Vi Keeland: Érzéki játék

 

" -Mit hozhatok? - érdeklődött a bármixer, ahogy elém tett egy szalvétát."

*

Max Yearwooddal egy vakrandin ismerkedtem meg. Elképesztően jóképű volt, humoros, és már az elején fantasztikus volt köztünk az összhang. Pontosan erre volt szükségem a szakításom után. Legalábbis azt hittem… amíg meg nem érkezett a valódi randipartnerem. Kiderült, Max csak felvette a szerepet, amíg valódi partnerem meg nem érkezik. Enyhe kifejezés, hogy csalódott voltam. 

Mielőtt Max elment, átadott egy hokimeccsre szóló jegyet a közeli arénába – arra az esetre, ha a randim nem alakulna jól. Nem alakult jól. Így hazafelé menet úgy döntöttem, adok Maxnek egy esélyt, és elmentem a meccsre, de ő nem várt a nézőtéren. 

Mint kiderült, azért hívott meg, hogy lássam őt játszani. Így kezdődött érzéki kalandunk. Max mindent megtestesített, amire akkoriban vágytam, valamint csupán néhány hónapig volt még a városban, mert új szerződése a több ezer kilométerre lévő új csapatához szólította. Azt javasolta, hogy töltsük együtt a nyarat – segít elfelejteni a volt pasimat. Ez meglehetősen jó ötletnek tűnt. De mindannyian ismerjük a mondást: ember tervez… 

 A New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzője, Vi Keeland kötetei több millió példányban keltek el világszerte. Az írónő most egy kölcsönösen kielégítő megállapodáson alapuló kalandra csábítja olvasóit.

Vi Keeland egy újabb csoda történetet írt, mert az Érzéki játék felkerült a kedvenc könyveim közé. Amikor nekivágtam fogalmam sem volt, hogy majd egy hoki románcot kapok, de nagyon örültem neki, mivel már nagyon szomjazott a szívem egy ilyen történetre, és Vi Keeland most sem hagyott cserben. Néhány nap leforgása alatt megszerettette velem az Érzéki játékot, közben pedig új kedvenc könyves álompasit is avattam Max Yearwood személyében. Receptre kéne felírni az olyan pasikat, mint Max. Odaadó, figyelmes, de ha kell domináns is tud lenni. Kész főnyeremény!

Nálam most nagyon betalált ez a regény. Pont erre volt szükségem. Az írónő újra megmutatta, hogy mindig tud valami meglepetést okozni, akkor is, ha az aktuális regényében nem egy rosszfiú van a főszerepben, hanem a jófiú, aki épp annyira le tud venni a lábadról, mint a már említett rosszfiú. Max engem teljesen elvarázsolt, és már az első fejezet alatt vigyorogtam a cselekményen. Bravúros kezdéssel, szinte végig jó kedvűen kezdtem bele az újabb és újabb fejezetekbe, és akárcsak Georgia, úgy én is belekerültem Max Yearwood csapdájába, de nem bánom. Ha egy szórakoztató, sziporkázó, perzselő regényre vágytok, amiben egy sportnak is fontos szerepe van, akkor az Érzéki játék remek választás lehet. A kötet már az elején bizsereg az energiától, a karakterek között eszméletlen a kémia, és minden egyes nehézségre talál valami megoldást, legyen az a múlt árnyéka, vagy a jelen problémája. Tipikus Vi Keeland regény, amiből nem kaphatsz eleget. Minden egyes dózissal még többet és többet akarsz. Emellett olyan fontos dolgokra hívja fel a figyelmet, mint az egészség, a gyeplő kieresztése, vagy a pihenés és az élet. Fontos, hogy találd meg az egyensúlyt a munka és a magánélet között, továbbá néha ki kell engedni a gőzt és hagyni, hogy sodródjunk az árral.

Bevallom ez a 'van vőlegényem, de nyitott kapcsolatban élünk' nonszensz fura volt, és nem is tudtam azonosulni vele, így ha egy negatívumot kellene kiemelnem  a kötettel kapcsolatban, akkor ez lenne az. Szerintem tök felesleges volt a történetbe, és emiatt nem lett több a kötet. Azt érzem, hogy akart egy csavart Keeland, de őszintén szólva simán el lettem volna Gabriel nélkül is, hiszen a fő hangsúly amúgy is a hokin, Maxen, Georgia vállalkozásán, a szerelmen és egy feledhetetlen nyár ígéretén van.

A két karakter között olyan sziporkázó a kémia, hogy az valami eszméletlen. Már az első néhány fejezet annyira megvett magának miattuk, hogy legszívesebben egybe befaltam volna a regényt. Működik a kémia, ha kell spicy, de cuki és romantikus pillanatokból is bőven kijut. Kell ennél több? Már a szimpatikus karakterekkel nyert ügye volt nálam az írónőnek, és nem is volt kérdés, hogy kedvenc lesz e. Annyira örülök, hogy olvashattam ezt a történetet, mert mennyei volt. Mint egy finom sütemény, ami csak arra vár, hogy megkóstold.

Ha zsánerbe kellene besorolnom, akkor azt mondanám, hogy sport románc, méghozzá a jobbik fajtából, amiben amellett, hogy jelen van egy meghatározott sport (jelen esetben hoki), meg is mutatja egy játékos életét és azt, hogy hogyan is telnek a mindennapjai. Maxben baromira szimpatikus az, hogy habár sikeres, rajongótáborral rendelkezik, megmaradt az a kedves srác, akit az anyukája nevelt és akinek aranyból van a szíve. Négyes vitt mindent, és miatta Max is jobb színben tűnik fel.

Továbbá 'jól érezzük magunkat, de semmi komoly' zsáner is, ahol borítékolható, hogy bizony nem ez lesz a végkimenet, mert hát valljuk be eléggé csalódnánk, ha nem lenne romantikus happy end a vége. Max mellett természetesen Georgia is szimpatikus. Egy igazán erős, független nő, aki soha nem adja fel, aki követi az álmait, és aki ennek ellenére is fél új dolgokat kipróbálni, illetve élni az életét, úgy ahogy kellene. Könnyen lehet azonosulni vele, és végre egy hősnő, aki megáll a saját lábán is.

Amellett, hogy az Érzéki játék egy szexi, romantikus, vágyaktól hemzsegő kötet, van benne dráma és felesleges feszültség is. Mint már említettem, szerintem a nyitott kapcsolatos dolog nem kellett volna bele. Nagyon nem vagyok odáig ezért a zsánerért, mivel ha valaki nem tud elköteleződni a másik iránt és exkluzív lenni, akkor az a kapcsolat már az elején meghalt, és nem is volt jövője, a felek csak áltatták magukat és borítékolható a kudarc.

Goodreadsen nagyon vegyes értékeléseket láttam a kötettel kapcsolatban, viszont én azok táborát erősítem, akik odáig meg vissza vannak az Érzéki játéktól. Adott egy szexi játékos és egy gyönyörű nő, akiket az ég is egymásnak teremtett, csak meg kell, hogy találják a másikhoz vezető utat, és azt, hogy mit lennének képesek feláldozni a másikért, és hogy a megállapodás vajon akkor is érvényben van e még, ha sokkal több van az 'érezzük jól magunkat egymás társaságában' mögött. Az írónő erre, és sok másra is keresi a választ az Érzéki játékban.

Összességében egy érzelmekben gazdag, csodálatos történetet kaptam. Imádtam, hogy nem sablonosak a karakterek, hogy mindig volt valami, ami mosolyt csalt az arcomra, és végig ott lebegtette a fejem felett Damoklész karja. Kétségben tartott, de közben le is vett a lábamról. Megfűszerezte a napjaimat sporttal, érzelmekkel, kételyekkel, az ismeretlennel és a múlt árnyaival. Persze vannak benne sokszor felhasznált elemek, amiket már nem egy romantikus történetben olvastam, mégsem éreztem azt, hogy ne illett volna bele abba a képbe, amit az írónő kialakított a karaktereiről. Max egy csupaszív férfi, aki játékos, csibészes, de nagyon is helyén van a szíve, aki sosem adja fel, és előbb nézi azt, hogy a másiknak jó legyen, mint a saját érdekeit. Georgia pedig maga a tavaszi szellő, amit nehéz megfogni, mégis ha sikerül, akkor te leszel a legszerencsésebb. Olyan volt olvasni az Érzéki játékot, mintha az írónő összegyúrta volna a lehető legjobb tulajdonságokat, és megalkotta volna vele Maxet, hogy mi női olvasók elolvadjunk tőle, és még többet és többet akarjunk a Cheerios mániás, csupaszív hokisból. Plusz pont a vakrandis kezdésért, mivel alapjaiban határozta meg a kötet atmoszféráját, és azt, hogy mit is várhatunk az Érzéki játéktól. Hoki románc rajongóknak igazi csemege lesz ez a történet. Hagyd, hogy téged is meggyőzzön Max, és add át magad az Érzéki játéknak.

" - Abból élek, hogy azt a játékot játszom, amit szeretek. Ez maga az álom. Sokak szerint Disneyland a legjobb hely a világon. Ha megkérdeznének, én kapásból az öltözőt mondanám egy nyertes meccs után."

" - Megfoghatom a kutyit? Vagy inkább megtarthatom?
Egy kocsi. Talán egy kocsi jó lesz Jennának."

" - Mi a csodáért vagy te szingli? Hiszen figyelmes vagy, érzékeny, jó a humorod, és láthatóan pokolian jól áll neked a fehér törölköző."

" - Szerethetsz valakit úgy, hogy közben nem  vagy belé szerelmes. Én szeretlek téged, de nem akarok minden reggel melletted ébredni."

" - Néha el kell veszítened azt, ami a tiéd volt, ahhoz, hogy rádöbbenj, milyen sokat jelent neked."

" - Nos, akkor úgy tűnik, nem sok választásod van. Ha nem olyan életet élsz, amilyet akarsz, akkor máris haldokolsz."

" - Nos, ismered a régi mondást. Ha szeretsz valamit, el tudod engedni. Ha visszajön, a tiéd. Ha nem, akkor nagyon elcseszted, mert egy idióta voltál, hogy elengedted."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)