2020. március 7., szombat

Sienna Cole: A köd után


"Egyre tágult a sötétség."

*

San Francisco monoton hétköznapjai felbolydulnak, amikor egy fiatal nő megcsonkított holttestére bukkannak a Csendes-óceán partján. Az első halottat hamarosan még több követi, és Mike Marshall nyomozó számára világossá válik, hogy egy sorozatgyilkos szedi áldozatait a város környékén. Amikor azonban belekezd az ügy felderítésébe, még sejtelme sincs arról, hogy kivel vagy mivel áll szemben. A gyilkos több lépéssel jár a nyomozócsapat előtt, és tökéletesen eltűntet maga után minden bizonyítékot.

Amikor az FBI profilozója, Wade Nelson különleges ügynök is bekapcsolódik a nyomozásba, váratlan és megdöbbentő fordulatok következnek be: kiderül, hogy a gyilkosságok térben és időben is jóval messzebbre nyúlnak a vártnál.

Talán mindeddig téves úton jártak? Talán nem is a megfelelő gyilkost követték? Vajon a hosszadalmas kihallgatások során már találkoztak a valódi tettessel, majd tovább üldözték a „Ködember” névre keresztelt fantomot?

Egy sokrétű és minden ízében kegyetlen játszma veszi kezdetét, ami tíz évvel ezelőtt kezdődött egy véletlen találkozással. Mike Marshall ismét szembesül azzal, hogy semmi sem az, aminek látszik, és a gonoszt ott kell keresnie, ahol a legkevésbé számít rá.

Sienna Cole a Lefelé a folyón című pszichológiai dráma és az iskolai erőszak témáját körüljáró Elmejáték után egy újabb lélekfacsaró és sokkoló rejtély megfejtésére invitálja az olvasót.

Wow! Brutális! Kegyetlen! Egy igazi mestermű, egy remek írónő tollából! Megborzongat, elsápaszt, kicsavar és rettegéssel tölt el. Sienna Cole A köd után c. regényével nagyon magasra tette a lécet. Egy mesterien megírt lélektani thriller, ami nem hagyja nyugodni az embert. Addig motoszkál a fejedben, amíg ki nem olvasod, s amíg át nem éled a borzalmakat.

Már amikor elkezdtem éreztem, hogy nem lesz könnyű menet, rendesen megizzaszt a regény. Nemcsak rettegéssel és félelemmel vértez fel, de is gondolkoztat, kételyeket hagy benned. Ezután a regény után még a szomszédodban, sőt a saját családodban sem bízol meg. Alapjaiban rengette meg a világomat és pukkasztotta ki a kényelmes buborékomat. A gonosz nemcsak köztünk jár, de akár a legjobb barátod is lehet az. Sienna előző regényéből megismert Mike Marshall nyomozó újabb ügyét láthatjuk kibontakozni a sorok között. Senkinek nem lesz meglepetés, hogy ez még brutálisabb és kegyetlenebb, mint az Elmejáték. Már nemcsak gyilkosságról van szó, hanem sorozatgyilkosságról, kegyetlenkedésről és megrengető esetekről. Olyan olvasni A köd utánt, mintha a Criminal Minds egy újabb részét látnám. Az a sok utánajárás és kutatómunka, ami megelőzi a regényt páratlan és megismételhetetlen. El sem tudom képzelni, hogy az írás alatt mik jártak Sienna fejében és ebből a borzalomból, hogy volt képes egy ilyen volumenű regényt alkotni. Páratlan, kegyetlen és sokkalta brutálisabb, mint amit a Tv-ben láthatunk. Nem szerénykedik, minden egyes borzalmas részletre kitér, nem hagy bennünk kérdéseket és a még fel nem tett kérdéseinkre is választ ad. 

Ezzel egy időben Mike karrierjét is egyengeti, s újabb karaktereket von be a nyomozásba. Nemcsak a sorozatgyilkosok indítékainak jár utána, de fejest ugrik az elméjükbe is. Ezeknek mi magunk is részeseivé válunk és csak az erős idegzetűek fognak a regény és a gyilkosságok végére érni. Nem csodálkoznék azon, ha többen félbe vagy éppen örökre eltemetnék a tudatukba a Ködember gyilkosságait. 

Nem véletlenül nem olvasok thrillert, de az írónő annyira természetesen, annyira valóságosan és annyira valóságosan, tényekkel alátámasztva írja ezeket a pszichológiailag is teljesen rendbe lévő regényeit, hogy nem bírok ellenállni neki és ha csak félévente 1x, de akkor is vállalom az álmatlanságot és a félelmet, ami az ilyen típusú regényeivel jár. A cselekményt tekintve egy erős alapú, rendíthetetlen és valós ideológiákkal támasztja alá a mondanivalóját. Nincs benne semmilyen szépítés, s éppen emiatt válik kiemelkedővé és lehengerlővé. 

Magát az írónőt körüllengi egy művészi atmoszféra, ami a regényei szerves eleme, legyen az thriller vagy egészen más. A köd után az eddigi legerősebb regény, amit olvastam tőle és nem riadok vissza attól sem, hogy kijelentsem, hogy Sienna megalkotta a majdnem tökéletes gyilkossági sorozatot is. A bomlott elme, a korai traumák és a másság mind-mind szerepet ölt és szerves részeit képezi a cselekménynek és az eseménynek. Bemutatja az emberi gyarlóságot egy bomlott elmén keresztül. Nemcsak a felszínt kaparja, hanem fejest ugrik a mélybe. 

Egy kegyetlen játszma szereplőivé válunk, ahol a kilépés, kiszállás nem opció. Nemcsak a jelen eseményeit hivatott élénk tárni, de a múltba is visszatekintünk, s ezek a kis visszatekintések egyszerre sokkolnak le és hozzák közelebb a megoldást. Amit én már az elején tudtam, azt szépen sorban az írónő is megerősít, hogy igen így van és lehetőséget ad, hogy mi magunk oldjuk meg a gyilkosságokat. A kezünkbe adja a tudást és várja, hogy mi magunk legyünk azok, akik rájönnek a titokra. 

A végsőkig rejtegeti az igazi tettest, csapdát állít, kelepcébe csal, majd ráfordítja a kulcsot, s várja hogy szembeötöljön a megoldás. Az viszont biztos, hogy az írónő olyat hozott a piacra, ami egyedülálló és amit sokan nem lennének képesek meglépni. Mindenki tisztában van azzal, hogy gyilkosságok nap, mint nap történnek, de leírva mégiscsak más és sokkalta sokkolóbb, mintha a híradásban hallanánk róla. Ehhez mérten a cselekmény is tele van fordulatokkal, csavarokkal, váratlan fejleményekkel és sokkoló őszinteséggel.

Még most is alig vagyok képes elhinni, hogy nem őrült bele az írónő a gyilkos személyének megalkotásába és nem kergette az őrületbe az, hogy egy megbomlott elme kísérte végig a könyv megírását. Brutális őszinteségével és szókimondóságával nemcsak a regényt tette egyedivé, de a további írására is feltette az i-re a pontot. A cselekmény középpontjában álló eseményekre nincsenek szavak, elképeszt és azt kívánod, bárcsak meg se születtél volna és bárcsak elkerültek volna a szörnyűségek és bárcsak ne tudnál róla. De sajnos ilyen a világ és Sienna ezeket a hiányzó pontokat tölti meg a regényeivel, ezeknek ad jelentést és sarkall arra, hogy gondolkodj el, hogy láss magadba és ne csak a felszínt kapargasd, de lásd meg azt is, hogy ki is vagy valójában. Sokaknak nemcsak élmény, egy elborzasztó élmény lesz a regény, hanem kulcs is önmaguk megtalálásához. Aki ezek után azt merészeli mondani, hogy a magyarok nem tudnak írni, azok olvassák el A köd utánt és csak azután nyilatkoztassák ki a véleményüket. Összességében egy igencsak lehengerlő, sötét és hátborzongató regényt kaptam, tele rejtéllyel, eszelős csavarokkal és kétségekkel. Minden elismerésem Sienna Cole-é. Gratulálok, és alig várom, hogy újra olvashassak tőle. A lélektani thriller kedvelőinek pedig üzenem, hogy megérkezett a királynő.
" - Dehogy feküdtem le vele! - nevetett a nő. - Egy szakkonferencián találkoztunk L.A.-ben. Mindketten előadók voltunk. Állati nagy formátum a pasas. Kész főnyeremény! Rengeteget tanulhatsz tőle."

"- (...) Minden bizonnyal a közelgő szabadlábra helyezés nyomasztóan hat önre, ami természetes ennyi idő után. Bizonytalanságot érez, hogy a kinti világban mi vár majd önre, hogyan tud visszailleszkedni a mindennapokba, és hol találja majd meg újra önmagát."

" - Csak gondolkozzunk el a felvetésen - javasolta Camacho. - Tegyük fel, hogy a Ködember nem egyetlen személyt takar... hanem egy sorozatgyilkos párt."

" - Bocsássanak meg neki - engedett meg magának egy kis cinizmust a másik két férfi döbbent arcát látva. - Az első sorozatgyilkos egy nyomozó életében olyan, mint az első szerelem: felkavarja, megőrjíti és padlóra küldi az embert."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...