2020. április 26., vasárnap

K. M. Holmes: Tiéd a főszerep (Tiéd a főszerep 1.)


"Nyirkos tenyeremet az ujjaimmal dörzsölgettem. Lopva az útitársaimra pillantottam, akik csillogó szemmel várakozva tekintettek ki az ablakon."

*

Nem merlek szeretni…
Camie Benson egy átlagos lány, átlagon felüli írói ambíciókkal.
Forgatókönyvírói pályafutása magasan ível felfelé, és az egyhangú mindennapjait bizony eléggé feldobja, mikor élete első filmpremierjén megismerkedik az ügyeletes hollywoodi szépfiúval, Damian Reshore-ral, a szuperszexi filmsztárral.
Camie aggályai ellenére belemegy a kapcsolatba, és gyönyörű napokat töltenek együtt.
A csodás élményeknek azonban hamar vége szakad.
Ráadásul a munkaadója is elbocsátja, de csak azért, hogy Camie előtt számos új lehetőség nyílhasson meg.
De vajon a szíve is képes lesz újra megnyílni? Van visszaút egy furcsa szakítás után? Mit kezd azzal a helyzettel, amikor az új főnöke, a vonzó, de arrogáns Miguel félreérthetetlen jeleket küld felé?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ K. M. Holmes humorral és képtelen helyzetekkel teletűzdelt első könyvében.


Új csillaga van az Álomgyár kiadónak, mindig örömmel veszem kezembe az új szerzőjük könyvét, hiszen eddig sem csalódtam az új felfedezettjeikben és azt hiszem ezután sem fogok. K. M. Holmes üstökösként robbant be és remélem még sokáig élvezhetjük a történeteit, mert látok benne fantáziát, még a kezdeti bizonytalanság után is.

Igen, maga a regény kicsit bizonytalanul, kicsit döcögősen indul. Apró bakikkal, kidolgozatlan gondolatokkal és részletek hiányával, de ez senkit se riasszon el, mert igenis érdemes esélyt adni a Tiéd a főszerepnek. Egyszerre humoros, szórakoztató és kecsegtető. Igen, látszik hogy első könyves szerzővel van dolgunk, de amit az elején hiányoltam azt a későbbiekben az írónő pótolta. Az első néhány fejezet egy aranyos, butácska, már túl sokszor megírt történetet tár elénk, de ahogy haladunk előre úgy lesz ez a Hollywoodi tündérmese valóságos és egyre jobban kidolgozott. Bevallom, nekem az első néhány fejezet is nagyon tetszett, minden hibájával együtt, hiszen innen látszik, hogy vajon képes e önmagát is felülmúlni az írónő és olyat letenni az asztalra, ami miatt nemcsak ő, de mi olvasók is büszkék lehetünk. K. M. Holmes hangja hol szerelmes, hol vágyakkal átitatott, de az biztos, hogy az unalomnak és az egyszerűségnek köze nincs hozzá. A történet ehhez viszonyítva is eléggé eseménydús, erotikus. 

Néha éreztem is, hogy jobb lenne, ha több érzelem kapna teret, de idővel minden vágyamat kielégítette a kötet, ha arra volt szükségem, akkor romantikus volt, ha már elegem volt a romantikából, akkor jött egy fordulat és mindent a feje tetejére állított vagy éppen a padlóra küldött. Maga a regény nagyon sokrétű, tele kérdésekkel, problémákkal és megoldásra váró helyzetekkel. 

Adott egy szívtipró, egy kedves, visszahúzódó lány és egy arrogáns seggfej. Damien, Camie és Miguel. Három különböző karakter, de mind ugyanazt akarja, boldog lenni. Boldog lenni és élni, szeretni és szeretve lenni. Törődni és törődve lenni. Szeretni és szerelmesnek lenni. Esélyt kapni és esélyt adni. Megkapni azt a nagy szerelmet, akire mindig is vártunk, igen ám, de mint ahogy az élet, úgy a regény sem fenékig tejfel. 

Ha kell szívbemarkoló, szívszorító, de ugyanakkor érzelmes és boldog pillanatokkal is megörvendeztet. Egy felettébb összetett regény, telis-tele emberi tulajdonságokkal, emberi hibákkal és emberi cselekvésekkel, hiszen ez a történet, akár igaz is lehetne. Ami a szerelmi szálat illeti, mondatnám, hogy szerelmi háromszög, de nem lenne teljesen igazam, mert jóval több ennél. Érzelmek és érzések csatája. 

Egy olyan háború, ahol az ész indul harcba a szívvel. Ahol nincs legyőzött ellenfél, csak vesztes szív, akinek más sors rendeltetett el. S ahol ez a szív még hatalmas potenciált rejt magába. Ami magát a cselekményt illeti, a kezdeti töprengés után nem parancsol megálljt neki senki, csak úgy sodródunk az árral. Három szív, egy lány, két férfi, akik szöges ellentétei egymásnak, s ezért a regény is háromfelé húz, három érzést, karaktert és életutat hoz előtérbe. Adott a filmsztár, aki bárkit megkaphatna. 

Ott van a lány, aki mindennek a közepébe csöppen. Majd jön egy igazán tenyérbemászó férfi, aki nem ismeri a nemet és a visszautasítást. Az írónő e három karakter szemszögéből írja meg a történetét, nem fukarkodik sem az érzelmekkel, sem a vágyakkal. Ami a szívén az a száján, s úgy csűri-csavarja az eseményeket, hogy az egyszerre legyen izgalmas és egyszerre fogja meg az olvasókat. Ahogy elérünk a 100. oldal mérföldkövéhez ledobja magáról az írónő az elsőkönyves jelzőt és egy profi írónő arcát húzza magára. 

Megmutatja, hogy mire is képes és belead anyait-apait. Nemcsak megmutatja, de meg is kecsegteti a tehetségét és arra ösztönöz minket a fellépése, hogy még többet és többet olvassunk a Tiéd a főszerepből. A középpontban maga a filmek, sztárok és forgatókönyvírók világa áll, bár ezekről nem sokat tudatunk meg. Úgy igazán nem vezet be a sűrűjébe mégis azt mondom, hogy kellően megmutatja ahhoz, hogy hiteles legyen. 

Ami számomra a leginkább tetszett a regényben, hogy nem az a szokványos tündérmese, mégis élvezhető és fogságban tart olvasás közben. Romantikus, de nem az a csöpögős fajta. Érzelmes, de nem túl sokat mutat meg belőle. Érzéki, néhol már túlságosan is, mégis előrébb viszi a cselekményt és ezen keresztül mutat rá az érzelmek mélységére. Tetszett, hogy kérdéseket vetett fel bennem, hogy arra sarkallt, hogy képzeljem magam a főszereplő helyébe és arra késztetett, hogy letegyem a voksom vagy Damien vagy Miguel pártján. 

Bevallom Damien már az első pillanattól kezdve szimpatikusabb volt, mint Miguel, aki lássuk be először egy meglehetősen arrogáns karakter képét festette, majd megismerhettem közelebbről és teljesen összezavarodtam. Már nem volt olyan, hogy Damien vagy Miguel. Már csak az számított, hogy megtudjam a kötet végét és azt, hogy mi lesz Camie-vel és az érzéseivel, hogy megtudjam mit tartogat még számára az írónő és hogy ez az ígéretes történet milyen véget ér.

Ami pedig a lezárást illeti... Elégedett vagyok, meg nem is. Számítottam a végkifejletre, de közben ott motoszkál bennem az is, hogy mi lenne, ha az írónő megírná a hoppon maradt pasi történetét is, vagy Nathan-ét. Vagy csak írjon egy másik könyvet, mert ígéretes, van tehetsége az íráshoz és szeretném még hallani a hangját, a gondolatait és újra el akarok veszni a lelkivilágában, mert kevés olyan szerző van, aki ennyire szókimondó, következetes és ígéretes lenne már így az első próbálkozásánál. Szóval, igen, kedves írónő várom a következő regényeket. Ha azok csak egy kicsivel is túlszárnyalják a Tiéd a főszerepet, a szívem a tiéd. Ha egy igazán életszagú, erotikus-romantikus kötetre vágytok, ami Los Angelesben játszódik, akkor a Tiéd a főszerep a te könyved. Mozgalmas cselekmény, üdítő karakterek, meglepő fordulatok és megannyi kérdés, harc a boldogságért és harc a józan ésszel. Hollywoodi történet, mégis annál jóval több. Ígéretes első könyv egy ígéretes írónő tollából. Kicsit szerelmes, kicsit romantikus és nagyon merész, de közben élvezetes, fordulatos és bátor is. Bátor szívvel ajánlom olvasásra azok számára, akik szeretik az újdonságokat és akik szívesen megismerkednének egy kecsegtető elsőkönyves szerző könyvével.
"Mától hivatalos megállapítás: Damiennek erősen vágykeltő hatása van. Képes a szavaival is megdugni. És a tekintetével felfalni. Az illata pedig... csoda, hogy odavagyok érte?"

" - Nyuszi - mondtam félhangosan és felálltam a helyemről.
  - Azt mondtad, hogy nyuszi? - nézett rám döbbenten. Nem hitt a fülének, nagyon felbőszítettem vele, mégis mosolyra szaladt a szája."

"Pedig megfogadtam, hogy nem kezdek ki olyan nővel, akiben megvan az a képesség, hogy romba döntse az életem."

" - Ha valaki annyira várja, hogy lássa a másikat, hogy egyfolytában csak rá tud gondolni; amikor semmi és senki más nem fontos, csak ő, akkor bizony az illető szerelmes."


Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...