Rebecca Yarros: Iron Flame - Vasláng (Negyedik szárny 2.)

"A forradalom íze furcsa módon... édes."

*

Mindenki ​arra számított, hogy Violet Sorrengail a Basgiath Katonai Főiskolán már az első tanévben meghal. Violet is ezt hitte. De a Csépelés még csak az első lehetetlen próbatétel volt, amelynek során a gyenge akaratúak, az érdemtelenek és a nem szerencsések kihullanak. Most tehát megkezdődik az igazi kiképzés, és Violet máris azon tépelődik, hogy fogja ezt átvészelni. Nemcsak arról van szó, hogy a kiképzés iszonyatosan nehéz és szándékosan brutális, vagy hogy megpróbálják a lovasok fájdalomtűrését az elviselhetetlenségig és azon túl is fokozni. De ott az új parancsnok-helyettes, aki személyes küldetésének tekinti, hogy megértesse Violettel, mennyire tehetetlen – hacsak el nem árulja azt a férfit, akit szeret. 

Bár Violet teste talán gyöngébb és törékenyebb, mint másoké, de az esze a helyén van, és vasakarata is van. És a vezetés elfeledkezik a legfontosabb tanulságról, amire a Basgiath Violetet megtanította: a sárkánylovasok maguk hozzák a saját szabályaikat. 

De ebben az évben nem elég, hogy mindenáron életben akar maradni. Mert Violet ismeri a Basgiath Katonai Főiskola évszázadokon át őrzött igazi titkát, és semmi, még a sárkánytűz sem elég, hogy a végén megmentse őket.

"Ő a dagály, a vihar, a levegő, az erő, amely túlságosan jelentős ahhoz, hogy csak úgy eltűnjön, hogy eltűnhetne anélkül, hogy az egész világ belerázódna."

Az utóbbi évek leglátványosabb fantasy sorozatának második része sem okozott csalódást, sőt nekem valamivel jobban is tetszett, mint a Negyedik szárny. Kétség kívül egy behemót a maga több, mint 1000 oldalával, de minden egyes oldalt megért, hiszen egy igazán izgalmas, sárkányokkal és veszélyekkel teli folytatást kaptunk, amiben még nagyobb a tét, és már nemcsak Violet épsége forog kockán, hanem maga a világ is, amiben a Vasláng játszódik.

Eleinte megrémített a kötet hosszúsága, mert nagyon hozzá vagyok szokva a 400-500 oldalnál nem hosszabb könyvekhez, viszont a Vasláng bebizonyította, hogy nem kell félni tőle, mert amilyen soknak tűnik olyan gyorsan be is lehet darálni. Nagyon olvastatja magát, és szerintem nem volt olyan fejezet, amiben ne történt volna valami fontos. Pont emiatt kell neki időt hagyni, hogy leülepedjen, mert az az élmény, amit ad az eléggé masszív, és azt érezteti, hogy hiába daráltad le, még a java hátra van. Nagyon nagyon tetszett, igazán csodálatos volt, és fordítás ügyileg is azt érzem, hogy ez most nagyon ott van. Végre megmaradt Violence Violence-nek, és 100%-osan átadta a Vasláng élményt, amiről oly sokan beszélnek. A Vasláng habár terjedelmes, mégis tudja, hogy merre tart, hogy mik azok az alappillérek, amikre építkezik, és mik azok a részek, amiknek később nagy szerep jut. Tele van szépen átgondolt felépítéssel, karakterfejlődéssel és megannyi izgalmas résszel. Ugyanakkor az erőszaktól, a kínzástól és a vértől sem fél, és attól sem, hogy brutális és kemény legyen. Az egyik legerősebb folytatás, amit olvastam és nagyon is megérdemli a sikert, ami a kötet mögött van. Ha azt hinnéd, hogy nem lehet túlszárnyalni a Negyedik szárnyat, akkor vedd kézbe a Vaslángot és nagy eséllyel meg fog változni a véleményed, mert a Vasláng fenomenális, igazi mestermű, amit lehet imádni, és amit nem tudsz oly könnyen elengedni. Úgy érzem, hogy kínkeserves lesz a várakozás a harmadik részig, mert mégis mi volt ez a lezárás kedves Rebecca Yarros? Kérem a folytatást, MOST!! ESZMÉLETLEN ERŐVEL TAROLT LE, és azt hiszem egy darabig még nem is fogok magamhoz térni belőle. Na, gyerekek, pont így kell egy ütős folytatást írni!!

Az egyik kedvenc elemem a kötetben az az összetettsége, és az, hogy a második év talán még durvább, mint az első volt. Nem szépít semmin, és végig azt érezteti, hogy lesz egy pillanat, ami sorsdöntő jelentőséggel fog rendelkezni. Az első jó néhány száz oldal erre készít fel, mellette Violet második évében ad betekintést, a még keményebb tanmenetbe, a Xadennel való találkozásokba és abba, ami a Basgiath falain kívül történik.

Nagyon sok teória volt a fejemben azzal kapcsolatban, hogy mégis hogyan is folytatódhat a Negyedik szárny, viszont az írónő minden vágyamat felülmúlta. Már az első oldalaktól kezdve teljesen beszippantott magának, úgy éreztem, hogy én is Navarra és Violet Sorrengail világának a részese vagyok, és nekem is kell figyelnem arra, hogy senki se próbálja meg elvenni az életemet. A csavarok, illetve új karakterek is csak felpezsdítik a már így is pezsgő cselekményt, és bonyodalmak hadával jutalmazza meg azt.

Függőséget okoz, de azt a jófélét, amitől bizseregsz és alig várod, hogy újabb adaghoz juthass. A Vasláng egy olyan függőség, amit nem akarsz, hogy vége legyen, és amiről nem is akarsz leszokni. Nehéz nem egybe befalni ezt a harci eszköznek is minősülő téglát, hiszen annyi minden történik, hogy szó szerint fáj nem a kötetre szentelni a figyelmed, és fáj, hogy egy nap csak 24 órából áll.

A Negyedik szárnyat azért szerettem, mert tele volt akcióval, sárkányokkal, veszéllyel, titkokkal, egy kibontakozó félben lévő szerelemmel. A Vaslángot pedig azért, mert mindenből 10x annyit adott. 10x annyi akcióban, veszélyben és sárkányokban lehet részünk. Emellett folyamatosan pörög, és szó szerint száguld a cselekmény. Tele van titkokkal, amik magukban hordozzák a veszélyt, és a mindent elsöprő akadályokat. Hol azt érezteti veled, hogy messze a biztonság, hol pedig azt, hogy semmi sem az, mint aminek látszik, főleg nem Basgiath.

A szerelmi szál miatt voltak kételyeim a Negyedik szárny vége miatt, de még ez a szál is csak úgy perzsel. Ha kell felperzseli a világot maga körül, van az elején egy kis adok-kapok, de aztán ahogy haladunk úgy nemcsak a világról alkotott kép változik meg, hanem a Xaden-Violet között húzódó érzelmek is. Xaden egy olyan férfi karakter, akit képtelenség nem szeretni. Van benne egyfajta sötét aura, ami vonz és már magában a tény, miszerint képes kifejezni az érzéseit is előrébb helyezi azon a képzeletbeli ranglistán.

Imádom ezt a könyvet, a sorozatot és a karaktereket is. A szívem még mindig fáj, de úgy érzem, hogy idővel Xaden és Violet képes lesz befoltozni azt. Egy valamit viszont nem értek velük kapcsolatban, mégis hogy a fenébe lehet a Vasláng sokkal slow burnebb, mint a Negyedik szárny? Hát engem teljesen tönkretettek, de tényleg!! Teljesen megsemmisítettek, de nemcsak ők, hanem a kötet maga is. A cselekmény eszméletlen sebességgel pörög, egyszerűen fantasztikus, a fantasyk közül az egyik legérdekesebb, a legjobb, amikben sárkányok vannak és úgy amblokk az egyik legeszméletlenebb kaland, amiben részem lehetett. 

Szavak nincsenek arra, hogy mennyire is függővé tesz a Vasláng. A világfelépítés maga fenomenálisan jó, a karakterek erős badass személyiségek, akik a hátukon viszik a történetet, és megmutatják, hogy mi az az összetartozás, és még arra is fény derül, hogy mi is folyik a Rebecca Yarros által megteremtett világban, nemcsak Basgiath kapuin belül. Nagyon nagyon szeretem ezt a sorozatot, és rendesen tűkön ülve várom a harmadik részt. A Vasláng felülmúlta az elvárásaimat, és még Xaden makacssága ellenére is azt érzem, hogy jó volt úgy, ahogy volt. A slow burn romantika teljesen kikészített, viszont a sárkányok jelenléte megmentett attól, hogy teljesen kiégjek miattuk. Hosszú a Vasláng? Igen! Mégis megéri kézbe venni és elmerülni benne? Mi az hogy! Megéri a hype-ot? Teljes mértékben! Szóval, mire vársz még? Irány a bolt és merülj el te is Violet Sorrengail nem mindennapi életében, ahol a halál és a beszélő sárkányok, na meg a meglepetések, és árulás mindennapos dolgok. Ha azt hinnéd, hogy a Negyedik szárny után a Vasláng már nem tud meglepetést okozni, akkor készülj fel arra, hogy alapjaiban fogja megrengetni a világodat ez a monstrum, ami nem véletlenül oly népszerű!! Afelől pedig egy szemernyi kétséged se legyen, hogy a végére teljesen tönkre fog tenni, és úgy fogod érezni, hogy hiányzik a szívedből egy darab, amit csak az Ónix vihar foltozhat be!!

"Azért futok, mert nem tudtam megmenteni Liamot, nem tudtam megmenteni Soleilt, de a többieket talán meg tudom, és meg tudom menteni Xadent is."

" - A halálnak udvarolsz? - kérdezi Tairn."

" - Szeretlek. Rajtad kívül nincs számomra világ. 

- Én is szeretlek. Tegyél egy szívességet, és próbálj meg nem meghalni. Nem akarok nélküled élni. 

- Nem a mai lesz a halálunk napja. Egyikőnknek sem. 

- Bárcsak mindannyian ilyen biztosak volnánk ebben.

- Csak koncentrálj az ellenségre és az életedre. Még Malek sem tud távol tartani tőled."

"A mágiának egyensúlyra van szüksége. Bármit veszel el a természettől, azt helyettesíteni is kell valamivel, és ennek az árát nem a varázshasználó határozza meg."

"A gondolat, hogy kockára teszem a barátaim életét, hogy elveszíthetem őket, gyomorszorító. Azonkívül Tairnt és Andarnát sem akarom újabb veszélyeknek kitenni. És inkább meghalok, mint hogy Xaden nélkül kelljen élnem."

" - Harcolni akarsz? Egy szavadba kerül, és máris megyek vissza a Gyűléshez. És ha ők nem támogatják a döntésedet, akkor majd azokkal megyünk, akik hajlandóak velünk jönni. Ami engem illet, én veled tartok."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)