Veronica Roth: A vég és más kezdetek (Árnyak és jelek)

Történetek a jövőből

*

A beavatott és A kiválasztottak nagy sikerű szerzőjétől. Veronica Roth novelláskötetének minden egyes novellája különös és csodálatos világba vezet, amelyben szokatlan technológiák és lények találhatók. Legyen azonban bármilyen fejlett a jövő, a történetek szereplői mélyen emberi gondokkal küzdenek. Az ismeretlenbe vezető út ismerős dilemmák és döntések között vezet.

Veronica Roth munkásságával a Kiválasztottak kapcsán ismerkedtem meg, és már akkor elhatároztam, hogy fogok még olvasni tőle. A Beavatott könyvek eddig kimaradt nekem, pedig a filmeket szeretem. Az Árnyak és jelek duológiával régebben már szemeztem, ugyanakkor nem voltam biztos benne, hogy tetszene e, de jó hír, hogy van ebben a novelláskötetben egy novella, ami a világhoz kapcsolódik, így ha ti is bizonytalanok vagytok, akkor a Páncélosok novella segíthet eldönteni, hogy bele merjétek e vágni a fejszéteket. Többnyire a novellák a halálra és az elmúlásra épülnek, de egytől-egyig különleges közegben játszódnak, és emiatt lesznek csak igazán szerethetőek. Az írónő 6 novelláját tartalmazza ez a kötet és gyönyörű illusztrációkkal színesíti (igazából fekete-fehérek) a kiadványt. Nemcsak a szöveghez illenek ezek a rajzok, hanem a kötetnek is adnak egyfajta pluszt. Imádtam bennük, hogy habár látszólag csak kiegészítői a történeteknek, mégis megmutatják a novellák lényegét.

Tehetetlenség

Egy novella a második esélyről és az életről. Szívhez szóló, lelket megborzongató rövid írás, ami tartalmilag nemcsak erős, de le is hengerel. A novella középpontjában egy lány és egy fiú áll, akik valaha barátok, majd szerelmesek voltak. Ott kezdődik el, ahol általában véget szokott érni egy-egy történet. Megmutatja a szív valós játékát és attól sem riad vissza, hogy őszinte legyen. Erős kezdése ez a novella gyűjteménynek, a rajzokról nem is beszélve. Emellett a mentális egészségre is felhívja a figyelmet, és megmutatja, hogy nemcsak az a fontos, hogy testben, hanem lélekben is egybe legyünk. Lehetünk különcek, érezhetünk másképp, de a legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, és ragadjuk meg az utolsó utáni esélyt is, ha ez kell ahhoz, hogy boldogak legyünk. A novella középpontjában a halál is áll, ami lesben állva várja az újabb áldozatát, és a statisztika is, ami megmutatja, hogy lehetünk mi az az egy 1%, akire rámosolyog a szerencse és kap egy második esélyt az élettől. Érdekes alap, egy igazán szívhez szóló megközelítésben. Nagy horderejű érzelmekkel indít, és végig tartja a színvonalat. Az értetlenségtől kezdve a szereteten át a barátságig kitárja előttünk a szívét, és az illusztrációknak hála különleges élménnyel fejezzük be. Ebben a pár oldalban nemcsak egy új oldalát mutatja meg az írónő, hanem azt is, hogy milyen mély érzések kavarognak benne egy-egy témát illetőleg. 

Párkák 

A Párkák olyan, mintha a Supergirl és A burok szerelemgyereke lenne. Egy olyan világban játszódik, ahol a földönkívüliek az emberek között élnek, és mint a már említett sorozatban álcával embernek tettetik magukat. Maga az alapötlet tetszik, érdekes kis történet, amiben szintén a halál kapja a mozgatórúgó szerepét illetve a bosszú és a család, hiszen a főszereplőink, Atleigh és Lacey az édesanyjuk halála után teljesíti az utolsó kívánságát, ugyanakkor két teljesen különböző életutat is bemutat. A kitörő lányét, és a szülei nyomdokában lépkedőét. Míg Lacey szelídebb és átfontoltabb, addig Atleigh vakmerőbb és nem fel bepiszkítani a kezét. Azt éreztem olvasás közben, hogy ez nemcsak egy novellányi történet, hanem jóval több van benne. Izgalmas, már-már futurisztikus a világ felépítése, a karakterek érdekesek és egyediek. Az alapfelállás ötletes, akár rossz csillagzat alatt született szerelem (star crossed lovers) is lehetne belőle, vagy két faj tiltott szerelme. Látok benne potenciált, és eddig ez a kedvencem. Sajnáltam, hogy ilyen rövid, ugyanakkor ízelítőnek tökéletes volt.

Halljátok hát!

Habár egy kitalált történet, mégis van benne valami nagyon ismerős, hiszen akár a 2020-as éveket is jellemezhetné, holott az írónő eredetileg 2019-ben publikálta a kötetet. A maszkviselés úgy gondolom mindenkinek ismerős és nem kell bemutatni. A félelem, hogy mi is megfertőződhetünk is ott lebeg, mivel egy fertőzés és a zene, mint fontos tényező áll a novella középpontjába. Egy olyan fertőzés, ami biobombával terjed és gyorsan öl. Ez a harmadik rövid történet, ugyanakkor ebben is a halál és maga az élet kap nagyobb hangsúlyt. Az élet, mely ott bimbózik, és alig várja, hogy rátaláljunk a rezgésére és megismerjük a dallamát. A novella főszereplője, Darya tehetséges, választhat hogy a halál vagy az élet dallamát hallja e. Emiatt mégsem lehangoló vagy éppen lerágott csont, hiszen új alapokra helyezte Veronica Roth a mondanivalóját, és a karakterei is eltérnek a már ismertektől. Emellett az írónő nagyon ért ahhoz, hogy apokaliptikus világokat alkosson meg, és alig 50 oldal alatt is sikerült neki egy újabb ilyen világot létrehoznia. 

Fitt és Forte

Egy futurisztikus világban játszódó tini problémákkal foglalkozó novella, amely egy kicsit keserédes is. A barátok, a hétköznapi döntések és a kapcsolatok kerülnek előtérbe. Kap ehhez egy képregény iránti szenvedélyt, és egy nagy adag konfliktust is. Barátok közötti elidegenülést és döntésképtelenséget. Az illusztrációk itt is gyönyörűek, és sokat segítenek a történet megértésén, viszont úgy érzem, hogy magukban is képes megállni a helyét. Kicsit szeleburdi, kicsit önző, de szerethető történet. Igazi felüdülést jelentett számomra, mivel igaz, hogy ebbe is előkerül a halál, de végre nem annyira hangsúlyosan és nem annyira komoran. Itt a döntések visznek előre és a kimondott szavak sarkalnak meghátrálásra. Emellett egy megemlékezés is a maga szomorúságával és a megbocsátás hatalmával. 

Páncélosok

A kötet talán leghosszabb és legjobban összeszedett rövid története, ami két szálon fut. Először megismerhetjük Tekát, aki a múlt sérelmei miatt bosszút forral. Nemcsak a karakteréből kapunk egy kis ízelítőt, de a megálmodott világból is. Akik már olvasták az írónő Árnyak és jelek duológiáját azoknak ismerős lehet mind a bonyodalom, s mind a történet mozgatórúgója, de azok akik még csak most ismerkednek az írónő munkásságával tökéletes bemutatót tart abból, hogy mire is számíthatunk, ha belevetjük magunkat a már említett Árnyak és jelekbe. Az az igazság, hogy engem ez a kis ízelítő nagyon meggyőzött, így biztos vagyok benne, hogy el fogom kezdeni a könyveket is, hogy megtudjam mi is lesz a vége (már van sejtésem róla, remélem be is igazolódik), ugyanakkor már most elég erősnek érzem ahhoz ezt a világot, hogy tudjon és akarjon is újat mutatni. Ahogy a könyvek úgy ez a novella is Teka mellett Akos oldalát is bemutatja, ami habár rövid volt, de annál inkább érdekesebb és annál inkább azt sugallta, hogy olvassam el a teljes történetet és érjek én magam a végére. Az erős világfelépítés mellett egyedi karaktereket és különleges hangulatot is kaptam. A Párkák mellett igazi kedvenc lett!

A transzformáció - hívők

Elérkeztünk a kötet utolsó novellájához, ami kicsit szomorú is, hiszen nagyon szerettem olvasni ezeket a rövid történeteket, ugyanakkor örülök, hogy részese lehettem ennek a kalandnak, és a kötet hatására jobban bele fogok mélyedni Veronica Roth munkásságába. Szóval, ez az utolsó novella akárcsak az elődei izgalmas és felettébb érdekes. Teljes mértékben lekötött, és végig azt éreztette velem, hogy még többet akarok belőle. A történetet tekintve megint csak különleges történetet kapunk a szabadságról és az újrakezdésről. Megmelengette a szívemet. Tökéletes lezárása a novella gyűjteménynek. 

"Nem féltem és nem aggódtam. Üres voltam. Lebegve jöttem idáig, súlytalanul, mint a filmekben a kísértetek."

"Még mindig jobb élőhalottnak lenni, mint azt érezni, hogy haldoklik a szívünk."

"A párkákat ábrázolta. Az anyjuk úgy hívta őket, a sors fonói, mert a három alak közül az egyik orsóval fonalat sodort, a második kimérte, a harmadik pedig elvágta. Születés, élet, halál."

" - A düh segít, hogy arra koncentráljak, amit meg kell tenni."

" - Te tényleg nem érted, mi? Az emberek mindig is vágyni fognak arra, ami elpusztíthat minket, Cyra. Ez nem jelenti azt, hogy hagyjuk nekik elérni, amit akarnak."

"Az anyja azt mondogatta neki, tűrjön, attól majd olyan lesz, mint a kalamiták: kemény, mint a szikla, éles, mint a kés, ádáz, mint a vihar. De nem így történt. Nem így."

Köszönöm szépen a Gabo Kiadónak a recenziós példányt!

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)