Judy I. Lin: Méreggel átitatott varázslat (A tea könyve 1.)

"Azt mondják, az igazi shénnóng-shít meg lehet ismerni a kezéről - a tenyerüket elszínezte a föld, az ujjhegyeiken tüskék ejtette hegek éktelenkednek, körmük sarlója állandóan sötétlik a talajtól és az alvadt vértől."

*

Korábban ​büszke voltam a kezemre. Most, ha megpillantom, csak arra tudok gondolni: ezzel a két kezemmel temettem el anyámat – így kezdődik ez a fiatal felnőtteknek szóló történet. 

Nem elég, hogy elveszítette az édesanyját, Ning azzal is tisztában van: az ő hibája volt. Teát főzött, amelyről nem tudta, hogy méreg van benne – és az édesanyja ezt itta meg, ebbe halt bele. A tea, amiben méreg van, most Ning testvérét, Shut is elveheti Ningtől. 

A lány értesül róla, hogy a teafőzés ősi, varázslatos művészetében mérik össze erejüket a királyság legnagyobb tudású teafőző mesterei, ezért ő is odautazik, hogy részt vegyen a versenyen. A győztes egy kívánságát a királykisasszony teljesíti – Ningnek talán ez az egyetlen esélye, hogy megmentse testvére életét. 

A királyi udvart azonban csalárdság és ármányok szövik át – felbukkan egy jóképű, rejtélyes fiú, akinek megdöbbentő titkai vannak. Ning egyre mélyebben belekeveredik valamibe, és mire észbe kap, már nagyobb veszélyben van, mint testvére, Shu.

" - Amikor megtudtam, hogy a tea szól hozzám, azt hittem, azt jelenti, különleges vagyok. De most már tudom, hogy még a mágiával felvértezve is akadnak közöttünk olyanok, akik mindig előnyben lesznek."

Már az eredeti megjelenésekor is nagyon felkeltette a figyelmemet a kötet, hiszen mi lehetne tökéletesebb egy fantasy rajongó számára, mint egy kínai mitológia által megihletett, egyedi mágiarendszerrel rendelkező történet? Hozzánk a 21. század kiadó egy igencsak impozáns és gyönyörű köntösbe hozta el ezt a regényt. Nemcsak az élfestése lenyűgöző, hanem maga a történet is. Talán az egyik legjobb fantasy, amit az utóbbi hetekben olvastam. Egyedi, izgalmas, és egy kicsit veszélyes.

Az írónő a saját gyökereit tette bele ebbe a regénybe, és ez látszik is, hiszen nemcsak a felszínt kaparjuk, hanem bizony leásunk a mélybe, és előhozzuk a kínai folklór legendáit és mítoszait. Már ahogy elkezdi az ember megcsapja egy sajátos légkör, ami szerencsére végig uralkodik a cselekményen, és ahogy haladunk úgy lesz egyre rejtélyesebb és egyre különlegesebb. A Méreggel átitatott varázslat egyik fantasy történethez sem hasonlít, amit eddig olvastam. A mágia rendszere teán alapul, és nemcsak az újdonság varázsával hat, hanem emellett jól is van felépítve, és ez adja a kötet igazi magját. A tea készítés, mint művészet a fő mozgatóereje és minden egyes aspektusa erre vezethető vissza. A főszereplő, Ning egy verseny miatt érkezik Jia tartományába, abban a reményben, hogy ha megnyeri a versenyt, ellenszert találhat haldokló húga számára. Judy I. Lin tudja, hogy tartsa fenn a figyelmet, és ehhez minden eszközt meg is ragad. Ahogy belépünk a 'teaházba', hiszen olyan olvasni ezt a könyvet, mintha mi magunk is beléptünk volna ide, és nincs menekülés előle. Megfog az erejével és addig nem ereszt, amíg nem tudjuk meg mi lesz Ning kalandjának a vége. Vajon sikerrel jár? Vagy rájön, hogy jóval nehezebb az út, mint amire számított? A Méreggel átitatott varázslatot olvasva végig orromban éreztem az illatokat, és a többi érzekszervem is elgyengült. Eddig nagyon kevés ázsiai mitológián alapuló regénnyel volt dolgom, de ezek közül egyik sem gyakorolt rám akkora hatást, mint A tea könyve duológia első része.

Nemcsak a mágián van a hangsúly, hanem az intrikákon, cselszövéseken és a titkokon. Ning mellett Kang jelenik meg, mint fontos szereplő. Az ő kettejük sorsa egy ponton összeforr, s onnantól kezdve úton-útfélen egymásba botlanak. Emiatt a romantika része egy nagyon lassú slow burn lesz, ami az első rész alatt csak megpróbál repülni, de nagy távolságra még nem ér el. Tetszett, ahogy Ning veszi az akadályokat, hogy nem riadt meg semmitől, és Kangot is képes volt a helyén kezelni. Ritka az olyan főhős, akit nehéz eltéríteni az útjáról, Ning mégis egy ilyen, hiszen tudja mi a tét, és nem fél kockázatot vállalni a siker érdekében.

A császári udvar és cselszövések kéz a kézben járnak. Élveztem olvasni ezeket a részeket, hiszen általa nemcsak egy nagyobb kép bontakozik ki előttünk, de beláthatunk a fátyol mögé is, és olyan titkokat fedezhetünk fel, amik akár Ning életébe is kerülhetnek. Az elején ezek a részek még csak kiegészítői a történetnek, s ahogy haladunk előre úgy lesz egyre fontosabb. Hiszen már nemcsak Ning és a haldokló húga a fontos, hanem a birodalom és maga a mágiával átitatott világ is.

Árulásból és taktikából is bőven kapunk. A verseny, mint fő tényező végig érezteti a  súlyát és azt, hogy ez nemcsak egy verseny, hiszen a versenyzőknek veszélyekkel és nem szokványos feladatokkal kell szembenézniük. Ezeket a részeket szerettem olvasni, a feladatok érdekesek voltak, és imádtam, hogy a tea készítés hagyománya végig érezteti a jelenlétét, még akkor is, ha egy másfajta megmérettetésre fókuszál éppen az adott fejezet.

Ning már az elején szimpatikussá vált számomra, végig drukkoltam neki, közben meg rettegtem is, hogy mikor fogja valaki az útját állni, és még annál is nagyobb veszélybe sodorni, mint amibe eddig is volt. Lian hozta a tökéletes sidekick karaktert, akit nagyon megkedveltem, és remélem, hogy még találkozhatok vele a második részben is. Zhen hercegnőről nem igazán van véleményem, szerintem nem kapunk eleget belőle ahhoz, hogy normális véleményt lehessen mondani róla, illetve úgy igazán csak a végén tör elő, mint potenciális láncszem.

Maga a cselekmény jóval felülmúlta a számításaimat, és azt érzem, hogy sokkal jobb, mint vártam. A történet nagyon jól van megírva, látszik, hogy az írónő tényleg mindent beletett, hogy egy élvezhető, ugyanakkor különleges kötettel örvendeztesse meg az olvasókat. A teán alapuló mágia és a verseny miatt én már meg lettem kilóra véve. A kivitelezés és a fejezetek gördülékenysége is nagyban hozzájárulnak a kötet sikeréhez, és ahhoz, hogy már most akard a folytatást.

A romantikus szálat említettem már, hogy lassan alakul ki, viszont egyes helyeken azt éreztem, hogy nem ad eleget, és nem ragadja meg a kínálkozó lehetőségeket. A világ pazar, a karakterek színesek, míg a szerelmi szál csak úgy lebeg és várja, hogy valaki megfogja és összecsomózza a szálakat. Nagy reményeim vannak a folytatást illetően, remélem bejönnek, és végre kezd valamit az érzelmesebb szállal is az írónő. Összességében egy élénken sziporkázó és lenyűgöző történetet kaptam, amibe kínai dráma elemek is vegyülnek. Simán el tudom képzelni, hogy néhány év múlva kijön belőle egy sorozat, mivel van benne potenciál, és nem utolsó sorban a Méreggel átitatott varázslat egy olyan történet, amit minden ázsiai mitológia rajongónak olvasnia kell. A vége természetesen függővéges, mert hát mi más is lehetne? De ennek a kötetnek még ez is jól áll. Végy egy marék teafüzet, önts rá vizet, keverd össze egy kis titokzatossággal és veszéllyel, majd adj mellé egy nagy adag varázslatot és kész is a Méreggel átitatott varázslat!! Ha szereted a különlegesebb történeteket és te is falod a mitológián alapuló regényeket, olvasd el Judy I. Lin A tea könyve duológiájának első részét. Ígérem, nem fogod megbánni.

"A teafákhoz tartozom, a rizsföldekhez, az agyagos folyóparthoz, a kemencék tüzéhez." 

" - A legenda szerint amikor a világot megteremtették, hat istenség létezett. A Dél Madara, az Észak Tigrise, a Kelet Pontya és a Nyugat Teknőse. Az Iker Istenségek uralkodtak mind felett, a folyó Jáde Sárkánya és a felhőtenger Arany Kígyója."

"A mágia nem a teaöntés szertartásában vagy a közös teázásban rejlik. Hanem a kapcsolatokban, a lelkek rövid ideig tartó egyesülésében. A tealevelek a csatorna, a hozzávalók az útjelzők."

"Mindnyájunknak vannak szerettei, akikért az életünket is feláldoznánk. Ez veszélybe sodor, vagy veszélyessé tesz minket."

"Minél tovább tartózkodom a palotában, annál inkább rájövök, hogy a remény csak illúzió. 

Már eldöntötték, ki lesz a győztes, és ki bukik el."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)