Emily Henry: A könyvek szerelmesei

" Ha az olvasás az életed (vagy az én esetemből kiindulva a munkád), egy idő után elég nagy biztonsággal eltalálod, hogy merre tart a sztori."

*

A ​romantikus komédia műfajának koronázatlan királynője harmadik regényében könyvrajongókról írt – könyvrajongóknak! 

Egy nyár, két ellenlábas és egy cselekményfordulat, amit egyikük sem látott előre. 

Nora Stephens élete a könyvek körül forog. Elolvasott mindent, ami elolvasható, ő maga viszont egyáltalán nem egy tipikus regényhős. Azaz nem hetyke, pimasz, merész csaj, nem laza, nyugis álomnő, és a legkevésbé sem cukorfalat. Hanem kőkemény irodalmi ügynök, aki legfeljebb az ügyfelei szemében hősnő. És akinek a vadvirágos réten piknikezés, a jóképű vidéki doki, a deltás pultos vagy más hasonló figurák helyett Charlie Lastrát, a mogorva New York-i könyvszerkesztőt dobta a gép. Igazi cuki találkozás lehetne ez hős és hősnő között, ha nem futottak volna már össze többször New Yorkban, és a megismerkedésük nem lett volna híján mindennemű cukiságnak. 

Nora jól tudja, hogy korántsem ideális regényhősnő, és Charlie is tisztában van vele, hogy nem ő a nagybetűs álomférfi. De miután újra és újra egymásba botlanak – a véletlenek olyan összjátéka folytán, amely cselekményszálat minden valamirevaló szerkesztő kukázna –, felfedeznek valamit, ami alapjaiban rengeti meg az önmagukról írt, gondosan megkomponált sztorijukat.

" - Az a terv, hogy itt rád talál a boldogság, és New York meg a könyvügynökség megy a kukába?"

A harmadik Emily Henry regényem, de még mindig nagyon szeretem, amit csinál. A könyvek szerelmeseiben Nora Stephens és Charlie Lastra történetét ismerhetjük meg. Kicsit kalandozunk New York utcáin, de javarészt Sunshine Fallsban játszódik. Egy kisvárosban, ahol mindenki ismer minkenkit, ahol nem lehet elbújni a másik elől, és ahol jóval több minden történik, mint egy egyszerű néhány hetes csajos kiruccanás.

Úgy gondolom, hogy A könyvek szerelmesei egy olyan regény, amit minden könyvmolynak el kellene olvasnia, hiszen olyan, mintha az írónő nekünk írta volna, és ezzel azt is bebizonyítja, hogy a szerelem és a romantika nemcsak a könyvek lapjain lelhető fel, hanem a való világban is, legyen akármekkora is az. Azt hinné az ember, hogy már egy harmadik regényt nem lehet úgy felépíteni, hogy az ne okozzon meglepetést, na de nem Emily Henrynél, mert ő zseniális, és azt érzem, hogy egyre erősebb, határozottabb és céltudatosabb, már ami a történeteit illeti. Elkapott magával a kisvárosi hangulat, és nem eresztett. Nagyon jól szórakoztam olvasás közben, és egyszer sem jutott eszembe az, hogy miért is kéne letennem a könyvet, mert csak faltam és faltam a sorokat. Emily Henry egy jelenség, aki a romkomok kedvelőinek ír, nem is akárhogyan. Ez a könyvmolyoknak szóló kötet tele van romantikával, kisvárosi kliséktől mentes jelenetekkel és szituációkkal, humorral, titkokkal, lehetőségekkel és sok sok könyvvel, ugyanakkor a könyvszerkesztés és könyvügynöki munkába is belátást enged. Ha eddig nem győztelek meg, remélem ezután sikerülni fog, mert az írónő ismét tarolt!!

Az egyik olyan tényező Emily Henry könyveiben, amit szeretek bennük az az, hogy közvetlenek, nem akarnak nagy dolgokat lenyomni a torkodon, mégis egy egész batyuval távozol, már ha sikerül, az utolsó oldalak után kimászni a létrehozott romkomból. A karakterei akár hús-vér emberek is lehetnének, akiknek ugyanúgy vannak hibái, mint neked vagy nekem. Akik esendőek, néha túlféltőek, túlgondoskodóak, mégis szerethetőek és nem utolsó sorban a szívedig hatolnak.

Adott Nora, aki az anyukája elvesztése után a húgát, Libbyt helyezi előtérbe, őt tartotta a szeme előtt akkor, amikor lehetősége nyílt megváltani az álmait, és akkor is, amikor a saját boldogsága volt a tét. Ez a hangulat végig jelen van, egy percre sem engedi, hogy elfelejtsd Nora önfeláldozását vagy azt, hogy a könyörtelen cápa mögött egy érző, dobogó szív rejlik. Egy bekérgesedett szív, de semmi sincs veszve, hiszen ott van, és még dobog.

Charlie a másik főszereplője a kötetnek, a love interest, aki elsőre megközelíthetetlennek tűnik, aki már-már olyan, mintha karót nyelt volna. De mi történik akkor, ha ez a két könyves berkekben elismert ember Sunshine Fallsban véletlenül összefut? Ha eddig nem is lett volna egyértelmű, biztos, hogy onnantól az lesz, mert már egyikük sem futhat sokáig a sorsa elől. Az írónő Norát, illetve Charlie-t is szépen felépíti, a háttérük ugyan hasonló, mégsem biztos, hogy van a másiknak helye a jelenben.

Nem egy szokványos romantikus történet az biztos, mégis nekem ez nyerte el legjobban benne a tetszésemet, hiszen kiszámíthatatlan, a befejezése is szokatlan, mégis tökéletesen illik Emily Henryhez, illetve A könyvek szerelmeseihez, ami ezennel a No.1 Emily Henry regényem lett. Egy igazán egyedi, ugyanakkor szórakoztató és romantikus kisvárosi románc egy kis csavarral megspékelve.

Maga a cselekmény néhol könnyedebb, néhol súlyosabb, már ami a megnyílást és a titkok megismerését illeti, de alapvetően egy jól összerakott, könnyed nyári olvasmány, ami számomra tökéletes nyárzáró kötet lett. Habár romkomról van szó, azt azért muszáj megemlítenem, hogy a szokásos romkomos karakterektől eltérően Nora és Charlie egyediek, nem azok a tipikus tucat karakterek, akik minden második romantikus regény lapjain fellelhetőek.

Ami nekem a leginkább tetszett A könyvek szerelmeseiben, hogy két nagyvárosi karaktert helyez kisvárosi környezetbe. A vak is látja, hogy nem valóak oda, mégis megpróbálnak helyt állni, és kiélvezni a helyzetben rejlő lehetőségeket. Nem is tudom, hogy Charlie vagy Nora veszi jobban az akadályokat, de az biztos, hogy Libby egy percig nem hagyja, hogy unatkozzunk, sőt a lista valami eszméletlen. Nem egy helyen csalt mosolyt az arcomra, vagy fogtam a fejem. De imádtam, és pont erre volt szükségem. Megadta azt, amit szerettem volna, hogy adjon, és emellett azt is megmutatta, hogy Emily Henry sosem okoz csalódást. Összességében én nagyon kedveltem ezt a történetet, és legszívesebben már most újrakezdeném, illetve biztos, hogy fogok még vele foglalkozni, mert Nora és Charlie párosából sosem elég. Külsőleg két erős szikla, de ha jobban megismeri őket az ember, rájön, hogy nem szabad külső alapján ítélni, hiszen a legtöbb esetben a legértékesebb embereket ítéljük meg így tévesen. Az ő esetükben is jóval több rejlik a felszín alatt, mint azt a külső mutatja. Charlie és Nora emellett tarol az évődéseikkel, a macska-egér harccal és a párbeszédeikkel, amik hol szórakoztatóak, hol pedig flörtölősek. Ha még nem engedted el a nyarat teljesen, és úgy érzed egy-egy regény erejéig visszatérnél, Emily Henry és A könyvek szerelmesei nem is lehetne ehhez jobb választás.

"Anyunak az volt az elmélete, hogy az ifjonti bőr pénzt hoz a konyhára (ami igaz, akár színésznő az ember lánya, akár pincérnő), a minőségi alsónemű magabiztosabbá tesz (eddig ez is bejött), a jó könyvek pedig boldoggá (ez univerzális igazság)."

" - A baleseti helyszínt is sokan megbámulják, Charlie. Szóval maga szerint én egy autóroncs vagyok?"

" - Lám, Karl von Lastra gróf mégis érző szívű ember - tesz rá még egy lapáttal a húgom.

- Hallom ám! - harsan a kiáltás odakint.

- Az élőhalottak érzékszervei híresen kifinomultak - mondom Libbynek."

" - A jó könyvesbolt olyan, mint a reptér, ahol nem kell levenni a cipőt - mondja Charlie."

" - Szóval ha egy kicsit is azt hiszed, hogy nekem inkább golden retriever kéne a harapós kis macsek helyett, akkor tévedsz."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)