Axie Oh: XoXo

 

"A Jay Karaokebárja a koreai negyed egyik plázájában található, a Boba Land 2 és a Sookie Fodrászszalonja között."

*

Mi ​van akkor, ha rálelsz életed szerelmére, de kockára kell tenned miatta az életet, amit szerettél? 

Jenny élete szinte minden percét annak szánja, hogy valóra váltsa az álmát, és világklasszis csellistává váljon. Egyfolytában gyakorol, különórákat vesz, a szórakozásra nem marad ideje. 

Egy este azonban összefut egy titokzatos idegennel, aki a feje tetejére állítja megszokott rutinját. Cseu, a rejtélyes, jóképű és kissé meggyötört fiú pont olyan veszélyforrás, amit Jenny messziről elkerülne, mégis egész éjszaka együtt járják Los Angeles utcáit, mielőtt Cseu hazamenne Dél-Koreába. Nincs értelme azon töprengeni, „mi lett volna, ha”, hiszen egy óceán választja el őket egymástól. 

Ám Jennynek és anyukájának egy időre Szöulba kell költözniük, hogy gondját viseljék Jenny nagymamájának. És vajon kivel találkozik az elit művészeti akadémián, ahova beiratkozott a félévre? Cseuval. 

De Cseu nem csak egy átlagos álompasi, akivel egy osztályba kerülnek – hanem az egyik legnagyobb k-pop-banda tagja, egy idol, akinek tilos randiznia…

K-drama és k-pop terén nem vagyok szakértő, sőt a XoXo-ig nem is igazán tudtam, hogy mit takarnak ezek a kifejezések. Arról nem is beszélve, hogy teljesen el voltam veszve, és néztem nagy szemekkel, hogy oké idolok, de kik ők, mik ők. Számomra a XoXo egy komfortzónán kívüli kirándulás, amit imádtam. Egy szerethető ifjúsági regény, amit tiszta szívből tudok ajánlani a fiatalabb, de akár az idősebb korosztály számára is. Egy kicsit bohókás, megvan benne az első szerelmek varázsa, és eközben az idolok, k-pop sztárok és Dél-Korea életébe is betekintést nyerhetünk.

Ritkán olvasok ifjúsági regényeket, de erre most nagy szükségem volt. Mivel nem ismerem a világot, amiben játszódik, így mindenféle elvárás nélkül kezdtem bele. Hagytam, hogy a saját tempójában megnyíljon előttem, és rávegyen arra, hogy a szívembe zárjam. Ennyire aranyos történetet is régen olvastam, de úgy hiszem, hogy néha szükségünk van erre is. Teljes mértékben tudtam szeretni, és már az elején felkeltette a figyelmemet. Alig vártam, hogy elhagyjuk Los Angelest, és elrepüljünk Dél-Koreába. Nemcsak a kultúrát ismerhetjük meg jobban, hanem az iskolai rendszert, a k-pop énekesek életét, és abba is belátást enged, hogy bizony az ő életük sem fenékig tejfel. Tele van lemondásokkal, felelősséggel és egy olyan zárt világ struktúrájával, ahova nehéz, szinte lehetetlen bekerülni. Bevallom nem gondoltam volna, hogy majd ennyire fog tetszeni. De nincs is jobb érzés annál, mint amikor alig várod, hogy letedd a munkát, és beletemetkezhess egy csodás kötetbe. Nekem a XoXo olyat adott, amire kevés történet képes. Szórakoztatott, de emellett tágította is az ismereteimet. Persze, valamilyen szinten nemcsak boldogság Axie Oh regénye, hiszen van benne bőven lemondás, kompromisszum, a magány érzése, mégis a boldog, vidám pillanatok minden nehéz döntést megérnek.

Annak ellenére is, hogy nem mozgok otthonosan az animék, koreai kultúra világában, szerettem olvasni a XoXo-t. Kedves kis történet, amit lehet nagyon szeretni, és lehet azt érezni vele kapcsolatban, hogy valami hiányzik. Mivel én elvárások nélkül kezdtem bele, nem hiányzott belőle semmi, és tökéletes beugró volt a The Girl Who Fell Beneath the Sea előtt, ami az írónő sikeres fantasy kötete, és már nagyon várom, hogy olvashassam.

Néhány helyen olyan, mintha egy tinidráma elevenedett volna fel előttünk. Van itt minden, ami hozza az iskolás lány feelinget. Új iskola, egy szobatárs, akit meg kell nyerned magadnak, szabályok amiket követned kell, egy ismeretlen kultúra, a családi gyökér megismerése, felelősség, anyai szigor, valami új kezdete, kecsegtető barátságok, az élet és az első szerelem édes szirupa. Az élet árnyoldalával és a nehézségek által nem laposodik el a XoXo, és ezért nem mondható az, hogy csak egy klisés tinidráma.

A koreai kultúra nem annyira hangsúlyos, mint az ételek. Szinte minden fejezetben esznek a karakterek valamit, ami miatt kedvem támadt nekem is megkóstolni az említett ételeket. Ezt mindezt úgy írom, hogy alapvetően nem állnak közel hozzám az ázsiai ételek, inkább a mexikói és olasz konyhakultúra iránt vagyok oda, de ha lehetőségem lesz, mindenképp megkóstolok egy-két fogást.

A kötetet körbelengő hangulat a végéig kitart. Hol a mennyben vagyunk, hol pedig úgy érezzük, hogy igazságtalan az élet. Teljesen át tudtam élni Jenny és Csu szerelemét, ami az első perctől kezdve szikrázó, valamilyen szinten tiltott, de pont ettől olyan édes. Kétség kívül tagadhatatlan milyen aranyosak együtt, és míg a kötet elején hiányzott Jennyből a szikra, addig a végére csak úgy lobog benne a láng, és sokkal több önbizalma is lett. Ezzel szemben Csu kicsit kilép a korlátok közül, és él. 

Ha a zsánereket nézem, akkor high school romance egy kis átlagos/hétköznapi lány x sztár párosítással. A középiskolai hangulat már magában hordozza, de leírom, hogy mindenkinek átjöjjön a lényeg: nem kell sokat várni tőle, csak hagyni, hogy annyit adjon, amennyit az elejétől kezdve sejtet. Az ifjúsági regényekre jellemző sajátosságokat is tökéletesen hozza, nem érezteti azt, hogy világmegváltó akar lenni, szimplán csak kikapcsol és bevezet a k-pop világába.

A XoXo által sokat tanultam a koreai emberekről, arról, hogy igaz, hogy más kultúra, de a szerelemnek mindegy, hogy milyen nemzetiségű vagy, ugyanúgy megtalálhat és akadályokat görgethet eléd. Nekem nagyon sokat adott, és pont ezért élveztem annyira. Információ hadával lát el, és arra sem rest, hogy ezeket az információkat kifejtse, hogy egy hétköznapi, "tudatlan" ember számára is kézzelfoghatóvá váljanak. Emellett a művészetre is nagy hangsúlyt fektet, hiszen Jenny egy los angelesi csellista, aki előtt hatalmas jövő áll, ugyanakkor pont a csellistává válás indítja el ezen a kalandon Jennyt, mivel megkérdőjelezi önmagát, és a zene iránti szeretetét egy kritika miatt. Korea és Csu segítenek neki talpra állni, illetve újra hinni a zenében, és a csellózásba fektetett energiába. Csu pedig Jenny miatt tanul meg szabadabban élni egy szigorú világban, ami bármikor összeroppanthatja és tönkre teheti a karrierjét. Egy kis veszély és szívmelengető pillanatok is segítenek eligazodni a XoXo világában. Ha érdeklődsz más kultúrák iránt, netalántán szereted a k-drámákat, k-popot, akkor ne hagyd ki a XoXo-t, ami egy felettébb szívmelengető, aranyos történet, tele szerelmes pillanatokkal egy kis zenei vénával megspékelve. Viszont ha csak ismerkednél a világgal, akkor is remek kezdés lehet. Arról nem is beszélve, milyen csodaszép a borító, és tökéletesen illik a történethez! 

" - Ha ez számít valamit - szólalok meg -, szerintem fontos, hogy az ember szakítson időt magára, még a felelősségei mellet is nem lehetsz ott másoknak, ha előtte nem vagy ott saját magadnak."

"Titkos barátok, akik majdnem csókolóztak. És azt sem tudom, megfelel-e ez nekem. Aztán rájövök, hogy nem számít. Egyszerűen csak örülök a jelenlétének, és ez egy szép nap."

" - Úgyhogy, igen, Cseu miatt szólítottalak meg az üzletben, de önmagad miatt maradtam melletted. És tényleg sajnálom. Hogy nem mondtam el hamarabb."

" - Ha a csellistáknak van fanklubjuk, Jenny, én csatlakozni akarok a tiédhez."

"A koreaiak imádják a tragikus szerelmi történeteket, de amit még ennél is jobban szeretünk, az a reménnyel teli szerelem."

" - Nem azért kérdeztem, hogy leszel-e a barátnőm, mert arra számítottam, hogy pár hónap után úgyis szakítunk. Az emberek nem úgy kezdenek kapcsolatba, hogy közben máris a végén gondolkodnak.

- Nem, az emberek akkor vetnek véget a kapcsolatuknak, amikor rájönnek, hogy eleve bele sem lett volna szabad kezdeniük."

"Hol találhat meg az ember egy elkóborolt k-pop-idolt tíz - most már kilenc - perccel a fellépése előtt?"

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)