"A dédnagynéném, Nadia szerint rossz ötlet visszautasítani egy kísértettől kapott ajándékot."
*
A legenda szerint a Flores család megsértette a régi isteneket, ezért megátkozták őket, és azóta a család nőtagjai egy csipetnyi varázserővel rendelkeznek.
Sage Flores attól a pillanattól fogva menekül a családja és az „adottsága” elől, hogy a kisebbik húga, Sky meghalt. Ám nyolc évvel később kénytelen visszatérni a szülővárosába. Úgy megy vissza dolgozni a korábbi munkahelyére, mintha belebújna egy régi, kényelmes pulóverbe, és arra használja a képességét a Cranberryi Rózsa Vállalatnál, hogy beszélgessen a növényekkel, és felfedezze a környéken élő különleges példányokat.
A növényvadászat meglehetősen egyszerű munka, de Sage kap egy társat Tennessee Reyes személyében, ami meglehetősen bonyolulttá teszi a helyzetet: ugyanis gimnazista korukban a férfi összetörte Sage szívét, aki a mai napig nem heverte ki a csalódást. A közös munka a felszínre hozza a különleges és kellemes emlékeket, és Sage fokozatosan újra beleszeret az érett és vonzó férfiba.
Sage-nek nincs ideje a romantikára, mert ritka növényeket kell felkutatnia, a halott húga kísértete állandóan meglepi egy bögre kávéval, az idősebbik húga pedig villámokat varázsol az égboltra, amikor dühös. De amikor együtt van Tenn-nel, olyan érzés fogja el, mintha egy réten állna egy nyári zivatar előtt: állandóan szikrázik körülöttük a levegő, így aztán elkerülhetetlen a végkifejlet.
"Mindennek össze kellett omlania ahhoz, hogy új élet fakadhasson a romok alatt és meggyógyulhassunk."
A növénybüvölő egy igazán könnyed és bájos történet a boszorkányok kedvelőinek. Van benne második esély, mágikus realizmus, növények szeretete, diszfunkcionális család és romantika is. Vannak azok a könyvek, amik nem kérnek belőled sokat, ugyanakkor kikapcsolnak és jó érzéssel töltenek el. Raquel Vasquez Gilliland regénye pedig pont ilyen. Nagyon szerethető, gyorsan olvasható, tökéletes őszi olvasmány.
Az utóbbi időben csak úgy falom a második esély szerelmeket, és az az igazság, hogy amennyire nem szerettem az ilyen típusú regényeket, most épp annyira imádom őket. A növénybűvölő talán az eddigi legbájosabb második esély szerelem, amiről olvastam. Ennek a regénynek minden egyes oldala tele van szőve varázslattal, kedvességgel és élettel, hiszen a főszereplő, Sage ért a növények nyelvén, beszélnek hozzá, emiatt nagyon természetközeli, illetve egyedi a történet. Ahogy elkezdtem olvasni azt éreztem, hogy beszippant és minél hamarabb a végére szeretnék érni, közben meg halasztottam is volna, mert annyira jó érzés volt elmerülni a cselekményben. Az írónő olyan jól megragadta a mágiát, a varázslatot, a boszorkányos vonalat és a múlt-jelen kapcsolatát, hogy minden egyes pillanatért hálás vagyok. A növénybűvölő egy extra adag forrócsoki tele pillecukor darabkákkal a tetején. Hol édes, hol varázslatos, de az biztos, hogy végig hozza a tőle elvártakat, és megmutatja, hogy Sage és Tenn számára is lehet happy end a vége. Sage élete nem kezdődik valami fényesen, ahogy haladunk a történetben úgy kerülnek elő újabb részletek, amik elvezetnek odáig, hogy miért sincs jóba Teallel, és miért kísérti Sky. Itt ugyan van egy kisebb csavar, én mégis számítottam rá, legalábbis reménykedtem, hogy meglépi az írónő. A kötet javarészt a növények szeretetéről, az új kezdetekről, a család összetartásáról és a testvéri szeretetről szól.
Könnyednek álcázza magát, és javarészt az is, viszont a testvéri szeretetet nagyon keményen méri, illetve akadályokat görget a lányok útjába. Legyen az Sage, aki érti a növényeket, vagy Teal, akinek a hangulata alapján változik az időjárás, vagy éppen Sky, aki az állatokat érti meg. Ha én is a Flores család tagja lennék, akkor Sage és Sky képessége állna a legközelebb hozzám.
Viszonylag ritkán és keveset olvasok boszis történeteket, de A növénybűvölő a Csiribú, szerelem! és az Átkozott csókok mellett a legbájosabb, amit csak kézbevehettem. A mágikus realizmus nem ismeretlen előttem, sőt egyenesen imádom, ha egy könyvben van. A növénybűvölőnek pedig mind a bájosság, s mind a mágia és varázslat nagyon jól áll. Nemcsak azért, mert könnyed a történet és gyorsan lehet haladni vele, hanem azért is, mert tökéletesen beleillik abba a hangulatba, amit az írónő teremtett.
A romantika része úgy gondolom, hogy aranyos lett, főleg a félreértések végett. A Sage és Tennessee között kialakult románc tökéletes példa arra, hogy mikor érdemelt meg a második esély. Ha a múltban nem adatott meg nekik a tiniszerelem, akkor az írónő felnőttként veszi rá őket, hogy legyenek ott a másik közelében, és legyenek kénytelenek együtt dolgozni. A chates visszaemlékezések nekem nagyon tetszettek, és tök jól feldobták a fejezeteket.
Maga a kötet nem valami hosszú, csupán alig több, mint 300 oldal, ami egyfelől jó, mert hamar ki lehet olvasni, másfelől azt érzem, hogy egyes részeket jobb lett volna még inkább kifejteni, és nem sietni annyira a cselekménnyel. Egy kicsi hiányérzet kialakult bennem a végére, de csak azért, mert nem kapunk konkrét választ, hogy mi is történt azon a bizonyos napon, amikor Sage, Teal és Sky élete gyökerestül megváltozott. De remélem, hogy Sky is megkapja a maga szerelmes regényét, és abban ezt is megválaszolja az írónő.
Ugyanakkor ettől eltekintve A növénybűvölő egy érzelmekben gazdag, szívmelengető, hangulatos olvasmány, ami nemcsak egy újabb boszis regény, hanem egy varázslatos utazás kezdete, amiben csak úgy hemzsegnek a különböző növények, és ahol a vihar egyik percről a másikra alakulhat át hatalmas villámlásokkal teli, dörgő istencsapássá. A családi, illetve baráti kapcsolatokon nagy a hangsúly, de Sage az, akit elsődlegesen látunk, akinek a gondolatai és érzései megelevenednek előttünk, és akit a szívünkbe zárunk, aki miatt a mi szívünk is kicsit összetörik.
Igaz, hogy ez volt az első olvasmányom Raquel Vasquez Gillilandtől, viszont még korántsem végeztem vele. Több kell ebből a világból, több kell Sage és Tenn párosából, több kell a testvérekből, több kell a növényekből és a gombákból. Tele van a történet szimbólumokkal, amik végigkísérik az elejétől a végéig a történetet, és minden egyes fontos pillanatban felbukkannak. A viharos kapcsolatok, illetve az érzelmek újbóli felszínre kerülése tökéletesen kiegészítik azt a varázslatos hangulatot, amit áraszt magából A növénybűvölő. Egy csipet felelősség, egy csipet múltbéli sérelem, és megannyi szeretetet. Ezeket egybegyúrva meg is kapjuk a tökéletes alapot A növénybűvölőhöz. A diszfunkcionális család története, nehézségei, ki nem mondott gondolatai megérintettek, a paranormális, kísértetta részek feldobták a hangulatot, és adtak egyfajta alapot a cselekménynek, ami szerethető, érzelmileg kusza, de tele van esélyekkel és a szebb jövő ígéretével. Nagyon szerettem ezt a könyvet, és szó szerint faltam az oldalakat. Pont egy ilyen bájos, rövid történetre volt szükségem ebben az esős időben. A hangulat hozta a hoa hoa hoa érzést, és nem lehetnék hálásabb neki emiatt. Ha te is megismernéd Sage Flores és Tennessee Reyes második esély szerelmét, érdekel a boszorkányság, illetve a növények világa, akkor ne hagyd ki Raquel Vasquez Gilliland A növénybűvölő c. regényét!
" - Éreztem, hogy az egész világ egyetemet a történetek tartják össze, a történeteket pedig a szeretet. És én szeretlek téged."
"A szívem most azt súgja, hogy menthetetlenül beleszerettem, de erre csak akkor jöttem rá, amikor elhajtott."
"Ezen a világon mindent a történetek kötnek össze egymással. A történetek tartják össze a világegyetemet."
"Makacsul hisz abban, hogy ha megtalálnám a szerelmet, varázsütésre rendbe jönne minden."
"A növények sem tudnak a végtelenségig meghajolni, mert előbb-utóbb megtörnek, és ez az emberekre is igaz."
"Azt mondta, hogy valójában a boldogságot keresi. De én miért nem tudom újra boldoggá tenni? Én miért nem vagyok elég soha?"
" - Szerinted megkóstoltam? Inkább ettem helyette egy nagy adag szederpálinkás oldalast.
- Egy nagy adagot? - kérdezi Tenn mosolyogva, és úgy méri végig az arcomat, mintha most látna először. - Legyél a feleségem!"
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet?
Ide kattintva megrendelhető! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése