2023. augusztus 25., péntek

Ali Hazelwood: Utálom, hogy szeretlek


" Ránézek az edényhalomra a mosogatóban, és fájdalmas felismerésre jutok: nagyon odavagyok."

*

Mara, ​Sadie és Hannah elsősorban barátnők és főleg kutatók. Bár tudományterületük a világ más-más szegletébe szólítja őket, mindhárman egyetértenek az egyetemes igazsággal: az ellentétek vonzzák, a riválisok pedig tűzbe hozzák egymást… 
Egy FEDÉL ALATT 
Környezetmérnökként Mara mindent tud az ökoszisztémák érzékeny egyensúlyáról: egyensúlyra van hozzájuk szükség. És hogy senki ne nyúljon a termosztáthoz. És senki ne lopja el a másik kajáját. Valamint más szabályokra is, amikről Liamnek, a lakótársának és egyben alávaló, nagy olajcégnél dolgozó jogásznak fogalma sincs. 
Két EMELET KÖZÖTT Mérnökként logikusan gondolkodva Sadie tudja, hogy elvileg hidakat kellene építenie. Viszont a STEM tudományos világában dolgozó nőként azt is tudja, hogy a körülmények változhatnak, és amikor az ember órákra bent ragad egy parányi New York-i liftben azzal a férfival, aki összetörte a szívét, joga van porig égetni azt az izmos, szőke hidat. 
FagyPONT ALATT Ian sok minden Hannah számára: gonosztevő, aki megpróbálta megvétózni az expedícióját, és tönkretenni a karrierjét; istenien szörnyű álmainak főszereplője… de hős sosem volt. Fagyos szíve azonban felolvad, amikor sebesülten és elhagyatottan fekszik az Északi-sark egyik távoli kutatóállomásán, és csak régi riválisa hajlandó elindulni a veszélyes mentőakcióra.


"Lehet, hogy az előbb mentett meg attól, hogy jegesmedve desszert legyek, de valamiért utálom a gondolatot, hogy sírás közben gyengének lát."


Imádom Ali Hazelwood munkásságát. Ha ő kiad valamit a kezei közül én azt biztos, hogy el fogom olvasni. Nemcsak azért, mert a STEM regényeivel egy új világot nyitott meg előttem, hanem azért is, mert felettébb élvezem a stílusát, és azt a közvetlenséget, ami árad a regényeiből. Az Utálom, hogy szeretlek egy novella gyűjtemény, amiben Ali három novellája található. Mielőtt elkezdtem volna olvasni, nem egy helyen jött szembe velem, hogy bizony nem ez az írónő legerősebb írása, viszont nekem nagyon tetszett, és ha ti is szeretitek, amit eddig letett Hazelwood az asztalra, akkor az Utálom, hogy szeretlek sem maradhat ki. Három szórakoztató történet, melynek központjában a szerelem áll. Kell ennél több?

Ha novellát olvasok, szeretem egyesével kielemezni őket, leírni, hogy mégis mit gondolok, milyen érzéseket hagyott bennem, így ebben a bejegyzésben is egy ilyen tematikára épülő értékelést olvashattok. Előre annyit írnék, hogy az írónő ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, és szerettem elveszni ezekben a rövid írásokban. De lássuk is őket sorban!

Egy fedél alatt - Mara & Liam 

A kötet első alanya, ami megadja a hangulatot, és felkészít arra, mire is számíts az Utálom, hogy szeretlek kapcsán. Már az első oldalak után nagyon jól szórakoztam, és kétségtelenül igaz, hogy az írónő mestere az enemies to lovers szálaknak, na meg annak, hogy szívdöglesztő pasikat hozzon létre. Habár ebben a részben is benne van a tudományos világ, sokkal jobban fókuszál az emberi kapcsolatokra, a kialakult helyzetre és arra, hogy két látszólag teljesen különböző embert bezárjon egy légtérbe, és meglássa mi sülhet ki belőle. A bosszankodás, és a jó hangulat garantált. Emellett az első oldalakon jelenik meg a jelen, míg a többi fejezet fokozatosan közelít ehhez a jelenhez. Megmutatja, hogy látszólag két különböző ember hogyan ér el ahhoz a ponthoz, amit a jelen hordoz magában. Vannak benne ciki szituációk is, de én összességében szerettem, ugyanakkor az egyik legnagyobb bajom vele az volt, hogy  túl rövid. Rövid, és nagyon szívesen olvasnék egy jobban kidolgozott, kiforrt Mara és Liam könyvet, mert szerethetőek, grumpy x sunshine, forced proximity és határozottan megvan közöttük az a bizonyos kémia. Ali eddigi összes karaktere között megvolt, és ezalól Liamék sem kivételek. És van benne egy kis spicy, angst és a jól megérdemelt beteljesülés is. Bevezető novellának jobbat nem is választhatott volna az írónő. A szívembe zártam őket, és nehezen engedtem el a kezüket. Ha lehetne egy kívánságom, akkor az az lenne, hogy Hazelwood írja meg regény hosszúságban a történetüket, mert élvezetes, kedvelhető és tökéletes regény alapanyagok Liam és Mara.

Két emelet között - Sadie & Erik 

A következő áldozat Mara egyik barátnője Sadie, aki szintén a STEM világában tevékenykedik. Igazi romkom pillanattal kezdődik a Két emelet között, ami miatt kap egy túl szép, hogy igaz legyen hangulatot. Van benne foci, irodai környezet, egy félreértés és cuki állatkák. Talán az egyik legaranyosabb történet, amit eddig olvastam Hazelwoodtól, és hiába rövid, nem éreztem azt, hogy hiányozna belőle valami. Jobban fel van építve, mint az Egy fedél alatt, ugyanakkor szórakoztató, és egy kicsit tündérmesés. Egy csipetnyi hate to love-val fűszerezve kapjuk a történet magját. A jelenben kezdődik, és ahogy visszatekint a múltba úgy válik egyre jobbá. Az írónő szinte mindig ugyanazokkal az elemekkel dolgozik, valahogy mégsem tudom megunni, hogy a STEM történetei hasonlóak, csak a szituáció és a karakterek jelleme változik. Na meg a környezet. Sadie-t már sikerült Mara novellája alatt megkedvelni, aztán már csak hab a tortán, hogy a Két emelet között love interestje egy szőke viking. Azt hiszem itt nyert meg igazán magának a novella. Arról nem is beszélve, hogy Erik tényleg megérne egy ajtócsapkodást. Az egyik legaranyosabb pasi, akivel könyves berkekben találkoztam. Figyelmes, türelmes, közbe jól is néz ki, és még ennek fejébe okos is. Van még benne második esély, zöld cég vs nagy multi közötti rivalizálás, na meg love at first sight. Kell ennél több? Ugye hogy nem?

Fagypont alatt - Hannah & Ian 

Ez a novella az űrkutatásra, illetve a NASA-ra összpontosít. Hannah egy érzelmileg megközelíthetetlen karakter, akinek nemcsak a szívét lepte el a jég, de a gondolatait is. Sok a novellában a tudományos szöveg, amikben elég sokszor elvesztem, ezért valamivel lassabban értem a végére, de nem bánom, hogy meg kellett küzdjek vele. Álmok, célok és az élet lép fókuszba, a gátlások és a jég leolvasztása, illetve egy be nem teljesült kapcsolat is felüti a fejét. Őszintén Hannah nagyon nem volt szimpatikus az elején. Olyan, mintha egy kéregbe csomagolta volna magát, hogy senki, de senki se tudja kiszedni onnan. Nem mondom, hogy bunkó, mert nem igazán, inkább magának való és zárkózott, de nagyon. Minimálisan nyitott a külvilág felé, és emiatt nemcsak a novella egyik helyszíne rejteget veszélyeket, de maga Hannah is. Ezzel szemben Ian, aki Mara távoli unokatestvére sokkal kedvelhetőbb karakter. Van köztük dinamika, de a kezdeti száguldást átveszi egy lassabban kötő anyag. Bevallom eleinte kétes érzéseim voltak a történettel kapcsolatban, de aztán szépen sikerült megkedvelnem. A Norvégiában játszódó jelenetek sokkal közelebb állnak hozzám, mint a nagyon tudományos, nagyon zárkózott múlt eseményei. Norvégia egyben a jelen is hiszen onnan emlékezünk vissza Hannah és Ian kapcsolatának kezdetére, ami maradjunk annyiban, hogy nem szokványos. *kacsint*

Mindhárom novella más és más tudományos területet céloz meg, de közös bennük, hogy habár sok a hasonlóság, mégsem mondod azt, hogy unalmas, mert mindegyikben van kellő mennyiségű izgalom és a tudományon kívül más terület, ami segít könnyebben eligazodni a sorok között. Maránál a kaja, Sadie-nél a foci is dominál, s talán egyedül Hannah az, aki egy kicsit kakkuktojás hármójuk közül. Mindemellett valamilyen mértékben mindhárom novella enemies to lovers, hate to love és grumpy x sunshine egy kis STEM romantikával megfűszerezve. Ha rangsorolnom kellene, akkor a Két emelet között az első számú kedvenc, aztán jön az Egy fedél alatt és végül a Fagypont alatt.

Összességében szerettem olvasni ezeket a rövid történeteket, s ha nem is az összesnél éreztem azt, hogy bővebben szeretnék még olvasni róluk, jó volt újra visszatérni Ali Hazelwood világába. De mostmár nagyon érdekel, hogy mi mást tud írni. Láttuk nem egyszer STEM romantikát nála, de úgy érzem, hogy nem is jöhetne jobbkor a retellingje, illetve előtte még magyarul a Love, Theoretically. Ha szereted a tudományos közeget, de nem akarsz hosszabb terjedelmű regénybe belefogni, az Utálom, hogy szeretlek novellagyűjtemény telitalálat lesz!

" - Mintha a globális felmelegedés és a kapitalizmus szerelemgyereke lenne, aki épp egy bodybuilding korszakot él át."

" - Nem érdekel, hogy láttál meztelenül. Mert tudom, hogy nem érdekel téged. Csak mondom, hogy nem kell furán viselkednünk miatta. Higgy nekem... - Felnevetek. - Tudom, hogy az idegesítő vörös lakótársad kicsi, szeplős cicijét nem fogod magadnak lejátszani zsebhokizáshoz."

"Pár micsoda? Pár óráig? Egy liftben, ami kisebb, mint az amúgy is miniatűr fürdőszobám? Erik Nowakkal, a legmélabúsabb skandináv hegységgel? Erik Nowakkal, a férfival, akit én...

Nem. Kizárt."

"Nincs különösebb oka azon kívül, hogy mennyire feltűnően fest. Csak nagyon... skandináv, talán. Vikingszerű. Északi. Mintha az ősei az északi fény alatt sétálgattak volna, útban az IKEA megalakítása felé. Nagy, mint egy jeti, tiszta kék szeme, rövid halványszőke haja van, és fogadnék az ajándék croissant-omba, hogy a nevében van egy azokból a menő északi betűkből."

"Úgy néz ki, mint Thor céges verziója. Mint a Palatinum Ragnarok."

" - Nem tudom, hogy ez egy randi-e - mondja komolyan -, de ha nem, eljönnél velem egyre?"



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...