Heather Fawcett: Emily Wilde atlasza a Másvidékről (Emily Wilde 2.)

"A láb nem fért be a táskámba, ezért egy rongyba csavartam, majd abba a régi hátizsákba tuszkoltam, amelyet néha magammal viszek az expedíciókra."

*

Emily ​Wilde nagyszerű tudós, aki nemrég írta meg a világ első átfogó tündérenciklopédiáját. Kalandjai során a rejtettek számos titkára fényt derített, mint ahogy tudóstársát és korábbi riválisát, Wendell Bamblebyt is leleplezte. 

Mert Bambleby nemcsak őrjítően megnyerő férfi, hanem száműzött tündérkirály is egyben, aki mostohaanyja elől menekülve a birodalmába visszavezető ajtót keresi. S amíg nem jár sikerrel, Emily nem áll készen arra, hogy elfogadja a házassági ajánlatát – gyengéd érzései ellenére jól tudja, hogy egy tündért szeretni veszélyes dolog. 

Mindeközben Emily új célt is kitűz maga elé: meg szeretné rajzolni a különböző tündérbirodalmak térképeit. A kutatásai előkészítése közben pedig Bambleby ismét bajba sodorja, amikor Cambridge-t megszállják a mostohaanyja által küldött orgyilkosok. Kettejükre új kalandok várnak az osztrák Alpok festői vidékén, ahol Emily szerint Bambleby birodalmának ajtaja is rejtőzhet, melynek megtalálása segíthetne a férfinak megmenekülni családja gyilkos cselszövései elől. 

Heather Fawcett nagy sikerű trilógiájának második részében Emilyre ismét nagy veszély vár. Minden erdőben és hasadékban veszedelmes szerzetek leselkednek rá, miközben nemcsak a tündérajtók, de szívének rejtélyes működését is meg kell fejtenie, mielőtt kifut az időből.

" - Nagyra értékelem a tanácsát, Farris. Igazán. De már ismerem Wendellt."

Az Emily Wilde Tündérenciklopédiája nagyon nagy kedvencem lett. Iszonyatosan vártam az újabb kalandot Emily-vel és Wendellel, és azt kell, hogy mondjam nem csalódtam. Imádom azt a hangulatot, amit ezek a könyvek adnak, és nagyon közel került a szívemhez ez a sorozat. Tele van szerzetekkel, a természet közelségével, és végre valamivel többet tudhattunk meg Wendellről, aki már az első rész alatt is kedvenc lett.

Az Emily Wilde atlasza a Másvidékről ott veszi fel a fonalat, ahol az Emily Wilde Tündérenciklopédiája végét ért. Tökéletesen hozza a második részekre oly jellemző otthonos érzést, és az a helyzet, hogy a veszélyes helyzetek ellenére is, szívesen elmennék egy expedícióra Emilyvel, mert varázslatosnak tűnik, és a veszély sem érdekel. Árad egyfajta cozy hangulat ebből a kötetből is, tele van talányokkal, a természet hívogatásával, lényekkel, akik nem könnyítik meg Emily és Wendell dolgát, illetve régi ismerős is tiszteletét teszi. A legjobb erdei környezetben elmerülni a sorokban, és átélni az Emily Wilde atlasza a Másvidékrőlt. Nagyon hangulatos, szerethető írás tele izgalmasabbnál izgalmasabb részekkel. A helyszín ezúttal az Alpok, aminek még ennyire sosem örültem. Nagyon felpörögnek itt az események, és simán el tudom képzelni, ahogy Emily, Wendell, Rose és Ariadne bolyonganak az ausztriai Alpok lankáin. Varázslatos, tele tündérmágiával, és cozy fantasy hangulattal. Tökéletes őszi olvasmány, ami rávesz arra, hogy menj ki a természetbe, és éld meg az apró csodákat. Boldogsághormonnal töltött el az Emily Wilde trilógia második részének az olvasása, és azt éreztem, hogy nem bírom letenni, be kell faljam egybe, mert annyira jó, közben meg nem akartam, hogy hamar vége legyen, és minden egyes pillanatot megéltem. Heather Fawcett csodálatos mesélő, és nem akarom, hogy a harmadik rész után vége legyen ennek a tündérekkel és szerzetekkel teli történetnek!!

Ahol kell ott humoros, vicces, de vannak édes és romantikus pillanatai is. Ugyanakkor nagyon intelligens kötet, ami információk hadával lát el, és hiába olyan, mint egy napló, mégis minden egyes pillanatot a szívedbe zársz, és alig várod, hogy elmerülhess Emily és Wendell kalandjaiban. Ez az expedíció úgy érzem valamivel veszélyesebb, mint az előző, és nagyobb is a tét. Ehhez mérten igazodik a cselekmény és a történet maga is. Hol felemelő, hol pedig parázsló. Sürget is, meg marasztalna is.

A klasszikus tündér folklórt veszi alapul az írónő, amit kiegészít a saját gondolataival és ötleteivel. Imádnék ebben a korban élni, ebben a világban, ahol az számít munkának, hogy az ember lánya a különböző lényeket kutatja, és ezekről is cikkeket, tart szemináriumokat, és ossza meg a világgal az élményeit, és azokat a tapasztalatokat, amiket az expedíciók során átélt. Legyen az mozgalmas, hosszadalmas, vagy éppen veszélyekkel teli.

Emily most is hozza a már rá oly jellemző különcséget, de pont emiatt oly kedvelhető. Magának való teremtés, aki képes a legmeredekebb helyzetekben is helyt állni, és akinek öröm olvasni a gondolatait, meglátásait és a kalandjait, amit az élet elébe sodor. Legyen az egy hegyi túra, vagy éppen a helyiekkel való ismerkedés. Emily-nek van egyfajta meglátása, ami végig érződik a regényen, és a naplóforma is nagyon jól áll ennek a trilógiának. Azokat a részeket különösen szerettem, amikor Wendell vette át Emily feladatát, és fejezett be egy-egy megkezdett gondolatot.

Emily még mindig az a kutató, aki szociálisan kicsit kínos, magának való, ugyanakkor egy igazi zseni, aki a meglátásainak és nézeteinek hála szerzett magának hírnevet. A Tündérenciklopédia után egy atlasz megírására adta a fejét, és emiatt nem is lehetnék hálásabb neki. Ha az Emily Wilde Tündérenciklopédiájánál azt mondtam, hogy kedvenc lett, akkor az Emily Wilde atlasza a Másvidékről még ennél is hatalmasabb szerelem.

Emily mellett ott van Wendell is, aki még mindig lusta, de helyén van a szíve és tisztaságmániás, de őt így kell szeretni. Imádtam, hogy addig nem tett semmi érdemlegeset, amit Emily meg nem kérte rá, és már az első részben is szerettem a dinamikájukat, ugyanakkor kicsit kiidegelt, amíg Emily döntött, és én már tényleg a hajamat téptem a lassúsága miatt. Miért kell gondolkodni? Wendellről van szó az isten szerelmére. Wendellről, aki bármit megtenne Emily kedvéért. Nincs min gondolkodni, Wendell bármit kérdez IGEN a válasz.

Elsőre talán nem tűnik úgy, de tökéletes párost alkotnak, szépen kiegészítik a másikat, és annyira várom, hogy még többet tudjunk meg Wendell birodalmáról, a tündérekről és bármikor, amikor újabb Poe részeket kapok én boldog vagyok, mert már az első részben is nagyon kedves karakter volt. Úgy érzem, hogy Emily akaratán kívül is gyűjti azokat a szerzeteket, akiknek társaságra van szüksége, mert ez a rész sem érhetett véget úgy, hogy még valaki ne társuljon melléjük. Van valami megnyugtató és felemelő az Emily Wilde könyvekben. Talán a természet közelsége, talán az expedíciók vagy éppen a szerzetek miatt, de otthon érzem magam. A kalandok, és a veszélyek éltetnek, visznek előre a cselekményben, és vesznek rá arra, hogy alvás nélkül olvassam ki Heather Fawcett újabb csodáját. Amíg nem kezdtem el, addig nem is tudtam, mi hiányzik az életemből. Volt egy Emily Wilde méretű lyuk, ami arra várt, hogy betöltsék. Talán nem lepek meg senkit, de ez a rész is legalább, ha nem jobban tetszett, mint az Emily Wilde Tündérenciklopédiája. A cselekmény már az első oldalakkal megnyert magának, a rejtély és Wendell szála pedig igazán érdekes és izgalmas. Nagyon nagyon várom az utolsó befejező részt, de közben nem akarom, hogy vége legyen. Ha olvasnál egy letehetetlen cozy fantasyt tele tündérmágiával és egy kalandos expedícióval, akkor ne hagyd ki az Emily Wilde atlasza a Másvidékről c. kötetet!!

" - Emily. - A bükkfa ágaira mutatott, amelyek ide-oda lengedeztek, még több levelet hintve a földre. - Ismeri a szelet?"

" - Tábla nélkül létezni sem tudsz - vetette a szememre. - Még azt sem árultad el, hová megyünk. Nem képzelheted, hogy előtte végignézzük az összes ábrádat és grafikonodat."

"Ugyanakkor köztudott, hogy a tündérmaradványok, akár mumifikálódottak, akár nem, hajlamosak arra vándorolni, amerre kedvük tartja"

"Igazán csodásan mutat a fenevadam."

"A férfi a lehető legsejtelmesebben nézett rám."



🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)