2020. február 25., kedd

Susan Ee: End of Days - A vég napjai (Angelfall 3.)


"Amerre csak elhaladunk, alattunk lent menekülnek az emberek. Amint megpillantják a fejük fölött a rajunk sötéten gomolygó árnyát, futásnak erednek."

*

Penryn és Rafi menekülnek, miután az angyaloktól sikerül megszökniük. Kétségbeesetten keresnek egy orvost, aki helyre tudná hozni azokat a változtatásokat, amiket az angyalok végeztek Rafin és Penryn húgán. Kutatás közben felbukkan valami Rafi múltjából, és olyan sötét erőket szabadít el, melyek mindkettejükre nézve végzetesek lehetnek.
Az angyalok által az emberekre szabadított apokaliptikus rémálomban mindkét oldal a totális háború felé sodródik. Valószínűtlen szövetségek köttetnek, a haditervek folyton módosulnak.
De ki fog győzedelmeskedni?
A Föld feletti uralomért folyó harcban Rafinak és Penrynnek döntenie kell, melyik oldalra álljanak, kit válasszanak: a saját fajtájukat vagy egymást?

Gonosz angyalok és egy talpraesett hősnő, aki nem nyavalyog. Üdítő változatosság. Vesd bele magad!


Imádtam az első két részt olvasni, 2 nap alatt be is faltam őket, viszont 4, igen 4 évet vártam, hogy befejezzem a trilógiát. És nem azért, mert nem szerettem, hiszen imádom, mai napig az egyik kedvenc angyalos történetem. Teljesen más oka van. Nem akartam, hogy vége legyen és hogy ürességet érezzek a végén, hogy egy újabb sorozat hagy magamra és foglalja el büszke helyét a könyvespolcomon. Egyik szemem sír, hogy vége, viszont a másik örül, hogy részese lehettem ennek a világnak és Rafi meg Penryn románcának.

Menthetetlen vagyok, ha két különböző faj szerelméről van szó, legyen az arkangyal vagy az ember lánya. Nem véletlenül halogattam idáig a kötetet, hiszen amennyire ütős az első két rész olyan merész és belevaló a harmadik is. Nem kellenek ide nagy szavak, akik ismerik a sorozatot tudják, hogy miről beszélek, akik meg nem ismerik, azoknak épp itt az ideje. Egyszerre izgalmas, hátborzongató, veszélyes és kalandos. Nincs egy unalmas rész, csak úgy hasítunk és megyünk a vég felé, legyen az happy end vagy egy még inkább szörnyűséges világ telis tele erőszakkal és mocsokkal. Azért nem vittem túlzásba és próbáltam lassan olvasni az utolsó részt, de nemigen sikerült. Kirepültek a gyerekek a kezeim közül és nem térek magamhoz. Már bánom, hogy éveket vártam vele, ugyanakkor örülök is, mert az elengedés mindig is nehézkes volt számomra. Ha megszeretek valamit, akkor ahhoz nagyon ragaszkodom és Susan Ee disztópikus angyalos története pont ilyen. Sosincs olyan, hogy túl sokat kapnék belőle, minden egyes résznek ugyanúgy örültem, mint egy-egy szónak. Nem is kérdés, hogy mekkora hatással volt rám mind a kötet, s mind a trilógia. Ha egy kedvenc angyalos történetet kellene választanom ez lenne az. Megvan benne minden, amit keresek: erős, badass hősnő, szexi pasi, küzdelmek, vér, kilátástalanság, kalandok, veszélyek és a bizonytalanság. 

Megkapó egyvelege egy nagyszerű regénynek. Maga a kötet ott folytatódik, ahol a második abbamaradt, s furcsa de 4 év után is tisztán élnek bennem az emlékek és minden egyes fontosabb részlet újra körvonalazódott előttem. Ekkora hatással volt és van rám ez a kötet. A világ még mindig darabokban áll, az angyalok még mindig veszélyesek, de nem csak ők jelentik a veszélyt, hiszen a legnagyobb veszély a világra mi magunk emberek vagyunk. 

Pusztítunk, szennyezünk és tönkretesszük azt, amit védenünk kellene. Valamilyen szinten ez a problémakör is megjelenik a regényben, még akkor is, ha csak elvétve, de a magok el vannak vetve és várják, hogy kicsírázzanak. A végén napjai egy személyben testesíti meg a tökéletes disztópiát és a lehetetlen szerelem történetét. Nemcsak a kérdéseinkre ad választ, de megoldást és jövőt is kínál. Bevallom az elején nem hittem volna, hogy bármi jó fog kisülni a lezárásból, de tévedtem, amilyen kemény és félelmetes az eleje olyan gyors és bizonytalan a vége. 

Rafi még mindig kétségek és szabályok között őrködik, Penryn nem hisz magába. Paige még mindig a frászt hozza rám, akkor is, ha ő nem tehet semmiről. Az ikrek még mindig szórakoztatóak és üde színfoltjai a regénynek és az emberek vs. angyalok küzdelme egy darabig még mindig kérdéses, de ezt a bizonytalanságot szeretem én annyira az írónőben. Egy igazi kalandra invitál, ami nemcsak a Földön, de a pokolba is utat mutat. 

Érdekesebbnél érdekesebb helyszínek, cselekmények, fordulatok és a végén a csattanó. Wow!! Minden elismerésem és nem véletlen Rafi az egyik kedvenc angyalom. Erős, ádáz, ha kell vezér, felelősséget vállal és bevallja az érzéseit, Penryn iszonyat badass. Nem is értem, hogy miért nem kap nagyobb hangsúlyt a trilógia hazánkban. Hatalmasat szól és üt, de rendesen. Kinyúl a lapok közül és jól pofon vág. Olvasás alatt úgy érzed, hogy a te problémád jelentéktelen és elgondolkodtat, hogy te mihez kezdenél egy angyal apokalipszis során. Elbújnál, harcolnál vagy hagynád hogy megöljenek??

Ahhoz kétség sem fér, hogy méltó befejezése a történetnek. A sötét, komor világ igazi reménysugárrá alakul a végére, tele reménnyel és fénnyel. Kiutat mutat a sötétségből, de előtte felperzseli a szálakat és megrengeti a világodat. A csavarok nemcsak kiegészítik a sztorit, de adnak neki egy baljós hangulatot és feszültséget is. Üdítő hatással van a disztópia világára, nem Rafin van a hangsúly, hanem Penrynen és az ő cselekedetein azon, hogy kislányból felnőtt nő, igazi vezér válik, aki felelősséget vállal és kockáztat. Rafi teljesen levett a lábamról, főleg a végén. Egyik szemem sírt, hogy ne, kérlek ne. A másik meg boldog volt, hogy igen, megértem a döntést és a súlyát is. Habár a történetnek vége én azért kíváncsi lennék egy utó sztorira is, hogy hogyan épül újjá a világ, hogy mi lesz Rafival és Penrynnel és úgy alapjáraton a világgal, az angyalokkal és a Felvigyázók seregével. Ha egy igazi, vérbeli, komor apokaliptikus angyalos történetre vágysz akkor megtaláltad, amit kerestél. Izgalmak, lehetetlennek tűnő feladatok, romokban álló világ, tiltott szerelem, ellenségek, szörnyek, kísérletek és minden, amit el tudsz képzelni.
" - A szárnyak miatt nem túl kényelmes viselet az ing. Azonkívül nem hallottam, hogy bárki panaszkodott volna."

"Az égnek fordítom a szemem. Hogy én mekkora barom vagyok! Itt a világvége, a húgomból emberevő szörny lett, a bolt hátuljában haldoklik egy ember, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha túléljük az éjszakát. Én meg itt csorgatom a nyálam egy olyan fickó után, akinek nem is kellek. Aki még csak nem is ember. Őrület, mi? Néha szeretném egy kis időre megszabadulni magamtól."

"Neked egy rendes emberfiúra van szükséged. Olyanra, aki szót fogad, és teljesíti a kívánságaidat. Aki neked szenteli az életét, gondoskodik a biztonságodról, és hogy mindig legyen mit enned. Aki boldoggá tud tenni. Akire büszke lehetsz. - A Felvigyázók felé int. - Ezek közt egy ilyet sem találsz."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Carley Fortune: Várlak a tónál

" Észrevétlenül jutok el a néptelen recepciós pultig." * Találkozzunk ​egy év múlva… És ezúttal ne hagyj cserben!  Fern Brookban...