Bella Ellis: Az eltűnt hitves (A Brontë nővérek nyomoznak 1.)

"Charlotte összébb húzta magán a kendőt, ismét megigazította az íródobozt, majd belemártotta a tolla hegyét a tintába."

*

Amikor Mrs. Elizabeth Chester, egy jómódú földesúr felesége eltűnik a szeles yorkshire-i lápon álló kastélyból, két kisgyermeket, illetve egy vérben úszó szobát hagy maga után. És megannyi megválaszolatlan kérdést. 

Mi történt vele? 

Elrabolták volna, vagy a legrosszabbtól kell tartani? 

Ha egy betörő járt a házban, hogyhogy nem vették észre a férje vérebei? 

És miért lett a ház urának első felesége öngyilkos? 

A bűntett helyszínétől nem messze lakó Brontë nővérek értesülnek az esetről, és a rejtély felkelti Charlotte, Emily és Anne érdeklődését. A hatóságok tehetetlenségét látva elhatározzák, hogy ők maguk járnak a talányos bűntény végére. Nyomozás közben azonban válaszok helyett egyre több kérdésre bukkannak, és egyre nagyobb rosszallással találkoznak, amiért három jól nevelt hölgy a vidéket járva detektívesdit játszik. 

Ám őket semmi sem tarthatja vissza feltett szándékuktól, hogy megtalálják az eltűnt hitvest – még az sem, ha ezzel a saját életüket is veszélybe sodorják…

Ősszel valamiért mindig jobban csúsznak a historical mystery regények, és pont emiatt tartogattam Bella Ellis könyvét, mivel éreztem, hogy tökéletes lesz erre az időszakra. Az az igazság, hogy nagyon ráéreztem, mert felettébb tetszett, és tudom, hogy minden kötetet a Stalking Jack the Ripper sorozathoz hasonlítok, de ha szerettétek, akkor A Brontë nővérek nyomoznak sorozat is jó eséllyel nektek szól.

Maga a kötet nem a leghosszabb, viszont rejtélyes, szövevényes és furfangos. Már az első fejezet meggyőzött, és nem bírtam kivárni, hogy legyen egy kis időm olvasni. A könyv címe elég beszédes, hiszen az egész történet az eltűnt hitvesre épül. Arra, hogy vajon mi történt vele, és mik vezettek el ahhoz az ominózus eseményhez. Van benne minden, ami szem szájnak ingere, logika és olyan főhősnők, akiket képtelenség nem megkedvelni. Emellett ígéretes sorozatkezdés is, ami kellően izgalmas és végig fenn tudja tartani a figyelmet. Csak úgy faltam a sorokat, és a rövidebb fejezetek sokat segítenek abban, hogy még többet és többet akarjunk megtudni. Bella Ellis egy olyan kalandra invitál, ami addiktív és függőséget okoz. A Brontë nővérek addig nem nyugszanak, amíg pontot nem tesznek az ügy végére, és amíg arra nem késztetnek, hogy vedd kézbe a sorozat többi részét is. A történetet egyik legnagyobb erőssége az a könnyed és sziporkázó stílus, van a kötetben adok-kapok, érdekes karakterek és egy bonyodalom, ami alapos utánajárást igényel. Soha nem voltam Brontë nővérek fanatikus, viszont az kétség kívül igaz, hogy remek detektívek lettek volna. Maga az alapötlet csodás, és az írónő olyan jól megvalósította ezt, hogy csak jókat tudok írni róla.

A történet egyáltalán nem volt kiszámítható, vagy csak én vagyok nagyon béna, de fogalmam sem volt, hogy mi is áll a háttérben, vagy hogy egyáltalán mi lesz a vége. Sodródtam az árral, de nem bánom, mert egy olyan élményben lehetett részem, ami nagyon tetszett, és ami a kemény hétköznapok után teljes mértékben kikapcsolt. Csavart kaptam csavar hátán, és nem tudhattuk mi lesz a vége, hova fog vezetni a nyomozás és azok az információk, bizonyítékok, amik a nővérek útjába sodródtak. 

Három nővér, három különböző személyiség, mégis egy közös bennük, hogy fűti őket a kaland ígérete, hogy többek akarnak lenni, mint a kor normái, és igazi fejlődő személyiségek, akiket nem könnyű átejteni, mégis megvan bennük az esendőség is. Emellett ha kell szimpátiával, odaadással jutnak előre, de az összeesküvéselméletekben sem piskóták. Mindig akad egy épkézláb ötletük vagy teóriájuk, aminek utána lehet nézni. 

Ami nekem szívem csücske a regénnyel kapcsolatban az a kor. Imádom a viktoriánus kort, a 19. századi Angliát, és ha murder mystery, akkor ezt a korszakot preferálom a legjobban. Ha ti is szeretitek, vagy érdekel, hogy vajon a Brontë nővérek milyen nyomozók, bocsánat detektívek lettek volna, akkor szívből ajánlom Az eltűnt hitvest. Nemcsak feledhetetlen kikapcsolódást nyújt, de mi is részesei lehetünk a nyomozásnak, amiben kiderül mi lett Elizabeth Chester sorsa, és nemcsak a jelenben nyomozunk, hanem a múlt ingoványos területén is. 

Ami magát a hangulatot illeti, hol sötét, már-már kísérteties, de az biztos, hogy végig uralja a regényt, és nem hagyja, hogy akár egy percre is elkalandozzunk. Az írónő stílusa engem megvett kilóra, és alig várom, hogy olvashassak még tőle. Ebben a szeles, őszies időben pont erre a kötetre volt szükségem. Bekuckozós olvasmány a javából, ami garantáltan kikapcsol, és a sorozat rabjává tesz. Nagyon szerettem, és ha lehetne már most újból kezdenem. Kellett ez a nyomozás az életembe, és cseppet sem bánom, hogy a kezembe akadt Bella Ellis könyve. 

A rejtélyek mellett humoros és szórakoztató is Az eltűnt hitves. A nővérek végig a hátukon viszik a cselekményt, és egy percre sem engedik el a kezünket. Ha ingoványos talajon is járunk, abban biztosak lehetünk, hogy Anne, Emily és Charlotte végig ott lesz velünk, és ha kell együtt süllyedünk el, de az hogy ott hagynának minket, fel sem merül, mert addig nem nyugszanak, amíg a dolgok végére nem járnak. Ha kell veszélybe kerülnek, ha kell mindenbe beleütik az orrukat, de aztán minden a helyére kerül.

Összességében egy nagyon szórakoztató, felettébb érdekes és élvezhető könyvet kaptam tele rejtéllyel, csavarokkal, és egy lenyűgöző talányt, ami az utolsó sorokkal nyert csak értelmet. Végig fenntartotta a figyelmemet, és a szövevényes nyomozás arra sarkalt, hogy én is együtt agyaljak, és detektívkedjek a Brontë nővérekkel. Igazán kellemes olvasmány, még az olyanok számára is, akik annyira nincsenek oda a krimikért, ugyanakkor kedvet kaptak arra, hogy elmerüljenek egy ilyen történetben. Nincsenek benne megbotránkoztató események, leginkább az élvezhetőség miatt olvasunk Az eltűnt hitveshez hasonló regényeket, és ehhez tökéletes választás. Nem túl komoly, ami az egyik erénye is, továbbá a cselekmény nem laposodik el, nem érzed azt, hogy kifújt a történet és ennyi volt. Maga a kötet eleinte lassan indul be, de ez senkit se riasszon el, mert fokozatosan kapcsol az írónő a tempón, és a végére már a körmünket rágjuk az izgalmaktól, csak derüljön ki végre a megoldás és nyerjenek értelmet az összefüggések. Az eltűnt hitves jó példa arra, amikor nemcsak a borító lesz szerelem, hanem maga a kötet is. Olvassátok, szeressétek és ne felejtsétek vinni a kötet hírét, mert nagyon megérdemli, hogy több olvasóhoz jusson el.

" - Sosem fogsz úgy ismerni, mint a tenyeredet - közölte Emily aprócska mosollyal a szája szegletében. - Titokzatos vagyok, akár egy szfinx.
- Nos bár egyetértek, szfinxem - felelte Charlotte -, most mégis mihez kezdjünk?"

" -  Közted és Robert Chester között nincs semmilyen hasonlóság. Te gyengéd szívű vagy, Branwell, túlságosan is. A tetteiddel legfeljebb saját magadnak volnál képes ártani, meg azoknak, akik a legjobban szeretnek."

" - Miért írják elő a szabályok, hogy az ágyunkban, a kosarunkban raboskodjunk, csak mert éppen nincs fent a nap?"

" - Adj egy percet, Emily! - felelte Branwell. - Csak amíg ismét megismerkedem a gravitációval.
- Mindig mondtam, bátyuskám - jelentette ki Emily -, hogy nem fecsérlem az időm a férfiak gyengeségeire."

"A szerelem olyan betegség, amely különös és természetellenes tettekre sarkallja az áldozatait. Ha valóban szerette Chestert, akkor a feleség eltávolítása bizony kapóra jött neki.

"De az értékünket akkor sem az szabja meg, hogy szeret-e vagy kíván-e bennünket egy férfi. Még csak nem is az anyaság örömei. Mi saját magunk vagyunk az érték, és te, Matilda, ezerszer többet érsz, mint egy ilyen Chester-féle férfi, akár gyilkos, akár nem."

🛒 Felkeltettem az érdeklődésedet? Ide kattintva megrendelhető! :)