Rebecca Ross: Divine Rivals - Isteni riválisok (Letters of Enchantment 1.)

" A hideg köd úgy telepedett a vasútállomásra, mint egy halotti lepel, és Iris Winnow azt gondolta, az időjárás nem is lehetne találóbb."

*

Két fiatal rivális szerelemre talál egy mágikus kapcsolaton keresztül, és szembe kell nézniük a pokol bugyraival egy istenek közötti háború viharában, ami örökre megpecsételheti a sorsukat. Évszázadokig tartó álmukból felébredve az istenek ismét háborúznak. De a tizennyolc éves Iris Winnow csak a családját próbálja egyben tartani. Az anyja függőségével küzd, míg a bátyja eltűnt a fronton. Iris egyetlen reménye, hogy megszerzi a rovatvezetői előléptetést az Oathi Közlönynél. 

Hogy megbirkózzon aggodalmaival, Iris leveleket ír a testvérének, majd becsúsztatja őket a szekrénye ajtaja alatt, azonban eltűnnek – és egyenesen Roman Kitt, a rideg, de jóképű vetélytársa kezébe kerülnek. Amikor a férfi névtelenül visszaír Irisnek, kettejük között olyan kapcsolat alakul ki, ami elkíséri a lányt egészen a testvéréért, az emberiség jövőjéért és a szerelemért vívott háború csatájának frontvonaláig.

"Képtelen lenne egy olyan világban élni, amiben ő nem létezik."

Nem ez az első találkozásom az Isteni riválisokkal. Már több, mint egy éve olvastam, bőven a hivatalos megjelenés előtt, és már akkor hatalmas kedvencem lett. Vannak azok a történetek, amiket nem lehet elégszer olvasni, és az Isteni riválisok is ilyen. Imádtam angolul, és most imádom magyarul is. Egyszerűen képtelen vagyok megunni Iris és Roman párosát, na meg a lelkemnek is jól esett újra átélni a szerelmüket, és igaz, hogy tudom mi lesz a vége, mégsem éreztem azt, hogy ne tudna lekötni, mert Rebecca Ross írása egy szerelmeslevél a történelmi fantasyt kedvelőinek!!

Aki egyszer elkezdi biztos vagyok benne, hogy nem tudja letenni, és időről időre újra a kezébe kell vennie, hogy átélje az Isteni riválisok élményt. A Letters of Enchantment egy olyan duológia, ami megérdemli a hype-ot, és azt, hogy mindenki könyvespolcán ott legyen legalább egy példány. Én pl. annyira szeretem, hogy ez a magyar kiadás már a negyedik példányom belőle, de egy cseppet sem bánom! Előre szeretném leszögezni, hogy ez egy fangirl értékelés lesz, hiszen az egyik legkedvesebb regény a szívemnek, és a legjobb könyv, amit valaha olvastam. Az Isteni riválisok minden, amire egy történelmi fantasy rajongó vágyhat. A cselekmény egészen elképesztő, nagyon sok minden történik: háború, riválisok kibontakozása, titkos érzések, levelezés, szorongás, egy fiú, aki elsőnek esik szerelembe (megunhatatlan számomra, ahogy Roman fejezetről-fejezetre egyre jobban beleszeret Irisba, és ahogy szépen lassan magára talál), két csodálatos karakter és egy világ, amit ismerned kell. Egy igazán érzelmes kötet egy jó kis riválisokból szerelmesek trope-val megspékelve. Rebecca Ross olyan lírain, olyan szépen ír, hogy már azzal gyönyörűséget okoz, ha csak a kezedbe veszed. Sokkal több, mint egy egyszerű vagy éppen átlagos történet. Van benne erő, elhatározás, és bizony gyengéd érzelmek is, amiket édes pillanatokkal fűszerez meg.

Az Isteni riválisok egy olyan regény, amiben nemcsak a két főszereplő kerül előtérbe, hanem a háború, és két isten harca is. Az erő csap össze a valóság egy darabjával. Maga a háború sokkoló, és néha azt kívánod, bárcsak meg sem történt volna. Rengeteg a halál, a vér, a sérült ember, és a világkép szívbemarkolóan fájdalmas. Tele van reménytelenséggel, majd amikor azt hinnéd, hogy vége, újra előtör a remény, és egy új nap kezdete. 

Nem olvastam másik Rebecca Ross könyvet, de az Isteni riválisok után szeretném sorra keríteni az írónő többi regényét is. Rebecca Ross egy olyan írónő, akitől ha egyszer olvastál nem tudsz leállni addig amíg azt nem mondhatod, hogy minden eddigi regényét elolvastad és átélted, mert bizony az ő könyvei élnek, és azután sem engednek el, hogy az utolsó lapokhoz érnél.

Nem egy helyen érintette meg a szívemet az Isteni riválisok, és sokadik olvasásra is teljesen lenyűgözött. Az az igazság, hogy nagyon hiányzott ez a világ, és jó volt újra részese lenni Iris és Roman történetének. Az Isteni riválisok a legjobb történelmi fantasy, amit valaha olvastam, és úgy a valaha volt legjobb könyv is, ami a kezembe került. Függőséget okoz, és olyan szinten a lényed részévé válik, hogy képtelen vagy szabadulni tőle, de őszintén nem is akarsz.

Nemcsak a történetet imádom, vagy éppen az írásmódot, hanem a karaktereket is. Képzeld el Thomas Cresswell és Anthony Lockwood szerelemgyerekét, és megkapod a tökéletes képet Roman Kittről. Kitt mellett pedig ott van Iris, aki egy erős és független, de törékeny lány, aki csak meg akarja találni a testvérét, miután a feje tetejére állt a világa, és emiatt képes elmenni a háború előkertjébe is. Egy igazi példakép, aki megmutatja, hogy sosem szabad feladni, és küzdeni kell a végsőkig.

Iris Winnow az a főszereplő, akire az Isteni riválisoknak égető szüksége van. Nélküle és Roman nélkül nem lenne az Rebecca Ross duológiája, ami: egy csoda, egy igazi mestermű, ami világokat dönt romba, és megmutatja a történelmi fantasyk szépségét. Rebecca Ross az, aki megkedveltette úgy igazán velem a műfajt, és ő az, aki miatt csak jókat tudok mondani az Isteni riválisokról.

Maga a cselekmény hol szívbemarkol, hol pedig adrenalinnal tölt fel. Együtt izgulsz Irisszel, együtt esel szerelembe Carterrel, és együtt rivalizáltok Romannel. Az írónő az elejétől kezdve szépen építette a cselekményt, ahol kellett ott meglepett, vagy ha épp arra volt szükség, akkor meghökkentett. Minden egyes perc, amit az ember az Isteni riválisokkal tölthet ajándék. Ajándék, mert annyi mindent képes adni a kötet, olyan érzéseket és izgalmat, amire nem is számítanál tőle.

Számomra az Isteni riválisok a nagybetűs KÖNYV!! Annyira boldog vagyok, hogy nemcsak Iris, hanem Roman gondolatai, illetve nézőpontja is teret kapott, mert az az igazság, hogy ha ez nem így lett volna, akkor nagyon hiányozna Roman szemszöge. Mindenféle túlzás nélkül mondhatom, hogy Roman Kitt emel az Isteni riválisok színvonalán, és nagyon jó irányba halad ahhoz, hogy egy igazi roncs legyen az ember, és beleszakadjon a szíve az utolsó fejezetekbe.

Akárcsak Iris, úgy te is egyre jobban beleszeretsz Roman karakterébe, és a szíveden viseled a sorsát. A cuki jelenetek és a fájdalmas angsty részek teszik igazán teljessé az élményt, és miattuk érzed azt a végére, hogy ha össze is tört, teljesen megérte, mert a második részben azon lesz, hogy még több érzelmet adjon át, és még jobban megnyomorgassa a szíved, de pont ez a duológia szépsége.

Imádtam minden egyes részét, főleg azokat, amikben Iris szépen lassan összerakja a kirakós darabkáit, illetve a levelek a regény fénypontjai. Valaminek a kezdete, ami végigkísér minket a reménytelenség sivár szakaszain, és nem hagyja, hogy kételkedjünk. Imádom, ha a férfi karakter esik először szerelembe, és Roman nem is eshetett volna jobban bele Irisba, mint ahogy tette. Imádtam a fejében lenni, és más szemszögből látni Irist, a háborút, az isteneket és Avalon Bluffot. Roman igaz, hogy eleinte kicsit beképzelt, de minden joga megvan hozzá.

A kezdeti riválisokból szerelmesek trope az egyik legjobb része a kötetnek. Megadja a kellő alapot, és nem hagyja, hogy egy percre is elterelődjenek a gondolataink. Oath, illetve Avalon Bluff is másképp hat erre a szálra, és valahol a kettő között előtörnek az érzelmek, és az elnyomott vágyak. Roman annyira gondoskodó és jószívű férfi karakter, aki bármit feladna a szeretteiért, ami miatt valahol úgy éreztem, hogy ami közte és Iris között van, az csak egy álom. Egy álom, de nem akarok felébredni belőle. 

Maga a kötet témája nehéz és jó pár helyen megterhelő, főleg a halál közelsége miatt és amiatt, hogy a háború egyes színterei szó szerint előttünk zajlanak. Együtt éljük át a félelmet, az utolsó perceket, és egyfajta fulladásos élményt, ami nem hagy lélegzethez jutni.

Az Isteni riválisokban minden részletnek megvan a maga célja, csak ki kell várni, hogy lássuk, ahogy szépen a helyére pattannak a szálak, és kiadja a teljes képet. Általában nem olvasok háborús vagy nehéz témájú könyveket, de az Isteni riválisok az egyik kivétel, ami megmutatja, hogy ebben a témában is lehet olyat írni, ami felkelti a fantasy kedvelők figyelmét is. Az Iris és Roman közötti rivalizálás és az érzelmek minden pillanatot megérnek. Nem szeretnék túlozni, de Roman Irisért tett gesztusai többet jelentenek, mint amit olvasó várhat a férfi karaktertől, és emiatt lesz Roman Kitt más, mint bármelyik fiktív férfi hős. Őszintén nem tudnám, hogy mihez kezdenék magammal, ha nem tudnám, hogyan is folytatódik Iris és Roman története. A vége teljesen tönkretett, úgy is, hogy tudtam mi lesz!! Egyszerűen nem lehet felkészülni rá, és csak a döbbenet marad utána. Az Iris és Roman párosa iránti imádatomat a kötet valamennyire csillapította, de alig várom, hogy a Ruthless Vows is megjelenjen magyarul, és újra belevethessem magam ebbe a fantasztikus történetbe. Ha egy olyan könyvet olvasnál, ami garantáltan függőséget okoz, és ami igazi komfortolvasmánnyá válhat, akkor olvasd el az Isteni riválisokat Rebecca Rosstól!!

"A háború az azon való merengés, mit hozhat a holnap. Mit hozhat a következó óra. A következ perc. Az idő hirtelen élesebbnek tetszik, mint a bőrödön végigsuhanó kés pengéje, képesnek arra, hogy bármelyik pillanatban felhasítson."

"Bátorság kell ahhoz, hogy levedd a páncélodat, hogy megengedd másoknak, hogy olyannak lássanak, amilyen vagy."

"Nem félek attól, hogy egyedül legyek, de belefáradtam, hogy mindig én legyek az, akit hátrahagynak."

"Talán minden egyetlen emberrel kezdődik. Valakivel, akiben megbízol. Az ő kedvéért leveted vérted egy darabját, engeded, hogy rád süssön a fény, akkor is, ha felszisszensz tőle."

" - Eltereled a figyelmemet, Kitt. 

- Ezt örömmel hallom."

" - Meglepőnek találod a válaszaimat, Winnow? 

- Nem igazán, Kitt. Mindig is tudtam, hogy a szöges ellentétem vagy. A nemezisek általában azok. 

- Jobban kedvelem az egykori rivális kifejezést."

"És azt akarom, hogy láss engem. Azt akarom, hogy ismerj. Keresztül a füstön és a tűz fényén és a kilométereken, amik egykoron köztünk húzódtak.

Látsz engem?"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)