Budai Lotti: A kegyencnő intrikái (A borostyánszemű 2.)

" Catherine de Bréviaires nem tudta elképzelni, hogy a kellemes bevásárláslókörútra indult unokahúgát miért kellett szinte az ájulás széléről visszahozni, mikor megérkeztek a Saint-Paul utcai palotába."

*

Tovább ​gyülekeznek a fellegek. Louise régi ellensége, Arnaud Sauvage az életére tör, és mikor a lány a gyermekével együtt újra kicsúszik a kezei közül, a férfi a lehető legkegyetlenebb módon áll bosszút. Ezután Louise gondolatait Sauvage-hoz hasonlóan csakis a megtorlás tölti ki, mely éppoly fájdalmas utakra vezeti, mint ellenlábasát… Mindeközben az udvaroncok körében is egyre vészterhesebb idők járnak: La Voisin letartóztatásával kipattan a mérgezési botrány, és hamarosan az egész országban közszájon forog, hogy a királyság legnemesebb tagjai között szép számmal akadnak gyilkosok is. Ez idő alatt az udvaron végigsöpör a pletyka, hogy Montespan asszony várakozásainak megfelelően a király új szeretője nem más lesz, mint Louise de Morainville, Lavardin új márkinője. Végül az elátkozott nyakék Louise fejére hozza – a gyönyörű, de kiismerhetetlen angol hölgy – Lady Hamilton haragját is. Budai Lotti A borostyánszemű-sorozatának második kötetében további bepillantást nyerhetünk a kor cselszövéssel átitatott közegébe, valamint újabb történelmi szereplőkkel és azok féltve őrzött életével ismerkedhetünk meg.

" - Igen! Azt akarom, hogy harcoljon! Harcoljon a boldogságért, hisz magának is csak egy élete van. Nem áldozhatja fel ilyen könnyen egy boldogtalan házasság oltárán."

A királyné ékszerei után nagyon vártam már a folytatást! Budai Lotti sosem okoz csalódást, és minden egyes könyvével csak még inkább megerősít abban, hogy miért is szeretek olvasni tőle. A kegyencnő intrikái egy ízig-vérig Lotti regény tele történelmi tényekkel, érdekes információkkal és olyan tudással, amit kikapcsolódás közben vesz fel az ember.

A kegyencnő intrikái Louise de Morainville kalandjait folytatja. Tele van érzelmekkel, embert próbáló eseményekkel, intrikával, politikai húzásokkal, bosszúval, kegyetlenséggel, vérrel és ármánykodással. A műfaj kedvelőinek igazi csemege, ami kötetről kötetre egyre jobb és jobb lesz. Lotti képes mindig meglepni, és ez ezúttal sem maradhatott el. Ahogy elkezdtem olvasni ezt a második részt, egyből be is szippantott, és addig nem eresztett, amíg az utolsó sorokat el nem olvastam. Ott folytatódik a történet, ahol abbamaradt. A kötet eleje eleinte kicsit száraz, nem pörög annyira, de utána úgy beindulnak az események, hogy csak kapkodod a fejed. Őszintén nem tudom, hogy mit vártam ettől a résztől, de olyat kaptam, amit sokáig nem fogok elfelejteni. Ha azt hittem, hogy az első rész kegyetlen egyes helyeken, akkor az semmi ehhez képest, mert A kegyencnő intrikái végig őszinte, nyers és a sötétebb tettektől sem riad vissza. Együtt lélegzünk Louise-szal, és vele együtt vetjük bele magunkat XIV. Lajos király udvartartásának életébe. Ez hol szórakoztatóbb, hol nyakatekertebb, de az biztos, hogy áskálódásban és ármányban gazdag. Egy percig sem hagy unatkozni, és végig ott van melletted, és terel Louise útján. Ha szereted a történelmi romantikusokat, ne hagyd ki Lotti regényeit sem, mert igazi kuriózum a maga műfajában!!

Az első részben Louise még egy kislány volt, aki előtt ott állt az élet, a döntések és a család. Na ebben a második részben szépen bekerül a mélyvízbe, felnő és megmutatja milyen a felelősségteljes, komoly és agyafúrt felnőtt Louise de Morainville. Az biztos, hogy minden helyzetből talál kiutat, és nem riad meg a figyelemtől, vagy éppen annak hiányától sem. Erős női karakter, aki uralja a teret, és megmutatja, hogy semmi sincs veszve.

Maga a cselekmény végig izgalmas, igaz az eleje számomra holtpont, mert valahogy az udvari politika és intrika nem köt le, de szerencsére csak az első pár fejezet a báloké, a társaságé és a képmutatásé. Utána viszont belecsöppenünk egy nagyon gazdag, nagyon izgalmas, de néhol félelmetes cselekményörvénybe, ami a végsőkig kitart.

A bosszú és a szülővé válás is nagyobb szeletet kap az egészből. Bevallom, bármennyire is féktelen, és ocsmány a bosszúra fordított jelenetek, mégis ezek azok, amik a legjobban pörögnek, amik tartják az izgalom faktorát, és amik előre viszik a történetet. Megmutatja Lotti, hogy mekkora szerep is jut egy-egy múltbeli lépésnek, és ennek mekkora kihatása van a jelenre. Amit az első kötet alatt elkezdett, azt A kegyencnő intrikáiban fejezi be. Zseniális húzás volt!!

Habár Louise élete maga a megpróbáltatások sorozata, valamilyen szinten mégis reményt keltő vagy éppen inspiráló, hiszen Louise sosem adja fel, harcol, józan gondolkodású, tudja, hogy mikor kell elengedni valamit, vagy éppen mikor kell harcolni a végsőkig. Tetszett a megfontolt és a lobbanékony oldala is, de kétség kívül igaz, hogy a lobbanékony több veszélyt és rizikós jeleneteket produkál.

Ami talán a legjobban tetszett nekem ebben a második részben az az, hogy habár van a fejünkben egy kép a 17. századi életről, a fényűzésről, ami az udvarban zajlik, mégis Budai Lotti megmutatja a csillogás alatt rejlő veszélyeket, a hierarchiai rendszert, a valóságot, és nem fél egy percig sem attól, hogy ezt a leplet lerántsa, és bevezessen a valóságba.

Ha a kötet felépítését nézem, akkor nagyjából három részre tudom osztani. Van az eleje, ami folytatja az első részt, majd a közepe, ami A kegyencnő intrikáinak a magja, ahol a legtöbb esemény történik, ami kihat majd a továbbiakra, és van a vége, ami felvezeti ergo a harmadik befejező részt. Mindezt úgy oldotta meg Lotti, hogy ezek a kisebb egységek végig egybefüggőek, és logikusan felépítettek legyenek. Nem érződik az, hogy egy-egy esemény ne kapcsolódna, és azt sem lehet mondani, hogy Louise minden egyes fejezetben hangsúlyos, mivel amellett, hogy A borostyánszemű az ő története, nemcsak rá fókuszálunk, hanem a nagyobb egészre is, ami keretbefogja, és megmutatja a történet valódi magját. A királyné ékszerei itt is megjelennek, s habár nem jut akkora szerep neki, mint az elsőben, azért érezteti a jelenlétét, és azt, hogy még koránt sincs vége egy bizonyos ékszer történetének. Összességében én nagyon szerettem ezt a részt. Nagyon kellett már a lelkemnek egy olyan történelmi romantikus, ahol a főszereplő képes és tud is fejlődni, ahol a bosszúnak ugyanolyan szerepe van, mint a reménynek és a küzdelemnek. Louise egy erős női karakter, A kegyencnő intrikái is egy erős második rész, és A borostyánszemű is egy izgalmas, intrikákban gazdag sorozat. Ha szereted a történelmi tényeket, és nem riadsz vissza attól sem, hogy nem a romantikán van alapvetően a hangsúly, de közben egy egész életutat követhetsz nyomon, akkor nagyon ajánlom Budai Lotti sorozatát!

" - Nem tudom, asszony, szavamra nem tudom. De az biztos, hogy nem fogom hagyni, hogy az unokámból olyan málészájú Morainville-t neveljenek, mint azok a tuskók ott a szomszédban."

" - (...) Lássa be, hogy az élet nem egy lányregény. Nincs és soha nem is volt sok esély annak, hogy szerelemből házasodjak."

" - Még hogy fürödni! Még mit nem parancsol méltóságod! Talán egyből néger rabszolgákat is állítsak a szolgálatodra, hogy legyezzenek, ha meleged van?"

" - Hát épp ez az! - szólt közbe Pierette is. - Nem fél egy bűnözőből lett kopó oldalán járni az alvilágot?"

" - A megfelelő szó a megidézte lenne, ha engem kérdez. Ez a lány...! Mintha egy kísértetet láttam volna. Nem gondolja, hogy ez már valóban félelmetes, húgom?"

" - Meglehetősen ostoba vad volnék, ha magam keresném az üldözőimet, nem igaz? Most pedig, ha megengedi, távozom."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)