2020. március 6., péntek

Amira Stone: Kitaszítottak (A mágia rabjai 1.)


"Ismét arccal a földön találom magam. A számban sár íze keveredik a vérével."

*

Elég ​bátor vagy új útra lépni?

A kissé neveletlen Ene hercegnő szabadságot szeretne, és szívesen elmenekülne a rá váró kötelezettségek elől. Mena pedig az egyetlen ember, akit az istenek mágikus hatalommal ruháztak fel. Ő inkább lenne hercegnő, mint magányos volur.
Egy politikai gond miatt a testvérpárnak veszélyes vidékre kell utaznia: egy néphez, akiket a királyi családjuk igázott le.
Lehet, hogy nem csak halálos veszedelem vár rájuk, hanem a szívükre is veszély leselkedik?
Ray nehéz családi titkokat hurcol. Harcokat vállal a csőcselék szórakoztatására, hogy húgáról gondoskodni tudjon. Ám egy nap nem lapulhat tovább, dühe új útra viszi.
Kein csak az élvezeteket és a dicsőséget hajszolja. De eljön a nap, amikor dönteni kell a saját, és a családja sorsa között.
A mágia valamelyik fiút a volur társának szánja.
De vajon melyiket? Ki az, akitől felragyog a volur ereje?
Egyikük sem tervezte, hogy szerelemre, barátokra, titkokra és intrikára lel.
Miközben mindannyian a saját céljaikért küzdenek, talán a legfontosabbat kell feláldozniuk ahhoz, hogy megmenthessék a szeretteiket és a világukat.

Szívesen olvasnál egy olyan világról, ahol egyetlen ember él, akit az istenek felruháztak mágikus hatalommal, de még ő sem képes az erejét használni? Egy olyan szerelemről, ami sutba veti a rangot és a szabályokat? Egy olyan fiúról, aki mindent titkol a múltjáról és a családjáról, hogy megvédje őket, vagy egy másikról, akit épp a saját apja árul el?
Ez a regény pont neked való.

Amira Stone Aranymosás díjas első könyves szerző. Már elég sok helyen láttam és hallottam a Kitaszítottakról, voltak közte pozitív és negatív vélemények is, de a pozitívak voltak előnyben. Nagyon kíváncsivá tett, hogy mit is hozott össze az írónő és azt kell, hogy mondjam egészen meglepődtem, hogy mennyire erős nyitást tett le az asztalra.

Nem mondom, hogy nincsenek hibái a kötetnek és, hogy ne lehetett volna jobb, viszont egy erős alapokon álló sorozat első kötetét foghatom a kezembe és merülhettem el a világában. Nemcsak a váz erős, hanem a karakterek és a világfelépítés is. Adott 4 ifjú, akik látszólag egymástól különálló életét élnek, a sors mégis összehozza őket és onnantól kezdve nincs megállás. Pörgő cselekmény, kalandok, veszélyek és egy igencsak különleges világ áll a középpontban. A négy főkarakter által megismerhetjük az Amira Stone által elképzelt világot, magát a cselekményt és a szereplőket. Egy valamit mégis erősen hiányoltam, az pedig egy ütős térkép. Az ehhez hasonló történetekhez nélkülözhetetlen egy jó kis térkép, ami nemcsak útba igazítja az olvasókat, de el is kápráztatja őket. Látszik, hogy első könyvről van szó, mégsem erős ennek a vonala. Vannak kiforratlan elemek, viszont a megvalósítása 5/4. A cselekmény ahogy haladunk előre egyre izgalmasabb, veszélyesebb és átláthatatlanabb lesz. Már semmi sem lehet biztos, a legnagyobb árverések és csattanók bármikor eltéríthetik az olvasókat. Tetszett, hogy nem volt egysíkú, egyszerű, hogy mindig történt valami és, hogy a karakterek sem szokványos figurák voltak. 

Néhol Róbert Katalin Keresd az igazit! regényére oly jellemző hangul tört elő bennem, de ez nem maradt sokáig így. Ahogy egyre inkább halad előre az ember, úgy érzi meg Amira sajátos stílusát és eszköztárát. Egy csipet összeesküvés itt, egy csipet árulás ott, egy marék talány és kész is a Kitaszítottak receptje. A világ felépítése ugyan még csiszolásra szorul, ugyanakkor a kellő vázzal így is sikerült maradandót alkotnia. 

391 oldalon keresztül csiszolgatja és tökéletesíti, hogy a végén azt mondhassuk, hogy igen, ez kellett és megérte kivárni. Számomra maga a cselekmény az elején lassan indult be, nem élveztem, lassú volt, de ahogy szépen összefonódott a négy karakter sorsa azt vettem észre magamon, hogy minél előbb tudni akarom a végét, igen ám, de akkora pofont kaptam, hogy csak na. Függővég. Komolyan? Miért kell a szerencsétlen olvasót még jobban kínozni?? 

A kötet utolsó harmada üstökösként robbantja szét a kötetet és az izgalom a tetőfokára hág. Vér és árulás, megmagyarázhatatlan események, érzelmek sokasága. Nincs egy olyan mozzanat, ami ne lenne tele várakozással és adrenalinnal. Ehhez képest az eleje szelíden folyó víz, a közepe sebes patak és a vége robogó vízesés. Alapjaiban rengeti meg a kötet mondanivalóját és értékét. Nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani, de meglehetősen tetszett és kellően felkeltette a figyelmem ahhoz, hogy várjam a folytatást. 

Áttérve a karakterekre, a világ felépítése mellett nekik van a legnagyobb hangsúlyuk. Nemcsak kiemelkednek, hanem értéket is közvetítenek. Ene, Ray, Mena, Kein. Ene hercegnő a harciasságával és elszántságával igazi badass főhősnő, aki nem riad vissza semmitől és senkitől. A saját sorsa kovácsa és férfi legyen a talpán, aki betöri őt. Ray a szívem csücske lett. Lehetetlenség nem megkedvelni, még akkor is, ha az elején egy igazi seggfej, akit jól meg kéne pofozni, de mint tudjuk ezekből a seggfejekből lesznek a kedvenc karakterek. 

Mena számomra egy picsogó jellem, aki nem elég erős ahhoz, hogy kiforrjon, de látok benne potenciált arra, hogy erősebb és kedvelhetőbb legyen. Kein a nagy kérdőjel, egyszer kedvelem, egyszer nem, de az biztos, hogy nem egy unalmas, töltelék karakter. 

S ha mindez nem lenne elég Ene egy hercegnő, leendő birodalom királynője, aki már az első kötetben bizonyította rátermettségét. Mena egy volur, ami az istenségekhez hasonló. Ray és Kein tiltott, kitaszított család sarja, akik sorsa kegyetlen és sosem volt egyszerű. A kötet rámutat arra, hogy az élet nem fekete-fehér, igenis vannak benne színek és senki sem az, mint amit elsőre gondolnánk róla.

Összességében egy izgalmas, tiltott szerelemmel átitatott lehengerlő első regényt kaptam, ami csak úgy kiált a folytatásért és egy térképért. Jó néhány nyitott szálat és megmagyarázatlan foszlányt hagyott nyitva a következő kötetre az írónő, de az kétségkívül igaz, hogy érdemes volt energiát fektetni a cselekménybe és a karakterekbe. Nemcsak sebeket tép fel a kötet és más színben tüntet fel egyes eseményeket, hanem még jól meg is csavarja a tört a szívedbe, amit a végén művelt. Mikor azt hiszed, hogy már mindent hallottál és mindent tudsz Amira Stone bevet egy cselt, amire nem is számítottál és fenekestül felforgatja a kötet cselekményét. Kételyeket hagy benned. És egy meglepő fordulattal véget vet mindennek. Viszont a szemszögváltás és az erotikus jelenetek jót tesznek a regénynek, az újabb és újabb csavarok pedig az olvasók adrenalinszintjét tartják kordában. Fontos üzenetet is hordoz magával. Megmutatja egy rossz döntés kimenetelét és az utat, hogy ebből a rossz döntésből, hogy lehet még rosszabbat kihozni. Nézni is fájt néha, de ehhez Kein tökéletesen megfelelt. Amolyan se nem negatív, se nem pozitív figura, akin keresztül magunkat is látjuk és nagyon könnyen bele tudjuk élni magunkat a karakterébe. De a nyálcsorgatás Ray karakteréért folyik.
"A volur nem házasodhat, szabadon utazhat, és senki nem parancsolhat neki, mert ő az égiek földi képviselője. Bárcsak én lehetnék a volur, Mena meg a jövendő uralkodó!"

"Kétségbeesettnek tűnt, pedig erős és makacs lánynak ismertem meg. Szembeszállt az apjával, és bement a Szörnyek erdejébe, csak hogy életben tartson, még ha biztonságos is volt, ő ezt nem tudta. Meg is halhatott volna, mégis nekivágott a veszélynek. Miattam. Velem is bátran felvette a harcot, és azt sem árulta el senkinek, amit a tónál tettem."

"Sosem voltam még ennyire zavarban egy lánytól, és most se tudom eldönteni, ugorjak neki, fojtsam meg és hagyjam itt, vagy teperjem le a homokba. Nem egy testőr látott errefelé jönni, így ha reggel egy hullát találnak a pályán, hamar lelepleződnék."

" - Eltűrted, hogy semmibe vegyem és bántsam a hercegnőt, de azt már nem, hogy ugyanezt megtegyem a lánnyal, aki benned lakozik."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 23%-os kedvezménnyel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...