2022. augusztus 27., szombat

Emily Henry: Nyáron a párom


"Ha nyaralsz, az lehetsz, aki csak akarsz."

*

Két ​jóbarát, tíz nyári utazás, és egy utolsó esély a szerelemre Poppy és Alex. Két ember, akiben semmi közös nincs. Poppy vagány, belevaló csaj, Alex keki nadrágban jár. Poppy nyughatatlan világvándor, Alex jobban szeret otthon üldögélni egy könyvvel. Valamiért mégis jó, sőt, legjobb barátok lettek, mióta az első év végén Alex vitte haza az egyetemről Poppyt. A végzetes autóút óta sok minden történt, és messzire sodródtak egymástól (Poppy New Yorkban él, Alex pedig közös ohiói szülővárosukban), mégis minden nyáron együtt töltöttek egy csoda szép hetet. Egészen tavalyelőttig, amikor is minden összeomlott, és azóta nem beszéltek egymással. Poppynak megvan mindene, amire vágyott, mégis úgy érzi, hogy beleragadt a megszokott kerékvágásba. És amikor megkérdezik tőle, mikor volt utoljára igazán boldog, egyből tudja a választ: azon a bizonyos, balul végződött nyaraláson. Elhatározza, hogy ráveszi a legjobb barátját egy utolsó közös vakációra, ahol tiszta vizet önthetnek a pohárba, és rendbe jöhet minden. És Alex, valami csoda folytán, igent mond. Poppynak tehát egy hete van arra, hogy helyrehozza, amit elrontott. Ehhez azonban szembe kell néznie egy nagy igazsággal, amely szép csöndben mindig is ott állt a zökkenőmentesnek tűnő baráti kapcsolatuk útjában… A Nyáron a párom egy könnyed és szórakoztató szerelmes regény, amelyet különösen ajánlunk a Harry és Sally és az Egy nap rajongóinak.


Az utolsó augusztusi napokra pont egy ilyen könnyed, gyorsan olvasható történetre volt szükségem. Végig azt éreztem olvasás közben, hogy maximálisan kikapcsol, és én is ott akartam lenni Poppy-val és Alex-szel az utazásaik során. Ha ki szeretnétek még élvezni a nyár utolsó sugarait, tiszta szívből ajánlom ezt a könyvet. A Nyáron a párom méltóképp lezárja a nyarat.


"Ha elképzeled a leendő legjobb barátodat, tuti, hogy nem Alexnek hívod, és aligha öltözteted tinédzserkorú könyvtárosnak. Aki ráadásul nemigen néz a szemedbe, és mindig határeset, hogy beszél-e, vagy csak mormog a bajsza alatt."


Már az előző kötetét is szerettem az írónőnek, a Strandkönyvet, de a Nyáron a párom egy kicsit közelebb áll hozzám. Akik szeretnek utazni, új helyeket felfedezni, azoknak akár nosztalgikus élmény is lehet kézbe venni Emily Henry regényét. Vannak azok az emberek akiknek bejön Henry stílusa, mert a romantikát vegyíti egy szellős, olvasmányos, nagyon könnyed légkörrel. Már amikor kézbe vettem éreztem, hogy akárcsak a Strandkönyv ez is jó lesz. Kedvelhetőek a karakterek, nem egysíkú a cselekmény, maga a helyszín is váltakozik, és akárcsak Poppy úgy a történet is egyre jobban kibontakozik. A kötet talán legerősebb pontja az a közvetlenség és az, hogy nem kell sokat gondolkodni rajta. A cselekmény Poppy és Alex közös utazásait öleli fel, megismerhetjük a kezdeteket, azt hogy hogyan is találkoztak, és hogyan lettek barátok. Majd az évek elteltével a változásokat, és azt is láthatjuk, merre is sodorta őket az élet. Látszólag két teljesen különböző személyiséget tett párba az írónő, mégis tagadhatatlanul jó köztük a dinamika, s emiatt olyan könnyű is olvasni a Nyáron a páromat. Amíg Poppy utazna és világot látna, addig Alex letelepedne és az életére koncentrálna, arra hogy felépítsen egy otthont, ahol aztán megöregedhet. Míg Alex introvertált személyiség, addig Poppy ennek pont az ellentettje, és menne bárhova, csak ne kelljen egyhelyben maradni és szabadulna el a szülővárosából. Mindkettejük életében vannak fordulópontok, fontos döntések, amik a regény cselekményére is hatással vannak. Ezek alakítják és irányítják azt.

Időben majd 12 évet fed le a Nyáron a párom, de a kötet ebből a 12 évből a nyarakra, az utazásokra és az érzelmekre fókuszál. Maga a cselekmény két idősíkon fut. Egyrészt megmutatja a múltat, másrészt a jelenre is figyel, és adagolja az újabb és újabb sorsdöntő pillanatokat. Maguk az utazások röviden vannak leírva, és nem is igazán azon van a hangsúly, hogy éppen hol bóklásznak a főszereplők, hanem azon, hogy hogyan is lesznek barátokból szerelmesek, azaz ha zsánerbe kellene sorolni akkor a Nyáron a párom friends to lovers, továbbá one bed, polar opposites és grumpy x sunshine.

Sokan mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást, és erre az írónő is különösen ügyel. Nemcsak érzelmileg, hanem személyiségjegyek alapján is két külön kategóriába sorolja Poppyt és Alexet. Míg Poppy a napsütés, addig Alex a viharfelhő, aki körülöleli a napsütést, mégis tökéletesen működnek együtt. Szocializálódnak és kompromisszumot kötnek a másik kedvéért.

A one bed, azaz egy ágy trope/zsáner az egyik kedvencem, habár nem sokszor hangoztatom. Adott egy szoba, egy ágy, két barát és egy megoldandó helyzet. Nem mondom, hogy nem nevettem vagy csalt mosolyt az arcomra a kötet, de közben jól szórakoztam, érzelmek, eltemetett és ki nem mondott szavak is előkertek, ami miatt egyes részeknél komolyabb lett a hangvétel, és súlya lett mindennek. Az írónő szépen adagolta a komolyságot a humoros és könnyed hangulattal, továbbá fülledt és vágyaktól terhes részeket is kaptunk.

Szerelmes regény a javából, ami nélkülöz mindenféle nyálas szituációt, de nem riad vissza az érzelmektől és a saját, lassú víz partot mos tempójában adagolja ezeket. A kötet eleje emiatt lágyabb, és úgy igazán a kötet háromnegyedénél kapcsol rá az érzelmekre és a régóta esedékes vallomásokra. Persze bénázásokkal teli, kicsit esetlen, de ettől lesz szerethető és aranyos a történet. 

Pont emiatt készteti arra az embert, hogy haladjon vele, mert nincs is annál rosszabb, amikor már az elején összejönnek a karakterek és fölösleges időpocsékolás a többi fejezet. Szerettem a Nyáron a páromban azt, hogy várnunk kellett, és kicsit mi is szenvedtünk, mert Poppy és Alex szerelme már a szenvedős kategória, ami éveket ölel fel, de én szeretem az ilyen regényeket. Kövezzetek meg érte. :)

Emellett egzisztenciális válság, kiégés és bizonytalanság is fontos szerepet kap a regényben. Az írónő nemcsak a jó dolgokat írja le, hanem azokat is, amik küzdelmek, amikért tenni kell. Megmutatja, hogy milyen is az, ha mindenünk megvan, de valami mégis hiányzik. Megmutatja, hogy sosem késő lépni, és nincs abban semmi rossz, ha már nem tesz minket boldoggá az, ami teszem azt 2 éve azzá tett. Jelzőfényként világít előttünk, és megmutatja, hogy ha arra van szükség, akkor váltani és változtatni kell.

Maga a cselekmény rendkívül szórakoztató, a fejezetek rövidek, így nem települ ránk az az érzés, hogy mikor lesz vége, sőt alig várjuk, hogy lapozhassunk és folytathassuk ott a történetet, ahol abbahagytuk. Sajnos nem sok pozitív véleményt láttam a kötettel kapcsolatban, pedig én úgy érzem, hogy a Nyáron a párom szerethetőbb és egyben érdekesebb is, mint a Strandkönyv. A Nyáron a párom jobban való strandra és nyaralásra, mint az írónő első megjelent regénye, továbbá a karakterek is sokkal szimpatikusabbak. Poppy vicces, humoros. Alex magának való, de édes pofa, aki nagyszerű barát, és akire lehet számítani a bajban is. Nem érzem azt, hogy maga a kötet túl lenne írva, sőt szerintem pont úgy volt jó, ahogy volt. Kevés cicoma, semmi szépítés, a tényeket közölte szép köntösbe burkolva. Összességében pont emiatt volt élvezetes, mert egyszerű, nem lapos a történet, az utazás a mozgatórúgója és az érzelmek megnyilvánulása a fő témája, ami viszi előre a cselekményt. Cuki, aranyos kis történet, amit tengerpart közelében a leghangulatosabb olvasni. Ha szerettétek a Strandkönyvet, akkor a Nyáron a páromat se hagyjátok ki!
" - Te megtanultad használni a telefonod egyik funkcióját, én meg frizurát csináltattam - mondom. - Reszkess, világ, jövünk!"

"Ez az első olyan pillanat, amikor meg akarom csókolni Alex Nilsent.
Igen, ezt érzem két fullasztó másodpercig. Aztán kötök erre a két másodpercre egy jó erős csomót, majd bedugom a szívem legmélyére, és megfogadom, hogy ott fogja leélni titkos életét."

"Trey az volt nekem, ami Alexnek Sarah Torval, egy ember, aki illik hozzám, és beleillik a képbe."

" - Én tényleg nem akarom, hogy az igazi életed szüneteire tartogass. És nem is akarlak megfosztani attól, amire valójában vágysz."

"De én már előre tudom, hogy mit fogok mondani.
Azt, hogy bárhol legyen is Alex, nekem az a kedvenc helyem."




🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...