Budai Lotti: A királyné ékszerei (A borostyánszemű 1.)

"Henrietta Mária angol királyné hintója és az ingóságait szállító további hat szekérből álló menet nehézkesen haladt előre a csöpögő esőben, nem beszélve a népes kíséretet alkotó többi hintóról."

*

Hány ​generáció sorsát befolyásolhatja egy rosszul meghozott döntés? Jean, Combray márkija 1644-ben veszi magához a menekülőben lévő angol királyné, Henrietta Mária ékszereit, hogy megmentse a birtokát. 

Ám ekkor még nem sejti, hogy tette a bosszú és a gyűlölet olyan hullámait korbácsolja fel, amelyek még unokája életére is hatással lesznek: a fiatal Louise de Morainville mindössze tizenhét éves, amikor a számára ismeretlen „családi átok” miatt kénytelen megismerni az élet legsötétebb oldalát. Louise XIV. Lajos híres-hírhedt kegyencnője, Montespan márkiné pártfogásának köszönhetően a francia udvarba kerül, amelynek forgatagában hamarosan visszanyeri életkedvét. 

Noha a Napkirály környezetében számtalan zátony között kénytelen lavírozni: a kegyencek sem az intrikáktól, sem a méregkeveréstől nem riadnak vissza az előrejutás érdekében. Hamarosan rá kell ébrednie, hogy nemcsak Madame de Montespannak vannak titkos tervei személyével kapcsolatban, de családja régi ellenségétől sem szabadulhat oly könnyen, mint azt korábban hitte. A borostyánszemű 

Budai Lotti Shirzan-sorozatának előzménytörténete, egy nagy ívű, négy generáció sorsát érintő regénysorozat, amely bizonyosan el fogja varázsolni a történelem és az ármány szerelmeseit. A bővített újrakiadás még több titkot és talányt rejt…

Imádom Budai Lotti történelmi romantikusait. Ő az egyik olyan magyar írónő, akinek árgus szemekkel kísérem végig az útját, és eddig még egyszer sem csalódtam benne. A szamuráj lánya, az Ágyas és az úrnő, illetve A szerelem rabszolgái is előkelő helyet foglalnak el a kedvenc könyveim listáján. Lotti olyan gazdagon mutat be egy-egy korszakot, hogy szinte olyan mintha az adott korban élt volna, látszik a sok utánajárás, és valóban olyan, mintha mi is a regényei helyszínén lennénk. Ez A borostyánszemű első részénél sincs másképp, ami A kegyencnő hálószobája duológia kibővített, átdolgozott kiadása. Az eredeti művet sajnos nem olvastam, de örülök, hogy ezt a csodás kiadást igen.

Nem titok, hogy Budai Lotti egy igazi zseni, aki arra született, hogy történelmi korokba kalauzoljon el minket. A királyné ékszerei az egyik legnagyobb meglepetés számomra az idei évben, hiszen nemcsak beleillik abba a milliőbe, amiben az írónő dolgozik, hanem emellett kalandos, ádáz, valamilyen szinten szomorú és kétségbeesett is. Egy olyam lányról szól, aki a múlt áldozata, s az ő megpróbáltatásai elevenednek fel. Nem egyszer éreztem szimpátiát Louise iránt, és nem egyszer fogtam a fejem, hogy ne tedd, mert ebből semmi jó nem sülhet ki. Minden egy régi históriával kezdődik, egy ékszerrel és ennek a szerencsétlen eseménynek az évekre gyakorolt hatásával. Élvezetes, hiszen mindig történik valami, ugyanakkor figyelemfelkeltő is, mert olyan légiesen, olyan könnyedén fogalmaz Lotti, hogy képtelenség nem elveszni benne. Nincs fölösleges szócséplés, mégis megadja azokat a részleteket, amikre vágyunk. A cselekmény tempója sem gyors, először megmutatja mindennek az elejét, azt hogy hogyan is kezdődött a de Sauvage és a de Morainville család közötti viszály, mi az oka az utálatnak és annak, hogy a döntések milyen vehemens erővel is rendelkeznek. Eleinte csak egy lány története, majd jóval több lesz annál. Menekülés, bántalmazás, megsínylett hónapok, félelem és reménytelenség kísérik Louise útját, aki bebizonyítja mekkora erő is lakozik benne, és megmutatja, hogy nem lehet őt megtörni.

Már az elején is egy szimpatikus karakter, egy igazi egyéniség, akinek helyén van az esze, mégis képes galibát okozni, ha a szép kis buksija helyett a szívére hallgat. Bevallom nekem a Francois részek eleinte túl szépek voltak ahhoz, hogy igazak legyenek. Tekintve az apja ellenszenvét Louise családja iránt, én egyszerűen tudtam, éreztem, hogy itt bizony hatalmas galiba lesz, és jó lesz figyelni arra, merre is vezet a meggondolatlan tettek mezeje.

Az írónő alapvetően, amennyire én meg tudom állapítani hiteles történelmi eseményekre épít, és ezáltal próbál lavírozni az arisztokrácia, a kor szokásai és normái között. Felettébb jól megoldotta, az írásmód lehengerlő, páratlan és biztos vagyok benne, hogy nemcsak én vagyok elfogulatlan Budai Lotti alkotásaival szemben, hanem azok is, akik olvastak már tőle, de az a helyzet, hogy ha akarna sem tudna rosszat írni, vagy olyat, ami ne lenne ennyire alapos és helytálló.

Magát a kötetet két részre tudnám osztani. Az első fele az maga a napfény, amit eltakar a sötétség, egy kilátástalan helyzet még kilátástalanabb megoldásokkal, majd jön a megoldás, a nagy áttörés, ami után egy kecsegtető, fényesebb jövő áll. Emiatt érzelmek tömkelegét váltja ki az emberből. Együtt vagyunk szerelmesek Louise-szal, együtt tapasztaljuk meg a tehetetlenség érzését, az elhagyatottságot, és együtt lobban bennünk a tűz, hogy márpedig innen szabadulni kell, minél előbb, mert teljesen tönkre fog tenni.

Ezután jön, legalábbis én úgy gondolom a kötet igazi magja, az ami miatt nem duológia, hanem trilógia. Az udvari élet, egy teljesen új világ, s az ezzel járó felelősség, egy utazás kezdete. Egy olyan utazásé, ami gyökerestől változtatja meg az embert, reménnyel és hálával tölti el. A nemesek, a viszály, az előrejutás és a szépség ugyanúgy előkerülnek, mint a laposabb, de szükséges részletek, na meg persze a bálok. A nagy adrenalin löket után ezek a részek valamivel csendesebbek, és nyugodtabbak. Igazi kontrasztot alkotnak a már megszokott borzalmakkal.

Mégsem unalmasak ezek a részletek, hiszen egy új világba vezet be, és megelevenedik előttünk XIV. Lajos és az udvartartása, illetve a francia arisztokrácia élete. Akárcsak vidéken, itt is ádáz harcok folynak, viszont ezek a harcok selyembe vannak csomagolva, és garantált a jó szórakozás. Amennyire komor a kötet első fele, annál inkább színesebb, és vidámabb, bohókásabb a második. Louise élete viszont így sem egyszerű, és az igazi megpróbáltatások csak ezután jönnek. 

A kötet végéről annyit szeretnék mondani, hogy habár sokáig a markában tart, megéri kivárni az esemenyek alakulását. Louise nemcsak lelkiekben megy alakuláson keresztül, hanem a viselkedésében is. Remélem a következő részben több lesz benne az erő, és megmutatja, hogy hiába próbálták megtörni, nem lehet, mert egy erős és makacs kislány, aki arra született, hogy önálló és boldog legyen az életben. Kedveltem, és habár értem miért olyan sorsot szánt neki az írónő, mint amit adott neki, azért kicsit haragszom rá, hogy ennyire összetörte. Viszont nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy visszatérjen az a cserfes lány, mint aki a történet elején is volt. Összességében egy nagyon jól kidolgozott, hitelesen alátámasztott regényt kaptam. Hozta a már megszokott budai lottis hangulatot. Tele van energiával és erővel A királyné ékszerei, és alig várom, hogy megtudjam merre vezet tovább Louise útja, hiszen nem véletlenül előzménytörténet. Nemcsak a korszak varázsolt el, hanem a történet is, még úgy is, hogy sokszor kilátástalannak éreztem a lány sorsát, de az udvari politika és intrika kárpótolt érte. Ha te is szeretnél elmerülni egy régmúlt korban, és nem riadsz vissza az ármánykodástól sem, akkor szívből ajánlom Budai Lotti A borostyánszemű trilógiáját.

" - Kétségtelenül szép kis találkozás a miénk: két ellenséges család tagjai, távol a harcoktól véletlenül egymásba botlanak."

"Visszafelé úgy érezte, a rózsával egy édes, de veszélyes titkot kezdett rejtegetni, s nem tudott szabadulni az érzéstől, hogy ezzel átlépett egy határt. Az apja bizonyára nem dicsérte volna meg a szomszédba tett kirándulásaiért sem, de azért, hogy Sauvage fiával találkozgat, sőt, hogy a tőle kapott virágot is megőrzi, biztosan rettentő dühös lenne, mire kislányos bűntudattal szégyellte el magát."

"Louise sosem hitte volna, hogy egy nap őt is fenyegetheti veszély. Kezdte úgy érezni magát a két férfi közé szorulva, mint egy kelepcébe került állat."

" - Pénzhez, hatalomhoz, szerelemhez... Meglepődnél, gyermekem, ha tudnád, mi mindenre képesek az emberek ezért a három dologért."

" - Ez valójában az én hibám - mondta gyorsan Henry. - Többet kellene társaságba vinnem édesanyádat. Egészen otthonülő lett mellettem. De mitévő legyek, ha a könyvtáramban jobban érzem magam, mint a fecsegő emberek között..."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)