Perszephoné és Hádész története, ahol Hádész meghajol Perszephoné akarata előtt, és megmutatja, hogy még az alvilág sötét urának is lehetnek érzései a kemény és rideg páncél alatt, amit magán visel. Nem számít milyen kemény és nyomorúságos a múltja, a vérző szívvirág utat talál magának, hogy megmérgezze és örökre belevésődjön a szívébe.
"Hivatalosan is padlót fogtam. Semmi nem példázta annál jobban, mekkora egy lúzer vagy, minthogy Hunter átkozott Fitzpatrick azt mondja neked, hogy nyugodj le."
Maga a kötet tele van sötétebbnél sötétebb titkokkal, hate to love kapcsolattal, elnyomott érzésekkel, ki nem mondott ígéretekkel, és olyan vágyakkal, amik teljesen felperzselik a történetet, és alapjaiban rengetik meg a cselekmény szálát. L. J. Shen regény a javából a maga romlottságával és szenvedésével együtt. Dark romance, ami nem fél kegyetlen és durva lenni. Csak erős idegzetűeknek ajánlom, akik nem bánják, ha a férfi karakter kihúzza alólad a talajt, és addig zuhansz miatta, amíg nagy kegyesen érted nem nyúl.
Az írónő regényeiben mindig nagy szerepe van az érzelmeknek és a szerelemnek. A szégyentelen alatt egy teljesen új megközelítésben közelíti meg az érintett témákat. A vágyakat elnyomja, undorral vagy éppen bunkó stílussal kompenzálja, és a végsőkig elmegy azért, hogy mindent is megkérdőjelezzünk. Többször is felmerült bennem a kérdés, hogy tényleg létezik a szerelem? Nemcsak egy fogalom, ami ott lebeg a fejünk felett? Ha Cillian Fitzpatrick képes a fogalmat valóssá, tapinthatóvá tenni, akkor bizony létezik és nemcsak egy metafora, egy elérhetetlen vágy.
Persephone a sorozat első részében is szimpatikus volt, éreztem, hogy a szelíd és csendes külső egy vagány belsőt takar, de úgy igazán csak a The Villain alatt mutatja meg, hogy mekkora erő is lakozik benne. Ha kell furfangos, nem adja fel, de azt is jól tudja, mikor nem érdemes elfojtani és a szív hátsó zugába száműzni az érzéseket és a vágyakat. Eleinte nem erős, de aztán egyre inkább kinyílik, és megmutatja, hogy miért is ő az, aki nemcsak a mitológiában, hanem A szégyentelen sorai alatt is képes megszelídíteni az alvilág kegyetlen urát.
Mocskos, néhol durva, fenyegetéssel teli, célokkal teli, ugyanakkor egy nagyobb folyamat apró része, amit nem lehet csak úgy elkapkodni. Az írónő szépen, a maga tempójában változtatja meg Killt, az elején még egy igazi paraszt, aki mindenen és mindenkin átgázol, aki az útjába kerül. Nem érdekli senki, de tényleg nem. Aztán lassan, nagyon lassan ez a jégpáncél lekerül róla, és ott áll előttünk egy kisfiú, aki retteg, akinek titkoktól terhes a múltja, és aki csak azt szeretné, ha valaki a tiszta szívéből szeretné. Vajon ez a valaki Persephone lesz, vagy Cillian annyira elbaltázott mindent, hogy már túl késő?
Hatalmas jellemfejlődésnek lehetünk szemtanúi, és nemcsak Kill kapcsán. Már sem ő, sem pedig Persephone nem az, mint akik a kötet elején voltak. Persy már nem az az esetlen kislány, aki egy értelmes mondatot nem tud kinyögni Kill jelenlétében, hanem egy nő, aki tudja mikor elég, és mikor jött el az idő ahhoz, hogy a sarkára álljon és a saját boldogságát helyezze előtérbe, ne a másik igényeit. Kill sem az a szörnyeteg, hanem önmaga feljavított változata, aki akar és képes is a változásra.
Maga a történet, ahogy a cselekmény is néhol bonyolult, érzelmekkel dúsított, se veled se nélküled kapcsolat, ahol a szenvedés és a kielégülés kéz a kézben jár, ahol szabályok és követelmények vannak. Ahol hibázni nem szabad, de ha mégis hibázol darabokra törik a szíved. Emellett nagyon erős, olvasmányos, addiktív és nem utolsó sorban letehetetlen. Elkezded és olyan érzésed van, mintha lekerültél volna a pokolba, és csak akkor jöhetsz fel a felszínre, ha elvégezted a dolgod, és megtudtad, hogy a sok szenvedés és semmibe nézés után van e jövője Persephone és Cillian párosának.
"Cillian olyan volt, mint egy sötét altatódal, ami arra hív, hogy merüljek el a karmai közt, és befészkeljem magam a sötétségébe."
" - Utállak? - A kézfejével törölte le a könnyeket. - Nekem nincsenek érzéseim, Persephone. Sem irántad, sem úgy egyáltalán. Képtelen vagyok utálni téged. Viszont soha, de soha nem foglak szeretni sem."
" - Neked egy ölelésre van szükséged - húztam össze a szemöldököm. - És egy agykurkászra. Nem ebben a sorrendben."
" - Elég keményen alkudozol. Isten hozott a sötét oldalon, Persephone. A szívedet tedd le az ajtóban!"
" - A szerelem egy olyan luxuscikk, amit nem mindenki engedhet meg magának."
" - (...) De tudd: ha Kill valaha is Hádészt akar játszani, én magam szállok le az alvilágba, hogy leszakítsam a tökét."
" - (...) Csomagold be jól buborékfóliába azt a fekete szívedet, mert rövidesen komolyra fordulnak a dolgok, én pedig az első sorból fogom végignézni, ahogy rájössz, mégsem az a lelketlen gazember vagy, akinek hiszed magad."
"Sok tekintetben úgy éreztem, mintha egy impotens sugar daddym lenne: minden klassz dolgot megkaptam, a farkát kivéve."
"Az elhatározásom gyorsabban foszlott semmivé, mint egy cukorkatanga egy vegasi legénybúcsún."
" - Hagyd békén! Szerintem cuki - húzott egyet a söréből Hunter. - Kill elkapta az érzelmeket, és nincs ellene oltás, ami kigyógyíthatná."
" - Kill soha nem néz egyenesen arra, amit akar - szorította meg a kezem Ash. - Úgy tartja, a vágy gyengeség. Ha Belle-t akarta volna, nem nézett volna rá."
"Ha mást nem is, azt megtanultam az élettől, hogy rossz ötlet mindenedet odaadni olyasvalakinek, aki önmagának csak egy kis részletét adta cserébe."
"Perszephoné egyszerre volt a tavasz istennője és az alvilág királynéja."
🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése