Jeneva Rose: Hiba volt idejönnöd

 "Nem szándékoztam megállni, de amikor a műszerfalon kigyulladó lámpa jelezte, hogy fogytán a benzin, nem maradt más választásom."

*

Grace ​Evans kibérel egy farmházat Wyoming közepén, hogy kiszakadjon túlhajszolt New York-i életéből. A kiruccanása ráadásul nem is kezdődhetne jobban, mivel az idilli ház tulajdonosa egy rendkívül jóképű férfi Calvin Wells személyében. Eleinte ugyan nehezen találják meg a közös hangot, mert két nagyban eltérő világból származnak, de a vidéki lét mindennapjai és szállásadója kedvessége elbűvöli Grace-t. Ám idővel észrevesz pár baljós jelet. Például, hogy nincs kiépítve a mobilhálózat. Nemrég eltűnt egy nő a környéken. És mintha a farm körül is lennének furcsaságok. 

A nyugtalanító körülményeket eleinte áthidalja a kettejük közötti vonzalom és egymáshoz való lassú, de biztos közeledésük, ám ahogy érkezik a nő távozásának ideje, a dolgok súlyosan elromlanak. A könnyed flörtölésekből hamarosan hazugságok sűrű hálója szövődik: Calvin rajongása aggasztó megszállottságba csap át, ugyanakkor gyanítani kezdi, hogy Grace nem őszinte vele, kezdve azzal, hogy miért bérelte ki a házát. Eddig is tudtuk, hogy a futó kalandokban könnyen sérülhet valamelyik fél, de Grace-re és Calvinre valami sokkal szörnyűbb vár ebben a nyugtalanító, feszültséggel teli thrillerben.

"Érzékeltem, hogy valamiféle sötétséget hordoz odabenn. De azt hiszem, ezzel mindannyian így vagyunk."

A könyv, ami akár small town romance is lehetett volna, ha már az elején nem botlunk bele temérdek red flagbe, és nem kapcsol be az a bizonyos belső iránytű, ami végig azt sulykolta belém, hogy itt valami nagyon nincs rendben, és nem árt ha minden egyes részletre odafigyelek. Jeneva Rose már az előző regényével, az Egyikünk meg fog halnival meggyőzött, a Hiba volt idejönnöd pedig csak megerősített benne, hogy mennyire is zseniális az írónő.

A Hiba volt idejönnöd egy agyeldobós, fantasztikus kötet. Olyan végkifejlettel, amire nem számítasz, és ami miatt azt érzed, hogy végig az orrodnál fogva vezetett. Ahogy elkezdtem olvasni, egyből azt éreztem, hogy bizony résen kell legyek, mert valami nem stimmel. Kellett egy kis idő, amíg belerázódtam a cselekménybe, ugyanakkor szerintem ez amiatt volt, mert az Egyikünk meg fog halnihoz képest teljesen más. Más, mégis zseniális!! Jeneva Rose ezennel az új kedvenc thriller írómmá nőtte ki magát, és alig várom, hogy olvashassak még tőle. Míg a kötet eleje bemutatja a helyszínt, a karaktereket, és ad egy kisvárosi hangulatot, addig a többi része feszültséggel teli várakozás. Várakozás, hogy mi lesz ha letelik Grace vakációja, és készül elhagyni Calvint. Végig ott villog a piros lámpa, és végig arra az irányba terel, hogy itt bizony nem lesz happy ending, nem lesz könnyed elszakadás, és nem lesz könnyes búcsú sem. Míg a történet elejét áthatja a kíváncsiság és az ismeretlennel való találkozás, addig a kötet közepe már megmutatja, hogy igaza volt a belső hangnak, és Calvin nem olyan ártatlan, mint amilyennek láttatni szeretné magát. A vége egyenesen ledöbbentett, és hozta a wtf pillanatot, amikor nem tudod, hogy hova is kapd a fejed úgy meglep a lezárás, és őszintén majdnem sikerült beletaszítania egy olvasói válságba, annyira eszméletlen volt a Hiba volt idejönnöd!!

Alaposan felforgatta a megszokott csavarokat és olyan lezárást adott, ami hatalmasat ütött. Egyszerűen maga volt a megtestesült meglepetés és egyben elképedés Jeneva Rose zsenialitása iránt. Nem győzöm még most is felszedni az államat a földről annyira sokkolt. Számítottam rá, hogy nem lesz jó vége, de amit adott az minden várakozásomat teljes mértékben felülmúlta.

A cselekmény szerint adott egy nagyvárosi nő, Grace, aki a Wyomingi Dubois városába érkezik vakációra, de már amikor bejelentkezik az airbnb-jébe lehet érezni, hogy nagyon nem stimmel a dolog. Se térerő, se internet. A város is kisebb autóútra van, és nincs senki rajta és Calvinen kívül a közelben, csak az állatok, a természet, a hegyek és a folyó, ami Calvin birtokán fut keresztül. Mindennek ellenére Grace marad, és eltölt 10 hol önfeledt, hol furcsa, s hol pedig hátborzongató éjszakát.

A történet különlegessége, hogy nemcsak Grace szemszögéből olvashatjuk a kötetet, hanem Calvinéból is. Így már elég hamar szembesülünk azzal, hogy Calvin bizony pszichopata jegyeket hordoz magában, és volt egy-két olyan megszólalása, ami miatt én Grace helyében mindent hátrahagyva menekültem volna. Eleinte idilli, aztán egyre baljósabb és feszültséggel telibb a helyzet.

Maga a kisvárosi tematika szöges ellentétben áll az általam oly szeretett kisvárosi romantikus regényekkel, és hiába tudtam, hogy thriller valahol reménykedtem benne, hogy legalább egy jófiú lesz a történetben. De nem volt, mert a város lakói is furcsák, mintha mindenkinek lenne valami titka, amit nem akar, hogy napvilágra kerüljön, és a légkör is azt érezteti, hogy Grace hiába csak vakáción van, mégsem szívesen látott vendég, és nem tartozik oda.

Az írónő az elejétől kezdve csepegteti el a furcsaságokat, és azokat a jelentéktelennek tűnő információkat, amik a későbbiekben fontos szerepet kapnak, és amik alapjaiban változtatják meg a cselekmény alakulását. Az első oldalaktól újabb és újabb red flagek jönnek szembe velünk, aztán amikor kicsit mintha már lenyugodna a helyzet, és elhisszük, hogy nem lesz rossz vége, akkor vetnek váratlan fordulatot az események.

Grace eleinte egyáltalán nem volt szimpatikus számomra. Van benne valami, ami miatt nem tudtam teljes mértékben megkedvelni, tartottam tőle az egy lépés távolságot, és milyen jól is tettem. A végére nagyon meglepett, és egyáltalán nem számítottam arra, hogy ilyen fordulatot vesznek az események. Grace, akárcsak a város többi lakója, Calvinnel egyetemben titkokat rejteget, és amikor fény derül a legnagyobbra hatalmasat koppan az állunk.

Azon ritka esetek egyike a Hiba volt idejönnöd, amiben a férfi főszereplő sem lopta be magát a szívembe. Calvin a rossz értelembe véve van tele red flagekkel, nem úgy, mint a dark romance pasik, hanem olyan szinten, ami arra késztet, hogy menj el minél hamarabb a közeléből. Aztán, ahogy viselkedik, és ahogy beszél az csak még inkább megerősített abban, hogy nem szabad bíznom benne. A kötet hangulata maga eléggé vészjósló, van benne valami, ami zorddá tette és veszélyessé. Végig azt érezteti, hogy veszélyben az életed, és egy percre sem nyugodhatsz meg. Imádtam, hogy rettegésben tartott, és nem hagyta, hogy olyan könnyen megszabaduljak tőle. S habár számottevően sok furcsaság van benne, mégsem történik megbotránkoztató dolog. Van egy-két veszélyesebb, vagy éppen gyomorforgató rész, de inkább a pszichológiai vonalat erősíti, és a thriller szál is remekül illeszkedett a kisvárosi, elszigetelt hangulathoz. Összességében nekem nagyon tetszett, új kedvenc lett a műfajon belül, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy Jeneva Rose még nagyon sokáig az egyik kedvencem lesz. Ha te is szereted a thrillereket és a meglepő, sokkoló befejezéseket, akkor ne hagyd ki a Hiba volt idejönnöd c. zseniális kötetet, ami garantáltan fenn fog tartani hajnalig, és még utána sem fog elengedni!!

"Grace is zsákmányolt valamit, és én is. Csak Grace még nem tudott róla."

"Továbbhaladtunk a tavacska felé, amely körül a kacsák és tyúkok lényegében szabadon barangolhatnak. Mindig nagy híve voltam a szabad térnek, és próbáltam is e szerint alakítani itt az életet. De persze nem lehet minden szabadon. Van, amit ketrecbe kell zárni."

"A sérült emberek a hozzájuk hasonlókhoz vonzódnak."

" - Nekem kéne ajándékot vennem magának. Magának van születésnapja. 

- Maga az ajándékom, Grace. - Calvin szélesen mosolygott."

"Igaza volt. Mindannyiunknak vannak rossz álmai, de én ezeket mindig figyelmeztetésként fogtam fel, a tudatalatti próbálkozásaként, hogy rádöbbentsen minket: valami nincs rendben."

"Az otthonomban szállt meg, és az elmémben lakott. Teljesen belebolondultam."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)