S. T. Gibson: Véres hozomány

" Nem hittem volna, hogy így fog végződni, uram: a véred forró cseppekben fröccsen a hálóruhámra, és patakokban ömlik a hálószobánk padlójára."

*

Ez a nagyszerű regény Drakula első feleségének, Constantának a sötét és lebilincselő történetét meséli el. 

Ez az utolsó szerelmeslevél, amit neked írok, habár néhányan inkább vallomásnak neveznék… 

Miután egy idegen megmenti Constantát a biztos haláltól, egy középkori parasztlányból átváltozik egy halhatatlan királyhoz illő menyasszonnyá. De amikor Drakula becsalogat egy ravasz és bájos arisztokratát és egy éhező színészt a szenvedélyből és megtévesztésből szőtt hálójába, Constanta rájön, hogy az általa szeretett férfi borzalmas dolgokra képes. 

Miután menedékre lel a vetélytársai karjában, elhatározza, hogy leleplezi a férjük sötét titkait. Miközben a szerettei élete forog kockán, Constantának választania kell a szabadsága és a férje iránt táplált szerelme között. De a vérrel megpecsételt köteléket csak a halál tudja elszakítani.

"Még mindig el akartam hinni, hogy egy tündérmesében élek, és minden éjjel egy herceggel szeretkezem, nem pedig egy farkassal."

Vámpírok? Jöhetnek minden mennyiségben! S. T. Gibson Véres hozomány c. regénye új, friss és tele van borzadalommal, de úgy imádtam. Sötét, de van benne valami romantikus is, hiszen Drakula hitveséről szól, és ő meséli el, milyen is volt az élet hőn szeretett vérszívó férje mellett, s mi vezetett el odáig, hogy az elnyomásból kiszabadulva Constanta a kezébe vette a sorsa irányítását. Egy haldokló ifjú leányból érett a szemünk előtt nővé, aki szédítő erővel dönt le a lábadról, és mutatja meg, hogy Drakula és a körülötte kialakult kultusz nem lejárt lemez, lehet még újat mutatni. S. T. Gibson pontosan ezt tette. Egy jól ismert alakot vett elő, hogy egy még sötétebb, még komorabb köntösbe mutassa be.

A történet alapvetően három részből áll. Mindegyik rész egyre közelebb viszi Drakulát a végzetéhez, és az elkerülhetetlen sorsához. Az első részben megismerhetjük Constanta karakterét, aki végig a mesélőnk, és olyan, mintha egy csésze vér... akarom mondani tea mellett mesélné el nekünk, milyen is volt Drakulával az élet, vagy ha ez túl félelmetes a számodra nézhetjük úgy is, mintha Constanta "szerelmes levelét" olvasnád, amit Drakulának írt, amiben bevallja mit miért tett. Habár fikció, mégis oly könnyen lehet hinni neki, mivel már az elején megfog Constanta, a hangja, a látásmódja és az az őszinteség, ahogy beszél. Ez az első taktus tele van élettel, egy kemény és zord külső mögött lakozó szörny finom és gyengéd pillanataival, amik még ott hordozzák magukban a reményt, ugyanakkor előrevetíti azt, hogy miért is kellett Drakulának pusztulnia ahhoz, hogy ez a kötet megszülethessen. Van benne egyfajta bizsergető érzés, ami végig elkísér, és ami az első oldalakkal már magával ragad. Ha azt mondom, hogy szeretem a gótikus regényeket, akkor pontosan olyan csodákra gondolok, mint a Véres hozomány. Durva, tele van figyelmeztető jelekkel, mégsem tudod letenni, mert a végére kell járnod, és látnod kell, hogy hogyan lett Constanta az az erős nő, aki végül megsemmisítő csapást mér Drakulára. 

Míg az első részben csak ők ketten hangsúlyosak, addig a másodikban már Magdalena is szerepet kap, a harmadikban pedig Alexi. Mindegyikőjük más és más személyiség, de közös bennük, hogy a kezdeti idillt és szórakozást felváltja a zsarnokoskodó, kegyetlen és félelemmel teli közeg, ami csak úgy fojtogatja őket, és nem engedi, hogy levegőhöz jussanak. Elvesztik a szabad akaratot, a szabadságukat, és ez vezet el ahhoz a halálos csapáshoz.

Habár nem egy hosszú kötettel van dolgunk, mégis előkerülnek benne olyan jelenetek, amik csak úgy tocsognak a vértől és a mocsoktól. Ezekre és sokkal durvább témákra már az elején felhívja a figyelmet az írónő, és előrevetíti, hogy mit is várhatsz a Véres hozománytól, mégis én úgy érzem, hogy nem voltak ezek a témák annyira durván kidolgozva, és nem kifejezetten a trigger warningon van a hangsúly, hanem az egészen, a teljes képen, ami végül kiadja a Véres hozomány igazi énjét.

Nem is én lennék, ha nem említeném meg legalább néhány szó erejéig a borítót, mert az a helyzet, hogy valami eszméletlenül csodálatos lett. Tökéletes illik a történethez, sokkal jobban, mint az eredeti, emiatt nagyon örülök, hogy végül az Anassa Könyvek nem tartotta meg, és mertek újítani. Részletgazdag, odatapasztja a tekintetet, és szavak nélkül mondja el, mi is a Véres hozomány titka. Egyszerűen imádom, és biztos vagyok benne, hogy a polcom éke lesz!!

Visszatérve a kötethez, ami nekem nagyon bejött az a hangulat, ami végig baljós volt, nem engedett levegőhöz jutni, akárcsak Drakula nem engedte sem Constantát, sem Magdalenát, sem pedig Alexit, aki valamivel erősebb, ugyanakkor sérülékenyebb személyiség is, mint a történet narratívája, azaz Constanta. A Véres hozomány tökéletes példa az érzelmi manipuláció és zsarolás kiteljesedésére, és arra, hogy sokszor a legmélyebb érzések, ha felszínre kerülnek, akkor szabadul el igazán a pokol.

Szinte minden megvan a kötetben, ami ahhoz kell, hogy lebilincselő és új legyen. Olyan friss, olyan új ez a fajta megközelítés, amit S. T. Gibson alkalmazott, hogy emiatt csak még különlegesebb, és még inkább szerethető a Véres hozomány. Van benne horror elem is, több liter vér, feszültség, komor hangulat, gótikus jegyek és romantika is, ami szívfájdítóan fájdalmas, de egyben a maga brutális módján gyönyörű is.

A legsötétebb pillanatokból teremt valami szépet, a legkomorabb pillanatokban mutatja meg, hogy még manipulatívabb és még kegyetlenebb is tud lenni, mint eddig. Egy igazi mestermű, ami elkápráztat, és ami miatt még többre vágysz. Úgy érzem, hogy nem volt elég sem Constantából, sem pedig Magdalenából, de legfőképp Alexiből nem, akiből oly keveset kapunk, hiába a hosszú epilógus. Igaz, hogy ő izzítja be a bombát, de Constanta az, aki pontot tesz a zsarnokság és érzelmi megfélemlítés végére.

Ezen felül van egyfajta lírai felütése is a kötetnek. Az egész élmény olyan, mintha visszacsöppentél volna az időben, és ott lihegne a nyakadban Drakula. Végig érződik a lénye, és a sötétség, ami áthatja a mítoszát a lapokból, és mondjon bárki bármit, Constanta volt Drakula felesége és pont. Rövid ideje van megmutatnia önmagát, ugyanakkor még így is egy remekül kidolgozott karaktert kaptunk, aki tényleg a lelki szemeink előtt érett meg, és döntötte el, hogy igenis a sorsa a saját kezében van, és nem engedi, hogy egy percnél is tovább más irányítsa azt. S habár csak a kötet vége felé láthatjuk azt a Constantát, aki Drakula árnyéka nélkül létezik, mégis felüdülés volt, és iszonyatosan jól áll a Véres hozománynak az, hogy már az elején tudjuk a végkimenetelt, mégis hajt minket a kíváncsiság és a köztes időt is tudni akarjuk. Antihősök, avagy gonoszok a kötet szereplői, mégsem tudnám azt mondani minden egyes karakterre, hogy velejéig romlottak, mert nem. Vannak mélységeik, és persze ott a sötét és vérszomjas oldaluk is, de ennél jóval több a Véres hozomány. A szerelmet vegyíti a haraggal, és a félelemmel, megmutatja, hogy mi mindenre képes az "ember", ha úgy érzi sarokba van szorítva és ergo rá van kényszerítve, hogy lépjen. Ha nagyon szeretném hasonlítani a hangulatát valamihez, akkor azt mondanám, hogy a régi Gary Oldmanes Drakula filmjének, és a Hugh Jackmanes Van Helsingjének hangulata keveredik benne. Ha egy igazán jó vámpíros könyvre vágysz, akkor olvasd el a Véres hozományt, és ismerd meg te is Constantát, Drakula első feleségét!

" - Constantának foglak nevezni. Te leszel az én állhatatos Constantám."

"Ezen a világon nem az angyalok szegődnek a haldokló mellé az utolsó pillanatokban, hanem a tolvajok és a dögevő madarak."

" - A szerelem szörnyeteget csinál belőlünk, Constanta, és nem mindenki alkalmas rá."

"De ha a kétely magvai megfelelő táptalajba hullanak, mély és makacs gyökereket eresztenek."

"Ha hallasz engem ott, ahol most vagy, szerelmem és kínzóm, akkor halld meg ezt: Nem állt szándékomban meggyilkolni téged. 

Legalábbis eleinte."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)