Elle Kennedy: The Risk - A kockázat (Briar U 2.)

 "A randipartnerem három perce késik. Én nem vagyok egy hisztis liba. Általában öt perc késés simán belefér, annyit még elnézek."

*

Mindenki vadócnak tart. Csak részben van igazuk – nem hagyom, hogy a félelem irányítson, és kicsit sem érdekel, mit gondolnak rólam mások. 

De van egy határ: nem fekszem össze az ellenséggel. A Briar hokiedzőjének lányaként máglyára vetnének, ha összeállnék az ellenfél játékosával. Márpedig Jake Connelly pont ebbe a kategóriába esik. 

A Harvard sztárcsatára arrogáns, bosszantó, és jóval vonzóbb a kelleténél. De az élet kegyetlen – a hőn áhított gyakornoki hely megszerzéséhez pont az ő segítségére van szükségem, és a szexi seggfej nem könnyíti meg a dolgomat. 

Rá kell vennem, hogy játssza el a pasimat, de minden kamurandiért egy igazit kér cserébe. Ez a vadóc csaj nagy bajban van. Semmi jó nem származhat abból, ha Jake Connellyvel kavarok. Az apám kinyírna, a barátaim kiközösítenének, és az egyetem utáni karrierem a tét. 

De bármilyen nehéz is ellenállni Jake szexi külsejének és pimasz mosolyának, nem vagyok hajlandó belesétálni a csapdájába. Ezt a kockázatot nem vállalhatom.

El sem hiszem, hogy annyi várakozás után végre kézbe vehettem ezt a regényt és olvashattam. Rettenetesen imádom Elle Kennedyt, az Off-Campust és a Briar U-t. Tűkön ülve vártam a folytatást, és szó szerint madarat lehetett volna fogatni velem, amikor hozta a futár. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy percekig csak csodáltam, majd bele is vetettem magam a sűrűjébe. Néhány hónappal ezelőtt egy játéknál Jake jött ki, mint hokis book boyfriend, és semmit nem tudtam róla, viszont ez most megváltozott és új kedvenc hokis pasit avattam. Jake letepert, és nem engedte hogy felálljak. Imádtam.

Előre is elnézést kérek azoktól, akik számára ez a bejegyzés túlságosan fangirlös lesz, de nem tehetek róla, mert a Briar U az egyik szívem csücske, és nehéz érzelemmentesen írni róla. Annyi mindent adnak a kötetek, és nemcsak kikapcsolnak, de szórakoztatnak is, és rajongást váltanak ki belőlem. Nem tudom úgy olvasni őket, hogy ne pörögnék ezerrel, és ne kapcsoljak egyből rajongó üzemmódba. Ezt váltja ki belőlem a kötet, és egy percig sem bánom. Elle Kennedy újra és újra megmutatja, elkápráztat és kilök a jégre, felkelti a hoki mániámat, és táplálja a tüzet. Akik már csak egyszer kézbe vették az egyik regényét, azok tudják, hogy miről beszélek. De térjünk át a lényegre, a regényre, Jake-re és Brennára. Elöljáróban annyit, hogy imádtam őket, annyira jó volt olvasni róluk, és végig drukkoló üzemmódban, tágra nyílt szemekkel pásztáztam a sorokat. A kockázat a többi Elle Kennedy könyvhöz hasonlóan egy hokist és egy tűzről pattant lányt helyez az előtérbe, ez Brennánál sincs másképp, viszont az írónő megspékeli a már alapból is forró és szexi szálat egy kis enemies to lovers vonallal, ami miatt önkívületi állapotba kerültem. Olyan szinten megvett magának ez a kötet, hogy arra nincsenek szavak.

Imádtam a cselekményt, a karaktereket, a beszólásokat és csipkelődéseket, azt hogy minden egyes oldalon pörög a történet, ahogy váltogatja az írónő a szemszögeket, és ahogy egyre többet és többet tudunk meg Jakey-ről és Brennáról. A kockázat kicsit veszélyesebb mint A hajsza, teljesen más kerül előtérbe viszont legnagyobb örömömre a többiek sincsenek elhanyagolva benne, különösen Hollis jelenlétét imádtam, akiről szívesen olvasnék hosszabban is. Aztán Fritzy és Summer sem tűnnek csak úgy el, és emiatt csordultig telt a szívem, mivel imádom őket. 

Elle Kennedy olyan hokis románcot írt, ami kiemelkedik a többi közül. Brenna múltja miatt egy fokkal komolyabb, mint az elődei, mégis végig megmarad az a laza hangulat, ami a köteteket jellemzi. Nem akar túl sokat mutatni, pont azt adja, amire szükséged van és a kötet elejétől a végéig izgalomban tart, megmutatja mennyire is szexi a kötet, és egy percig sem akar többnek mutatkozni, mint ami. Maga a cselekmény erős, a humor része verhetetlen, de szexiségben és vágyakban is gazdag. 

Imádtam a szenvedélyt, azt a vehemenciát, amivel letarolt, Elle stílusa végig felismerhető, ott hordozza magával a kézjegyét, és ha nem tudnám, hogy ő írta, akkor is ezer közül felismerném. A magyar fordítás minőségi, azt leszámítva, hogy fura volt a daddy helyett apucit olvasni. Nagy erőssége a regénynek a naprakészség, hiszen Brennán keresztül megmutatja, hogy még ma is vannak olyan szakmák, ahol nehéz a nők sorsa, ahol nem veszik komolyan őket, ahol baromi nehéz bizonyítaniuk, mivel az esélyt sem kapják meg. Imádtam, hogy erre is kitér, és nemcsak a hoki kerül előtérbe. 

Persze a sport, és ennek a világa még mindig hangsúlyos, de emellett másra is kitér és Brenna karakterén keresztül bevezet minket a háttérbe, és megmutatja, hogy hiába van melletted egy név, hiába vagy te az alkalmas, rajtad kívülálló okok miatt hátrányban indulsz. Elle nemcsak alapos, de precíz is. A kockázat után még annál is inkább akarok magamnak egy hokist. Nem lehetne, hogy valamelyik srácot életre keltsük? 

A kötet érzelmi szála lassan épül fel, eleinte mint már említettem enemies to lovers, de miután kiteljesedik lesz csak igazán érdekes és lebilincselő a sztori. Imádnivaló és egyben piszkosul szexi is. Jake maga az álompasi, akit meg kell dolgoztatni, akit nem könnyű megkapni, ugyanakkor képes felismerni a hibáit és tévedéseit. Brenna nagyon badass, imádtam a karakterét, a múltja igaz, hogy nem e legfényesebb, de a legzűrösebb tininek is meg tudja mutatni, hogy nincs lehetetlen és kellő munkával megváltozhatunk. Ami leginkább tetszett bennük az az, hogy nem fogják vissza magukat, szókimondóak, tudják mit akarnak és meg is szerzik azt. Persze ezzel együtt érezhető a feminista vonal is, de nem annyira, hogy elvegye a kötet lényegét, mert még mindig szórakoztat, lehengerel és nem utolsó sorban megnevettet. Régen nevettem ennyit egy regényen. Felettébb humoros és szarkasztikus, az ízlésemnek nagyon is megfelelt. Imádom, amikor van egy kis fűszer, vagy ebben az esetben robbanóanyag, ami löki előre a kötetet. Összességében imádtam, megérte várni rá, de azért remélem a következő rész hamarabb jön, mert Jake és Brenna után csak még többet és többet akarok. A hokisok teljesen a bűvkörükbe vontak, és Elle Kennedy regényről regényre táplálja ezt a mániát.

"Ebben van valami. Tényleg nem az az elveszett típus. Görcsbe rándul a gyomrom a gondolattól, hogy nem Ronny elől, hanem előlem akart lelépni. Sérti az egómat."

" - Persze hogy vonzódunk - közelíti a tökéletes száját az arcomhoz. - Mindketten tudjuk már az elejétől fogva. Sosem volt kérdés - vonja fel az egyik szemöldökét. - Szóval miért nem állsz le a béna szöveggel, és bököd ki végre, mit akarsz?

  - Hát jó - felelem, mert nem szoktam meghátrálni a kihívás elől. - Meg akarlak csókolni."

"Idegen. Egy újabb szó, ami megsebez, és ez kikészít. Basszus, én Jake Connelly vagyok, akit képtelenség megbántani, mert csak egyvalami érdekli: a hoki. Nem kéne törődnöm vele, mit gondol rólam Brenna."

" - Ha azt akarod, hogy könyörögjek, megteszem. Ha tüzes karikán kell átugranom, állok elébe. Az edzőtáborig minden egyes percben bebizonyítom neked, milyen sokat jelentesz nekem."

  🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)