2023. augusztus 9., szerda

Lynn Painter: Jobb mint a filmeken (Jobb mint a filmeken 1.)


 "Még másodikos sem voltam, amikor Anya már megtanította nekem a randizás aranyszabályát."

*

Az ​örök álmodozó Liz Buxbaum szíve már gyerekkora óta Michaelért dobog. Azonban szerelme mindig hűvös és távolságtartó volt vele, idővel pedig elköltözött egy másik városba. Amikor a fiú visszatér, Liz mindent megtesz, hogy az áhított szerelem végre beteljesüljön, és Michael legyen a partnere a szalagavató bálon. Célja elérése érdekében még a szomszéd sráccal, Wesszel is összehaverkodik, akivel pedig gyerekkoruk óta folyton csak borsot törnek egymás orra alá. Liz abban bízik, hogy Wes jóbarátja Michaelnek, és majd segít összehozni vele a régóta vágyott, romantikus randevút. 
Miközben mindent elkövetnek, hogy Michael felfigyeljen Lizre, a lány azon kapja magát, hogy egyre jobban megkedveli West, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz a fiúval. Bár Liz azt hiszi, mindent tud a tökéletes randiról és a romantikus szerelemről – hiszen nincs olyan romantikus film, amelyet ne látott volna legalább százszor –, egy idő után úgy érzi, át kell értékelnie mindent, amit korábban gondolt a boldogságról. Mert hiába Bridget Jones minden jótanácsa, hiába a 10 dolog, amit utálok benned humoros pillanatai vagy a Kate és Leopold tündérmesébe illő története, a valóság mindig sokkal fordulatosabb és emlékezetesebb, mint a filmek. És persze igazabb is.


" - Másodszor, elég lenyűgöző, mennyi mindent tudsz a romantikus filmekről, Bennett. Nem vagy te titokban rajongó?"


Lynn Painter az egyik, ha nem a legnagyobb kedvencem romkomok terén. Már a Mr. Téves Számot és a Véletlenül Amyt is szerettem, de azt érzem, hogy a Jobb mint a filmeken az igazi szerelemregényem tőle. Most nem egy NA könyvet kaptunk, hanem egy végzős években járó YA sztorit, amit imádtam. Kicsit olyan volt olvasni, mintha Taylor Swift Love Story-ja elevenedett volna meg előttem, és minden egyes pillanatért hálás vagyok, amit Lizzel és Wesszel tölthettem. 

Az utóbbi időben elég sok romkomot olvasok, képtelen vagyok megunni ezt a műfajt, de a Jobb mint a filmeken kiemelkedik közülük. Cuki, vicces, a jelenetek szórakoztatóak, vannak benne filmes utalások, egymásra találások, és két karakter, akiket az ég is egymásnak teremtett. Még mindig le lehet venni a lábamról egy jó kis középiskolai, romantikus-szerelmes történettel, főleg akkor, ha fake dating és enemies to friends to lovers van benne. Ez a két zsáner együtt több, mint egy misét megérnek, és van valami egészen keserédes is bennük. A Jobb mint a filmeken egy igencsak aranyos, zabálnivalóan édes történet, ami hozza a megszokott középiskolai hangulatot, a butaságokat és a való élet nehézségeit. Adott Liz és Wes, akik gyerekkoruk óta szomszédok, nem igazán csípik egymást, mégis egy szent küldetés nevében, na meg egy kis vesztegetéssel összeállnak, hogy elhozzák Liz nagy romkom pillanatát, azt a pillanatot, amire az anyukája is büszke lenne. Néhol olyan olvasni, mintha egy szirupos komédiába csöppenne az ember, de nem akarsz kikerülni belőle, mert van valami Lynn Painterben és a könyveiben, amik nem eresztenek. Balzsam a lélekben, és gyógyír a szívnek ez a történet. Úgy kellett nekem, mint szomjazónak a víz. Minden egyes percét imádtam, és ezennel ez lett az új legkedvencebb romkomom.

Habár egy romantikus regényről van szó, azért vannak komoly és elgondolkodtató pillanatai is a történetnek. Több életigazságot tartalmaz, mint amire számítottam. Segít rávilágítani a való életre, arra, hogy a fantáziák jók, de igazán akkor lesz érdemes élni, ha kilépünk ezekből a fantazmagóriákból, és meglátjuk azt, ami az orrunk előtt van. Emellett az emberek beengedése, a szeretteink emlékének megőrzése és az élmények megélésén van a hangsúly.

Ízig-vérig Young Adult kötet, ami hol szórakoztató, hol pedig egyre közelebb visz az igazsághoz. Nagyon szerettem olvasni, nem is igazán akartam, hogy véget érjen, és habár jó ha az említett filmek negyedét ismertem, a zenéről inkább ne beszéljünk, mert talán, ha kettő ismerősen csengett, mégis nagyon jól éreztem magam olvasás közben. Ehhez mérten, gyorsan ki is olvastam, de bárcsak tovább tartott volna!

Liz és Wes párosa *chefs kiss*!! De azért már az elején borítékolható, hogy itt bizony lesz bonyodalom dögivel. Hiszen, ahogy a klasszikus romkom imádók mondják, minden jó dolog egy ellenségekből szerelmesek sztorival kezdődött. Liz és Wes látszólag totál különbözőek, mégis annyira édesek együtt. A 'he falls first' pillanatért pedig elgyengült a lábam, maradjunk ennyiben. Az írónő megvett magának kilóra, és alig várom, hogy olvashassatok még róluk.

Ami a legjobban tetszett a Jobb mint a filmekenben az az, hogy megmaradt egy könnyed olvasmánynak, a párbeszédek zseniálisak, a romantika kialakulása egészen idegörlő, nagyon lassan alakul ki, valamilyen szinten sosem akar beteljesülni, és amikor már azt hiszed, hogy végre eljön a nagy pillanat, bumm jön egy későn érkező gondolat, és minden dugába dől. Talán emiatt is olyan izgalmas, arról nem is beszélve, hogy a karakterek között van kémia, nem is kevés. A lapok csak úgy izzanak, ha igazán megismerjük Lizt, és West.

Liz testesíti meg a túlromantizált női hősnőt, aki szerint a romkomok az élet elengedhetetlen kellékei. Mindenre van egy kész terve, és bármit megtenne, hogy ez a terv teljesüljön is. Ha kell kamu randizni megy a szomszéd sráccal, aki amúgy idegesítő, és mindig van valami a tarsolyában, amivel ki tudja hozni Lizt a nyugodt természetéből. Közbe Wessy csak önmagát adja, és bármit megtenne azért, hogy Liz megkapja a nagy romkom pillanatát.

Liz és Wes iszonyatosan cuki együtt, nagyon szurkoltam nekik, és ha ki is számítható a történet, akkor sem érdekel, mert minden egyes pillanatot imádtam. Lynn Painter újból megmutatta mi fán is terem a romantika, s habár ez a regénye valamivel hosszabb, mégsem érzem azt, hogy eleget kaptam, mert Lizből és Wesből sosem elég. Egyszerre romantikus, szomorú, klisés, mégis a legszerethetőbb YA romkom, amit eddig olvastam. Összességében nagyon szerettem, már most újrakezdeném az egészet, mert 1, Lynn Painter írta; 2, nincs olyan, hogy elég és 3, nem vagyok túl rajta. Liz berakott egy rózsaszín buborékfelhőbe, én meg itt várom, hogy az én életembe is bekopogjon egy Wes, ami nem ér, mert Wesből csak egy van, és ez a Wes Lizé. A kicsit különc, túlromantizált, gyászoló, nehezen megközelíthető, de annál inkább szerethetőbb és kedvelhetőbb Lizé, aki megmutatja, hogy ha nem is a terv szerint, de a való életben is át lehet élni felejthetetlen romkomos élményeket és pillanatokat. Ha olvastál már az írónőtől, akkor a Jobb mint a filmekent se hagyd ki! Ha pedig valami édesre vágysz, akkor is tökéletes választás Liz és Wes bohókás története tele szívfájdalommal, döntésekkel és ciki pillanatokkal.

" - Rendben, Wessy. Ha lelépsz, leszúrlak a sörcsappal.
- Az én kis Libbym egy igazi vadállat."

"Soha egyetlen fiútól sem kaptam semmit, erre Wes, a gyerekkori ősellenségem, a saját pénzéből vesz egy Converse-et, mert szerinte szükségem van rá."

" - Különben is, mi lehet szórakoztatóbb egy olyan történetnél, ami egy kamukapcsolattal kezdődik?"

"Anyám óva intett a szeszélyes fiúkkal való randizástól, de barátkozni lehetett velük, nem?"

"Én: Az én preferenciáim nem igazán egyeznek a báli trendekkel, ám ez az embereket, akikkel együtt vagyok, nem érdekli.
Wes: Á, te virágokat, zsebeket és öregasszonyos fodrokat akarsz, ők meg azt akarják, hogy vegyél fel valami dögös rucit."

" - Néha annyira leköt minket az elképzelésünk arról, amit szeretnénk, hogy elfelejtünk odafigyelni arra, ami valójában a miénk."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...