem a fangirlt, és ezért nagyon hálás vagyok neki. Szerintem az írónő egyszerűen nem képes arra, hogy rosszat írjon, s habár tele van tudományos szöveggel ez a kötet is, amiből semmit sem értettem, de még így is imádtam, mert habár hasonló az alap (enemies to lovers, he falls first, grumpy x sunshine), egyszerűen nem tudom megunni. Ehhez az említett három trope-hoz jön még az only one bed, és így nekem konkrétan befellegzett. Imádom az ellenségekből szeretők típusú könyveket, s talán az ez egyik olyan Hazelwood regény, ahol az ellenségeskedésnek van alapja is, nemcsak úgy oda van képzelve, hanem tényekkel is alátámasztja azt, és megmagyarázza mi miért alakult úgy, ahogy. A he falls first kapcsán szerintem nem kell semmit magyarázni. Nekem mindig is jobban tetszettek azok a történetek, amikben a férfi karakterek kezdenek el először gyengéd érzelmeket táplálni a másik iránt. A grumpy x sunshine pedig már alap, ha Ali Hazelwood regényekről van szó, és ha jól emlékszem ő volt az, aki ezt a spektrumot megszerette velem. Kell egy kis angst, meg pinning, a banterről nem is beszélve, és ez a zsáner ennek a táptalaja. Ali Hazelwood mindezeket a sajátos humorával és a tudományos közeggel teszi még szórakoztatóbbá.

A szerelem elmélete is egy olyan Ali regény, amiért lehet rajongani, amit lehet szeretni és amit pillanatok alatt képes vagy befalni. Szerintem Elsie és Jack párosa nagyon jó, s habár sokat kell várni addig, amíg az érzelmek felszínre kerülnek, mégis úgy érzem, hogy megéri. Megéri, mert amíg Elsie úgymond kamu az elején, a végére megmutatja az igazi oldalát, azt aki nem akar mindenkinek megfelelni, aki képes saját, önálló döntéseket hozni, és aki kiáll önmagáért és azokért a dolgokért, amik boldoggá teszik.

Valahogy úgy éreztem Elsie kapcsán, mintha a szerettei és a megfelelés rabja lenne. Azt akarja, hogy mindenki kedvelje, hogy szeressék, de Ali Hazelwood megmutatja, hogy ahhoz, hogy fontos legyél másoknak nem kell szerepet játszani, nem kell helyeselni akkor, amikor ellent mondanál, és nincs is szebb annál, mint amikor ki tudod fejezni úgy a véleményedet, hogy belerakod a válaszban saját magadat is, azt aki vagy, és nem akarod úgymond átverni a másikat azzal, hogy egy hamis képet festesz le.

Elsie hatalmas úton megy keresztül a kötet alatt. Egy önbizalomtól szenvedő lány talál rá önmagára, és ennél jobb karakterfejlődést nem is kívánhattam volna neki. Hazelwood általa megmutatja, hogy akkor vagy igazán erős és szerethető, ha megmutatod magad a világnak. Emellett Elsie által egy betegséget is behoz, amiről szerintem baromi keveset beszélnek az emberek, pedig fontos lenne. Emiatt mindenképp jár a plusz pont. Az ace szexuális orientáltság pedig már csak tényleg hab a tortán cseresznyével megbolondítva.

Aztán ott van Jack, akit talán nem kedvelsz az elején, vagy esetlegs semleges neked, de ahogy egyre inkább kinyílik előttünk úgy látjuk meg a grumpy külső mögött a valódi érzelmeket, az embert magát, aki eddig elrejtőzött és csak a kiválasztottak láthatták ki is Jack Smith-Turner. Úgy érzem, hogy valahol A szerelem elmélete útkeresés is, meg önmagunk megtalálása. Elsie és Jack is fejlődik a másiknak köszönhetően, illetve a legjobbat hozzák ki egymásból.

Maga a cselekmény újfent tudományos közegben játszódik, viszont két teljesen eltérő életutat mutat be. Nemcsak a gyors előrelépést reprezentálja, hanem a rögös, lépésről lépésre utat is, amikor minden egyes lehetőségért meg kell küzdeni, és tényleg a piramis legaljáról indulsz. Minden egyes nehézséggel és embert próbáló helyzetekkel. Emiatt sokkal hihetőbbnek, valóságosabbnak tűnik A szerelem elmélete, és többek között emiatt is szerettem annyira.

Eddig is voltak erotikusabb jelenetek Ali Hazelwood regényeiben, viszont ezek mindig ízlésesek, és sosem voltak túlfűtve. Ez igaz A szerelem elméletére is, hiszen abban a pár fejezetben amíg a terep a testiségé és az érzelmek megnyilvánulásáé sem gondoljuk azt, hogy túlságosan erotikus lenne, mert nem. Szépen van tálalva a kellő mennyiségű testiséggel felvértezve, és egyáltalán nem érezteti azt, hogy sietne valahova. Ezek a részek továbbá részletesek, érzelmesek és van bennük valami plusz, ami miatt tökéletesen illenek a tudományos közegbe. Ez Ali varázsa, amit cseppet sem bánok.

A konfliktust, illetve a nehézségeket és a döntésre váró részeket is jó helyre illeszti be, és nem pörög sokat rajtuk. Megadja a karaktereinek a lehetőséget, hogy ők bogozzák ki ezeket, és akkor is tud újat mutatni, ha már teljesen letettél arról, hogy lesz benne újdonság. A szerelem elméletében a fizika tudománya a hangsúlyos, innen is ered maga a konfliktus és a két karakter közötti ellenségeskedés, illetve ez adja meg a kezdőlöketet is ami kell a történethez. Az elméleti fizikát állítja szembe a gyakorlati fizikával és végig érezteti a kettő közötti feszült viszonyt. Sokaknak lehet, hogy már unalmas, de én nem tudom megunni a STEM világát, és szerintem örök életemben el lennék, ha csak ilyen regényeket olvashatnék, persze a fantasy mellett. Összességében újra csak azt tudom mondani, hogy nem bántam meg, hogy elolvastam A szerelem elméletét, sőt új kedvenc Ali Hazelwood regényem lett, amiért nem lehet elég hálás, hiszen a szívembe zártam Elsie és Jack történetét. Aranyosak együtt, látszik, hogy a kémia remek köztük, továbbá kiegészítik a másikat, és azt a képet mutatják magukból, akik nem pedig azt, akik lenni szeretnének a másik miatt. Ha egy humoros, ugyanakkor hamisítatlan Ali Hazelwood regényre vágysz ne habozz és vesd bele magad A szerelem elméletébe. Illetve ha hiányzik Olive és Adam és egy cameo erejéig újra találkoznál velük, akkor is ajánlom Elsie és Jack történetét, mert lehet, de csak lehet, hogy Olive és Adam is szerepelnek egy fejezet erejéig. *kacsint*

"Tanársegéd vagyok és mellékállásban kamubarátnősködök. Tanítási kötelezettségek: 100%. Kétségbeesési kötelezettség: kiszámolhatatlan."

"Kivéve Jack Smitht. Jonathan Rohadék Smith Rohadék Turnert. Ellenséges, kellemetlen és gyanakvó, amióta megismerkedtünk. Nekiesett a tudományterületemnek, tönkretette a mentoromat, most pedig közé és az álmaim közé áll. Ezért elveszítette a kiváltságot, amit minden emberi lénynek megadok, hogy olyan Elsie-vel legyen dolga, amilyet akar.
Olyan Elsie-t fog kapni, akit én hajlandó vagyok adni neki. És Elsie pipa."

"Lehunyom a szemem, és a boldog helyemre gondolok. Egy meleg tengerpart valahol. Senki sem szőke és hatalmas. Sok minden nyálasan szép arrafelé."

" - Nemcsak tökéletes vagy Jack számára, de azt hiszem, talán még nála is jobban kedvellek, ami pedig nagy szó."

"Logikus, és akarom, amit felajánl. Elég fizetést, hogy ne aggódjak a pénz miatt, egy irodát, ahol szépen sorba állíthatom a Funko Popjaimat, háromévnyi lelki békét. De..."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)