Jennifer L. Armentrout: Wicked - Megveszekedett (Megveszekedett 1.)

"Verítékcseppek gyöngyöztek a szemöldökömön. Vörös hajtincseim a nedves nyakamra kunkorodtak."

*

A ​dolgok kezdenek elfajulni New Orleansban. A huszonkét éves Ivy Morgan nem épp egy átlagos főiskolás. Jól tudja, hogy az embereken kívül más lények is kószálnak a francia negyed utcáin, hogy szórakozást keressenek… és táplálékot. Ivy életét teljes mértékben kitölti a Rend tagjaként végzett munkája. Nem is lehetne ez másként, hiszen azok a lények, akikre most vadászik, négy évvel ezelőtt mindent elvettek tőle. Romba döntötték a világát, megszakasztották a szívét. Ivy álmában sem gondolta volna, hogy a szigorú keretek közé szorított életébe belép egy olyan ember, mint Ren Owens. A srác maga a megtestesült tökély. Az erdőzöld szemű, igéző mosolyú, százkilencven centinyi vonzerő számos lány szívét összetörhette már. Rejtélyes, már-már természetfeletti képességével mindent meg tudna adni Ivynak, amire vágyik. Ám ha a lány közel engedi magához, az éppoly veszélyes lehet, mint az utcákon ólálkodó hidegvérű gyilkosok utáni hajsza. Ivyt egykor majdnem felemésztette egykori szerelme elvesztése. De most Ren és közte szikra gyúl, ami hamar lángra is lobban. Ivy mélyen legbelül többre vágyik… többre mint hogy az életét a múltja által kijelölt kötelességnek szentelje csupán. Ám ahogy egyre közelebb kerül Renhez, rájön, nem ő az egyetlen, aki titkokat őriz, melyek elszakíthatják a kettejük között fonódó vékony szálat. Biztos abban, hogy van valami, amit a fiú nem mond el neki. Már nem is tudja igazán, mi jelent rá nagyobb veszélyt: a várost támadó ősi teremtmények vagy a férfi, aki a szívébe és a lelkébe kíván férkőzni.

Egy régóta várt sorozatom jelent meg végre magyarul a KMK jóvoltából. A Passionflix filmet is készített belőle, amit nemsokára meg is nézek, hiszen a könyvre nagyon megérte várni, nagyon megszerettem és már most olvasnám a folytatást. New Orleans, tündérek, egy titkos rend, szerelmi szál, árulás, megannyi veszély és kaland. Ezt jelenti a Megveszekedett. Egy igazán különleges olvasmány JLA tollából. Fanoknak kötelező.

Nem is tudom, mikor volt utoljára, hogy ennyire vártam egy regényt. Annyira lebilincselő a sztori, izgalmas, a karakterek is érdekesek, és az írónőnek sikerült végig fenntartania a figyelmemet. Bevallom eléggé kevés tünderés sztorit olvasok, de a Wicked ráébresztett arra, hogy többet kellene, mert nagyon sok minden kihozható ebből a témából. Az írónő is egy olyan oldaláról közelítette meg, ahol nem azt láthatjuk, hogy igen, a tündérek jók, hanem egy sokkal sötétebb, baljóslatúbb hátteret kölcsönzött nekik, ami nem mellesleg kreatív is. Kicsit olyan volt, mintha a Supernaturalt ötvözte volna a The Order sorozattal. Minden egyes fejezet után többet és többet akar a történetből az ember, és nagyon nehéz leállni vele. Maga a kötet úgy kezdődik, mint minden YA fantasy, adott a hősnő, akit közelebbről megismerhetünk, megtudhatunk róla lényeges információkat, még a tündérekről is elég hamar tudomást szerzünk, aztán szépen adagolja hozzá az izgalmakat, talányokat és kérdéseket az írónő. JLA a fantasy igazi koronázatlan királynője, és ezt a Wickeddel is újra bebizonyította. A cselekmény bravúros, veszedelmes, ahol kell ott érzéki, szexi, de harcos és izgalmas is. Nincs egy olyan része a kötetnek, ami lapos lenne, végig uralja a különleges hangulat a teret, és egy percre sem enged el. Szépen átveszi feletted az irányítást, s mire kettőt pislogsz, már ki is végezted a kötetet, és várod a következő részt.

Erősen függőséget okoz, és minden egyes oldallal egyre többet mutat meg magából, megmutatja, hogy nemcsak szórakoztató, de komoly is tud lenni, ha arra van szükség. Nekem különösen tetszett benne, hogy végre nem egy olyan főszereplő lányt kapunk, akinek minden az ölébe hullik, hanem egy olyat, aki hétköznapi is lehetne, akinek ugyanúgy vannak fájdalmas pillanatok a múltjában, mint másnak, és aki a maga bájával varázsolja el az embereket. 

Ivy meglehetősen erős, határozott karakter, kemény múlttal, ami hol visszafogja őt, s hol arra készteti, hogy lapuljon meg, és ne élje úgy igazán az életét. Mellette Val és Ren hangsúlyos még. Val a kezdetektől szimpatikus, de mint mindig, itt is megmutatja az írónő, hogy semmi sincs kőbe vésve, és a legváratlanabb pillanatokban fog csavarni egyet a sztorin, és minden eddigit kétségbe vonni. 

Imádtam a csavarokat, a meglepő fordulatokat, a mindent megváltoztató információkat, és azt, ahogy ezt a világot felépítette New Orleans utcáin. Ren eleinte nem szimpi, de aztán ő is megmutatja, hogy ki is ő valójában, és mire is képes. Kétség kívül a bűvkörébe vont a kötet végére. Aztán ott van Tink, akiért oda meg vissza vagyok. Nagyon sokat dob a köteten, és a fergeteges karakterek mellett, igen ide tartozik Tink is, a világ felépítése és a cselekmény szerteágazósága teszi igazán letehetetlenné a kötetet.

Ha szeretitek a fantáziában gazdag, érzelmekben és vágyakban túlfűtött kötetet, akkor a Wicked nektek való. A paranormális vonal igazán egyedivé teszi, a helyszín misztikumot kölcsönöz neki, a tündérek jelenléte pedig megfűszerezi a lapokat. Maga a felépítés fokozatos, minden egyes oldallal egyre több információval lát el, ahol arra van szükség ledobja a bombát, és egy új oldalát mutatja meg, de ha kell, akkor a különlegesnél is különlegesebb lesz. Nemcsak azért ennyire szerethető a kötet, mert JLA írta, hanem azért is, mert megkapó a sztori, izgalmas a cselekmény és végre egy kötet, ahol a tündérek nem a jófiúk, hanem ők a rosszak, és emiatt teljesen más szemmel néz rájuk az ember. Felejtsétek el Csingilinget és társait, mert a Wickedben nem ők kapnak szerepet, hanem a gyilkolni vágyó, lelket elszívni kész tündérek, akik nem rettennek vissza semmitől sem. Ahogy az várható volt, az utolsó oldalakon robbant nagyot az írónő, s habár nem lepődtem meg, azért a jó kis függővég rendesen odavág. Legszívesebben már most olvasnám a folytatást. Összességében egy nagyon akciódús, szerethető világot épített fel az írónő, csavarokkal és fordulatokkal. A karakterek is kedvelhetőek, a cselekmény szála követhető és nem ugrál össze-vissza. Nekem nagyon tetszett, és remélem a következő kötetben több hangsúlyt kapnak a tündérek és Tink is, aki miatt nem egyszer nevettem fel hangosan olvasás közben.

" - Úgy tűnt, puszira vágyom?

  - Úgy - felelte. - Időnként mindenkinek jólesik egy puszi. Ráadásul annyira imádni való ez a zavarodott arc, amit vágsz."

" - Lefogadom, hogy neked van a legpuhább szád. És a legédesebb... édesebb, mint az a fánk, amire rászoktattál. - A kezével megszorította a tarkómat. - De a harapásod! Oda tőle az édesség. Nem lesz egyszerű eljutni hozzád, mert minden egyes lépés ellen küzdeni fogsz. De ha egyszer sikerül áttörnöm a falon, onnan már sima lesz az út."

" - Hékás! - kiabált, és belemarkolt a kezembe az ujjaival. - Óvatosan, Godzilla asszony! Még összenyomod a belső szerveimet!"

"Megálltam a szomszéd épület zöldre festett vaserkélye alatt. Nem tudtam sokat a szellemekről. Még soha egyet sem láttam, noha ez nem jelentette azt, hogy nem is léteznek. Ha a tündérek és a féltündérek valós lények, miért ne lehetnének a szellemek is azok?"

" - Tinknek sálat adtál! Tink szabad! - Visítva kirepült a folyosóra, akár egy belőtt tündér. - Tink szabaaaaad!"

  🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)