2020. április 6., hétfő

Marilyn Miller: A vezér (Vezér 1.)


"Szárazra törlöm magam befelé menet, közben élvezem a szikrázó napsütést, ami felszárítja a bőrömön maradt vízcseppeket."

*

Alexander Salvatore maga a megtestesült romlás, akit hajt a bosszúvágy és a hatalom iránti éhség. Mindenek felett áll, dönt élet és halál között, ő irányítja a félteke legnagyobb maffiahálózatát. Sötét és kegyetlen világba született, ahol nem engedheti meg magának a gyengeséget. Mert Ő nem más, mint a VEZÉR. Megismerkedik egy titokzatos vörös hajú nővel, és minden megváltozik…
A találkozás vajon véletlenszerű?
Serena Wayans súlyos terhet cipel és csak egy célja van. A VEZÉR bizalmába férkőzni. Elcsábítani. Serena vajon tényleg az, akinek mondja magát? Mi történik, ha a feléled a vágy, és a titkokra fény derül? Létezhet-e szerelem abban a világban, ahol brutalitás és hazugság uralkodik?



Nagyon sok jót hallottam már a kötetről, sőt igazából csak pozitív véleményeket láttam, de számomra olyan magasra tette az írónő a lécet A rabság gyönyörével, hogy félő volt, hogy csalódni fogok A vezérben. Az biztos, hogy kemény műfajt és sztorit boncolgat, de számomra nem ütötte meg azt a színvonalat, amit vártam tőle. Szó szerint átugrotta és a brutális erejével lecsapott és csapdába zárt. Akik olvasták már azok tudják, hogy mire gondolok. Ahogy A vezér színre lép ott nem marad semmi, ami ne lenne az ő tulajdona. Igába hajtja az akaratot és az érzelmeket.

Brutális erővel vonzott magához már az első sorok után. Igazi függőség alakult ki, nem volt perc, hogy ne gondoltam volna arra, hogy milyen csavart fog alkalmazni az írónő, illetve hogy mivel fog legközelebb meglepni. Maga a regény nagyon tetszett, szerettem benne, hogy egyedi, van egy sajátos hangja, ami figyelemre éhezik és ha nem kapja meg azt, akkor bármilyen mocskos, gonosz és kegyetlen tettre képes, hogy elérje az áhított figyelmet. Erősen uralja az érzelmeket, millió érzelmet és érzést képes kiváltani. Már ahogy elkezdtem éreztem, hogy ez más lesz, mint a többi olvasmányom. Nemcsak tökéletes egyveleget alkot az ármány és a mocsok között, de érződik is Marilyn egyedi hangja, ami azért kiállt, hogy hallgasd meg és merülj el abban, amit kínál. Már az első benyomás sem lacafacázik, egyből belevág a sűrűjébe, s onnantól csak még veszélyesebb és még ádázabb lesz az egész. Adott egy alfahím, egy igazi vezér, aki nem ismer se istent, se ördögöt. Nem számít senki és semmi, nincs olyan, hogy más akarata, nincs olyan, hogy szerintem, csakis ő van és az, amit ő akar. Majd itt jön a történetbe egy vörös démon, aki különlegességével felkelti Alexander figyelmét. Ez az aprónak tűnő esemény indítja be a cselekményt és az elkerülhetetlen összeomlást. A magam részéről, mint A vezér személyisége és pökhendisége távol áll, nem szimpatizáltam vele, sőt... 

Egyes részeknél undorodtam tőle, mégis élveztem, hogy egy ennyire különleges világba csöppentem, ahol úgy folyik a vér, mint máshol a csapból a víz. Kegyetlen, brutális erejű olvasmány tele heves és gátlástalan jelenetekkel. Nemcsak a szexuális vágyakra, a kielégülésre helyezi a hangsúlyt, hanem az érzelmekre is. Nemcsak azért más mint az eddigi olvasmányaim, mert kegyetlen, hanem azért is, mert mindezek ellenére őrjítő, ijesztő, de perzselő is. 

Aki egyszer a Vezér bűvkörébe kerül, menthetetlen esetté válik. Atomjaira bontja szét az olvasóit és alapjaiban rengeti meg a bennünk kialakult képet. Nemcsak veszélyes, de érzéki és izgalmas is. Sokkal kevesebbet ad, mint amit elvesz, mégis tűkön ülve várjuk, hogy újabb és újabb részletek legyenek világosak előttünk és nem vagyunk képesek másra koncentrálni. Azt viszont be kell valljam, hogy nem egy könnyed, gyengéd olvasás, így jó párszor meg kellett álljak, hogy fel tudjam dolgozni az eseményeket és, hogy ne törjek össze teljesen. 

Lesújtott rám és nem tudtam védekezni ellene. Elrabolt és nem eresztett. Bezárt a várában és nem adta meg a szabadulásom kulcsát. Nemcsak megmártotta bennem a kést, de egyre mélyebbre és mélyebbre tolta bennem. A lelkem egy darabját is magával vitte, teljesen összetört és még most is képtelen vagyok feldolgozni azt a brutalitást, amit az írónő elém tárt. A vezér nem egyszerűen egy romantikus-erotikus regény, ennél jóval több. Nemcsak az eszedet veszi el, de a szívedbe is beékeli magát és húz maga után. 

Egyszer azt mondták nekem, hogy vigyázzak azokkal a pasikkal, akik csak magukkal törődnek, ez A vezérre is igaz, óvakodjatok tőle, mert ahogy elfoglalja a méltó helyét már nem lesz megállás és bizony tönkre fog tenni. És igen, A vezér tönkre tett, de újra is épített. Megerősödtem általa, igaz előtte darabokban voltam, de mint a főnixmadár én is új életre keltem. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a romantika aránya nem arányos az erotikáéval, akkor képzelhetitek, hogy a regény nem az a leányálom, amire a kis királylányok várnak, amikor a király betoppan az életükbe. 

A vezér igazi macska-egér játék is, ahol nem tudhatod, hogy mikor esel csapdába, s mikor írod meg a saját sírod. Elég egy rossz lépés és kész vége. Veszélyes világ, még veszélyesebb alakokkal, de Marilyn Miller mesterien szövi a szálakat és mestere a figyelem fenntartásának és a mocskos részletek kidolgozásának.

A regény vége felé sem apadnak az érzelmek és az indulatok. Ha szabad ilyet mondani, akkor talán még furfangosabb és meglepőbb, mint a regény többi része. Van a kötetnek egy titokzatos sugallata, amire már egész korán rájöttem, de tökéletesen vannak az apró részletek elrejtve, logikáját tekintve szorosan körbefonja a cselekményt és csak az utolsó utáni pillanatban lép ki a sötétségből. Összességében egy ádáz, veszedelmes, mocskos, kemény történetet kaptam, ami beékeli magát a szívedbe és a gondolataidba, nem hagy lélegezni és arra ösztökél, hogy te is merülj el az alvilág mocskába és válj eggyé a sötétséggel. Erősen 18+-os, erős idegzetűeknek ajánlom, akiknek nem akadály az érzelmi zsarolás és a mocskos valóság. Akik szeretnek borzongani, és akik nem ijednek meg az akadályoktól. Akik valami újdonságra vágynak, s képesek odaadni a szívüket, hogy utána az írónő ripityára törje azt. Akik szeretik a piszkos játszmákat és nem rettenek vissza attól, hogy bemocskolják a kezüket és az ártatlanságukat. Akiket vonz az alvilág és a drogkereskedelem világa. S végezetül akik készen állnak egy fergeteges, szívet tépő szerelemre.
"Igen, a vörös nők a gyengéim. De az a nő nem csak azért tetszik nekem, mert vörös. Hanem azért is, mert olyan kisugárzása volt, hogy nem tudtam levenni róla a szemem egy percre sem. Rideg volt és páratlan. Egy olyan nő, akit meg kell hódítani, akinek a lábai elé kell tenni a világot. Egyszerűen csak meg kell kapnom. Kell nekem."

" - Ha szeretünk valamit, és igazán akarjuk, arról nem szabad lemondanunk semmi szín alatt. Küzdünk érte és azon dolgozunk, hogy elérjük, hogy megkapjuk, hogy megtartsuk."

" - Nem az a célom. De tudod, senki sem él örökké. A boldogság törékeny és múlandó dolog. Az egyik percben még körbeölel, bevilágít mindent, a másik percben tovaszáll, sötétséget hagyva maga után."

" - Mert minden csak hazugság, Serena. A világom sötét és kegyetlen. El kellene engednem téged, de nem megy. Azonban, ha velem maradsz, szenvedni fogsz!"



Ha te is elolvasnád az alábbi helyeken megrendelhető!
Book24 (16%-os kedvezménnyel)
Álomgyár könyvesboltok (15%-os kedvezménnyel)
Newline Kiadó (20%-os kedvezménnyel)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...