Stephanie Garber: Egy átok az igaz szerelemért (Volt egyszer egy összetört szív 3.)

"Evangeline Fox mindig is hitt abban, hogy egy napon egy tündérmesében találja magát."

*

Elveszíthetjük-e az emlékét annak, ami egykor a szívünk része volt? 

Két cselszövő, egy lány és egy mindhalálig tartó harc a boldogságért. 

Evangeline Fox a Fenséges Északon révbe ért: hozzáment a jóképű herceghez, egy fantasztikus kastélyban lakik, minden álma teljesült. Boldogan él. 

Tényleg boldogan él? 

Evangeline nem is sejti, milyen pusztító árat fizetett ezért a tündérmeséért. Nem tudja, mit veszített, a férje pedig minden erejével és hatalmával azon van, hogy soha ne is tudja meg. Ennek érdekében először is meg kell ölnie a Szívek Hercegét. 

És amikor Jacks felbukkan, a szálak még jobb összekuszálódnak… Vér, átok, összetört és ellopott szívek – a VOLT EGYSZER EGY ÖSSZETÖRT SZÍV-trilógia lélegzetvisszafojtva várt befejezésében kegyetlen próbát kell kiállnia hőseinknek az igaz szerelemért

"Az emlékei nem annyira a múltjának érződtek, inkább a közös történetüknek. Evangeline és Jacks történetének. És gyönyörű történet volt, a kedvenc története."

Jacks és Evangeline rajongók ez a könyv nektek szól. Végre megtudhatjuk, hogy van e esélye a Szivek Hercegének és a Kisrókának a szerelemre. A brutális függővég, amit a Soha többé balladája adott végre értelmet nyer, és még egy utolsó kötetben jól megdolgoztatja az írónő a karaktereket, és minket, olvasókat is. Szerintem nem lesz meglepő, ha azt mondom, hogy már az eredeti megjelenés után elolvastam a könyvet, és imádtam.

Első olvasásra is szerelem lett, és most is. Stephanie Garber könyvei azok, amiket nem tudok elégszer olvasni. Imádom őket, és hatalmas szerelem lett az Egy átok az igaz szerelemért is!! Olvassátok, szeressétek és essetek ti is szerelembe Pagonybéli Jacks-szel!! Szeretem az írónő Caraval sorozatát is, de a Volt egyszer egy összetört szív az igazi szerelmem. Imádom a világot, imádom a karaktereket, és imádom Jackset is. Ki ne szeretne egy morally grey karaktert, akinek halálos a csókja, és csak az igaz szerelme törheti meg az átkot?? Ki ne imádná? Ez az a trilógia, amiről nem tudok, nem akarok és nem is fogadok el rosszat. Az egyik legjobb fantasy sorozat, amit valaha olvastam. Megvan benne minden, amit szeretek, és még térképet is kapunk, könnyen olvasható fejezeteket, váltott szemszöget, itt azért muszáj vagyok megállni, és megkérdezni, hogy kedves írónő, mégis kit érdekel Apollo? Kit érdekel mit gondol? Miért kellett ennyi teret engedni neki? Simán ellettem volna a szemszöge nélkül is, és úgy gondolom, hogy túl sokat szerepelt!! Csak Jacks létezik, senki más. Apollo nevét meg sem hallottam, nem létezik számomra!! Nem, és nem. Csakis Jacks. Jacks és a gördülékeny, izgalmas, fordulatos cselekmény, az ami igazán számít. Az írónő újból megcsinálta, és bebizonyította, hogy még van erő ebben a trilógiában, és az utolsó kötetben sem ad alább ebből.

Imádtam, szerettem, és a Fenséges Északon szeretnék élni Jacks szerelmeként. Ámen! De ha én nem lehetek vele, akkor Evangeline is jó, hiszen egy nagyon szerethető, különleges karakter. Úgy érzem, hogy nagyon sokat fejlődött a trilógia első kötete óta, és vérzik a szívem azért, hogy ennyit dolgoztatta őt az írónő a hőn áhítatott boldogság és boldog befejezés eléréséhez. De minden fájdalmat és könnycseppet megért!!

Az idei év második felében ezt a megjelenést vártam a legjobban, mert mindig olyan, mintha hazatérnék a Fátumok, és az átkok világába. Van az Egy átok az igaz szerelemért kötetben valami, ami miatt ha akartam volna sem tudtam volna nem szeretni. Iszonyatosan izgultam, de közben örültem is, hogy újra átélhetem a cselekményt, és újra részese lehetek ennek a varázslatos és fenséges élménynek. Stephanie Garber egy igazi mesélő, akinek aranyból van a keze, és már azért hálás vagyok neki, hogy megteremtette Jacks karakterét.

Érzelmileg megterhelő, összetörik a szíved közben, de végig ott pislákol a remény, és drukkolsz Evangeline-nek, hogy emlékezzen Jacksre, a kalandra, amit eddig átéltek, és arra, hogy mit is szeretne. Valahol sorszerű, ugyanakkor baljós is. Baljós, mert végig ott lebeg felettünk az átok, és nem tudhatjuk mikor csap le, mikor ragadja el Evangeline-t, és mikor szembesülünk azzal, hogy Jacksnek nem jár a happy end. Féltem, közben meg tudtam is, hogy mi lesz. Erős érzelmeket váltott ki belőlem, és úgy igazán számomra akkor indult be a kötet, amikor Evangeline és Apollo mellett Jacks is végre megjelent.

Kellett a lelkemnek Jacks, de örültem volna, ha sokkal de sokkal több fejezetet kap, és annak is, ha Apollo jóval kevesebbet szerepel. Ugyanakkor ennek ellenére is azt gondolom, hogy méltó befejezést kapott a trilógia, és mindent megválaszolt az írónő, nem maradtak bennem kérdések, viszont azt nem mondanám, hogy el tudom engedni a világot, és remélem, hogy tényleg készülődnek más történetek a Fenséges Északon, amit mi is megismerhetünk.

Eva és Jacks szerelme tele van megpróbáltatásokkal, átkokkal, akadályokkal, vámpírokkal, hercegekkel, érzelmekkel és veszteségekkel. Emellett izgalmas, szépem fel van építve, és hozza a megszokott Stephanie Garber stílust. Gördülékeny és gyönyörű az írásmód, igazi élvezet elveszni a sorokban, és a Fenséges Északon találni magunkat. Evangeline és Jacks örökre a szívem egy darabját fogják birtokolni, és nem lehetek elég hálás, hogy az életük része lehettem, ha csak egy rövid időre is.

Teljesen a történet rabja lettem, és minden egyes vele töltött pillanat megérte. Elvarázsolt, romba döntött és nem egyszer sóhajtottam fel olvasás közben, nem egyszer éreztem azt, hogy nemcsak Evangeline vonzódik Jackshez, hanem bizony én is. Egy igazi érzelmi hullámvasút volt, ami hol a mélybe taszított, hol pedig felemelt és megmutatta, hogy a legkilátástalanabb helyzetből is van kiút, a remény hal meg utoljára, és egy gonosztevő, morally grey karakter is megérdemli a boldog befejezést. Nagyon sokat adott nekem ez a kötet, és hiába akartam nem tudtam napokig elhúzni. Jacks nem engedte! Tökéletes lezárása lett a történetnek, megadta azt, amire mind vártunk, és Evangeline is elégedett lehet, hiszen minden kívánsága teljesült, igaz hogy jobban meg kellett küzdeni érte, de megkapta a maga tündérmeséjét, a herceggel, aki nem is annyira herceg, sokkal inkább Fátum, aki a sok fájdalom ellenére is megtalálta a szerelmet, és minden jó, ha a vége jó. Nagyon nehéz elengedni ezt a trilógiát, a Caraval alatt nem éreztem ezt, mert ott is Jacks volt a kedvencem, és tudtam, hogy megkapja a saját trilógiáját!! Stephanie Garber miért csinálod ezt velem? Nem tudom elengedni sem Jackset, sem pedig Evangeline-t. Ha egy olyan sorozatot keresel, ami mágikus, fantasy elemekkel átszőtt, kalandos és függőséget okoz, akkor ne hagyd ki az írónő Egy átok az igaz szerelemért regényét sem, ami a Volt egyszer egy összetört szív harmadik, befejező része.

"Jacks olyan volt, akár a mérgezett tündérgyümölcs – egyetlen harapás, és az ember többé nem kíván semmi mást. Pedig bele sem harapott Jacksbe, és nem is fog. Itt nem lesz harapdálás. Azt sem érti, honnan jutott ez eszébe."

"Nem számít, hány napot élt Jacks, az emberként töltött idejére emlékezett a legtisztábban, és a képek mintha egyáltalán nem halványultak volna. Ez volt a halhatatlanság másik hátulütője - a végeláthatatlanul kísértő emlékek, amelyek mindig azt a látszatot keltették, mintha a halandóság elevenebb lenne a halhatatlanságnál."

" - Mim vagy te nekem? - kérdezte a lány. 

Az Íjász a szemébe nézett. 

- Semmid. 

Az egyáltalán nem semminek érződött, amikor az Íjász megérintette a köntösét összefogó övet. Úgy tartotta a kezében, mintha nem tudná eldönteni, hogy kioldja, vagy közelebb vonja magához."

"Nem félünk a mítoszoktól és a legendáktól! Mi magunk vagyunk a mítoszok és a legen"

"Mintha rátalált volna valamire a régi önmagából. Valamire, amit a legjobban szeretett önmagában. Arra, hogy imádott reménykedni."

" - Nem tudtam, hogy félsz az almától. 

- Nem félek az almától. Ne nevettess!"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)