K. F. Breene: A rózsák romjai (A démonkirály átka 1.)

"Mélységes morgás dübörgött keresztül a Tiltott Erdő fái között. A szívem a torkomba szökött."

*

Megmenthetném, ​de örökre tönkretenne. Mindnyájan az őrült király átkától szenvedünk. Királyságunk az Idő foglya lett. Megbéklyózott minket a sötét alku, amelyet a néhai király kötött a Démonnal, aki most a pusztulásunkra tör. 

Az egyetlen, aki még életben tartja ezt a királyságot, nem más, mint a Szörnyeteg, a trónfosztott herceg. Ő a Tiltott Erdő vándora, és olyan végzet sújtja, amely a halálnál is rosszabb. Ő az egyetlen reménységünk. És egyben az én rémálmom. Elkapott, amikor beléptem a Tiltott Erdőbe. Halállal kellett volna büntetnie, de megkegyelmezett. Azonban mindennek ára van. A kastélyában kell éljek, a foglyaként. 

A saját céljaira akar felhasználni. Az egész feledésre ítélt királyságot felszabadíthatnám, amelyet a Démonkirály hatalma elzárt a világtól, de ahhoz közel kell kerülnöm a Szörnyhöz. 

Meg kell szelídítenem, oda kell adnom magamat neki. Abba azonban belehalnék. 

K. F. Breene, a USA Today, a Wall Street Journal és a Washington Post bestsellerszerzője egy sötéten szexi fantasysorozattal mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek. A Szépség és a Szörnyeteg szenvedéllyel és veszéllyel megfűszerezett újramesélése garantáltan rabul ejti majd az olvasókat.

Az Álomgyár kiadó így év vége felé elhozott nekünk két fantasy sorozat első kötetét is. A Méz és Hamu udvarát még nem olvastam, de mindenképp tervben van. A rózsák romjai egy dark fantasy, tele erotikával, vulgáris elemekkel, és nyers vágyakkal. Steamy a maga nemében, spicy és nem jókislányoknak való olvasmány. Őszinte, ami a szívén, az a száján, és nem egy helyen morális kérdéseket dönget. A szóhasználat nem véletlen, mivel tele van a kötet a szexualitáshoz köthető kifejezésekkel, játékokkal és tevékenységekkel. 

Készítsétek elő a Bibliát, mert A rózsák romjai után nem lesz elég 5 miatyánk. Végig a rózsafüzért fogod szorongatni, és azt fogod kérdezni magadtól, hogy mégis hogy kerültél ide, mi vezetett el a K. F. Breene által megálmodott világba. A dark fantasyket nagyon szeretem, főleg ha tele van csavarokkal és eszes megoldásokkal. Csavarokban A rózsák romjai sem szűkölködik, viszont nem ez az első dolog ami eszembe jut róla, hanem a tivornyák, a szexszalonok, az incubus szex démonok és a nyers vágyak kiteljesedése. Adott egy királyság, ami megállt az időben, amit egy szörnyű átok súlyt. A herceg maga a szörnyeteg akárcsak A Szépség és a Szörnyetegben, rettegésben tartja a középkori falu szintjén ragadt embereket. De mi van, ha a Szörny nem is igazán fenevad, hanem ő is az átok miatt kényszerül ebben a formában járni a vidéket? Mi van ha vissza tud változni, de a falusiaknak kell a látszat, hogy veszélyes a Tiltott Erdő? Már az első fejezetek után meghökkentett és többször vissza kellett lapozzak, hogy valóban azt olvastam e, amit. Nagyon sok benne a megkezdett gondolat, a szexuális vágyakkal tűzdelt party, illetve éjszakai élet, emiatt nem egyszer néztem, hogy mi van, ezt tényleg olvastam vagy csak elbódított az örökfű?

Káprázik a szemem és látomásom van? De nem, mert kedves olvasó az írónő egy ennyire szókimondó, tabutól mentes, hard porn fantasyt írt, ami csak még vadabb és keményebb lesz. Ha nem bírod a nagyon spicy és testnedvektől terhes jeleneteket A rózsák romjai nem neked való olvasmány. Külföldön nagyon hódítanak a smut regények, és A démonkirály átka sorozat első része is ilyen. Nem szoktam kifejezetten ilyen könyveket olvasni, így nem is tudom, hogy a tüzességi skálán milyen helyet foglal el, de az biztos, hogy forró, és nem elég 3 chili paprika emoji.

A kötet két főszereplő Finley és Nyfain. Finley egy talpraesett, vehemens, szókimondó és buja lány, aki bármit megtenne a szeretteiért, ha kell még a Tiltott Erdőből is lopna, még akkor is, ha ezzel magára szabadítja a szörnyeteg haragját, és akkor is, ha ezzel saját magát sodorja veszélybe. Nem vagyok teljesen megelégedve vele, mert nagyon sok hibája van a lánynak, ugyanakkor a személyisége miatt nem egyszer nevettem fel olvasás közben, és nem egyszer gondolkodtam el azon, hogy vajon épelméjű e. Nem az a szokványos főhős, akiről az ember olvasni szokott, az biztos.

Mellette ott van Nyfain, az alfahím, aki habár tartja magát, elég egy finom érintés és darabokra esik. Vonaglik a vágyakozástól, bipoláris személyisége van, és aki nem egyszer jelentette ki, hogy ő bizony uralkodni akar a másikon. Őszintén egyes jeleneteknél nem tudtam hova tenni. Akarja is Finleyt, meg nem is. Játssza a kemény macsót, meg nem is. Teljesen kiismerhetetlen, aki nehezen kerekedik felül az állata kitörésein. Megvan benne a fenevad, az erő, de közben önfeláldozó is. A 'no one touches her but me' zsáner fogalma miatta nyer értelmet.

A kötet legnagyobb negatívuma az maga a világ felépítése, ami nincs eléggé kiforrva, hézagos és sokkal több információ, alátámasztás és erősebb váz kellett volna ahhoz, hogy megálljon a lábán. Kicsapongó, a cselekmény nem követi logikusan egymást, és könnyen el lehet tévedni olvasás közben. Mégis szórakoztat, és ha másért nem is, akkor a lehetetlen és már extra kínos szituációk megnevetettnek és mosolyt csalnak az arcodra. Többször csuktam be a könyvet, és kérdeztem magamtól, hogy ez mégis mi a jó isten volt? Ha megfogadtok egy jó tanácsot, akkor ne tömegközlekedésen olvassátok!

Nagyon vegyesek az érzéseim A rózsák romjaival kapcsolatban, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy folytatni fogom, mert tudnom kell, mi lesz a vége. Egy olyan tündérmese, ami a sötétebbnél is sötétebb, és ehhez fogható Szépség és a Szörnyeteg retellinget még nem olvastam. Az eleje kicsit ACOTAR feelinges, de aztán ezt hamar levetkőzi magáról, és megmutatja, hogy sokkal mocskosabb és ragadósabb, mint A tüskék és rózsák udvara. A szóhasználat itt sem véletlen.

A kémiai része tagadhatatlanul működik a karaktereink között, emiatt még forróbb és még pajzánabb a regény. Finley egy bizonyos tevékenységet folytató hölgyek munkaköri leírását megszégyenítő tudással és bujasággal áldotta meg Breene. Míg Nyfain egy olyan férfi, akiben az állat le akar rombolni, és addig nem nyugszik, amíg a lábai előtt nem heversz remegve. Ha lehet meztelenül, de ha van rajtad ruha az sem zavarja. Legalább lesz mit leszaggatnia rólad. Nemcsak dark fantasy, de dark romance is. Emellett nem egy red flag gyanús megszólalás, illetve gondolat tör felszínre.

Ha finoman szeretnék fogalmazni azt mondanám, hogy teljesen megrontott a kötet, és el kell menjek gyónni. Nem voltam felkészülve arra, amit adott. De ha nem veszem figyelembe a gyenge alapot, akkor azt tudom mondani, hogy van benne fantázia. Van, mert tulajdonképpen nem volt hülyeség, amit kitalált az írónő, csak gyenge lábakon áll és nincs mögötte az erős támogatás, ami ahhoz kell, hogy beleszeressen az ember a történetbe és a karakterekbe. Finley kétség kívül badass, de ehhez társul egy döntésképtelen természet is. Nagyon sok kérdésem van így a kötet befejeztével, amikre remélem a második részben választ kapok. A rózsák romjai fénypontja egyértelműen Hadriel jelenléte, aki igazán szórakoztató jelenség, és aki tökéletes sidekick, azaz szárnysegéd. Szívesen olvastam volna róla többet is. Úgy gondolom, hogy az érzelmek hol erősek voltak, hol tomboltak, hol pedig eltérítették a cselekményt és bevadultak, vagy egy teljesen másik irányba terelték a történetet. Van benne fűszer bőven, csak legyen valaki, aki kigyomlálja őket, és öntözgeti a nedvesebb és szárazabb időben.

" - Túl sokat olvasol.
- Létezik olyan, mint túl sok olvasás?
- Akkor túl sokat ábrándozol.
Vállat vontam. - Hát az lehetséges."

" - Az egész élet egy olyan harc, amelyben nem lehet győzni. Ez felveti a kérdést, hogy szeretnénk-e békésen elhunyni, vagy harcolni az utolsó pillanatig. Én a harcot választom."

" - Azt kívánod, hogy fogoly legyél egy kastélyban, távol a családodtól, amelynek szüksége lenne rád, csupán azért, mert behatoltál a Tiltott Erdőbe, hogy megóvd az apádat a haláltól?"

" - Még szükséged lesz erre a tűzre, mielőtt mindennek vége szakad. Jegyezd meg a szavaimat, hercegnő: mielőtt ez itt mind véget ér, rommá zúzlak."

"Megéreztük a fenyő és orgona ismerős illatát a mézbogyó egy árnyalatával, ahogy egy balzsamos nyári napon úszik a levegőben. Megjött Nyfain."

" - (...) Én nem osztozom. Sem az elmúlt életemben nem tettem, sem most. Ha egyszer a magamévá teszlek, soha többé senkinek nem engedem meg, hogy hozzád nyúljon. Az életed zálogtárgy lesz. Örökre az enyém."

" - Azt akarom, hogy azért ismerjenek el, amit csinálok, nem azért, hogy hogy nézek ki. Azt akarom, hogy az eredményeimért dicsérjenek. De ebben a faluban mindig azt kell éreznem, hogy csak csinos vagyok, és ezen kívül tele hibákkal. Pedig én... Azt hiszem, én ennél többre vágyom."

" - Mmmm, te esdekelsz, Nyfain. Biztos vagyok benne, hogy a Nagy Csúnya Alfahímnek sosem szabadna könyörögnie."

 

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)