Kate Stewart: Exodus (The Ravenhood 2.)

" - Szóval te vagy a Francia."

*

„Azt ​tettem, amit a tolvajok: elloptalak”

Cecilia Horner unalmas évre számított, de ez lett élete legizgalmasabb nyara, miután megismerte a helyi rosszfiúkat, Seant és Dominicot, és a kapcsolatuk sokkal veszélyesebb fordulatot vett… De elkábul a felismerésre, hogy a két fiú a Ravenhood titkos társaság tagja, amelynek élén egy Franciának nevezett férfi áll, aki nem szeretné, ha Cecilia az emberei vagy a küldetése közelébe férkőzne… 

Ceciliának minden oka megvan rá, hogy gyűlölje, de a szerelmet csak egy hajszál választja el a gyűlölettől. És ha a Triple Fallsban eltöltött idő megtanította Ceciliát valamire, akkor az az, hogy nagyon is hajlandó ezt a vékony határvonalat átlépni.. Kate Stewart „Ravenhood” trilógiája elvarázsolta a TikTok közönségét világszerte. A merész, szexi, romantikus, korunkba átültetett Robin Hood-történet lélegzetelállító fordulatai és elsöprő érzelmei magával ragadnak, és nem eresztenek. 

Ez a szokatlan, és tabudöntögető szerelmi történet mindvégig töretlen izgalmat ígér, rejtélyekkel, szexiséggel, függőséget okozó rosszfiúkkal, akcióval és ÉRZELMEK SOKASÁGÁVAL.

"Tönkretettem, amikor megcsókoltam ezt az árnyékban osonó szörnyeteget, és hagytam, hogy táplálkozzon belőlem, a gyengeségemből."

Befejeztem a Falkát, és egyből kellett az Exodus. Ezt tette velem ez a trilógia. Szomjazom az információt, és alig várom, hogy még többet tudjak meg. Az első rész igencsak szokatlan volt, de ahogy egyre inkább beleástam magam rá kellett jöjjek, hogy én ezt szeretem. A sötétséget, a titokzatosságot és azt, hogy mindig képes meglepni. A Falka úgy ér véget, hogy ha nincs a kezedbe az Exodu, akkors a földbe döngöl, na nem mintha így nem. Nem mondom, hogy szépen ér véget, mert egyáltalán nem, de ezekben a könyvekben pont ez a szép. A legvégén is jól beléd tipor.

Egy Robin Hood retelling, ami az első részben még nem látszik annyira, de az Exodusban már nagyon is észlelhető a jelenléte. Már nemcsak Dominic, Sean és Cecelia kap szerepet, hanem Tobias is, aki felkavarja Triple Falls életét, és egy olyan oldalát mutatja meg a városnak, amire nem vagy felkészülve. A Falka után eléggé sok kérdésem volt, de úgy érzem, hogy ezeket az Exodus teljes mértékben meg is válaszolja. Tele van fordulatokkal, talányokkal, titkokkal és olyan jelenetekkel, amiktől eldobod az agyad. Szerintem sokkal kiforrottabb, és részletesebb, mint a Falka, emellett sötétebb és titokzatosabb is. A 'why choose' trope nem egyszer tett tönkre, de nem bánom, mert jelenleg pont erre volt szükségem. Kate Stewart megalkotott egy olyan világot, amiben csak úgy teng a mocsok, de amíg nem akarja, addig hagyja, hogy a sötétben tapogatózz. Viszont van egy olyan érzésem, hogy csak azok fogják igazán érteni, és szeretni ezt a trilógiát, akik nyitottak és nem riadnak vissza semmitől. Az biztos, hogy számomra egy olyan történet kezdete ez, amire álmomban sem gondoltam, hogy szükségem lenne. Tetszett, és izgatottan várom a lezáró kötetet. Előre érzem, hogy az is ütni fog, és remélem, hogy hozza majd az Exodus alatt megszokott szintet.

A dark romance regények a gyengéim, ritkán olvasok belőlük, viszont ha igen, akkor azt befalom, és minden figyelmem arra a történetre fókuszál. Kate Stewart kötetei egy igencsak bűnös, érzelmileg összetörős regények, amik után már semmi sem lesz ugyanolyan. Míg a Falka felkelti az érdeklődésedet, addig az Exodus megszilárdítja azt, és megmutatja az igazi erejét, ami végig ott lapult benne. Kemény kötet, ami romba dönt? Teljes mértékben, mégis megéri kézbe venni.

Bevallom Cecelia az elején nem volt szimpi. Túlságosan naiv, könnyen át lehet vágni, aztán, ahogy kinyílik előtte a világ úgy lesz ez a naiv 20 éves lány egy igazi életerős nő, akivel már nem lehet játszadozni, és aki igenis képes a sarkára állni, ellenállni az igényeinek, és igenis odacsapni a másiknak. Imádtam a Cecelia és Tobias közötti adok-kapok helyzeteket, a másik cukkolását, és azt a nyers vadállatias erőt, ami végig érezhető Tobias jelenlétében.

Míg az első kötetben az a kérdés, hogy Sean vagy Dominic (nyilván Dominic, hiszen egy grumpy karakter sokkal szórakoztatóbb, mint egy sunshine karakter), addig az Exodusban ilyen kérdés fel sem merül. S habár elsőre nem az jön le a fülszövegből és a borítóból, de igenis egy olyan történetről van szó, ami lelkileg megvisel és ha kell össze is tör. Ezt a második részt sokkal jobban szerettem, mint az elsőt, s míg ott voltak fenntartásaim, ezek teljesen eltűntek az Exodusnál.

Tobias egy igazi szadista, akir eleinte utálunk, én legalábbis nagyon nehezteltem rá az elején, majd ahogy egyre jobban megismertem úgy kedveltem meg a karakterét, de Dominicot még így sem tudta kiütni a nyeregből. És igen, ez a rész is erősen szexuális, ha nem is annyira megdöbbentően, hiszen már az alapokat megteremtette az írónő az első rész alatt, mert hát bizony a Falka felkészít minden jóra. Nemcsak a világba vezet be, hanem abba is, hogy mi is várható a továbbiakban. Szóval igen, Tobias egy paraszt, akit imádsz utálni, és gyűlölsz szeretni.

Kate Stewart az Exodus kapcsán is megmutatja, hogy miért is volt érdemes bizalmat adni neki. A cselekmény pörgős, sötét, tele van veszéllyel, titkokkal, amik nem is igazán azok, mert végig az orrod előtt voltak, mégsem tűnt fel. A Robin Hoodos vonal pazar, talán az egyik kedvenc elemem ez a szál, na meg az, hogy egy ízig-vérig dark romance regény. Nagyon merész, de ha kell akkor tud szexi és könyörtelen is lenni. Emellett olyan fordulatokkal van tele, hogy csak úgy kapkodod a fejed, és nehéz kitalálni mi lesz a következő fordulat, ami fenekestül felforgat mindent.

Ami az egyik legnagyobb erőssége a karakterek mellett az Exodusnak azok az erős érzelmek, amik végig mutatják a jelenlétüket, és hatással vannak a saját érzelmeidre is. Míg az elején ez annyira nem is látszik, de ahogy belelendülünk a cselekménybe már nem lehet kibújni alóluk, és bizony le fognak dönteni a lábadról, Cecelia erről gondoskodik. Sean és Dominic úgy kell ennek a résznek, mint az éhezőnek egy falat kenyér, s habár Tobias elég bicskanyitogató, ő sem maradhat ki, hiszen nélküle nem lenne az a Ravenhood, ami. Összességében én nagyon megszerettem ezt a szokatlan, mégis lehengerlő történetet. Szerettem benne, hogy habár tele van akcióval mindig hagy időt az érzékiség kibontakozásának és a nyers erőnek. Az Exodus nem egy játék, hanem maga az élet. Tele nyers energiával, ősösztönökkel és izgalmak sokaságával. Ha nyitottak vagytok és elmerülnétek egy dark romance történetben, akkor Kate Stewart trilógiájánál nem is találhatsz jobbat. Veszélyes, szexi, de egyben romantikus is. A műfaj kedvelőinek igazi csemege, amit vétek lenne kihagyni.

" - Ez nem valami társasjáték játék fegyverekkel plusz életekkel és Monopoly-pénzzel. Elhagytuk az erődöt, és nagyon régen felégettük létezésének utolsó nyomát is, Cecelia."

" - T'aimer m'a rendu malade et je ne veux plus jamais guérir. – Az, hogy szerettelek, beteggé tett, és soha többé nem akarok meggyógyulni."

"Józan eszem óriási csatát vív velem az utóbbi időben, mert néha eljátszadozom a gondolattal, hogy megpróbálok megbízni benne."

"De a bosszú miatt haragtartó is vagyok és neheztelek – ezek mind segítenek a továbblépésben. Egy napon, amikor már nem lesz szükségem a dühre, megbocsátom nekik azt, ahogy megbántottak, megbocsátok magam miatt. De ez egyhamar nem fog bekövetkezni."

"Gyönyörű, ugye? Ő az én tövisem, és vele együtt énekeltem el a világ legszebb dalát."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)