Julie Kagawa: Shadow of the Fox - A róka árnya (A róka árnya 1.)

"Esett az eső, amikor Szuki a Nap Palotájába érkezett, és esett a halálának estéjén is."

*

Egyetlen kívánság új hajnalt ébreszt! Minden ezredik évben az Ezer Imádság Tekercsének birtokosa előhívhatja a hatalmas Kami Sárkányt a tengerből, és lehet hozzá egyetlen kívánsága. 

Az idő közeleg… és a tekercs hiányzó darabjait Ivagoto egész területén keresik. Amikor a démonok megölik a félkicune Jumeko befogadóit, a lány kénytelen elmenekülni az otthonából a tekercs egy darabjával. A sors a titokzatos szamuráj, Kage Tacumi felé tereli őt, aki Jumeko egyetlen reménye a túlélésre. 

Ám a fiú parancsot kapott a tekercs megszerzésére. Ezzel egy nyugtalanító szövetség köttetik, és Jumeko megkezdi élete legnagyobb megtévesztését, tudva, hogy a titka nem csupán élet-halál kérdése – az egész világ sorsa múlik rajta,

A japán mitológia inspirálta történet a kirobbanóan tehetséges Julie Kagawa tollából. 

Az év legelképesztőbb fantasyje.

Nagyon szeretem Julie Kagawa munkásságát. A Vastündérek sorozata tini éveim kiemelkedő olvasási élménye, míg az Éden-trilógia egy teljesen új korszakot nyitott meg előttem, már ami a vámpírokat illeti. Emiatt is voltam annyira kíváncsi, hogy a legújabb magyarul megjelenő, A róka árnya japán mitológia ihletésű regényében vajon le tud e venni harmadszor is a lábamról, és azt kell, hogy mondjam, hogy határozottan igen. Maga a japán mitológia egy teljesen új terep előttem, hiszen a kötet előtt max. annyi tudásom volt, mint amennyit a Teen Wolf c. sorozatban össze tudtam szedni az onikról és a kicunékról. Nemcsak bővítette a tudásomat e kötet, de bámulatba is ejtett. A fantasyk egy teljesen új oldalát mutatja meg, és azt is bebizonyítja, hogy nem lerágott csont mitológiából meríteni, sőt... Nagyon újszerű és varázslatos élmény volt olvasni A róka árnya trilógia első részét.

Új világ nyílt meg előttem. A kötet egy páratlan utazásra invitál, és az utolsó sorokig bámulatba ejtően izgalmas. Ez az első találkozásom könyvben a japán mitológiával, de már az első oldalak után csüngtem minden egyes szaván. Nem tudtam betelni az információkkal, és minden egyes fejezet után alig vártam, hogy még több tudással ruházzon fel az írónő. Nemcsak az oni és a kicune kap szerepet e kötetben, hanem olyan legenda is, mint az Oni no Mikoto. De a jókaik vagy éppen a kamik is. Teljesen magába szippantott, és azt vettem észre, hogy a kezdeti meglepetés nagyon gyorsan komfortossá vált, és már nem akadtam fenn olyan megszólításokon, mint a csan vagy a szan, de jó hír, hogy az írónő mellékelt egy szójegyzéket, ami segít eligazodni a különböző ismeretlen kifejezések hálójában. A kötet eleje még kicsit zavaros, egyszerre több szálon is fut a cselekmény, ezért kell neki egy kis idő, mire teljes valójában kibontakozik, és minden karakter a helyére kerül, és nemcsak bekerülünk a mélyvízbe, és nézzük a kifelé vezető utat. Ez a kezdeti kuszaság, miután leülepednek a fontosabb információk, nagyon gyorsan izgalomforrássá alakul át, hiszen nem tudjuk előre, hogy az adott fejezet kinek a szemszögén keresztül fog megszólítani minket. Ez számomra hatalmas pluszt adott, hiszen a fejezetek elején nincs külön feltüntetve, hogy éppen ki a soros, hanem saját magunknak kell rájönni. 

Maga a cselekmény felettébb veszélyes, véres, néhol erőszakos, de emellett brutálisan olvastatja magát, érdekes, leköti az ember figyelmét és a végsőkig információkkal lát el. Nagyon sokrétű is, amellett hogy a legjobb tudása szerint ötvözi a fantasy elemeket a japán mitológia sajátosságaival. Hangulatkeltésből csillagos ötös, végig uralja a kötetet egy sötétebb erő, és a végére ki is tárja a szárnyait, és megmutatja milyen az, ha repül. 

Emellett nem egy helyen csavaros, és a fantasyk egy teljesen új oldalát mutatja be. Emiatt a kötet miatt több japán mitológiával foglalkozó kötet is felkerült a radaromra. Eszméletlen, hogy mennyire a hatása alá vont. Nem tudtam letenni, és végig azt éreztem, hogy ha most hagyom abba, akkor tuti fog történni valami izgalmas, és nélkülem megy tovább a történet. Finoman szólva is függőséget okozott, de nem bánom, mert minden egyes soráért megérte kézbe venni és elolvasni A róka árnyát.

A cselekmény mellett a karakterek jelleme és különlegességük viszi előre a történetet. Nemcsak egy szamuráj vagy éppen egy félkicune életébe csöppenünk bele, hanem egy küldetésbe is, ami a kötet mozgatórúgója. A küldetés és a siker elérése lebeg a karakterek szeme előtt, miközben teljesen felfordul az addig ismert világuk, és meglátják azt is, ami az óvó kezeken túl lakozik. Nemcsak Jumeko, de valamilyen szinten Tacumi is közel került hozzám. 

S habár nem romantikus kötetről van szó, én látom a fantáziát a párosukban, főleg azért, mert Jumeko egy vidám, csupa napsütés lány, aki mindig a dolgok szép és jó oldalát látja, míg Tacumi a maga sötét gondolataival és érzelmek hiányával tökéletes kiegészíti a már említett Jumekot. Persze a kiképzése miatt ilyen, de akkor is szomorú, hogy mennyire kemény sorsa van. Ugyanakkor nagyon kíváncsi vagyok, mit is tartogat a számukra az írónő a további kötetekben. Én nagyon drukkolok nekik.

De visszatérve a karakterekre, nemcsak a történetben haladnak előre, hanem a személyiségük és a gondolataik is változnak. Mind Jumekon, Tacumin és a roninon is érzékelhető a változás, mind a hármójuk rávilágít egy-egy életbölcsességre. Többek között azok a fogalmak kerülnek előtérbe, mint az óvás mögött létező nagyvilág, a saját érzelmeink elfogadása és kiteljesedése, valamint a változás képessége, hiszen senki sem az az ember, aki 2 nappal ezelőtt volt, mert minden egyes percben változunk, és a világlátásunk, döntéseink is változnak.

A cselekményen és a karaktereken kívül, ami magába szippantott az maga a világ. Három részre tagolódik, és minden egyes részben történik valami sorsforgató, vagy egy új mítoszt ismerhetünk meg, ami nekem személy szerint a szívem csücske lett, illetve egyre jobban kibontakozik az egész világ és küldetés képe, de így is titkokkal, és ki nem mondott szavakkal van teli a történet, ami egy kis sejtelmességet, illetve izgalmas felütést ad a kötetnek.

Amit nagyon szerettem a kötetben az az összeszedettség és átgondoltság. Nagyon szépen építkezik. Látszólag minden tégla a helyén van, de ahogy haladunk úgy jön egyre több új információ, s a már meglévő alapot egyre magasabbra és magasabbra emeli, de ha arra van szükség, akkor a kimaradt réseket foltozza be. Látszik a kötetben a munka, az hogy mennyire következetes, és milyen mélységekben alapos, mert ez a kötet nem egy légből kapott fantasy történet, hanem egy igazán kiforrott, felettébb izgalmas és rejtélyes kötet. Lehetetlenség nem szeretni.

Továbbá az írásmód nélkül nem lenne ennyire olvasmányos és szerethető. Mindenféle cicoma nélkül, természetes valójában adagolja az információkat az írónő, ha kell kifejt egy-egy mítoszt, legendát, vagy kézzelfogható távolságba helyezi elénk, és megmutatja, hogy mennyire is izgalmas tud lenni a japán mitológia. Ezzel a regénnyel zártam az áprilisomat, viszont már most azt érzem, hogy hiába van előttünk még 7 hónap, az idei top 3-as fantasy olvasmányai között van ez a kötet!! Ha szeretitek az újdonságokat és már elegetek van a szokványos, lerágott csont fantasykból, olvassátok Julie Kagawa remekművét, A róka árnyát, ami garantáltan klisémentes, ellenben baromi izgalmas, kalandos, végig fenntartja a figyelmet, érdekes karakterekkel dolgozik, elképesztően egyedi a cselekménye, és nem utolsó sorban elképesztően jól van megírva. Új kedvenc Julie Kagawa regényt avattam. Összességében, mint arra már rájöhettetek, imádtam és alig várom, hogy a trilógia többi része is megjelenjen magyarul, hiszen az első kötet még csak a kezdet, és a cselekmény innentől válik csak igazán bonyolulttá. Nem igazán függővéggel zárul, de azért egy misét megér a kötet lezárása. Kérdéseket vet fel, még többet mind idáig, és egy újabb bonyodalommal színesíti a már így is felettébb sziporkázó és összetett kötetet.

" - Szóval ne less úgy, mint hal a szatyorban - csattant fel Icsiró, mielőtt bármit is mondhattam volna -, és mars tisztálkodni! Nem találkozhatsz az Árny klán daimjójával, ha úgy nézel ki, mint egy vízbe fúlt patkány."

" - Semmi vagyok - mondtam gépiesen. - Fegyver vagyok a Kagék kezében. Csupán azért élek, hogy Kamigorosi hordozója legyek, és hogy engedelmeskedjek az Árny klán parancsnokainak."

"Kedvesség? A kedvesség gyengeség, egy azoknak járó kiváltság, akik nem démonvadászok. A kedvesség érdekében óvatlanná kell válnod, amit nem engedhetek meg magamnak, különösen, amikor Hakaimono készen állt kihasználni a legkisebb zavaró tényezőt."

" - És most meg onikkal jöttök - mondta Okame. - Onik, vérmágusok és démonok. Most kezdjek el sikoltozni, vagy várjak addig, amíg elértek a huszonöt méteres csontvázig?"

" - És ő belement. A zárkózott, ne-érj-hozzám-vagy-megöllek Árny szamuráj belement, hogy számos területen át kísérgessen egy parasztlányt egy rejtélyes templomba, amely valahol az ország másik végén rejtőzik."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)