Vi Keeland: Nico, a harcos (Keményfiúk 1.)

"Szeretem azt gondolni, hogy a múltam nem követ úgy, mint a saját árnyékom egy napsütéses napon."

*

Nem számított, hogy a bíró szerint tiszta és egyértelmű ütés volt. Nico Hunter többé nem lesz a régi. Elle élete csodálatos: szereti a munkáját, szép lakásban él, és a párja, akivel két éve együtt van, igazi főnyeremény. De mindez unalmas… 

A túl sok érzelem viszont nagyon veszélyes lehet. Saját múltja ékes bizonyítéka annak, hogy mi történik akkor, ha az ember elveszíti az uralmat az érzései fölött. Aztán Nico besétál Elle irodájába, és minden megváltozik. Mindkettőjük számára. 

Vajon mi a közös a tetovált, kemény MMA-harcosban és a mindig tipp-topp ügyvédnőben? Sokkal több, mint gondolták… 

Vi Keeland, a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerző kötetei több millió példányban keltek el világszerte. 

Regénysorozata az MMA-harcosok sötét és érzéki világába csalogat minket. Az első kötetben egy olyan románc bontakozik ki előttünk, ahol a különbségek csak izgalmasabbá teszik a kapcsolatot.

Vi Keeland egy korábbi megjelenésével van dolgunk, ami még 2013-ban látott napvilágot, cirka 10 éve. Ezalatt az idő alatt Vi nagyon nagyon sokat fejlődött nemcsak, ami az írást jelenti, hanem karakterábrázolás terén is. Nyilván érződik a Nico, a harcoson, hogy igen egy Vi Keeland regényről beszélünk, ugyanakkor van benne valami nyers, vad erő és jó sok szex. Már úgy megszoktam, hogy inkább a banter és a slow burn romantika jellemzi az írónő írásait, ami miatt alaposan meglepődtem, de még ennek ellenére is jó volt olvasni a Keményfiúk sorozat első részét.

A traumák és a múlt ebben a kötetben is döntő szerepet játszanak, úgy ahogy a későbbi Vi regényekben is. Ebben a tekintetben nem sokat változott az írónő, ami egyből feltűnt nekem, ahogy elkezdtem a Nico, a harcost az az, hogy rövidebb, mint amihez szokva vagyok és több benne a pikantéria, illetve az erőteljes vágyak. Minden más szempontból hozza a már megszokott vonalat, a megszokott tárházzal, és azt vettem észre, hogy ahogy egyre több könyvet ír Vi, úgy lesznek egyre kiforrottabbak és terjedelmesek az írásai. A Nico, a harcos egy gyors lefolyású, könnyen olvasható, nehéz témákat pedzegető, izgalmas olvasmány. Az MMA világát hozza közelebb hozzánk. Nekem ez a világ nem újdonság, mert fiatalabb koromban elég sok ketrecharcot néztem, viszont valahogy sosem vonzott a brutalitás és az erőszak miatt az, hogy regényben is olvassak erről. Vi szépen bevezet minket ebbe a világba, a kellő információkat átadja, de amúgy hagyja, hogy a karakterei irányítsák a cselekmény vázát. Bevallom nekem az eleje egy kicsit unalmas volt, akárcsak William karaktere, aki se nem Will, se nem Bill. *nevető sírós smiley* Tökéletesen hozza az írónő a külsőleg szinte 10/10 férfit, aki belül olyan unalmas, hogy szavak nincsenek rá.

A Worth to Fight Nico és Elle története, két megtört léleké, akiket kísért a múlt. Látszólag két teljesen különböző életutat járnak be karaktereink, mégis van valami, ami összekapcsolja őket. A múltbéli trauma, a vér, az erőszak és ennek a jelenre gyakorolt hatása. Végig azt éreztem, hogy egyensúlyozunk a sötétség és a fény között, de csak nem akar világosabb lenni, és egyre jobban elnyel a mély. Vi ezúttal sem könnyű témához nyúlt, mégis úgy gondolom, hogy szépen megoldotta a regénybe az átvitelt.

A karakterekben a traumákon kívül semmi közös nincs. Elle egy ügyvédi irodában tölti mindennapjait, míg Nico MMA harcos. Az ő szerelmük történetét ismerhetjük meg a Nico, a harcosban. Találkozásuk már-már sorszerű. Ott vannak egymásnak, támogatják a másikat ahol tudják, de mint minden pár ők sincsenek mindig összhangban. Valahol instant love a találkozásuk, ami nem a kedvenc trope-om, és emiatt azt éreztem, hogy túl hamar csöppentünk bele az érzelmi hullámvasútba.

Nem egyszer a fájdalmas részek letaglóznak, vagy éppen kétségbe ejtenek. Ahogy Nico, úgy mi is átéljük a küzdelmeit, és azt, ahogy harcol a múlt sebeivel. Nem mondom, hogy tökéletes a regény, mert vannak benne hibák, túl rövid, de Nico az egyik olyan pontja, ahol az írónő maradéktalanul átadja a vívódás és bűntudat érzelmeit. Nico egy igazi harcos, aki sosem adja fel, max. megfeneklik, de az biztos, hogy mindig megtalálja azt, amiért érdemes harcolni.

Ezzel szemben Elle kapcsán végig ott lebeg előttünk a kimondatlan múlt, amivel akárcsak Nico, hanem mi is a kötet végefelé szembesülünk. Sorsdöntő pillanatok ezek, ahol nem az a kérdés, hogy vajon elég erős e az elme és az érzelmek, hanem az, hogy vajon a múlt szellemei hagyják e, hogy Elle elengedje őket, és önfeledten, teszem azt, veszélyesen, és ne unalmasan élje a mindennapjait? Iszonyatosan sajnáltam szegényt, és eléggé meg is viselt az a sors, amit Vi a pici Elle-nek szánt. Fájt a lelkem miatta!!

Leginkább úgy tudnám összefoglalni a Nico, a harcost mint egy gyors menet. Kemény, és a végsőkig kimerít. Itt természetesen a boxra gondolok, mielőtt nagyon élénk fantáziával rossz fele kanyarodnának a gondolataid. :) Emellett van benne gyengédség, erotika, vicces jelenetek és alapjában véve egy fülledt romantikus történet. Szerintem az eddigi legrövidebb Vi Keeland kötet, amit olvastam, de ért ahhoz, amit csinál, és nagyon jól megoldotta, hogy kevesebb, mint 300 oldalon összefoglalja, amit ki szeretne hozni a történetből, és meg is csinálja azt kérdések és kételkedés nélkül. Sokszor írtam már, de úgy érzem, hogy mindig el kell mondanom mennyire is szeretem azt, amit az írónő csinál. A Nico, a harcosnál is megmutatta, hogy habár kemény témákhoz nyúl, nem riad vissza az újdonságoktól sem. A traumák, ezek feldolgozása és a kecsegtető jövő megadják a kezdő löketet ahhoz, hogy minél hamarabb be akard fejezni, és 1, megtudni miért is olyan sötét és fájdalommal teli Elle múltja, illetve 2, Nico elég erős e ahhoz, hogy ő legyen a támasz, aki a legrosszabb pillanatokban sem hagy magadra. A dráma és a mélység borítékolható, de épp ez a jó benne, hogy a könnyedséget keveri a keménységgel, és nem riad vissza a könnyektől, illetve az erősebb érzelmektől sem. Ha szeretitek az írónő munkásságát, ne hagyjátok ki a Keményfiúk sorozatot sem!

" - Basszus, öregem, neked annyi! Az a csaj, akit ki kell érdekelni, az birtokolni fog téged"

"Olyan, mint egy drog, amiből újabb és újabb adagra vágyom. Az ő öröme az én jutalmam, és bármit megteszek, hogy örömet szerezzek neki."

" - Ó, egek! Maga nagy bajban van! Ismerem ezt a nézést. Ez az elszánt nézés, és a Hunter fiúk nem nyugszanak, amíg meg nem szerzik, amit akarnak."

" - Nem hallottad, amit mondtam? Szerinte egy szörnyeteg vagyok. Egy szörnyeteg, akinek nem lehet megbocsátani. És igaza van."

" - Az a Nico, akit én ismerek, igazi harcos. Mondd, ez a lány nem érdemli meg, hogy harcolj érte?"

"A száztíz kiló tetovált kemény, zűrös izomkolosszus mögött a legérzékenyebb és legcsodálatosabb lélek lakik. Nyolcéves korom óta először érzem azt, hogy én vagyok a föld legszerencsésebb lánya."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)