Hercz Júlia: Acél és Lazurit

"A te hibád!"

*

Egy rablás… 

Egy medál… 

Egy szerződés… 

Sarah csupán gyerek volt, amikor elrabolták, és elvesztette az emlékeit. Tíz évvel később tolvajként él, és azt tervezi, hogy új életet kezd Amerikában Tessával, akit húgaként szeret. 

Csakhogy minden terve meghiúsul, amikor Tessa eltűnik, őt pedig eladják egy titokzatos idegennek. Vajon mit akar tőle ez a férfi? Létezhet olyan egyezség közöttük, ami segíti Sarah-t? 

Aiden egy otthonvilágát elhagyó égi, aki évek óta kutatja a szervezetében keringő méreg ellenszerét. Éppen kirabolják, amikor megpillantja gyógyulása kulcsát: egy medált. 

Hirtelen új lehetőség nyílik meg előtte, amikor megvásárolja a tolvajt, aki kirabolta. Csakhogy Sarah olyan emlékeket és érzéseket ébreszt benne, amiket már rég eltemetett. 

Vajon Sarah és Aiden képes segíteni egymást? Az érdekkapcsolaton túl szövődhet köztük igazi szerelem? Visszakapja Sarah az emlékeit? És ha igen, lesz benne köszönet? 

Egyedülálló, a régenskorban gyökerező fantasytörténet.

" - Talán tudni szeretnéd, de Lord Feather úgy nézett ki, mint akit megtaposott egy birkacsorda."

Évekkel ezelőtt olvastam az Arany és Ónixot. Emlékszem, hogy nagyon szerettem, és vártam, hogy legyen még ebben a világban játszódó történet. Az Acél és Lazurit nem egy folytatás, megállja a helyét stabdalone-ként is, ugyanakkor akik olvasták az írónő másik regényét, azoknak ismerős lehet a helyszín, a kor, a megálmodott világ és a karakterek egy része is. Nekem egy igazán kiemelkedő olvasmány volt az Arany és Ónix, így nagy elvárásokkal kezdtem bele az Acél és Lazuritba.

A történelmi fantasy nem a legolvasottabb műfajom, de van benne valami, ami vonz magához, és nagyon jó érzés elmerülni egy-egy ilyen világban. Viszonylag elég hamar újra belerázódtam a Hercz Júlia felé világba, és ha nem is teljesen, de foszlányokban még az első részre is emlékszem, előhozta az emlékeimet, és már néhány fejezet után megmutatta, hogy miért is szerettem annyira az Arany és Ónixot. Az Acél és Lazurit hasonlóan kiemelkedő olvasmány lett, már csak azért is, mert a FOKA egy újabb tagjának a történetét ismerhetjük meg, plusz az sem elhanyagolandó, hogy a női hősnő most nem egy finom hölgy, hanem egy tolvaj lány. Egy nagyon ügyes, okos, titokzatos múlttal megáldott lány, akinek a háta mögött kemény évek állnak. Aiden ezzel szemben egy égi, szimbiótával. Akarva-akaratlanul, de Zirről mindig Venom jutott eszembe, még akkor is, ha alapvetően semmi közük nincs egymáshoz, én mégis valahogy úgy képzeltem el, hogy Zir úgy néz ki, mint Venom, csak Aidenben van, nem változik át. Zir humora és szarkazmusa mindent visz, nagyon jól lehet szórakozni rajta, és hihetetlenül jól áll ennek a kötetnek a jelenléte.

Ezúttal a világ egy még mocskosabb szegletével van dolgunk, ahol mindennapos a vér és az árulás, a titkokról nem is beszélve. Ez a szál habár eleinte nem tetszett, úgy gondolom, hogy kellett Aiden és Sarah egymásra találásához. Sarah hiába erős női karakter, néha túlságosan naiv, kíváncsi és vak abban az értelemben, hogy nem lát tovább a nyilvánvalótól. Emiatt kicsit sajnáltam őt, de amúgy egy nagyon izgalmas karaktert sikerült megalkotnia általa az írónőnek, na meg a múltja is tele van titkokkal, és jó sokáig hagy a sötétben tapogatózni.

Aident már a legelején megkedveltem, még amikor nem is lett kimondva a neve, és tagadhatatlan, hogy mennyire szexuális a kisugárzása, de mellette egy igencsak kemény batyu is nyomja a hátát, de Zir valamelyest enyhít a terhén, és a keményebb részeket is feldobja. Az meg már csak tényleg plusz, hogy fehér a haja, így még egy karakter csatlakozott a fehér hajú hárememhez. Ami a személyiségét illeti képzeljétek el Azrielt, és vonjátok ki a mélabút és az árnyékokat.

Az ő kettősük a kötet igazi különlegessége, hiszen már a "párbeszédeik" is haláliak. Sem Aiden, sem pedig Sarah nem egy könnyű eset, így bőven van bonyodalom, makacsság, illetve erő a kötetben. Emellett Aiden egy viszonylag becsületes, néha pimasz, de komoly férfi karakter, aki képes a végsőkig elmenni a szeretteiért, és mindig megszerzi, amit akar, még akkor is, ha saját magát akarja lebeszélni róla, és Zirrel kell érvekkel harcolnia. 

A romantikus szál nagyon lassan, fejezetről-fejezetre bontakozik ki. Az elején csak elveti a magokat, aztán egyre jobban és jobban öntözi ezeket, míg kisarjadnak, és elkezdenek nőni. Az Acél és Lazurit is ehhez a folyamathoz hasonlít. Nagyjából a közepe tája után beszélhetünk romantikáról, addig csak gondolatszinten, illetve elfojtás gyanánt van meg, na de utána... Nagyon jól feldobja a cselekményt, és megszínesíti az oldalakat. Ez az enyhe enemies to lovers szál a gyengém, és egyszer a vesztemet fogja okozni. 

Erotikus, pikáns, és szexi!! Talán tüzesebb, mint az Arany és Ónix, de a jó fajtából. Nem tolja túl az írónő ezt az elemet, mindent a kezében tart, és hihetetlenül jól építi fel az odáig vezető utat. Az eleje nagyon lassú, de miután úgy igazán beindulnak a hormonok nincs megállás, és az Aiden & Sarah páros mindent letarol. Látszólag ég és föld a két karakter, mégis olyan jól kiegészítik egymást. Ami az egyiknek gyengeség, addig az a másiknak erősség, és kovácsolva tudásukat legyőzhetetlenek. 

A kötet javarészt az Életfa utáni kutatás, a hozzá vezető térkép és egy medál körül forog, ez is alakítja a cselekményt, és ez viszi előre a karaktereket. Motivál, mutatja az utat, és ha kell vakvágányra vezet. De emellett kalandos, adrenalinbomba, mindig történik valami, nagyon olvastatja magát, és egyes részeknél szexi, de ebből nincs sok. Leginkább a fantasy vonal dominál, ami nekem nagyon tetszett. Nemcsak maga a világ, hanem az égiek jelenléte is. Persze feszültségben teli pillanatok is akadnak bőven, na meg az elmaradhatatlan csavarok. Trope, azaz zsáner szerint fated mates, slow burn romance (imádom, de tényleg imádom), továbbá a FOKA miatt found family. A kötet utolsó negyede adja az akcióban gazdag jelenetek túlnyomó részét, előtte csak felkészít minket és a karaktereket is a fináléra, a csavarokra, amik (a legnagyobb mindenképp) nem volt meglepetés, de azért arcul csap, és te is úgy érzed magad, mint akit elárultak. Összességében ez a rész is tetszett, jobban, mint az Arany és Ónix, és csak remélni tudom, hogy a többi FOKA tag is megkapja a maga könyvét. Ha még nem olvastál történelmi fantasyt, de érdekel és szívesen támogatnál egy tehetséges magyar írónőtől, akkor meleg szívvel ajánlom Hercz Júlia regényeit!

"Pfff. Ha te orvos vagy, akkor én meg mocsári macska!"

"Hogy lehetne ez a nő az ő Egyetlene, akivel tökéletes összhangban tudna létezni? Hogyan lehetne vele szárnyas gyermekük?"

" - Ezek szerint beismeri? Beismeri, uram - egy pillanatra elhallgatott, majd folytatta -, hogy olyan lény, akit a sötétség pokla okádott ki magából?"

"Ó, ez tetszik! Legközelebb mondd meg annak a rókának, hogy szellem vagyok! És kísérteni fogom őt, ha még egyszer leférgez."

"Sarah az earlre meredt, és lassan pislogott. Szerelmes lenne a vikomtba? Ezen még nem gondolkodott. De azt tudta, hogy szeretné-e, ha megcsókolná. Ahogy azt is, hogy újra megérintse. Őt érintse, ne mást. De ez csak vágy, nem igaz? A szerelemnek másmilyennek kell lennie, nem?"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)