Janice Hallett: A színjáték (A színjáték 1.)

"Kedves Mindketten!"

*

Egy gyilkosság. Tizenöt gyanúsított. Ki tudod bogozni, mi történt? SUNDAY TIMES: AZ ÉV KRIMIJE 

Lower Lockwoodban, ebben az álmos angliai városkában az amatőr színjátszó csoport nagyban próbál. A rendező, Martin Hayward, és a darab főszereplője, Helen – civilben férj és feleség – borzasztó hírt kapnak: unokájuknál ritka fajtájú rákbetegséget diagnosztizálnak, amelynek gyógyítása irdatlan költségekkel jár. A társulat tagjai ezért gyűjtést szerveznek. 

Azonban nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ez a kezelés hatékony, mint ahogy arról sem, hogy a gyűjtés valóban nemes céllal zajlik. A közösségben nő a feszültség, amely a ruhapróbán tetőzik. Másnap találnak egy holttestet, és valakit letartóztatnak. A tárgyalást megelőzően két fiatal ügyvéd tekinti át az anyagot – e-maileket, üzeneteket, leveleket – és egyre erősödik a gyanú, hogy a gyilkos itt van köztük. A bizonyíték az iratokban található – várja, hogy valaki rábukkanjon.

"Akkora kegyetlenség, hogy valaki épp csak betekintést nyer az életbe, amit nem élhet végig."

Új kedvenc krimi sorozat van kilátásban? Még az is lehet! Tudom, hogy régen olvastam krimit (tavaly), de nem bírok betelni ezzel a cozy krimi sorozattal, ami emailekből és levelezésekből áll össze. Egyszerűen zseniális, és habár nem kell sokat várni tőle, mégis annyira élvezetes olvasni, illetve felgöngyölíteni az ügyet. A Karácsonyi színjáték után nagyon vártam, hogy egy nagyobb falatba is belevágjak, és ehhez A színjáték tökéletes választásnak bizonyult.

Maga a stílus még mindig nagyon kreatív, és pont amiatt, hogy nem a szokványos szöveget kapjuk lesz olyan gyorsan haladós, olvasmányos A színjáték. Persze, a formátum furcsa lehet, de ha hozzászokik az ember, akkor nagyon gyorsan bele lehet jönni, és mire feleszmélnél már a fele el is tűnt. Velem pont ez történt olvasva a történetet.

Emellett nagyon okosan és a végéig precízen alakítja az írónő a cselekményt, és hagyja, hogy mi magunk járjunk a végére, és jöjjünk rá arra, hogy mi is történt valójában. Nekem személy szerint nagyon tetszik a formátuma, és az, hogy eltér a sémától, és próbál valami újat alkotni. Az elején talán kell egy kis idő mire felvesszük a fonalat, és a helyére kerül, hogy ki kicsoda, de amint ez megtörténik nincs megállás.

Mindig is nagyon szerettem a különleges dolgokat, azt, ha valami kilép a megszokottól és úgy mutatja meg magát. A színjáték talán az egyik legjobb példa arra, hogy lehet úgy krimit írni, hogy még azok is élvezhessék, akiknek ez a műfaj nem a kedvencük. Ha krimi akkor nekem a YA és Agatha Christie a szívem csücskei, ugyanakkor Janice Hallett A színjáték kötete is nagyon élvezetes.

Egyszerűen fantasztikus, ahogy az írónő végig navigál bennünket a cselekményen, és megmutatja, hogy mi minden rejlik benne. Nem egy véresen komoly írás, ami nem is baj, mert az elsődleges célja az, hogy kikapcsoljon, és egy kicsit megmozgassa az agytekervényeidet, de nem annyira, mint egy komolyabb krimi. A maga nemében bohókás, ugyanakkor könnyed is.

Tökéletes választás lehet azok számára, akik keresik az újat, az újdonságokat és nem elégszenek meg a mainstream dolgokkal. Janice Hallett hangja üde, tele van ötletekkel, és ezeket az ötleteket képes is kreatív formában megvalósítani. Ha valaki azt mondja, hogy ez az írónő debütálása nem hittem volna el, mert annyira ráérzett a dolgokra, hogy nem létezik, hogy ne lenne jó pár kész írás a fiókjában, amik alig várják, hogy napvilágot lássanak.

A karakterek, akárcsak a Karácsonyi színjáték alatt engem teljesen összezavartak, és nemcsak azért, mert nekem kell összerakosgatni, hogy ki kicsoda és milyen viszony fűzi a többiekhez, hanem azért is, mert közben résen kell lennem, és árgus szemekkel figyelni, vajon ki lehet az elkövető, és mi volt az indítéka. Kicsit olyan A színjátékot olvasni, mintha egy 'alakítsd te a történetet' könyvet olvastam volna.

Az egyik legpozitívabb része a regénynek az, hogy olyan mintha te magad is részese lennél a cselekménynek, annak, hogy a végére járj és minden egyes apró részletet megtudj. Te vagy a narratíva, és te vagy a mellékszereplő, aki a háttérből nézi az eseményeket, de mindenről és mindenkiről van legalább egy belsős információja, ami miatt mindenki hátán ott van a célkereszt. Kétség kívül az egyik leginteraktívabb könyv, amit valaha olvastam.

A kötet egyike azoknak, ahol csak a végén kerül szóba a gyilkosság, s addig csak várhatjuk, hogy mikor fog bekopogni az ablakon, és azt mondani, hogy 'Hahó, itt vagyok! Rólam se feledkezz meg'. Az idáig vezető út hosszadalmas, az apró részletek szépen lassan állnak össze, hogy a végére elérkezzen az a pillanat, amit már az elején is vártunk. A tett és a gyilkos leleplezése. Nem egy Agatha Christie szintű regény, viszont megvan benne minden, hogy szórakoztató legyen.

Ha szereted a krimiket, viszont inkább a lightosabb, cozy vonalat kedveled, akkor Janice Hallett A színjáték c. kötete nagyon jó választás! Utána ne hagyd ki a Karácsonyi színjátékot sem, amiben visszaköszönnek ismerős arcok, és egy újabb eset, amit meg kell oldani. 

"A féltékenység rettentően pusztító tud lenni."

"Vizuális világban élünk, a képek sokkal hamarabb célt érnek, mint a szavak."

"De az emberi természet már csak olyan, hogy próbál még a legrettenetesebb katasztrófában is morzsányi pozitívumot találni."

"A hozzám írt leveleiben mindig a régi volt. De a levelek ezek szerint nem árulnak el mindent. A szavak mögé bármit el lehet rejteni."

"Van róla fogalmad, min megyünk keresztül? Már az is rohadt fárasztó, hogy egyfolytában hálásnak kell lennünk."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)